Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

1993. március 8., hétfő HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Kábítószer-fogyasztás magyararosan Az utóbbi időben tragikusan megnőtt azoknak a száma, akik gyógyszerfüggőségben élnek Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — Tár­sadalmunkban számos új problémával találkozunk, melyek eddig idegenek vol­tak környzetünkben. Ilyen például a kábítószerhelyzet, amiről egyre gyakrabban hallhatunk, olvashatunk, s egyesek szerint talán tűi is „tupírozzuk” veszélyét. De hogy látja ezt a szakember? Erről tartott előadást nem­rég dr. Lévai Miklós, a Mis­kolci Egyetem Állam- és Jog- tudományi Karának tanára. Kábítószer és bűnözés címmel 1992-ben jelent meg egy könyve, ebben elemzi a drogfogyasztás alakulását és kapcsolatát a bűnözéssel. A kiadványból megismerhet­jük a kábítószer-bűncselek­mények elkövetőinek de­mográfiai, családi hátterét... Minden adott — A kábítószert illetően Magyarországon kicsiben minden megvan, ami Nyuga­ton: a kábítószer fogyasztása, az ezzel való kereskedelem, s az ebből következő betegség, a bűnözés számának növeke­dése. Ahol én nagyobb odafi­gyelést tartanék szükségesnek az a felnőttek, nyugdíjasok ál­lapota. Ma, ugyanis ha kábító­Dr. Lévai Miklós egyetemi tanár A szerző felvétele zásról beszélünk, rögtön a fia­talság jut eszünkbe, miközben az utóbbi időben tragikusan megnőtt azoknak a száma, akik bódító hatású gyógyszer­függőségben élnek, s jelentős a tábora azoknak is, akik rend­szeresen alkoholt fogyaszta­nak. Ez aggasztó. A társasági életben az alkohol egyfajta kulturális szokást tölt be. (Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben körülbelül 24 ezer alkoholbeteg van.) Bűnjel még nincs □ Mennyire veszélyeztetet­tek a gyerekek? Hiszen ma­napság erről is sokat beszél­nek. — Igen, több cikk megjele­nik ezzel kapcsolatban, de ko­molyabban meg kell vizsgálni az állítások valóságtartalmát. Az is igaz viszont, hogy elba­gatellizálni sem lehet a kérdést. Az tény, hogy ilyen matricákat Magyarországon még nem találtak, legalábbis nem volt bizonyítható. Van­nak jelei, egy-két esetről lehetett hallani, de nem szabad felnagyítani a dolgokat és fö­lösleges riadalmat kelteni az emberekben. □ A kábítószer milyen kap­csolatban áll a bűnözéssel? — Egyre több olyan bűncse­lekmény történik, amit ká­bítószertől befolyásolt állapot­ban követnek el. A statisztika sajnos, nem takar minden ese­tet: körülbelül 5-700 lopás évente azért történik, hogy pénzhez, értékhez jussanak, amiért kábítószert vásárolhat­nak, de 2-3 emberölés is történt ezzel összefüggésben. 1991-től megjelenik az il­legális kábítószer-kereskede­lem is hazánkban, amely a közbiztonságra káros hatást gyakorol. Új jelenség, hogy a külföldi maffiák a szervezett bűnözésbe több magyar állam­polgárt próbálnak bevonni, így, például a törökök külön utazási irodát alapítanak, ezzel leplezve valóságos tevé­kenységüket, titokban végez­ve a sötét kis üzleteiket. A legveszedelmesebbek a ko­szovói albánok, akik között szigorú fegyelem van, ők is szívesen alkalmaznának ma­gyar futárokat. A kokain Dél- Amerikából érkezik, a leg­fontosabb tranzitállomás Feri­hegy. □ Sok szervezet, önkéntes egyesület, társadalmi csoport zászlajára tűzi a kábítószer el­leni harcot. Nem túlságosan sokan akarják megváltani a világot olyanok, akik inkább sajátos elveiknek próbálnak tömegbázist teremteni, hírne­vet