Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
1993. április 14., szerda Kelet-Magyarország Elhalasztott Szerbia-határozat szorgalmazzák, hogy szerdán mégis szavazzanak Szerb katonák fogják sisakjukat a bosnyák—horvát hadsereg aknatámadása alatt Svacici falu közelében nem messze Dubrovniktől. Szórványos támadások még mindig vannak a térségben Az el nem kötelezettek New York (MTI) — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő esti ülésén a várakozásoknak megfelelően elnapolta a döntést a Szerbia elleni újabb rendszabályokat tartalmazó határozatról. Az amerikai és orosz igényre született megállapodás szerint a határozatot csak két hét múlva, az orosz népszavazást követően fogadják el, hogy addig ne nehezítsék Borisz Jelcin helyzetét. Az öt el nem kötelezett BT- tagállam nevében Venezuela nagykövete tiltakozott a halasztás ellen, mondván: színvallásra kell kényszeríteni Moszkvát, vétózza meg a határozatot, a kérdést nem lehet így a szőnyeg alá söpörni. Az el nem kötelezettek szorgalmazzák, hogy szerdán mégis szavazzanak, de valószínűtlen, hogy igényüknek a BT állandó tagjaival szemben érvényt tudnának szerezni. A brit és a francia kormány — ha nem is lelkesen — szintén támogatja a halasztást. Warren Christopher amerikai külügyminiszter, úton a G-7 csoport országainak Oroszország megsegítéséről tárgyaló tokiói tanácskozására, kijelentette: Oroszország behatóan fáradozik azon, hogy a béketárgyalásokhoz való viszszatérésre búja a szerbeket. Hivatalosan az ENSZ-ben is ez volt a halasztás indoklása. Mint közölték, Reginald Bartholomew amerikai nagykövet és orosz társa, Vitalij Csurkin, orosz külügyminiszter-helyettes párhuzamosan próbálja engedményekre és újabb tárgyalásokra bírni a boszniai szerbeket, illetve a belgrádi kormányt — miközben mind hevesebben folytatódik a szer- bek boszniai offenzivája. A tervezett BT-határozat befagyasztja Jugoszlávia külföldi követeléseit, lefoglalja szállítóeszközeit, lezárja az ország egyetlen (montenegrói) tengeri kijáratát és drasztikusan korlátozza, egyúttal szigorú ellenőrzés alá vonja az országúti forgalmat csakúgy, mint a dunai hajózást. A hétfői döntés egyébként Moszkva igényére kéthetes türelmi időt szabott volna ki — azaz a rendszabályok amúgy sem léptek volna életbe az orosz népszavazás előtt. A különbség most annyi, hogy a 26-i döntés azonnal érvényes. Húsháború Európában Kelet-európa aggódik, hogy az EK engedményei túl későn jönnek London (MTI) — A keleteurópai kormányok kétségbe vonják a Közös Piac jóhiszeműségét a hús- és tejkereskedelmi tilalommal kapcsolatban: tisztségviselők magánbeszélgetésekben azt gyanítják, hogy a mező- gazdasági protekcionizmus motiválta az EK Bizottságának döntését — írta a Financial Times című brit gazdasági napilap keddi számában Nicholas Denton budapesti tudósító. Magyarország és Lengyel- ország ellentilalommal vágott vissza. Magyarország azt állítja, hogy 50 millió dollár exporttól esik el, Lengyelországban pedig 30 millióra becsülik a veszteséget. Mindketten azt mondják, hogy náluk nincs száj- és körömfájás. A keleteurópai válasz gyorsasága, magabiztossága és dühe példátlan — írta a brit lap tudósítója. A vita általánosabb irányzat tünete. A kelet-nyugati kereskedelem liberalizálásának politikai lendülete csökken, és Európa mindkét felén növekszik a protekcionista nyomás. Az EK bizottsága nemrég meghosszabbította a dömping- vámok érvényességét a cseh és szlovák acélcsövek ellen. Ausztria ezen a héten korlátozza a kelet-európai cement, műtrágya- és traktorimportot. Amerikai tisztségviselők szerint valószínű, hogy a Clinton- kormány feketelistára teszi Magyarországot, múlt méltánytalan kereskedőt, együtt Dél-Koreával. Az Egyesült Államok azzal vádolja a magyar gyógyszergyártókat, hogy kalózmásolatokat csinálnak amerikai gyógyszerekről. E héten