Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-20 / 91. szám
1993, április 20., kedd Kelet-Magyarország 3 Kevesebb a szabálysértés Pozitív és negatív tapasztalatok az önkormányzati ügyintézés elmúlt évéből Balogh József Nyíregyháza (KM) — A rendszerváltással sok minden megváltozott Magyarországon, többek között nagyobb az állampolgárok szabadsága. Vajon ez a szabadság érződik-e abban, hogy szabad akaratukból, önként megtartják a törvényeket, vagy visszaélve a szabadsággal, még több törvényt sértenek, mint a rendszerváltás előtt? A témáról dr. Gégény Miklóssal, a Köztársasági Megbízott Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Területi Hivatala főtanácsosával beszélgettünk. □ Ön milyen változást regisztrált az elmúlt évben? — Rendkívül ellentmondóak a tapasztalatok, attól függően, hogy csak a számokat nézzük, vagy elemezzük hozzá az okokat is. Kezdjük a számokkal. 1988-ban, tehát a rendszerváltás előtt a feljelentések száma 9752, a feljelentetteké 10 352 volt. Ezt követően folyamatos csökkenés tapasztalható mind a feljelentések, mind a feljelentett személyek számában. 1990-ben 7054, illetve 7485, 1992-ben 6234, illetve 6539 volt. Különösen jelentősen csökkent a tulajdon elleni és a tankötelezettség megszegése miatti szabálysértések száma, előbbi 36 százalékkal, utóbbi 44 százalékkal. □ Mi lehet a csökkenés oka? — A számok alapján két irányban lehet az okát keresni. Az egyik, hogy csökkent a felderített szabálysértések száma, ami véleményem szerint ilyen mértékben, illetve ilyen arányban nem reális. A másik, hogy tulajdon elleni szabály- sértéseket a kedvezőtlenebb életkörülmények miatt többször követtek el, de a kisebb kárt okozó cselekményeknél az arra jogosultak nem kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Megítélésem szerint a szabálysértési cselekmények felderítésére hivatott szervek tevékenységében sok esetben az indokolatlan liberalizmus és az elbizonytalanodás jelei is észlelhetők. □ Kikre gondol? Pontosítva a kérdést: milyenek az önkormányzatoknál a szabálysértési ügyintézés személyi feltételei? — A társközségek önállóvá válása után nem minden településen sikerült a személyi feltételeket megfelelően biztosítani. Több településen kezdő, nyugdíjas, illetve korábban nem államigazgatási feladatokat ellátó emberekből lettek jegyzők, sőt néhány helyen a jegyzői állás is betöltetlen maradt. Mindez érzékenyen érintette a szabálysértési ügyintézés törvényességét, hatékonyságát, a döntések megalapozottságát. A kis létszámú — új dolgozókból álló —- apparátusok az összes feladat ellátásához szükséges joganyagot nem tudják teljes mértékben elsajátítani. Végül pedig a kis számban előforduló szabálysértési ügyek nem teszik lehetővé a kellő gyakorlat elsajátítását. □ Régebben gyakori volt a helyszíni bírságolás. Most milyenek a tapasztalatok? — Tovább csökkent az ön- kormányzati hivatalok által felhatalmazott személyek helyszíni bírságolási tevékenysége. 1992-ben helyszíni bírságolásról nem is beszélhetünk, mert mindössze három esetben fordult elő és 700 Ft helyszíni bírságot szabtak ki. A közterületfelügyelők által bírságoltak száma és a helyszíni bírság összege viszont emelkedő tendenciát mutat. □ Ebből az is következik, hogy nem lehettek túl szigorúak a hatóságok a szabálysértőkkel szemben. — A szabálysértési hatóságok büntetéskiszabási gyakorlata összességében megfelelt a szabálysértési törvényben meghatározott büntetéskiszabási elveknek, de érzékelhetően figyelembe veszik a társadalmi, gazdasági változásokból adódó körülményeket is. 1990-ben 737 ügyben, 1992- ben több mint 1000 ügyben intézkedéssel, figyelmeztetéssel zárták le az I. fokú szabálysértési hatóságok az eljárást. Ez azzal