szerezve ezáltal? Törvény kellene — Egy ponton túl ez is majdnem olyan veszélyes, mint a kábítószer-fogyasztás, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenység. Törvényben kel­lene szabályozni azt, hogy kik és milyen végzettség, alapján foglalkozhatnak ezekkel a problémákkal. Hiszen egy-két káros felvilágosítás rossz útra terelheti a gyógyítást, a meg­előzést. A rendőrség egyéb­ként ezen a területen a legfel­készültebb, technikailag is jól felszereltek, és nagyon jól együttműködnek a nemzetközi szervezetekkel. Mindenkép­pen szükség lenne a rendőr­ségre vonatkozó törvény meg­hozására is, hogy hatékonyabb legyen a kábítószer elleni védekezés. A General Electric Tungsram Rt. kisvárdai fényforrás gyárában az autólámpák gyártása mellett a különböző méretű és teljesítményű halogén izzók készítése ad munkát a dolgozóknak. Képösszeállításunk ezeknek a nagy teljesíményű izzólámpáknak gyártását három fázisban rögzítette Elek Emil felvételei Aforizmák a nők tisztele­tére dr. Borsy Zoltán gyűj­téséből Tiszteld a nőket! Ők szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát, szövik a sze­relem hű kötelét. (Schiller) Ahol tisztelik az asszonyo­kat az istenek is megelégedet­tek. (Rig-véda sokezer éves bölcsessége). Ne általánosíts! Lehet, hogy ismersz bukott nőket, de az egész női nemről azért nem beszélhetsz tiszteletle­nül, hiszen köztük van nővé­red és anyád. (Perlaky) Amilyen a nő, olyan a csa­lád, amilyen a család, olyan az egész társadalom. (Veres Pálné) Minden ami szép az ember­ben, az anyatejtől és a nap­sugártól van. Napsugár nélkül nem nyílnak virágok, nők nélkül nincs szeretet. (Gorkij) A nőket minden művelt nép megbe­csüli. (Rousseau) A feministáknak igazuk van. A nőben frissítőt, erős támaszt fog nyerni az emberi­ség, s csak évezredes korlá­toltság nézhette nyugodtan azt a lekötött erőt, mely a nő­ben elveszett. (Yad) Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs.oly alantas sze­mély, aki ne volna méltó tisz­teletre, hisz asszony nélkül férfi sem születne. (Calderon) Hogy a nő az élet királynő­je lehessen, nem szabad tümünk, hogy az élet közka­tonája legyen. (Chesterton) Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák azokat. (Wagner) Az élet zenéje Nézőpont j Örök Évák Ésik Sándor n jaj hölgyeim, elfog a kJ szomorúság, ha arra kell gondolnom mennyi nő­höz nem illő szerepet kény­szerítettek már a jobb sorsra érdemes szebbik nemre. Sír a lelkem, ha visszagondolok zsenge gyermekkoromra, amikor traktoroslánynak lenni volt a haladó magatar­tás. Láttam megszólalásig valósághű műalkotásokat, melyeken kohászruha borí­totta a kívánatos formákat. Valamivel később, már fel­nőttfejjel tanúja lehettem a női nem totális felszabadítá­sának, ami abból állt, hogy az otthoni családot ellátó és összetartó műszak mellett valahol ledolgozhattak még egyet. Most, hogy közepette va­gyunk a rendszer és kor­szakváltásnak, előtte a szá­zad, sőt az ezredfordulónak, minden bizonnyal új szerep vár a férfinem életének be­ar any ozóira. Jól nyomon követhető ez a tendencia azokban a törekvésekben, melyek megkísérlik hűen fel­tárni az ezzel kapcsolatban a közeli és távoli múltban el­követett hibákat. A beveze­tőben felvázolt rövid átte­kintés a jegyzet terjedelmi korlátái miatt csak véglete­kig egyszerűsítve foglalhat­ta össze a történteket. A tör­ténelmi múlt régebbi réte­geinek felfejtésére pedig most nem is