Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

T ^ 'ir i f IZ Kelet-Magyarorszag , csütörtök Tévéjegyzet ____________________ Tiltakozás virágcsokorral Bodnár István M ost, amikor Hankiss Elemér minden lehetsé­ges perének elvesztése után Chrudinák és Pálfy visszake­rült a régi helyére, remélhe­tőleg elcsendesülnek a viták a televízió házatáján. Mert nincs csúnyább, mint amikor a perpatvar zaja kihallatszik a házból, s a televízió önma­gával, s nem a nézők szóra­koztatásával és tájékoztatá­sával van elfoglalva. Az sem szép dolog, ha az intézmény elnöke a legelső sztárrá avanzsál, mint ahogy tette korábban Hankiss Elemér, aki remélhetőleg nem fog té­vébemondókat szép kiejtésre és jó előadásmódra tanítani. Mindenesetre Pálfy G. Ist­ván szép csöndesen visszake­rült a Híradó vezető helyére. Ezen vérmérséklete és párt­orientációja szerint még el- meditálgatott egy darabig a sajtó. Kiváló példája ennek a következő, két különböző na­pilapban megjelent tájékoz­tatás. Míg az egyik ellenzéki lapban így adták elő a dol­got: „A híradó munkatársai­nak jórésze munkatársa el­lenvéleményének adott han­got, és Csák Elemér hírmű­sora mellett voksolt"; a má­sik, kormányhoz lojális lap szerint viszont „A visszahe­lyezett főszerkesztőt munka­társai a szerkesztőség folyo­sóján virággal fogadták”. Ember legyen a talpán, aki a két híradás között eligazo­dik! Lehet ez akár önkritika is, de talán az ilyesféle tájékoz­tatások láttán kellene elgon­dolkodni a sajtó és a médiák munkatársainak a felelős­ségről. Mert manapság az ember úgy érzi, hogy gyak­ran átverik. Maradván a te­levíziónál, ahonnan legtöb­ben szerzik az információ­kat, bizony ott is sokszor leg­alább kétféle tájékoztatást kapunk. Az egyiket a híradó­ban, a másikat a későbbi egyenlegben. Ugyanaz az esemény a híradóban nem­egyszer pozitív kicsengést kap, a másikon pedig negatí­vot. Az eltérő tálalással a fe­hér fekete lesz, és fordítva. És ilyenkor veszti el a bizal­mát a tévénéző. Ugyanaz a média két órával később egészen mást mond ugyanar­ról a dologról, vagy esetleg elhallgatja a történteket. Mondhatni, a hitelét veszíti így el szép lassan a televízió. Azt pedig egyetlen ország sem engedheti meg magá­nak, hogy a két legnagyobb tévé adója dezinformáljon, félretájékoztasson, csúsztas­son, ne az igazat mondja. Jó lenne, ha a médiaviták el- csöndesedése után ez a je­lenség is megszűnne egyszer. Filmdíjak Budapest (MTI) — Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia egyik különdíját a januárban rákbetegségben 63 éves ko­rában elhunyt színésznő, Audrey Hepburn kapta az ENSZ Gyermekalapjában, az UNICEF-ben kifejtett te- vékenyséégért. A díjat Gregory Peck, a színésznő egykori filmbeli partnere adta át, A művésznő és Mel Ferrer színész-rende­ző fiának — jelentette az AFP. Audrey Hepburn, aki 1953-ban már kapott Oscar- díjat a Római vakáció című filmben nyújtott alakításáért, élete- utolsó éveit annak szentelte, hogy segítséget nyújtson a világ szenvedő gyermekeinek. A másik különdíj nyerte­se, Elisabeth Taylor, az AIDS-kutatás érdekében ki­fejtett erőfeszítéseiért kapta a kitüntetést. A zene követei Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM — B. I.) — Az emberiség közös kincse a dal, a zene. Minél többen osztoznak rajta, annál értékesebb. A zene szárnyai nem ismernek határokat, Bartók vagy Kodály kristály- tiszta dallamai ugyanúgy el­jutnak a Lappföldre, mint mondjuk a finn Sibéliusnak a fenyvesek sóhaját idéző ze­nekari művei Magyarország­ra. Néha a zene utazó követei viszik magukkal. A nyíregy­házi tanárképző főiskolára Finnországból érkezett most két ilyen követ, s az egyikük ráadásul magyar. Eronen Reijo és Biró-Niva-Katalin Tamperéből jött néhány napra a főiskolára, hogy kic­sit a finn zenét népsze­rűsítsék, az ottani zenei okt­atásból adjanak ízelítőt. Biró Katalin közel 15 éve tanít Finnországban, ahol meg­becsült zenetanár. A főis­kolára hazajött, hisz itt kezdte a tanári pályát. Szintén a tanperei Kon­zervatóriumban tanít Eronen Reijo, aki mellesleg