Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

í993. április Í7., szombat kelet-Magyarország 5 A közelgő április 25-i orosz népszavazásra készülve viszik az ejtőernyősök a választási urnát rjazani támaszpontjukra. Az Orosz Kongresszus azon kérésének adott hangot, hogy a népszavazást mind a 106 millió nyilvántartott szavazó többségi szavazatával, semmint a j ténylegesen leaowP szavazatok alapján kell jóváhagyni, ezzel is csökkentve Jelein nyerési tehetőségét AP-felvétel Juhtenyésztők a csőd szélén Csak az állami intervenció segíthet a sertéságazat eladási gondjain Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Bár a termelők, a feldolgozók és a forgalmazók még nem tudták pontosan fel­mérni a károkat, de az szinte bizonyosra vehető, hogy több­százmilliós, milliárdos vesz­teség éri őket azért, mert az Európai Közösség (EK) orszá­gai állategészségügyi okokra hivatkozva megtiltották a ma­gyar hús- és hústermékek be­vitelét. Az agrárágazatot rend­kívül súlyosan érintő embargó időtartamáról valószínűleg a jövő héten szerdán dönt az EK állategészségügyi bizottsága, s a szakértők szerint elképzel­hető, hogy Magyarország vo­natkozásában feloldják a tilal­mat. ______ A beviteli korlátozás egyik áldozata a juhágazat — hall­hattuk a juhtenyésztők orszá­gos választmányának pénteki tanácskozásán. Az embargó miatt 270 ezer húsvéti bárány rekedt az országban, s ez csak tovább súlyosbította az amúgy is válságban lévő ágazat gond­jait. Az elmúlt három év alatt a gyapjú ára egyharmadára esett, s a juhhús piaca is beszű­kült. így ma nagyon sok ter­melő — a szakértők szerint egyharmaduk — a csőd szélén áll, mivel nem tudja értékesí­teni az állatokat. Nem segít rajtuk túlságosan sokat az sem, hogy a kormány export- támogatást nyújt részükre. Egyrészt azért, mert nincs ho­vá eladni a juhokat — az EK piac „halott”, a kelet-európai­ak pedig nem tudnak fizetni —, másrészt pedig azért, mert a termelőknek még támogatott áron sem térülnek meg a be­fektetései. Bajok vannak az exportkontingensek felosztá­sával is: a kvótaelosztásnak nincs igazán gazdája, s az ér­dekeltek szinte állandóan vi­tatják az ezzel kapcsolatos döntések helyességét. Újabb problémát jelent, hogy nem tudni pontosan azt, hány anya­juh és bárány van az ország­ban. A statisztikai adatok sze­rint 900 ezer anyajuh, és 1,2 millió bárány, de ezt a választ­mány tagjai keményen vitat­ják. Igaz, ők is csak megköze­lítő adatokat tudtak mondani, s ezek többnyire lefelé tértek el az említett számoktól. A ta­nácskozáson felvetődött: ne csak a forgalmazók, hanem a termelők is kapjanak állami tá­mogatást, s részesüljenek az exportszubvencióból is. A vá­lasztmány tagjai ennek ér­dekében valószínűleg felkere­sik az illetékes tárcákat is. Az ülésen szó esett az exporttá­mogatási rendszer várható ki­bővítéséről, a földművelési tárca valószínűleg jövő héten hirdeti meg azt a pályázatát, amely szerint minden 35 kilo­gramm fölötti, legalább 88 fo­rintos minimáláron felvásárolt és külföldön eladott juh után 20 százalékos plusz támoga­tást kapnak az exportálók. A támogatást összesen 10 ezer tonna kivitelre hirdetik meg, s ez mintegy fele az egész éves exportunknak. Ezzel össze­függésben azonban a szakér­tők máris megjegyezték: a mi­nimál árnak legalább 120 fo­rintosnak kellene lennie ah­hoz, hogy a termelőknek biz­tosan megérje exportálni az ál­latokat. Hasonlóan nehéz helyzet­ben van a sertéságazat is — derült ki a sertéstenyésztők or­szágos választmányának pén­teki ülésén. Az eladási gondok és a jövedelmezőség csökke­nése miatt öt év alatt 3 millió­val esett vissza a sertések szá­ma, s ma már csak 5,3 millió állatot tartanak hazánkban. Eközben a takarmányárak és a tartás költségei jelentősen emelkedtek, míg a felvásárlási árak nem követték ezt. A ta­nácskozás résztvevői megfo­galmazták: a kormányintéz­kedések nem szüntetik meg a válságot, csupán elodázzák a probléma megoldását. Tipikus példája ennek a következő: miközben köztudott, hogy a kül- és belföldi kereslet csök­kenése miatt hamarosan túlkí­nálat lesz hazánkban a sertés- húspiacon, mégis engedélyez­ték 250 ezer darab vágósertés importját. A választmány tag­jai úgy vélték, a válságos hely­zeten csak az segíthet, ha a kormány 200 ezer sertést fel­vásárol és állami költségen feldolgozza az állatokat. Tömeges privatizáció Budapest (ISB - D. Á.) — A kormány csütörtökön megtárgyalta a kisbefekteté- si részvényvásárlási prog­ram koncepcióját — jelen­tette be pénteki sajtótájé­koztatóján Juhász Judit. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a részletes kidolgozásra majd csak június végén ke­rül sor, s addig pontos infor­mációkat nem mondhat a feltételekről, illetve a konk­rét ütemezésről. Annyit azonban már tudni lehet, hogy az állampolgá­rok előre meghirdetett va­gyonrészek megvásárlására egyéni privatizációs keret­hez jutnának csekély össze­gű regisztrációs díj befizeté­se fejében. A fizetőeszköz­ként szolgáló keretet kizáró­lag állami tulajdonban lévő részvények megvételére le­het majd fordítani, és a fel­használt részkamat felszá­mítása nélkül — több év alatt kell visszafizetni. A brit tanácsadók közre­működésével kidolgozott privatizációs módszerben a kormány esélyt lát arra, hogy bővüljenek a lakossági befektetések lehetőségei, szélesedjen az értékpapírpi­ac, erősödjön a tőzsde szere­pe a privatizációban. Sztrájk lesz Romániában Bukarest (MTI) — Május 5-ére halasztották az eredeti­leg április 20-ára tervezett ál­talános sztrájkot a nagy román szakszervezeti központok. Ezt a Fratia (Testvériség), az Alfa, a Nemzeti Szakszervezeti Tömb (BNS), a CERES, az Univers és az Orvosok Szövet­ségi Kamarája által közösen megrendezett pénteki sajtóér­tekezleten közölték hivatalo­san. A halasztást azzal indo­kolták, hogy így több szak- szervezet csatlakozott a meg­mozduláshoz, amelynek célja elérni, hogy az ártámogatások megszüntetésének kompenzá­lásánál vegyék figyelembe a szakszervezetek követeléseit. A sajtóértekezleten a szak- szervezeti vezetők cáfolták, hogy elleneznék a reformot, de hangsúlyozták, hogy reális szociális védelmet követelnek, úgy ahogy azt a kormánypárt Ígérte választási programjá­ban. Több szakszervezeti ve­zető adott hangot abbeli véle­ményének, hogy a követelések elutasításával éppen a kor­mány ösztönzi az általános sztrájk kirobbantását. A sajtóértekezleten magya­rázatot követeltek Iliescu el­nöktől azzal a kijelentésével kapcsolatban, amelyet egyes lapjelentések szerint legutóbbi közel-keleti körútja során, a repülőgépen újságírók jelen­létében tett, nevezetesen, mint a Romania Libera pénteki szá­ma idézi: „Ha ezek az embe­rek (a szakszervezeti vezetők) így folytatják, nincs más vá­lasztásom, harcba kell szán­nom: az emberek elé megyek és mozgósítom őket ellenük, mert ez így nem mehet to­vább”. Az elnöki hivatal hatá­rozottan cáfolta, hogy Iliescu elnök valóban ezt mondta vol­na. Maga Iliescu elnök pénte­ken személyesen is részt vett a kormány ülésén, hogy tájéko­zódjék a kormány és a tárgya­lásokat folytató néhány szak- szervezet által az áremelések kompenzációját illetően ki­dolgozott megállapodásról. Szóvivője pénteken hangsú­lyozta, hogy az államfő támo­gatja a realista megoldásokat, amelyek megfelelnek az or­szág lehetőségeinek, de az ál­talános sztrájk csak szétzilálja a gazdaságot és súlyosbítja a problémákat. Magyarország - AWACS gépek London (MTI) — A ma­gyar légtérben repülő AWACS gépeknek nincs fel­hatalmazásuk arra, hogy bármiféle katonai akcióban harci repülőgépeket irányít­sanak Bosznia-Hercegovina légterében. így foglalt állást pénteken Magyarország, amely arra tö­rekszik, hogy ne keveredjen bele a volt Jugoszláviában zaj­ló konfliktusba — írja a Reuter budapesti tudósítója. Váradi Emil „Magyarország figyelmezteti a NATO-t a boszniai repülések kapcsán” című jelentésében utal a parla­ment tavaly októberi határoza­tára, amely a NATO AWACS gépeinek csak a Bosznia-Her­cegovina légterében elrendelt ENSZ-tilalom megsértéseinek megfigyelését engedélyezte. Az ENSZ BT-nek a boszniai repülési tilalom kikényszeríté­séről hozott határozata után az Országgyűlés külügyi és hon­védelmi bizottsága szerdai együttes ülésén úgy döntött, felkéri a kormányt, hívja fel a NATO figyelmét arra, hogy Magyarország csak a nem ka­tonai célú járőrözésekhez já­rult hozzá annak idején. „A bizottságoknak az volt az álláspontja, hogy fenntart­ják a parlament októberi hatá­rozatát. Ha a NATO újabb in­tézkedéseket akar tenni, újabb engedélyekre lesz szükség” — idézi a Reuter Balogh György­nek, a honvédelmi bizottság elnökének szavait. Megkezdődött a FIDESZ V. kongresszusa Debrecen (KM) — Jö­vőre szavazz egy jobb jövő­re" — olvasható a jelmon­dat a debreceni Oláh Gábor utcai