Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

....... V- • , .--V-, Kelet-Magyarorszag / 1993. április 13., kedd Csökken a szabadalmak száma A találmányi hivatal elnöke szerint nem törvényszerű, hogy ilyen mértékben változzék Számítógépgyorsítás. Egy technikus ellenőrzi a kaliforniai San Jóséban azt az új áramköri lapot (kártyát), amellyel akár nyolcszorosára is növelhető az Aple-Macin- tosh számítógépek sebessége. A Radius Rocket 33 nevű egység sokkal gyorsab­bá teheti úgy a számítógépes tervezést, mint a tudományos munkát, vagy a képfel­dolgozást Hol vannak a feltalálók? Budapest (KM - M. S.) — Negyedével csökkent tavaly a hazai szabadalmi bejelen­tések száma — hangzott el azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen Szarka Ernő, az Országos Találmányi Hiva­tal elnöke értékelte az 1992- es esztendőt és szólt az idei tervekről. (Dr. Szarka Ernő ez év január elsejétől áll a hi­vatal élén. Ötvennyolc éves, vegyészmérnök, tizenkét éve dolgozik az OTH-ban.) Az OTH közel egy évszáza­dos fennállása alatt több mint kétszázezer szabadalmat enge­délyezett. Ez nem hasonlítható a többmillió amerikai vagy né­met szabadalomhoz, de mutat­ja, hogy hazánk is megfelelő­en fejlett feltalálói tevékeny­séggel és iparjogvédelmi kul­túrával bír. A Hivatalban mintegy nyolcvan elővizsgáló működik, akik a technika tel­jes területéről származó ma­gyar és külföldi bejelentéseket nagy szakmai felkészültség — műszaki, iparjogvédelmi és idegennyelvi ismeretek — bir­tokában ugyanakkor a feltalá­lói társadalom iránti nyitott­sággal és tisztelettel bírálják el — hangoztatta az elnök. Ne halmozódjék Egy olyan kis országban, mint Magyarország egy-egy szakembernek természetsze­rűleg nagyobb műszaki szak­területen kell elbírálói tevé­kenységet folytatnia, mint egy fejlett ipari ország nagy létszá­mú hivatalában dolgozó élő- vizsgálójának. Magyarorszá­gon az Országos Találmányi Hivatal elbírálói a következő főbb műszaki szakterületekre tagolódva dolgoznak: biotech­nológia és mezőgazdaság, építő- és könnyűipar, gépipar, gyógyszeripar, vegyipar, villa­mos- és műszeripar. A szakmai zsargonban sok­szor és találóan kis szabada­lomnak nevezett használati mintaoltalom megszerzésére irányuló bejelentéseket is a szabadalmi elbírálók vizsgál­ják meg. A használati mintaol­talom gyors, elsősorban alaki vizsgálat eredményeképpen engedélyezhető. Az elbírálókkal szemben tá­masztott legfontosabb köve­telmény — emelte ki az elnök —, hogy a benyújtott bejelen­téseknek megfelelő számú ügyet intézzenek el és ne hal­mozódjanak fel a befejezetlen ügyek. Természetesen egy- egy bejelentés elintézése hosz­szabb időt vesz igénybe. 1992- ben az Országos Találmányi Hivatalban befejezett szaba­dalmi ügyek átlagos átfutási ideje nem volt egészen 36 hó­nap, amely érték első hallásra sok ugyan, de kiállja a nem­zetközi összehasonlítás próbá­ját. Mint az elnök elmondta: van lehetőség soron kívüli vizsgálatra is abban az eset­ben, ha ezt a találmány nem­zetgazdasági fontossága indo­kolja. Az 1992-ben beérkezett sza­badalmi bejelentések száma 9920, amely érték az előző év hasonló adatához viszonyítva mintegy 6,2 százalékos csök­kenést jelez. A szabadalmi be­jelentések számának ilyen mértékű csökkenése Szarka Ernő szerint önmagában még nem adhatna aggodalomra okot, hiszen ez a jelenség kül­földön is megfigyelhető (az Európai Szabadalmi Hivatal­nál is visszaesett a bejelenté­sek száma), de az mindenkép­pen elgondolkodtató, hogy ezen a számon belül a hazai bejelentések száma 26 száza­lékkal lett kisebb. Az is igen kedvezőtlen, hogy a szolgálati találmányok esetében 28 szá­zalékos a csökkenés. Érzékeny műszerként A tapasztalatok szerint a szabadalmi bejelentések szá­mának alakulása érzékeny műszerként követi a gazdaság helyzetét. A hazai össztermék (GDP) csökkenése, különösen