szóló­énekes. Szép bariton hangját most megismerhették a sza­bolcsi zenerajongók is, miv­el szerdán énekesként is bemutatkozott, műsort adott. Jelentkezési dömping a főiskolákon Bodnár István Nyíregyháza (KM) —Az idén jóval többen jelentkez­tek a nyíregyházi főiskolák­ra, mint a korábbi években. Változatlanul vannak diva­tos szakok, és akadnak olya­nok, amelyekre még annyian sem adták be a pályázatu­kat, mint amennyi hely len­ne. Ismét sokan érdeklődnek a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola iránt. Divatos a tanító szak Az intézménybe 2105 felvé­teliző adta be pályázatát, 650- el többen, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik diák bejuthat vala­melyik szakra. Valamelyest jobb a helyzet a nappali tago­zaton, itt csak kétszer annyian jelentkeztek, mint ahány hely van. Alaposan fel kell tehát készülniük a felvételizőknek, hogy bekerülhessenek. Érdekes, hogy divatos lett újból a tanító szak, a lehetsé­ges 36 helyre 158-an pályáz­nak. A történelem-művelődés- szervezés szakpárra hétszeres, a technika-testnevelés szakra hatszoros, és az új technika- háztartási ismeretek szakra öt­szörös a jelentkezés. Sokan szeretnének magyar-történe­lem, magyar-gyorsíró, bioló­gia-földrajz és magyar-könyv­tár szakos tanárok lenni, ezek­re a helyekre négyszeres a pá­lyázók száma. A vártnál ki­sebb az érdeklődés a nyelvsza­kokra, kivéve talán az egy sza­kos angolt. A tanárképző főiskola 87 szakpárjából legkisebb az ér­deklődés a biológiai-technika és a technika-kémia szakpárra. A felvételizők egy részének első megmérettetésére egyéb­ként már április 13-17 között sor kerül, ekkor tartják ugyan­is az alkalmassági vizsgákat. Az írásbeli május 24-27 között lesz, a közös érettségi feladat­tal. Sajnos júliusra is áthúzó­dik a szóbeli felvételi, izzad­hatnak majd az idő miatt is a diákok. Több mint háromszoros a túljelentkezés a megyeszék­hely legfiatalabb főiskoláján, a DOTE egészségügyi intézmé­nyében. Itt a lehetséges 150 helyre ötszázötvenen pályáz­nak. Ezen belül általános szo­ciális munkás szakra százan, védőnő szakra pedig hetvenen pályáztak. Mindkét helyre 30- 30 diákot vesznek fel. Egész­ségügyi ügyvitelszervező szakra 84-en szeretnének menni, de csak 20 hely van. Közel ötvenen érdeklődtek az új diplomás ápolószak iránt, ide 40 hallgatót vesznek fel. Nagy volt az érdeklődés a le­velező szakokon is. Bővül az egészségügyi főiskola Lukácskó Zsolttól, az intéz­mény főigazgatójától megtud­tuk, hogy komoly esély van arra, hogy a jövőben indítanak egészségügyi közgazdász kép­zést is. Ezzel kapcsolatban a Népjó­léti Minisztériumban már biz­tató tárgyalásokat folytattak. A főiskola örömmel vállalná ezt, s így az általános közgaz­dasági ismereteken túl egész­ségügyi finanszírozási és egészségügyi minőségi ellá­tásszervezést is okítanának. Azok, akik nyelvvizsgával rendelkeznek, jól járnak, mert ezt plusz pontszámként érté­kelik. Kisebb mértékben ugyan, de a tavalyihoz képest többen érdeklődtek az idén a mezőgazdasági főiskola iránt is. Ide 271-en jelentkeztek. A legtöbben a mezőgazdasági üzemmérnöki szakra; a lehet­séges ötven helyre 119-en ad­ták be pályázatukat. A mező- gazdasági gépészüzemmémö- ki szak 90 helyére pedig 112- en küldték el a jelentkezési la­pot. Két és félszeres az érdek­lődés a repülő üzemmérnöki karon, a távoktatási formát pedig 14-en választották. Felvételi nélkül is lehet A mezőgazdasági főiskolán egyébként — csakúgy mint ta­valy —, nem kell felvételizni. Ha a középiskola második, harmadik és negyedik osztá­lyában az évvégi bizonyítvány jegyei alapján számított pon­tok elérik a kellő ponthatárt, a jelentkező máris a főiskolán érezheti magát. Ám aki felvé­telizni akar, annak sincs akadálya. A technikusi oklevél egyébként plusz öt pontot ér, és külön pontot adnak a nyelv­vizsgáért is. A nagymamája varrja a ruháit Nyíregyháza (KM — B. I.) — Sikeresen mutatta be a múlt héten új műsorát a Primavera balettcsoport. A siker egyik részese Szendrei Róbert, aki a kevés fiútáncosok egyike. Róbert negyedmagával