Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

Kelet-Magyarország 5 1993. április 15., csütörtök HAZAI HOL-MI Átutazóban lopott kocsival A számítógépes nyilvántartási rendszer segítségével órákon belül kiderül Valakitől valahonnan valahová Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — R. J.) — Gondoltuk volna valaha, hogy a záhonyi határátkelőnél szolgálatot teljesítő vámőrség naponta visszatérő feladata lesz egyszer fülöncsípni azo­kat a — mondjuk — lengyel állampolgárokat, akik Német­országban lopott személygép­kocsit akarnak Ukrajnába jut­tatni. Sőt lehet, hogy onnan a „FÁK közé”, a volt Szovjet­unió utódköztársaságainak va­lamelyikébe vagy még tovább. Pedig ma ez valóság! Kérdés, hogy a jogalkotás, a magyar jog mit kezd, mit kezdhet azokkal a külföldiek­kel, akik a külföldön „ebül szerzett” zsákmánnyal akad­nak fenn a határon? Mi kö­zünk nekünk, magyaroknak az ismeretlen tettes által Német­országban lopott kocsihoz, amivel — példánknál maradva — egy lengyel „turista” gurul az ukránok felé? A kérdéssel dr. Szalai Istvánt, a megyei fő­ügyész helyettesét kerestük fel. —Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett bűncse­lekményének nyomozását, a nyomozás megindítását csak a legfőbb ügyész rendelheti el. Persze, ha valaki vemé a mel­lét, hogy márpedig igenis ő lopta a kocsit, az más, de ilyen aligha fordul elő. Akiket Zá­honynál vagy másutt feltartóz­tatnak, nem akarnak tudni a kocsi eredetéről, védekezésü­ket megnyugtatóan ellenőrizni nem lehet. □ Mi ilyenkor a követendő el­járás? — Amikor feltartóztatják a gyanúsnak ítélt járművet, megteszik a feljelentést a rendőrségre, ahol feljelentés­kiegészítést rendelnek el. Ez abból áll, hogy INTERPOL- tagságunk jóvoltából, a szá­mítógépes nyilvántartási rend­szer segítségével órákon belül kiderül: körözik-e a kérdéses gépkocsit. □ Tegyük fel keresik. Akkor mi történik? — Ha szerepel a körözés­ben, akkor visszatartjuk a ko­csit és aki hozta, kiutasítjuk az országból. □ Vagyis mehet Isten hírével? — Többre a tolvajjal, orgaz­dával vagy szállítóval szem­ben nincs jogunk, lévén — ahogy már említettem is — védekezése csak nyomozással volna ellenőrizhető, amihez viszont külön engedély kel­lene. □ Mi történik a kocsival? — Visszatartjuk, tisztázzuk, hogy hol, mikor lopták el és kinek a tulajdona. Az iratokat átadjuk annak az országnak, ahol a bűncselekményt elkö­vették. Ott jelentkezik a sér­tett, az ügyben érdekelt bizto­sító társaság vagy a megbízott­ja­□ Tekintve, hogy a bűnözés sajátos, új „műfajáról” van szó, ez eléggé megnöveli az in- tézkedők adminisztrációját. — Eleinte valóban nehezen ment, bár ez a feladat, ez az ügyintézés valójában sosem lesz könnyű. Tapasztalat az, hogy új kocsiért szinte azonnal jelentkeznek, a használt miatt már nehezebben jön a tulaj­donos, vagy képviselője, hi­szen elképzelhető, hogy nem éri meg. Ä nyugati ember pe­dig állandóan számol... □ A bűnüldözők nemzetközi együttműködése milyen egyez­ményeken alapul? — Ezt a kooperációt az úgy­nevezett jogsegély szerződé­sek mozdítják elő. Ez két ál­lam egymással való érintkezé­sének szabályozása büntetőel­járás során. Japán filmesek kutatták a titkot Kodály egyik gondolata a zene és a szöveg kapcsolatát hangsúlyozza Sumio Gotoda Harasztosi Pál felvétele M. Magyar László Nyíregyháza (KM) — A napokban a magyar fül szá­mára szokatlan nyelvre fi­gyelhettek fel Nyíregyházán a Kodály Zoltán Általános* Iskola diákjai: egy japán forgatócsoport látogatott el az iskolájukba, hogy meg­örökítse a nagymúltú intézet ének-zenei oktatását. A küldöttség elutazása előtt Suimo Gotoda, a forgatócso­port vezetője nyilatkozott la­punknak. □ Milyen céllal érkeztek Magyarországra, illetve Nyír­egyházára? — Kifejezetten csak Nyíre­gyházára jöttünk, az ország­ban máshol nem forgatunk. Régóta ismerem az iskola Cantemus kórusát, s megval­lom őszintén, nagyon csodá­lom a fiatalokat. Pár éve egy varsói konferencián hallottam először a Cantemust énekelni, tavaly pedig én szerveztem Japánban az énekkar koncert­sorozatát. Azt szeretnénk, ha hazánkban minél többen meg­ismerhetnék a nyíregyházi is­kolában történő zenei oktatást, ha minél többen láthatnák és hall­hatnák az ének­kart. Mivel szin­te minden japán otthonban van már video, ezért videofilmen sze­retnénk sokszo­rosítani a felvéte­leket. Természe­tesen a tanáraink számára is készí­tünk egy oktató­filmet. □ Milyen fog­lalkozásokra lá­togattak el? — Küldöttsé­günkben nem­csak operatőrök, hanem szakem­berek és énekta­nárok is vannak, így tulajdonkép­pen minden érdekelt bennün­ket. Forgattunk tanítási órá­kon, megnéztük a leendő első osztályosok felvételi vizsgá­ját. Ez utóbbi azért volt érde­kes a számunkra, mert bár Ja­pánban a magániskolákba van felvételi, de ének-zene tagoza­tos iskola nincs nálunk. Meg­néztük, illetve felvettük a Can­temus, a Napsugár kórus és a fiúkórus próbáit is, valamint az utolsó napon beszélgethet­tünk az iskola tanáraival is a módszerekről. □ Hogyan összegezné a lá­tottakat? Sikerült-e ellesni az eredményes zenei oktatás tit­kát? — Jól tudjuk, hogy Mag­yarországon mindenhol a Kodály módszert alkalmaz­zák, azonban ebben az iskolában mégis jóval hatékonyabb a zenei nevelés. Úgy látom, nagyon sok mú­lik azon, milyen a pedagógus. A Kodály Zoltán Általános Iskola tanárának és karnagyá­nak, Szabó Dénesnek nagy szerepe van az eredményes­ségben, a kórus magas színvo­nalú éneklésében. Otthon, Ja­pánban, egyelőre kevés szak­ember használja a Kodály- módszert. Kodály egyik gondolata a zene és a szöveg kapcsolatát hangsúlyozza. Nálunk néhány Kodály-mű fordítása található meg, ezért nehéz a módszert alkalmazni. □ Ön a Japán Kodály Tár­saság egyik vezetője. Mit tud­nak tenni a Kodály-művek, il­letve gondolatok népszerűsíté­séért? — A társaságon belül több csoport működik. Az egyik például Kodály kórusművei­nek megismerését szorgal­mazza, a másik az írásait adja ki. Egy szemináriumot is sze­retnénk szervezni életéről és munkásságáról. Fesztiválokat és versenyeket is rendezünk, amelyeken gyakran felhangza- nak Kodály Zoltán művei. A fény mint információs forrás Kellemetlen, amikor valaki szinte a semmiből bukkan fel a hátunk mögött Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Bár már másfél hónapja életbe lépett a KRESZ módo­sítása, sajnos sok autóstársunk nem hajlandó figyelembe ven­ni és alkalmazni az új szabá­lyokat. A tompított fényszóró lakott területen kívüli használatáról például többen elfeledkeznek, pedig igazán hasznos, mi több biztonságos lenne, ha minden­kinél reflexszé válna. Az autós közlekedési információinak 90-95 százalékát a látás révén szerzi meg. Nyilvánvaló tehát, hogy a közös úti mozgásban a láthatóságnak igen nagy jelen­tősége van, sőt akár sorsdöntő szerepe lehet. Eddig a korai sötétedés idő­szakában — ha valaki később kapcsolta be a világítást — igencsak megkeserítette autós­partnerei néhány percét, hi­szen annak erőltetnie kellett a szemét, hogy az előzés meg­kezdésekor igazán pontosan mérje fel lehetőségeinek hatá­rát, a szembejövők távolságát, sebességét. Az is kellemetlen, amikor valaki a semmiből bukkan fel a hátunk mögött, holott a visszapillantó tükör­ben híre-hamva sem volt. A nappali tompított fény használata is hasonló elő­nyökkel jár, értékes előinfor- mációkat nyújt. Senkinek sem tökéletes a sebesség- és távol­ságbecslő képessége. Míg a sebességet alábecsüljük, a távolságot túlbecsüljük. Pedig erre a képességünkre nagy szükség van autózáskor min­dig, de különösen előzéskor. A szembejövő rosszul felmért helyzete és a szabálytalanul kezdett előzés gyakran vezet frontális ütközéshez. A jármű­vek nappali kivilágítása plusz- információt ad. A hátralátási bizonytalanság leküzdésében is sokat segít a tompított. A visszapillantó tü­körben amúgy sem könnyű a hátulról érkező sebességének és távolságának, közelségének megítélése. Pedig az lényeges, hogy mire számítsunk és ké­szüljünk fel: csak követésre vagy előzésre is. A tompított fényekkel közlekedő jármű hátrafelé is több száz méterrel, egyenes útszakaszon akár ki­lométerekkel előbb, megbíz­hatóan fedezhető fel. Tehát a tompítottat nem csak kötelező használni, hanem érdemes is — a mai autózási sebességek mellett sokoldalú biztonsági tartalékokat rejt. Külpolitikai jegyzet Pénzről van szó Kovács Éva A z a célunk, hogy ne a társadalom feje fölött, hanem vele beszéljenek — hangzott el nemrég azon a sajtótájékoztatón, amelyet az MSZOSZ Budapesten szervezett. Az ominózus mondatot mégsem a szak- szervezetek képviselője, ha­nem a jelenlévő népjóléti miniszter mondta, arra utal­va, hogy a társadalombizto­sítási önkormányzatok kö­zelgő megválasztása nem egyes pártok vagy szerveze­tek haszna, hanem az egész társadalomé. Az sem titok, miért. Köz­gazdászok, statisztikusok egybehangzóan állítják, a társadalombiztosítás kérdé­se, — nyugodtan mondhat­juk válsága — napjaink egyik legnagyobb problémá­ja. Az infláció, a nyugdíja­sok számának gyors növeke­dése, a megélhetés gondjai, s nem utolsósorban az egészségügyi kiadások ro­hamos emelkedése együtte­sen okai annak, hogy a tár­sadalombiztosítás nehéz anyagi helyzetbe került. Ha ehhez még azt is hozzá­vesszük, hogy a növekvő munkanélküliség, no meg a gyárak, vállalatok sorozatos csődje miatt egyre nagyobb a tb kintlévősége, nem nehéz elhinni, hogy gyors, hatha­tós megoldásra mielőbb szükség van. A tb-önkormányzatok megválasztásával ezen a problémán lehet majd segí­teni. A betegség- és nyugdíj­biztosítási önkormányzatok segítségével ugyanis elérhe­tő, hogy ha több nem is lesz a pénz, de legalább oda jut, ahová a leginkább várják, és azok kapják, akiket a legin­kább megillet, hogy a nem kevés, de sohasem elegendő forintok elosztása minél igazságosabb legyen. Mindezekből következik, hogy nem lesz könnyű dol­guk azoknak, akik a válasz­tók bizalmából ezekbe az önkormányzatokba bejut­nak. Ahogyan egyik magas rangú jelenlévő a tájékoz­tatón elmondta, nem lesz ez egy sikercsapat, mert a dol­gok természeténél fogva nem is lehet az. Megalakulásuk­kal azonban végre mégis lét­rejön egy olyan szervezet, amelynek törvényadta joga lesz arra, hogy ha úgy látja jónak, nemet mondjon akár a kormánynak is. Megaka­dályozhatja, hogy olyan tör­vény szülessen a parlament­ben, amely a járulékosok, például a nyugdíjasok ér­dekeit sérti. Bárhogy is csűr- jük-csavarjuk a dolgot, a lé­nyeg tehát nem kevesebb, mint az, hogy a május 21-én megválasztandó tb-önkor­mányzatok elérhetik azt, amire oly sokan vágynak: a kisemberek érdekében ne­met mondhatnak, vétót emelhetnek azokkal szem­ben, akik a döntéseket meg­hozzák. Teszik ezt azért, mert a választók bennük bíz­nak, nekik szabad akaratuk­ból bizalmat szavaztak. Tag­jaik között ott lesz majd a közgazdász, a kisnyugdíjas, az orvos, a tanár, s bármely foglalkozás képviselője is, akik szakmájuk, tudásuk sze­rint különbözhetnek ugyan, egy dologban viszont azo­nosnak kell lenniük: követel­mény, hogy a mások segíté­se, a politikamentes tenni- akarás jellemezze őket. Sokan vannak, akik a tb- önkormányzatok megszüle­téséért, s nem kevesen, akik ellene szurkolnak. Ha egy­más mellé sorakoztatjuk a józan érveket, egyértelműen kiderül: azok gondolkodnak helyesen, akik az ügy mellé állnak, s elmennek, hogy a meghirdetett időpontban le­tegyék voksukat. Ezzel nem csak saját sorsukról, gyer­mekeikéről is komoly dön­tést hoznak. Nagy a felelősség, éljünk hát a lehetőséggel! Kísérleti buszmenetrend Mándok-Nyíregyháza egy óra alatt Nyíregyháza (KM) — Április 13-a óta nem sokkal több mint egy óra leforgása alatt el lehet érni autóbusszal a megyeszékhelyet Mándok- ról — kaptuk a hírt Nagy Ist- vánné csoportvezetőtől. A Szabolcs Volán Rt. ugyanis új, egyelőre kísérleti jellegű menetrendet léptetett életbe. Két-három hónap alatt kide­rül majd, mekkora az utas- forgalom, azaz az igény erre a járatra. Kisvárdát és Nyíre­gyházát évek óta autóbusz­közlekedés is összeköti. Ezt a vonalat hosszabbítot­ták meg ezzel az új lehető­séggel, mellyel Mándokról közvetlenül elérhető a me­gye központja. A menetrend összeállításakor különösen a Nyíregyházán tanuló diákok és a távolabb utazni szándé­kozók érdekeit tartották szem előtt. Ostrom a helyekért 1993 őszén 29-30 ezer diákkal számolnak Budapest (MTI) — A fel­sőoktatási intézmények mintegy 72 és fél ezer diák közül választják ki nappali tagozatos hallgatóikat az 1993-94-es tanévre. Ez a szám 17 százalékos emelke­dést jelent a tavalyihoz ké­pest — tájékoztatott Neu- wirth Gábor ny. egyetemi docens, az Országos Felső- oktatási Felvételi Iroda veze­tője a jelentkezések összesí­tése kapcsán. A felsőoktatás ostroma te­hát hevesebb lett a tavalyi­hoz képest — akkor 16 szá­zalékos volt az előző évihez viszonyított emelkedés. Vél­hetően a következő eszten­dőben is hasonló lesz a hely­zet a demográfiai csúcs mi­att. Minthogy 1993 őszén 29-30 ezer diákkal számol a felsőfokú oktatás, két és fél­szeres a túljelentkezés vala­mennyi intézményre számít­va.

Next

/
Thumbnails
Contents