magyarázható, hogy itt a legnagyobb a munkanélküliek száma, sok a kis jövedelmű állampolgár, és az országos átlagnál több az eltartottak száma. □ Az önök munkájának része az ügyintézés törvényességének ellenőrzése is. Erről milyenek a tapasztalatai? — Több eljárói szabálytalansággal találkoztunk. Előfordult, hogy a tényállás nem volt körültekintően tisztázott, s a döntés megalapozatlan volt. A tárgyalás mellőzésével hozott határozatoknak nem volt meg a törvényi feltétele, többször indokolt esetben nem hallgatták meg az elkövetőt. □ Mennyi munkát jelentettek a kmb-hivatalnak a fellebbezések? — A fellebbezések száma évről évre csökken. 4-5 évvel ezelőtt a másodfokon hozott határozatok száma 100-120 között mozgott, tavaly a területi hivatalnál összesen 60 szabálysértési ügy volt. Ebből a fellebbezések száma 36. A csökkenés a feltárt szabálysértések, illetve a kezdeményezett szabálysértési eljárások számának csökkenésével, illetve a tárgyalás tartásával intézett ügyek számának csökkenésével magyarázható. A fellebbezések számának csökkenésével hivatalunk munkája ugyanakkor nem csökkent, mivel nőttek az elsőfokú szabálysértési hatóságok munkájának törvényességét segítő jellegű feladataink. Az ügyintézők az ilyen irányú segítséget nemcsak elfogadják, hanem el is várják, a napi munkavégzés során igénylik is. □ Mi lett a megfellebbezett ügyek sorsa? — Ali. fokú hatósági ügyintézés során a törvénysértő határozatokat hatályon kívül helyeztük és az elsőfokú szabálysértési hatóságokat új eljárás lefolytatására utasítottuk, a törvénysértéseket ezzel megszüntettük. így lesz szép a kert Haf.asztosi Pál FELVÉTELE Aforizmák Autó: játéka. Az ember legszebb Intelligencia: Bennem sze- retetet ébreszt. Előny hátrányért Nyíregyháza (KM — BJ) — A napokban megjelent új céltámogatásról szóló törvényben új fogalommal, a céltámogatási kiegészítő keret (CKK) fogalmával ismerkedhetnek meg az önkormányzatok. A törvény a kis pénzű, de beruházni akaró önkormányzatokat nemcsak céltámogatással, hanem a saját erő felének a kiegészítésével is segíti. E pénz elosztásánál is van fontossági sorrend, de Szabolcs-Szatmár-Be- reg 228 településéből 201 eséllyel pályázhat a CKK- ra, mert itt a hátrányos helyzet előnynek számít. Most csak az 1994-ben induló beruházások saját erejének pótlásához lehet kiegészítő keretet kérni, de azt sürgősen, mert április 23-án léjár a határidő. Ágy: Vagy jó, vagy rossz, de mindenképpen csodálatos dolog. Bordélyház: Egy ország bordélyház nélkül olyan, mint egy ház fürdőszoba nélkül. Cipő: Fontosabb, mint a kosztüm vagy a ruha. A szép cipő eleganciát ad megjelenésének. Inkább vegyen egy pár remek cipőt, mint három vacakot. Divat: Mindig tartsa szem előtt, hogy a divatot fotómo- delleknek és manökeneknek találták ki. Fűző: Nagyon kellemetlen viselet. A nők azonban rendületlenül hiszik, hogy csodákra képesek. A női test természetes vonalának fűző nélkül is megvan a szépsége. Kalapok: Aki nevet rajtuk, az egyáltalán nincs tisztában annak fontosságával, amit ABC Marlene Dietrich szerint egy nő a szokás túlélésének tulajdonít. Keblek: A telt, lágy, lógó keblek divatját éljük. A szép kebleket azonban nem lehet sem divatba hozni, sem divatjamúlttá tenni. Komplexusok: Elegem van azokból, akik rossz modorukat komplexusaikkal szeretnék igazolni. Körömlakk: A sötét körömlakk közönséges. Nadrág: Ha egy férfit Texasban jóképűnek vagy elegánsnak tartanak, egyszerűen csak ennyit mondanak: „Jól áll rajta a nadrág.” Nőiesség: A nők legfőbb ütőkártyája. Mágneses erő, amellyel vonzzák a férfiakat. Pezsgő: Varázserejű ital. Amikor egy pohárral felhajtunk belőle, úgy érezzük, hogy vasárnap van, és jobb napokhoz érkeztünk. Smink: Kár, hogy a többségünk