az ipari termelés visszaesése, a fejlesztésekre fordítható szű­kös pénzösszegek magyaráza­tot adhatnak a Magyarország­ról származó bejelentések szá­mának csökkenésére. A világ műszaki haladásának jelenlegi szintjén a találmányok főleg a nagy anyagi és szellemi ráfor­dításokat igénylő kutatások és fejlesztések nyomán keletkez­nek. Elsősorban a vállalatok­nak, kutatóhelyeknek kellene rendelkezniük ilyen pénzösz- szegekkel, ezért különösen fi­gyelemre méltó a hazai szol­gálati bejelentések számának jelzett mértékű csökkenése. Az a jelenség, hogy a szaba­dalmi bejelentések mintegy 78 százalékát a külföldről, döntő­en a fejlett ipari országokból származók teszik ki, áttétele­sen azt mutatja, hogy sikeres a kormány gazdaságpolitikájá­nak a külföldi működő tőke megnyerésére irányuló törek­vése — fogalmazott az elnök. Érdekes megfigyelni, hogy milyen bejelentési tendenciák érvényesülnek az egyes szak­mai területeken. A legna­gyobb a külföldi bejelentések részaránya a biotechnológia, a mikrobiológia, az immunoló­gia területén (90-95 százalék). A gyógyszeriparban, elsősor­ban a szív- és érrendszeri, a daganatos és vírusellenes (pél­dául HIV-vírus, közismert ne­vén AIDS) gyógyszerekre vo­natkozó találmányokat kíván­ják szabadalmaztatni, legin­kább a külföldi bejelentők (részarányuk 80-85 százalék.) A vegyipar területén a nö­vényvédő szerekre vonatkozó bejelentések teszik ki a szaba­dalmi elbírálók munkájának közel a felét, amellett, hogy a külföldiek részaránya kb. 80 százalék. Kedvelt témák A villamos- és műszeripar feltalálói többnyire a televí­ziótechnika, a hangtechnika és a számítástechnikai rendsze­rek vonatkozásában aktívak, a bejelentők több mint fele kül­földi. A gépipar területén a talál­mányok az egyes szakterüle­teken különböző módon je­lentkeznek és a külföldiek itt mintegy 15 százalékos érdek­lődést mutatnak, de minden­képpen figyelemre méltó, hogy a Suzuki Motor Co. is megjelent a szabadalmaztatok között. Az építő- és könnyű­ipari osztályon a vegyipari technológiai találmányok (műanyag, környezetvédelem) 15 százalékot, a gépészeti ta­lálmányok (víz-gépészet, csa­tornázás, közszükségleti cik­kek) 60 százalékot, az építő­ipari találmányok 25 százalé­kot tesznek ki. A Magyaror­szágon bejelentett élelmiszer- ipari találmányok megalkotá­sában a hazai feltalálók aktí­vak (80 százalék a részará­nyuk). A növényfajták (hazánkban ezek szabadalommal véd­hetők) és a mezőgazdaság te­rületén megjelentek a külföldi kizárólagos jogot igénylők is, részarányuk közel 40 száza­lékot tesz ki. Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Országosan csökken a sza­badalmi bejelentések száma. Elsősorban a magyar kuta­tók, feltalálók által benyúj­tottaknál figyelhető meg je­lentős visszaesés, tavaly ugyanis már csak háromne­gyede érkezett a találmányi hivatalhoz az egy évvel ko­rábbinak. Nincs mit rajta csodálkozni, mondhatnánk erre, hisz világjelenséggel állunk szemben. Ám mégis érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mi okozza a vi­lágtendenciánál jóval na­gyobb mértékű hazai „ötlet­telenséget” egy olyan or­szágban, amelynek népe az elmúlt évszázad során lét­számbeli arányát jóval meg­haladó mértékben járult hoz­zá a tudomány és technika fejlődéséhez. Nem kell sokat töprenge­ni. A magyar gazdaság „leü­lése” mindenre magyarázat­tal szolgál. Az innovációs lánc is meglehetősen, héza­Budapest (MTI) — A vi­lág nagy tudományos lapjai folyamatosan közük a leg­frissebb és legérdekesebb szabadalmakat. Jónéhány furcsaság is akad közöttük. Most ezek között tallózunk. Keserű gombtelep A kisgyerekek mindent a szájukba vesznek, ami csak a kezük ügyébe kerül. Gyak­ran előfordul, hogy le is nye­lik, vagy szopogatják példá­ul a karórák, zsebszámoló­gépek gondatlanul szétszórt gombtelepeit. Ez korántsem veszélytelen, mert