tárgyalások lesznek erről, de rosszak a kilátások — olvasható a Financial Times- ban. A kelet-európai országok ugyancsak a protekcionizmus felé haladnak. Magyarország 18 féle vámemelést fontolgat papú- és más termékekre. Az intézkedések hátterében múld több az importkorlátozást szorgalmazó politikai követelés. A kelet-európaiak még megláthatják, hogy az importvédelem visszaüt. Leon Brittan, az EK bizottsága külgazdasági kapcsolatokért felelős brit tagja óva intette őket a piacvédelemtől, ha maguk jobb bejutást akarnak az EK piacára. Azt mondta, hogy a keleteurópai kormányok legyenek türelemmel, mert az EK közelgő koppenhágai csúcsértekezletén remélhetőleg túllépnek a korlátozott társulási egyezményeken, jobban megnyitván az EK piacát. Ám a kelet-európai kormányok aggódnak, hogy az EK engedményei, ha egyáltalán megszületnek, túl későn jönnek, és nem tudják megfékezni a piacvédelem lendületét — írta a Financial Times budapesti tudósítója. Haszbulatov támad Moszkva (MTI)—Amíg Andrej Kozirev külügyminiszter marad, az orosz parlament nem fogja ratifikálni a START-2 megállapodást — jelentette ki kedden Ruszlan Haszbulatov, az orosz parlament elnöke. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Haszbulatov második világháborús veteránok találkozóján a ratifikációval kapcsolatban kifejtette: először olyan külügyminiszterre van szükség, akit a társadalom elismer és akiben bízik. Addig, amig nincs ilyen miniszter, értelmetlen még csak beszélni is a START- 2-ről — hangoztatta. A hadászati atomfegyverek számának radikális csökkentését előirányzó START-2 szerződést januárban írta alá Borisz Jelcin orosz és George Bush korábbi amerikai elnök. A szerződést — amely az orosz parlament jóváhagyására vár — a törvényhozásban a nacionalista és a kommunista ellenzék a szerintük a nyugati politikát kiszolgáló Kozirev elleni támadási alapul használja fel — írja a Reuter. Szerencsétlenség Németországban München (MTI) — Legalább 36 személy megsérült — köztük kilencen súlyosan —, amikor kedden reggel tömegkarambol történt Németországban a Münchent Stuttgarttal összekötő autópályán — jelentette be a helyi rendőrség. Az AFP-hírügynökség szerint egymás után mintegy 70 személy- és tehergépkocsi valamint egy autóbusz ütközött össze a meglehetősen sűrű ködben. I Feladhatja Ön is apróhirdetését e szelvény kivágásával. If A hirdetés szövege: ................................................................................. É -ági Ütati grrra-j&T at~ w «fr mt-riáKf lAKBSMSlpi SBirwroWH IIOBvvIiy Kijelentem, hogy a szövegben félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. Név........................................................................................... Telefon .................. Lakcím:.................................................................................. Aláírás: ................. Tájékoztató. Legkisebb hirdetés: 10 szó. Az első szó duplának számít. Névelő, telefonszám, jelige egy szónak számít, jeligedíj plusz 330 Ft, Jeligés levelek postázását kérésre 30 Ft-ért vállaljuk. (Nyíregyházán átvehetők a kft.-nél, Zrínyi Ilona u. 3-5.) A hirdetési díj befizetése: postán, postautalványon. Cím: Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft., BpBMBPnPm 4401 Nyíregyháza, postafiók: 25. Az összeg beérkezése után 2 napon belül megjelenik hirdetése. liiMaMltM A világforradalom ára A „guruló dollárok” moszkvai szemmel Moszkva (AN) — A Szovjetunió külföldi barátainak nyújtott segítség különböző formái között különleges helyet foglal el az az anyagi támogatás, amelyet az ellenzékben lévő külföldi politikai pártoknak és szervezeteknek nyújtottak. A közelmúltban kutathatóvá vált pártarchívumból az is kiderült, számszerűen mennyi volt ez az összeg. A támogatás függött az adott ország politikai és gazdasági helyzetétől is. Sztálin 1950. január 17-én kapta meg az OK/b/P KB határozattervezetét arról, hogy a szakszervezetek keretein belül alakítsák meg „A baloldali munkásszervezetek segélyalapját”. Az alap célkitűzése szerint „segítséget kell nyújtani az üldözéseknek és megtorlásoknak kitett külföldi baloldali pártoknak, haladó munkás- és társadalmi szervezeteknek.” 