kép­viseli az erősebb nemet a Pri- maverában, és bizony a hiánya komoly vesztesége lenne az együttesnek. A balettosok kö­zött amúgy is kevés a fiú, ezért mindig nagy szükség van rá­juk. Robi a mostani műsor nagy részében jelen volt, és szépen táncolt. A Rómeó és Júlia című balett szvitben pél­dául ő táncolta el Thybald sze­repét. De táncolt az Adagió­ban, a Twin peaksben, sőt a Grand pas deux-ben is. Min­dig nagy tapsot kapott. Ti­zenkét éve táncol, hétéves ko­rában a nagymama vitte el a balettiskolába, ahol mostanáig kitartott. (A nagymama varrja egyébként a táncos ruháit, a mostani bemutatóra például négyet kellett elkészítenie). Robi nagy bánata, hogy annak idején nem próbált meg felvételizni a Táncművészeti Főiskolára, hogy hivatásos táncos legyen. Maradt az ama- tőrség, amely így is örömet szerez. Úgy véli, a balett nagy önfegyelemre tanította, amelynek az életben sokszor hasznát veszi. — Kimondhatatlanul jó do­log, amikor szépen sikerül a tánc, és a közönség tapsol. Úgy érzem, a közönség sorai­ban mindenki ismerősömmé vált. És ez nagyon jó érzés — mondja. A sikert nem adják ingyen. A fellépést rengeteg próba elő­zi meg, ami mégsem unalmas, évente új produkcióval lép színre az együttes. Szendrei Róbert 19 éves, de úgy érzi, hamarosan szögre kell akasz­tani a balettcipőt. Néhány hó­nap múlva katonának viszik, a kihagyást pedig pótolni már nem lehet. De addig is, néhány külföldi turnéra számít a Pri­mavera és Robi. Április elején Erdélybe készül a csoport, s ha minden igaz, nyáron talán egy finnországi út következik. . Harasztosi Pál felvétele A Mesekert Bábszínház meséi Szívesen tanítják a szülőket és a gyermekeket a játék önfeledt örömére Nyíregyháza (KM — HZs) — Sok gyermek örömére minden második vasárnap a Mesekert Bábszínház ad színvonalas bábelőadást a Kölyökvárban. Nemcsak Nyíregyházán ját­szanak, hanem ha hívják őket, a megyében és megyén kívül is bárhol szívesen fellépnek. — Az ország egyik legidő­sebb társulata a miénk — kez­di mondandóját Bárdi Margit a Mesekert Bábszínház veze­tője. — Mesefigurákat készítenek Az együttes 1948-ban ala­kult pedagógusokból, Garai József szervezésével és irányí­tásával. Akkoriban nagyon ön­tudatosak voltak a szocialista bábok, melyek a színpadon megszólaltak. Rájöttünk, hogy ez így nem mehet tovább, a művészi bábjátékot is el kell kezdeni a megyében. Az egész országban elindult a bábos to­vábbképzés. Megtanultunk irodalmi darabot átdolgozni, rendezni az előadást, és mese­figurákat készíteni. A népme­se, a néphagyományok feldol­gozása került előtérbe. □ Nagyon kedves díszletet és bábokat láthatnak a gyere­kek hétről-hétre. Ki tervezi őket? — A díszletet grafikusmű­vész, a szereplőket én. □ Mely korosztályból kerül­nek ki a bábosok? — Felnőttekkel lépünk fel az előadásokon, de van ifjúsá­gi és gyerekcsoportunk is, ám velük még csak helyi rendez­vényeken játszunk. Sokan kedvelik Tizenkét fős a felnőtt csapa­tunk, akiknek tagjai mind óvo­da- és iskolapedagógusok. Maguk is továbbvitték munka­helyükre a bábjátékot, és okta­tó-nevelő munkájukban hasz­nosítják. Minden tagunknak bábos működési engedélye van, de csak másodállásban tudnak játszani. Ez az egyik problémánk. Jó lenne korosz­tályokra, testre szabottan elő­adni műsorunkat, de így meg kell elégednünk a hétvégi programokkal. Nagyon nagy az igény a megyében is a báb­játék iránt. □ A Kölyökvárban az előa­dást megelőző nap, azaz szom­baton, megtanítják a szülőket és a gyerekeket bábokat készí­teni. Program a családnak — Nem csak a bábkészítés rejtelmeibe avatjuk be őket, többek között megtanítjuk azt is, hogyan kell velük mozogni. Családi hétvégére várjuk kö­zönségünket, melyen tagjaink közreműködésével bepillant­hatnak a kulisszák mögé. Köz­vetlenül részesei lehetnek egy- egy produkció születésének. Az a célunk, hogy meghono­sítsuk a családi bábjátszást. Hangulatosabb, ha esti mese helyett a família a gyerek be­vonásával eljátszik egy mesét. ... ------—..... .....ww- ■.............-*-V A KULTÚRA

Next

/
Thumbnails
Contents