nem élhet nélküle. Szerelem: A „szeretni” örömérzésért legyünk szerelmesek, és ne azért, amit a másik nyújt. Szex: Amerikában megszállottság. Mindenütt másutt tény. Tartásdíj: Ez tölti ki az űrt, amikor már megszűnt a szerelem. Nézőpont ) Lélek és irodalom Cselényi György / gén merészek—vélekedtek többen gúnyosan, miután arról hallottak, hogy miskolci székhellyel három, Nagykanizsán pedig egy új irodalmi lapot hoznak létre. Szerintük a pénzügyi támogatók rövid időn belül nemigen gazdagodnak meg. A rentabilitásban kétkedők aggálya bizonyosan nem alaptalan, hiszen napjainkban a verseskötetek, meg egyáltalán a kulturális lapok konjunktúrájáról nemigen beszélhetünk. Én inkább a cinizmust fájlalom. Azt tartom tragikusnak, hogy aki az irodalrrti-művé- szeti életbe manapság anyagiakat invesztál, azon kárör- vendően nevetnek. Sokak szemében vajon miért csak az egy-két hónap alatt meg gazdag odónak van tekintélye? Miért hiszik, hogy életünket csak a pénz, a flancos ruha, a nyugati autó, a nagy ház, a központi fűtés, meg a sok étel (bár ezek is fontosak) teszik szebbé. Miért gondolják, hogy az irodalom, az egymás érzéseinek, gondolatainak, s végül is az ember jobb megismerése nem visz kellőképpen előre. Pedig a művészet a gond- jaink-bajaink elviselésében is segíthet. Nemrégen olvastam egy volt politikus börtönnaplóját, aki arról is beszámolt, hogy a többévi testi-lelki gyötrődésen az irodalom, a mások nehéz sorsával való érzelmi azonosulás mentette át. Szívből drukkolok a miskolci és a nagykanizsai irodalmi lap szellemi és anyagi sikeréért. Talán egyszer valaki megyénkben is belevág egy hasonlóan léleknemesítő vállalkozásba, még akkor is, ha azt sokan nevetéssel honorálják. Az én szememben egy jó író, mégha szegény is, sokkal több akármelyik aranyláncos nyakú és csuklójú vagyon- hajhásznál. Kommentár ___________________ Egy kiállítás tárgyai Kállai János A z iskolákban rendezett, különböző célzatú és tematikájú kiállítások, valljuk be: inkább a belvilág számára készülnek, külső szemlélődök ritkán kíváncsiak rájuk. Persze, akadnak kivételek. Ilyen tárlat az április 14-én megnyitott, Ratkó József életét és munkásságát néhány vitrinre való dokumentummal felvázoló gyűjtemény is. A költő özvegye bocsátotta a nagykállói gimnázium rendelkezésére a család tulajdonában levő, mindeddig nem publikált emlékeket, hozzájárulva ezzel, hogy emelkedjen a fénye a „Korányiban” megtartott Ratkó-emlékhétnek. A nemes szándékot a megvalósítás sikere koronázta. Körbejárva az iskola aulájában elhelyezett emlékezésvonulat szeleteit, első pillantásra kitűnik a bemutatott tárgyak szeretetteljes(/ gondos elrendezése. Ízléses és a látogatót megszólító üzenetekben gazdag az egész. A poéta kötetei, kéziratai, kitüntetései, díjai, az általa és a hozzá írt levelek, az életét és pályáját követő, írásos „bizonyítékok". De a tárlat a különös hangulatát, megható és nagyon emberi atmoszféráját mégsem ezektől, a jobbára irodalomtörténeti forrásként felhasználható dokumentumhalmaztól kapja. Hanem a költő laposra koptatott, bankóktól ritkán dagadó pénztárcájától, pecabotjá- tól, „lejárt” vasúti és egyéb igazolványaitól, sakk-készletétől, az egészségi állapotának mozdulásait jelző EKG-szalagoktól és még sok más apróságtól. Egy keményen végigküzdött, egyenes gerincű és tiszta szavú költői-emberi élet maradványaitól. Az pedig különösképpen értékelendő és szerencsés körülmény, hogy mindez így, először egy iskolában kapott helyet, gondolom, nem kell magyaráznom, hogy miért. Reménykedek: az emlékhét záróakkordjai után is meg- és együttmarad a bemutató, és nemcsak a tanulóifjúság okulására. HÁTTÉR Bez...arf (a Pál Gyula Terem Nyíregyházán) Szekeres Tibor felvétele