e nélkü­lözhetetlen áramforrások mérgező anyagokat, például cinket és higanyt is tartal­maznak. Hogyan lehetne ezt meggátolni? Az Ever Ready szárazelemgyár szellemes találmányt szabadalmazta­tott ennek elkerülésére. A lé­nyege, hogy a gyártási folya­mat végén egy nagyon ke­serű, de ártalmatlan anyagba mártják termékeiket, majd a levegőn négy-öt percre 120 fokra hevítik azokat. Ennek hatására a vegyszer megke­ményedik, és szilárd oldé- kony bevonatot képez e pa­rányi elemeken. Ha valaki netán a szájába veszi, men­ten kiköpi. A bevonat állító­lag még a gombtelepek mi­nőségét sem rontja. Köhögő hamutartó Egy tajvani kutató olyan hamutartót szabadalmazta­tott, amely állítólag elveszi a dohányosok kedvét attól, hogy rágyújtsanak. A hamu­tartó oldalába gyufásdobozra emlékeztető gyújtószerkeze­tet épített. Ha a bagós rá­gyújt, és felvillan a gyufa lángja, a furcsa hamutartó hangosan és hosszan köhög­ni kezd. A hamutartó, illetve a rászerelt gyufásdoboz aljá­ba ugyanis fényérzékeny chipet szerelt. Ez, ha felvil­lan a láng, működésbe hoz egy kis hangszórót, melyből gos. Az alapkutatást, bár fo­lyó áron egyre erőtlenebbül, még úgy ahogy támogatják. Az alkalmazott kutatás vi­szont, amelyet régebben a nagyobb cégek finanszíroz­tak, ma támogatók híján ful­ladozik. Az OMFB pályázati rendszere a műszaki fejlesz­tést menedzseli és olyan sze­repet is kénytelen felvállalni — mint gyártmányfejlesztés, a termék piacra történő be­vezetése, amit rendesen a kockázati tőkének kellene. A vázolt helyzet a me­gyénkben folyó — elsősor­ban mezőgazdasági — kuta­tásra is érvényes. Komoly nehézségekkel küzdenek az intézetek, ame­lyeknek a puszta létükért is nap mint nap harcolniuk kell. Ami mégis reményre és némi büszkeségre adhat okot, az az, hogy a szabadal­mi közlöny legújabb számá­ban ott találhatók a szabolcsi nevek is: FETIVIZIG, Alka­loida, Tejipari Vállalat, vagy a budapesti Reanal feltalálói között dr. Bubán Tamásé. azután felhangzik a figyel­meztető, sőt riasztó hangor­kán. Hogy ez mennyire hatá­sos, arról nem szól a fáma. Elektronikus cipő Különösen szívinfarktus után, de az egészségesek számára is fontos lenne, hogy a páciens vagy a spor­toló az orvos által előírt mó­don emelje fokozatosan szervezetének megterhelé­sét, tehát hogy meghatáro­zott program szerint kocog­jon. Mindennap csak annyi­val nagyobb távolságot te­gyen meg, a megfelelő se­bességgel, ami szervezete számára optimális. Németor­szágban a Frauanhofer In­tézet kutatói speciális elek­tronikus érzékelőket építet­tek sportcipőkbe. Ez lehető­vé teszi annak folyamatos el­lenőrzését, mekkora távolsá­got tett meg a futó, milyen sebességgel, és hogy meny­nyire terheli meg a kocogás a szervezetét. Ha például a szívverés szaporasága elér egy meghatározott mértéket, egy kis karóra nagyságú ké­szülék riasztó hangjelet ad, és a kocogó abbahagyhatja tréningjét. Elektromos kerékpár Már jó ideje hallunk róluk, de még egyikük sem futott be a célegyenesbe. Talán most, a legújabb? A Varia cég fejlesztette ki. Dörzs- gyökeres meghajtó szerkeze­tét egy kis elektromotor hajt­ja. Ez az első kerék fölött he­lyezkedik el, 24 nikkel-kad- nium cellából álló műanyag tokba helyezett akkumuláto­ra pedig a vázra van szerel­ve. Egyszeri feltöltéssel húsz kilométer távolságba „röpí­ti” utasát, húsz kilométer per óra sebességgel. Az akku négy óra alatt feltölthető. Ha valakinek ez nagy időveszte­ség, akkor lábbal nyomogat­va a pedált tovább karikáz- hat, izomerővel. Az oldalt összeállította: Marik Sándor Furcsa találmányok A hangsebességnél gyorsabban. Barbara Harmer (39) a British Airways 40 női pilótája közűi az első, aki Goncordot vezet. A szuper­szonikussal március utolsó hetében repült először London és New York között AP-feivételek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents