Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

Kelet-Magyarország 5 Aki mast mond, elüldözik Történelmi Független Kisgazdapárt alakult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyháza (KM — BG) — A Torgyán József vezette FKgP-ból kivált egy csoport, s megalakította a Történelmi Független Kisgazdapárt Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei Ideiglenes Intéző Bizottságát — adták hírül a napokban az újságok. A héttagú testület ügyvezetőjét, dr. Maleczky Imre nyíregyházi jogászt kér­deztük a megalakulás körül­ményeiről, célkitűzéseikről. —Mi tette szükségessé a ki­válást? — Sajnos, a jelenlegi kis­gazdapártban a vezetők egyál­talán nem tűrik el a nézetkü­lönbségeket, a szó szoros értelmében elüldözik azokat, akiknek a véleménye valami­ben is eltér az övékétől. Mi viszont azt mondjuk, hogy a másság a demokrácia alapja. A mi példaképeink Bajcsy-Zsilinszky, Kovács Béla, vagy Tildy Zoltán, akik az igazi, demokratikus kisgaz­dapártot képviselték mindig. Őket kívánjuk követni, az ő dr. Maleczky Imre Balázs Attila felvétele szellemükben akarunk dolgoz­ni. — Kikért? Kiknek az érde­kében vállalkoztak az új párt felépítésére? — Elsősorban a kisembere­kért. Azt valljuk, hogy a ma­gyar felemelkedés egyik zálo­ga a mezőgazdaság. A földből élők érdekeit állítólag ma vagy tíz szervezet is felvállalta, ám eredményt tudtak felmutatni eddig. A jelenlegi kisgazda- párt sem tudott elérni szinte semmit, hacsak azt nem, hogy nagygyűléseieken folyamato­san bőszítgetik az embereket, aztán megy minden a maga út­ján. A széthúzás helyett egye­síteni kellene az erőket, mert félő, különben végleg szét- forgácsolódunk. — Ön az összefogás fontos­ságát hangsúlyozza, ugyanak­kor megalakították a tizen­egyedik, agrárérdekeket is képviselő szervezetet. Nem tartja ezt ellentmondásnak? — Ha nem lenne nagyon patetikus, azt is mondhatnám, valakinek fel kell vállalni az integráló szerepet. A jelenlegi kisgazdapárt képtelen erre, ahelyett, hogy magához csalo­gatná a szimpatizánsokat, elri­asztja őket. Mi nyitottak va­gyunk, s keressük a kapcsola­tokat. Többek között az Agrár- szövetséggel is. Pontosabban azokkal az agrárszakemberekkel, de azon humán értelmiségiekkel is, akik szívükön viselik a tele­pülésük sorsát, akiknek nem mindegy az, hogy miképpen él a szomszédjuk, a falubelijük. — Mely pártokkal rokon­szenveznek? — A mi régi, s egyben új pártunk célja a történelmi kis­gazda hagyományok szelle­mében történő politikai érdek- képviselet, a hiteles kisgazda­eszmék megőrzése egy mo­dem, mérsékelt polgári politi­kai mozgalom keretében. Ez pedig eleve kizár minden szél­sőséget, a már bevált közép- útón akarunk haladni. A lehet­séges partnereket is itt keres­sük majd. — Hol tartanak a párt szer­vezésében? — Csupán néhány nap áll mögöttünk, de elmondhatjuk, már van tizenkét alapszerve­zetünk, s több mint félezer tagunk. Úgy gondolom, év végére a megyében legalább ötezren le­szünk. Egységes közszolgálati törvényt Az intézményrendszer fejlesztéséről tanácskoztak a közalkalmazottak és köztisztviselők Több, mint kétszáz érdek­lődő (polgármester, jegyző, iskolaigazgató, a GAMESZ, GESZ-vezető szakszervezeti tisztségviselő) részére négy té­makörben tartott fórumot be­vezető előadással, a szakszer­vezeti álláspontok ismerteté­sével Nyíregyházán Fehér József, a Közalkalmazottak Szakszervezete ügyvezető el­nöke. Elhangzott, hogy a munka­harc során a közalkalmazotti tanácsok a szakszervezeti alapszervezeteket nem kiszo­rítják a munkahelyeken, ha­nem velük teljesedik ki a demokratikus intézményrend­szer és egymást kiegészítve tevékenykednek. Erre jó pél­da, hogy a tanács például a kollektív szerződésben megfo­galmazottjuttatásokat vélemé­nyezi, a kollektív szerződést viszont csak szakszervezet köthet. A társadalombiztosítási ön- kormányzatok megválasztá­sára a közalkalmazottak szak- szervezete kész. Ezen a SZÉF konföderációban vesz részt. Felhívja tagjait a választáson való minél nagyobb számú részvételre, hiszen ez lesz az első igazán széleskörű legiti­máció a munkavállalóktól és polgároktól, de annak is iga­zán nagy jelentősége van, hogy a megválasztott önkor­mányzat kizárólagos befolyás­sal lesz a társadalombiztosítás vagyonára és az évenként