sportcsarnok küzdőte­rén, ahol tegnap délután több, mint négyszáz küldött részvételével kezdetét vette a Fidesz V. Kongresszusa. A tanácskozáson jelen van Manuel Dias Loureiro portugál belügyminiszter, Markó Béla a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint több or­szág budapesti diplomáciai képviseletének vezetője. A vendéglátók nevében Sásdi András, a Fidesz debreceni önkormányzati frakciójának vezetője köszöntötte a kong­resszust. Elsőként Bankos Andrea ismertette az országos ta­nács beszámolóját, majd Deutsch Tamás beszámolója következett a parlamenti frakció munkájáról. A kép­viselőcsoport az előző kong­resszus óta eltelt időben, csak úgy, mint korábban, ar­ra törekedett, hogy ellenzéki pozíciójából adódóan a koa­líció frakcióihoz képest fo­kozottabb mértékben legyen ellenőrzője a kormány tevé­kenységének; az egyes indít­ványok megtárgyalása során képviselje a Fidesz különbö­ző kongresszusain elfoga­dott programját; az újonnan felmerülő politikai és szak­mai kérdésekre a frakció mellett működő szakértők munkájára építve megtalálja a koncepcionális válaszokat s ezzel megőrizze a párt el­múlt három évben kivívott népszerűségét. Az utóbbi fél évben pedig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy mind parlamenti tevékenységé­ben, mind a kabinetekben és a szakértői csoportokban fo­lyó programalkotó munká­ban érvényesüljön a kor­mányzati munkára való fel­készülés szempontja. Ezt követően Ader János beszámolója következett az országos választmány tevé­kenységéről. A Fidesz törté­netében először sikerült a naptári év végére elkészíteni a következő év költségvetési tervezetét, amely biztosítja a szervezetépítéshez és a vá­lasztásokra való sikeres fel­készüléshez szükséges for­rásokat. A Központi Hivatal át­szervezése után a megyei irodákra akarnak nagyobb figyelmet fordítani, a cél: a választásokig minden vá­lasztókerületben legyenek Fidesz irodák. A beszámolók elfogadása után a küldöttek zárt ülésen hallgatták meg az etikai és a számvizsgáló bizottság be­számolóját. azután megkez­dődött a Fidesz új alapsza­bályának vélhetően az éjsza­kai órákba elhúzódó vitája, majd a szavazás a beérkezett csaknem hatszáz módosító indítványról. Megállt az áremelkedés Budapest (ISB - D. Á.) — Márciusban mindössze 0,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal, igaz decemberhez viszonyítva az év első három hónapjában 9,5 százalékos a növekedés — mondta Cinkotai János. A kormányfőtanácsos szoká­sos havi jelentése örömhír­ként nyugtázza, hogy a ko­rábbi hónapokban bekövet­kezett igen jelentős emelke­dés márciusban már nem folytatódott. Az év elején végrehajtott forintleértékelés árszintnövelő hatására a ké­sőbbi hónapokban kell majd számítani. A márciusi adat azt is mu­tatja, hogy az inflációs folya­mat ismét visszatér a normá­lis mederbe. Ha sikerül az inflációs ütemet havonta 1 százalék alá szorítani, akkor reális az esély arra, hogy az éves infláció növekedési üte­me mérséklődik. A kor­mányfőtanácsos úgy véli, hogy a 16-19 százalékos éves kormányprognózis tart­ható, minden bizonnyal a felső határa körül fog telje­sülni. Cinkotai János fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar gazdaság az infláció elleni harc közben hajtotta végre az árak liberalizálását, illetve a támogatások leépí­tését. A piacgazdaságra való átállás ezen elkerülhetetlen lépései ezeket az éveket ter­helték. Éppen ezért — más volt szocialista országokhoz viszonyítva — különösen nagy eredmény, hogy az inf­lációt nemcsak hogy kézben sikerült tartani, de 1992-ben sor került egy kedvező for­dulatra is — mondta Cinko­tai János a pénteki kor­mányszóvivői sajtótájékoz­tató vendégeként. Vízumkényszer Moszkva (MTI) — Az orosz kormány vízumkény­szert vezetett be Lettország és Észtország állampolgárai számára. Az április 13-án el­fogadott döntést az orosz minisztertanács azzal indo­kolta, hogy előzőleg a két balti állam hasonló intézke­dést jelentett be orosz állam­polgárok számára. A vízumkényszert beveze­tő orosz rendelet május 13- án lép életbe, s az állampol­gárok kölcsönös utazásait szabályozó kétoldalú szerző­dések megkötéséig marad érvényben. HIRDETÉS E " SU Nyíregyháza-Sóstóhegy-=-~E ET- E Jázmin u. 12. 30.000 Ft jutalom 30.000 Ft jutalom a RÁFI KFT gépkocsijából t eltűnt iratok megtalálójának. "TÚL A MEGYÉN“

Next

/
Thumbnails
Contents