1950-ben ez az összeg kétmillió dollár volt. A szovjet párt adta az összeg felét, a kínai pedig a 10 százalékát. A lengyel, a csehszlovák, a román és a magyar kommunisták 160- 160 ezer dollárral, azaz 8 százalékkal támogatták az alapot. A későbbiek során az arány változott, az éves ösz- szeg azonban folyamatosan emelkedett. A legjobb fizető, a Szovjetunió egészen 1963-ig a teljes összegnek több mint a felét állta, de amikor Kínával megromlottak a kapcsolatai és kiesett az akkori 20 százalékos kínai hozzájárulás, már közel 80 százalékát vállalta a terheknek. Az alap tevékenysége nem volt zökkenőmentes. Voltak krónikus adósok, akik késve vagy kevesebbet fizettek. Az SZKP KB nemzetközi osztályának beszámolójából kiderül, hogy „a hetvenes évek végétől kezdve a lengyel és a román, 1987-től pedig a magyar elvtársak szüntették be az alaphoz való hozzájárulásukat valuta- és pénzügyi nehézségekre hivatkozva. 1988-ban és 1989-ben a NSZEP, a CSKP és a BKP minden magyarázat nélkül megtagadta saját részének befizetését az alapba, amelyet ettől kezdve teljes egészében az SZKP finanszírozott.” A kiadási oldal vezető helyén minden évben az olasz és a francia kommunista párt állt. A sok esetben 80 nevet is tartalmazó listán gyakorlatilag minden ország és minden földrész képviselői megjelentek. Olvashatjuk a listákon egyes ellenzéki vezetők nevét és ismert lapok szerkesztőségeinek címét, de vannak szokatlan megnevezések is, mint például „Az ifjúsági mozgalom balszárnya”. Néha a segítség konkrét céljait is megnevezték. Például: „Az ellenzék vezetőjének rotációs gép vásárlására”. A központi bizottság mindig figyelemmel volt arra, hogy „ betartsák a legszigorúbb konspirációs szabályokat a testvérpártoknak nyújtott pénzbeni támogatás esetén. Ennek érdekében a lehető legkevesebb és maximálisan megbízható személy vehető igénybe”. A szovjet pénzügyminisztérium köteles volt egy bizonyos összeget „különleges célokra” átadni az SZKP KB illetékes osztályának. A dollár árfolyamának esése következtében egyre kisebb volt a pártoknak nyújtott támogatás. Ezért a 80-as évek végén a közvetlen anyagi segítséget fel kellett váltania a kereskedelmi csatornákon áramoltatott támogatásnak. A testvérpártok képviselői is helyesebbnek tartották ezt a módszert, mert szerintük ez „kevesebb konspirációt igényel és nem is annyira veszélyes”. Ebben viszont tévedtek, mert a párt tulajdonában lévő cégeket szigorúan ellenőrizte az illető ország adóhivatala és pénzügyi szervezetei. A peresztrojka idején még fontosabbá vált a befolyását vesztő SZKP pénzének kijuttatása külföldre. Műiden valószínűség szerint meg is találták erre a lehetőséget. Mindenesetre nem is olyan régen, 1989-ben az SZKP KB Politikai Bizottságának december 11-ei ülésén a következőket rögzítette a jegyzőkönyv: „1. Jóváhagyni az SZKP KB Nemzetközi osztályának javaslatát arra vonatkozóan, hogy 1990-ben az SZKP 22 000 000 dollárral járul hozzá a baloldali munkásszervezeteket segélyező alaphoz. „2. A Szovjetunió Állami Bankja (V.V. Gerascsenko et.) adjon ki V. M. Falin et.- nak különleges célokra 22 000 000 dollárt ” Vajon mi lett ezzel a pénzzel, mit kezdett vele az azóta is Németországban élő és „dolgozó” egykori pártvezető és nagykövet, Falin? Egy hatalmas tojás, mely Armin Koebli és Man Sturm szobrász munkája kapott helyet egy brémai parkban a napokban. A szokatlan műtárgy egyben postaládaként is szolgál, a tervek szerint csak 3000—ben nyitják majd fel AP-felvetelek KÜLPOLITIKA r