be­fizetett 600 milliárdos járulék­nagyságra. A Közalkalmazottak Szak- szervezete a közalkalmazottak jogállásáról és a köztisztvi­selők jogállásáról szóló törvé­nyek módosításra érett részei megváltoztatása mellett törek­szik a törvények összehango­lására, s nem mond le arról, hogy készüljön egy egységes közszolgálati tv. a maga speci­ális leágazásaival. A módosítások főbb irányel­vei a bértáblázat megváltoz­tatására, a kvalifikáltabb mun­kaerő és a teljesítmény jobb megfizethetőségére: a közal­kalmazotti jogviszony számí­tásainak előnyösebb és egysé­ges számítására: a foglalkoz­tatás biztonságának növelésé­re (ne lehessen a vezetőket in­doklás nélkül felállítani, le­gyen az egy eljárás eredmé­nye, ugyanez vonatkozik az alkalmazhatóság esetére is: ne párthűség, hanem a szakmai­ság, szakszerűség legyen a mértékadó): az érdekképvise­letek közreműködésének szé­lesebb lehetőségét: a képesí­tési kötöttségek indokolt, eseti oldását célozzák egyebek mel­lett. A köztisztviselők és közal­kalmazottak bérfejlesztésére a Parlament 10,5 milliárd forin­tot biztosított, amelynek ará­nyairól a Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Ta­nácsában fognak megegyezni. A Közalkalmazottak Szak- szervezete a GAMESZ és a GESZ dolgozói részére, hely­zetük végleges jogi rendezése érdekében törvényalkotást kezdeményezett, sőt a folya­mat meggyorsítása érdekében a tervezetet elkészítette és bér­viszonyaik indokolt javításáért kiemelt támogatást képvisel­nek az érdekegyeztetés rend­szerében. Timkó József Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkára Fórum Porcsalmán Nyíregyháza (KM) — Juhász Pál, az SZDSZ or­szággyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazda- sági Bizottságának tagja 1993. április 16-án me­gyénkbe látogat. Megbe­szélést folytat agrár érdek- képviseleti vezetőkkel és mezőgazdasági szakembe­rekkel, majd 18 órától Porcsalmán az általános is­kolában lakossági fórumon vesz részt dr. Lenti István kertészmérnök és dr. Kóró- di Ferenc ügyvéd társasá­gában. Elnökségi ülés Nyíregyháza (KM) — Újjá alakulása óta első alka­lommal ülésezik csütörtö­kön a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöksége. A párt nyíregyházi székhá­zában megtartandó esemé­nyen időszerű politikai kér­désekkel foglalkozik a tes­tület. A Haza és Haladás Alapítvány a jövőért Napirenden a társadalom, a gazdaság, az oktatás aktuális kérdései Zalaegerszeg (KM) — „Centrum-politika, stabilitás, új pálya” mottóval szervez országos találkozót az MDF Kereszténydemokrata Köre, valamint a Haza és Haladás Alapítvány Zalaegerszegen április 16-án és 17-én. Három szekcióban folytatnak tanács­kozásokat: Magyarság és er­kölcs, Oktatás, képzés, tájé­koztatás, informálás, továbbá A gazdaság aktuális kérdései címmel. A Magyarság és erkölcs összefoglaló cím alatt többek között azt tekintik át, miként alakulnak hazánkban a népe­sedési mutatók, illetve a gyer­mekvállalás kérdései, milye­nek a népmozgások Európá­ban, hogyan látnak és értékel­nek, hová helyeznek el ben­nünket szomszédaink és az eu­rópai népek. Ebben a témakör­ben tárgyalnak a határokon túl kisebbségben élő magyarok helyzetéről és a menekültkér­désről. Az Oktatás, képzés, infor­máció, tájékoztatás témacso­korban napirendre tűzik a nemzeti alaptanterv, az erköl­csi nevelés, a sajtó és az erkölcs, a reklám és az erkölcs kérdéseit. Előadások hangza­nak el egyebek között az egy­házi iskolák helyéről és szere­péről az oktatás rendszerében, továbbá arról, milyen verseny tapasztalható a tájékoztatás­ban, ezen belül tisztázzák a szabadság és a szabadosság közötti különbséget. Külön taglalják a felsőoktatás hely­zetének alakulását a rendszer­változásban, és kiemelt figyel­met fordítanak a szakoktatás problémáira. Nagy érdeklődésre tarthat számot a gazdasági kérdések­kel foglalkozó szekció munká­ja, amelyben szó lesz a hitel- politikáról, a családi vállalko­zásokról, a farmergazdálko­dásról, a beruházásokról, a tár­sadalombiztosítás átszervezé­séről, a munkanélküliségről, az inflációról, az adózás és a vállalkozás, a bérek és az ér­dekképviselet összefüggései­ről. A kerekasztal-beszélgetések után a miniszterelnök zársza­vával, illetve sajtótájékoz­tatóval fejeződik be a program a találkozó helyszínén, a za­laegerszegi pénzügyi főisko­lán. Az új sényől általános iskola Balogh Géza felvétele Kapcsolatot találni minden réteggel Nyíregyháza (KM) — Seszták László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt or­szággyűlési képviselője részt vett a párt Nyíregy­házán tartott tisztújító me­gyei elnökségi ülésén. A ve­zetőség megújításáról úgy nyilatkozott, hogy ez már a választások előkészítésének egyik fontos állomása volt. Bár még most nem indul be a kampány, de ahhoz idő kell, hogy sikerüljön megta­lálni azokat az önkormány­zati és országgyűlési képvi­selőjelölteket, akiket a párt 1994-ben indítani tud. Ez nem kis feladat, mert bebizo­nyították az eddigi helyközi időszaki választások, hogy nem elég csak a program, azt el is kell adni és ehhez pedig megfelelő egyéniségek, sze­mélyiségek kellenek. A KDNP-nek van mind kormányzási, mind önkor­mányzati programja. Ezeket kidolgozta a párt és azóta megfelelően finomítja, hogy kormányzásra és koalíciókö­tésre alkalmas legyen. De a megfelelő karakterű, felké­szültségű, hiteles emberekre így is szükség van, akik mindezt a választókhoz köz­vetítik és a választók bizal­mát elnyerik. — Az elkövetkező időben az lesz az elnökség és a ki­bővített elnökség feladata — mondta Seszták László —, hogy felkutassa, felkészítse és olyan politikai helyzetbe hozza a jelölteket, hogy a KDNP a következő válasz­tásokon minél nagyobb sike­reket tudjon elérni. Ehhez a programon és a megfelelő embereken kívül szükség van arra, hogy a párt mind létszámában, mind a szervezetek számában to­vább gyarapodjék, hogy minden településen képesek legyenek megtalálni azokat, akikre lehet számítani, s hogy megtaláljuk a meg­felelő kapcsolatot a majdan kiválasztandó jelöltek is a társadalom minden rétegé­vel, nemcsak a párttagokkal, hanem a szimpatizánsok mi­nél nagyobb körével. így érhető el, hogy a KDNP a konzervatív keresz­ténydemokrata irányzat élé­re álljon. Mátészalkai belvárosi pillanat TIB állásfoglalás Nagy Imre védelmében Már megdöbbenés nélkül fogadjuk azokat a kísérle­teket, amelyek ismételten, újra és újra megpróbálják lejáratni Nagy Imre szemé­lyét. Újabb és újabb „doku­mentumok” születnek, an­nak érdekében, hogy megté­pázzák Nagy Imre felülmúl­hatatlan érdemeit és ezzel beárnyékolják az 56-os sza­badságharc világra szóló eredményeit. Egyértelműleg kijelent­jük: nem vizsgáljuk, hogy kik állnak az ilyen kezde­ményezések mögött, nem vizsgáljuk az időzítések cél­jait és okait, nem vizsgáljuk, hogy a dokumentumok ha­misak vagy valódiak; az a véleményünk, hogy Nagy Imre az önként vállalt már- tíromságával törölte minden — ha egyáltalán létező — bűnét. Magatartásával örök történelmi példaképünkké vált. A korábbi szabadság- harcaink hőseinek a sorába lépett! Foglalkoznunk kell egy másik, jelentőségében az előzőhöz semmi képpen nem mérhető kérdéssel is. Társadalmunknak számban ugyan meghatározható, de értelmiségi és gazdasági vonalon kétségtelenül jelen­tős rétegével, a zsidósággal. Visszautasítunk minden olyan kísérletet, amely min­dig mesterségesen éket akar verni a magyarság és a zsi­dóság közé. Az antiszemitiz­mus — ha van, ha nincs — vádjával akarják egyes zsi­dókörök a beolvadásukat megakadályozni. Tiltakozunk ez ellen az erőltetett beállítás ellen. Je­lenleg hazánkban a zsidóság közép-kelet-európai térség­ben egyedülállóan kedvező helyzetben van. Ugyanez volt a helyzet hazánkban a második világháború alatti években, egészen az 1944. március 19-ei német meg­szállás időpontjáig. Mind­ezeket igazolja, hogy Ma­gyarországról lényegében nincs Izraelbe történő kiván­dorlás. Érintenünk kell azt az il­letékes szájából elhangzott kijelentést is, miszerint a zsidóság életforma. Ezt már csak azért is vissza kell utasítanunk, mert akkor sza­baddá válik a zsidóság elleni izgatás például, tekintettel arra, hogy életforma ellen szabadon lehet izgatni. Ez is arra utal, hogy vélt illetékeseknek is ezerszer meg kellene gondolniuk, hogy egy-egy szavukkal mit indítanak el. Mélységesen elítéljük az ilyen, a társadalmi megbé­kélés felborítására tett kísér­letet. Erdész Gyula TIB KMSZ elnök HAZAI HOL-Mll .......: f 1993. április 14., szerda Elek Emil felvétele ** W ül i üÜ m

Next

/
Thumbnails
Contents