vállalkozha­tunk. Jönnek tehát, az új kor új leányai, asszonyai. Bemu­tatni őket egy kissé nehe­zebb, mivel manapság bo­nyolultabb a helyzet, mint az„ átkosban” .Hiszen egyik helyről átható tekintetű ag­resszíven csinos, szemmel láthatóan menedzsertípusú donnák lejtenek elő, míg a másikról lesütött szemű alig—sminkes ártatlan csa­ládanya. Ez utóbbi esetleg abból a csoportból, amelyet nemrég szabadítottak fel, ám most vesztette el az ah­hoz az akcióhoz megterem­tett munkáját. Dolgos ideo­lógusok, lelkes emancipáto- rok, szorgalmas publicisták tekintik át a teendőket a témával kapcsolatban, nem leszünk tehát szűkében a javaslatoknak: hol légyen a helye a szebbik nemnek. 0 / k pedig, örök Évák, tűrik, esetleg halkan, vagy harcosan tiltakoznak, vagy meg sem szólalnak. Elviszik iskolába a gyereket, kivasalják az ingünket, hely­rehozzák be sem ismert téve­désünket, este vágyakozva pillantanak ránk . Mi pedig törhetjük tovább a fejünket: vajon mi is az a szerep, ami leginkább hozzájuk illő... Kommentár A tulajdonos az erdőközösség Csikós Balázs A mezőgazdasági szövet­kezetek székhelyén mű­ködő önkormányzati jegyzők által szervezett földkiadó bi­zottságok választásai lezaj­lottak. Volt település, ahol a részarány-tulajdonosok két­szer is összejöttek. A hírköz­lőszervek: az írott sajtó, a rádió, tévé szinte naponta foglalkoznak ezzel a kérdés­sel, az 1993. évi I. törvény­nyel. Azt hinné az ember, ennyi információ után már minden érdekelt betéve is­meri a földkiadási törvényt. Sajnos, nem így van. Külö­nösen az általánostól eltérő esetekkel van gond. Ilyen az erdő és legelő ki­adása. Még mindig sokan úgy gondolják, hogy az er­dőből, mint a szántóból vagy gyümölcsösből szintén lehet önálló területet kimé­retni. Többen már a baltát, fűrészt élezgetik, várják hogy a szövetkezet haszná­latában lévő erdőből kimér­jék nekik az igényelt terüle­tet s megkezdjék a favágást. Ezt így nem lehet. A részarány-tulajdonos az aranykoronájának megfele­lő erdőterületet szerezhet, ha a most beadandó kérel­mében erdőt kér, de ezt ön­álló, kimért területté nem alakíthatja. Ez a tilalom már szerepel a szövetkezeti és átmeneti törvényben is. Az erdőt megkapó tulajdo­nosok szabadon dönthetnek, hogy a volt szövetkezet keze­lésében hagyják, vagy önál­ló erdőszövetkezetet alakíta­nak, esetleg más társulási formát választanak. Miért van ez így? Tessék elképzelni egy olyan bizott­ságot, amelyik képes lenne igazságosan felparcellázni az erdőt. Nyilván minden igénylő a legjobb részen, a már vágásérettből kérne, hogy holnap már pénzé te­hesse erdejét. Egy erdőben vannak jobb és gyengébb te­rületek, van tuskóra vágott rész, ami felújításra vár, vannak új és néhány éves te­lepítések. Az olvasó el tudna képzelni olyan 20-30 fős csoportot, amelynek minden tagja szakszerűen kezelné erdejét? Ezért a terület, a művelés költsége, a vágás­ból származó bevétel az aranykorona arányában kö­zös. A művelést a területi er­dőfelügyelőségek tervei sze­rint kell végezni. Továbbra is ők adják ki a vágási enge­délyt. r e hát az erdő speciális te­rület. A tulajdonba ke­rült terület örökölhető, elad­ható, de az új tulajdonos is az erdőközösség, az erdőfel­ügyelőség szabályzatai sze­rint használhatja az erdőt. Ez az egész ország érdeke. Tessék elgondolni mi lenne a természetvédelemmel, ha a mostani szövetkezeti keze­lésben lévő több százezer hektárnyi erdőt letarolnák.

Next

/
Thumbnails
Contents