Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
1993. március 4., csütörtök KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 1 A texasi katonai főiskola fegyveres alakulatai tartják szemmel a már negyedik napja túszokat tartó vallási fanatikust. A konfliktusnak már számos halálos áldozata is van. Néhány túsznak sikerült csak kiszabadulni Képünkön: nehéz fegyverek bevetésére is számítani lehet Enyhülés a kapcsolatokban Román külügyi szóvivő nyilatkozik a nem éppen felhőtlen szomszédi viszonyokról Bukarest (MTI) — A román Külügyminisztérium szóvivője szerdai szokásos heti sajtóértekezletén megjegyzéseket fűzött a magyar Külügyminisztérium múlt heti nyilatkozatához, amely Iliescu elnöknek a román-magyar kapcsolatokra és a Kárpátok Euro- régióra vonatkozó kijelentéseire reagált. A szóvivő rámutatott, hogy a román Külügyminisztérium osztja a magyar partner értékelését, amely szerint az utóbbi időben haladás mutatkozik a kétoldalú kapcsolatok különböző területein, beleértve a kapcsolatok politikai dimenzióját, ami kedvező légkört teremt a kapcsolatok fellendítéséhez. Ezt bizonyította a legutóbb Bukarestben lezajlott szakértői konzultáció is. — Igaz az is, hogy még vannak megoldásra váró problémák, de — jegyezte meg Simona Miculescu asszony — nemcsak a magyar, hanem a román részről felvetett kérdések terén is, ez utóbbiak közül kiemelve azt a megfogalmazást, amely arra vonatkozik, hogy a két országnak nincsenek egymással szemben területi követelései. A magyar Külügyminisztériumnak a kisebbségi kérdésekre vonatkozó megállapításaira reagálva a szóvivő úgy vélekedett, hogy azok nem teljesek vagy egyoldalúak és így kissé aránytalan képet adnak a valóságról. — Mi az RMDSZ-t román politikai pártnak tekintjük és úgy kezeljük, de az alapszerződésről a két állam és a kormányok, nem pedig a pártok tárgyalnak—jelentette ki. — Azzal kapcsolatban, hogy Romániában egy főhatóság foglalkozzék a kisebbségek helyzetével, Simona Miculescu asszony utalt a nemzetiségek kérdéseinek megvitatására hivatott Konzultatív Tanácsra, amely véleménye szerint azt a törekvést tükrözi, hogy legyen állami fórum e témában. Ami a kisebbségi jogokat rögzítő törvény szükségességét illeti, Miculescu asszony azzal érvéit, hogy az európai országok többségében nem létezik ilyen törvény, jelenleg még Magyarországon sem. Úgy vélekedett, hogy a legkorszerűbb normák alapján kidolgozott román alkotmány olyan előírásokat tartalmaz a kisebbségek jogait illetően, amelyek együttvéve valóságos törvényt alkotnak a kérdésben. Most az a probléma, hogy megtalálják az utat és az eszközöket ezeknek az alkotmányos előírásoknak az alkalmazására. A Kárpátok-Eurorégióra vonatkozóan Simona Miculescu asszony Iliescu elnök múlt keddi sajtóértekezletének érveire utalva ismét kifejtette: ezt a kezdeményezést Romániában gyanakvással fogadták, mivel jelenleg nem tartják olyan eszköznek, amely hatékonyan mozdítja elő az együttműködést az érdekelt felek között. Bukarest szerint abban a közép-európai régióban, amelyben Románia is található, a fő probléma jelenleg a bizalom es a biztonság erositese, annal is inkább, mivel ez az övezet ismert konfliktusok és ingatag helyzetű térségek közelében fekszik. A szóvivő szerint „A Kárpát-medence hegyei és a Ti- szavidék népei” megfogalmazás önmagában is összekeveri az érintett térségek lakosságát és népeit, és ezzel indokolta, hogy a meghatározás zavart kelt. Mindazonáltal Románia nem utasítja el a határmenti együttműködés elvét, amelyet az EBEÉ és az Európa Tanács is támogat. Úgy véli viszont, hogy ki kell egészíteni, állami szinten világosan meg kell határozni és garantálni kell, hogy a Kárpátok-Eurorégióval nem követnek más célokat. Ilyen lehetséges garanciának nevezte az alapszerződés megkötését, Romániának a visegrádi együttműködésbe való — mint megjegyezte, mindmáig visszautasított — bekapcsolódását, és a térség országai közötti viszony rendezését. Horn a Rudé Právo-ban Visegrádi együttműködés most nem több, mint valamiféle klub Gátat az autóknak Berlin (MTI) — Öngyilkosnak tűnő, mégis igen üdvözlendő lépésre szánta el magát három nagy német autógyár — a Daimler-Benz, a BMW és a Volkswagen —, amikor nagyszabású programot indított be a városközpontok autó- forgalmának radikális csökkentése érdekében. A három gyár úgy véli, hogy saját jövőjük is azon múlik, sikerül- e gátat szabniuk a közúti forgalom ellehetetlenülésének, ezért nagy hatékonyságú, számítógépes forgalomirányítási rendszerek kidolgozásába kezdtek Németország három nagyvárosában — egyúttal anyavárosaikban —, Stuttgartban (Daimler-Benz), Münchenben (BMW) és Hannoverben (Volkswagen). A komputerrendszer (amely egyelőre még csak kiépülőben van a három városban) a forgalomról rendelkezésére álló minden adatot összegyűjt, feldolgoz és vissza is jelez. Elektromos kijelzőn tájékoztatja az autósokat a leggyorsabban járható utakról, továbbá az esetleges veszélyforrásokról (csúszós út, útépítés, baleset). A gyártók elsődleges célja azonban fölhívni az autósok figyelmét a túlzsúfolt városi utakon folytatott közlekedés költségességére és idő- igényességére, és hangsúlyozni a tömegközlekedési feltételek erőteljes javulását. Prága (MTI) — „A Cseh Köztársaság nincs túlságosan nagy tekintettel déli és keleti szomszédaira” — ezt a megállapítást emelte ki címében a Rudé Právo prágai lap Horn Gyulával készült interjúja élén. A Magyar Szocialista Párt elnökével Jan Zizka folytatott beszélgetést. A nagy példányszámú, független cseh lap szerdai számában közölte a nyilatkozatot. A nyilatkozat legnagyobb része azzal foglalkozott, hogy Horn kezdeményezése szerint Szlovákiának, Magyarországnak, Ausztriának és Szlovéniának új, regionális csoportosulást kellene kialakítania. Hóm Gyula kifejtette: nem Václav Klaus cseh miniszterelnöknek a visegrádi együttműködést elutasító kijelentéseire reagált, amikor fölvetette az új regionális csoportosulásra vonatkozó javaslatot. A gondolat már korábban felmerült benne, és meg is vitatta azt egy sor szakértővel. Visegráddal kapcsolatban az MSZP elnöke elmondta: a csoport létrejöttét üdvözölte, mert szükségesnek tartja a sokoldalú együttműködést. A csoportot azonban felülről hozták létre, s kezdettől fogva nem dolgozták ki a konkrét együttműködési pontokat. — Valójában csak a tető volt meg, s alóla hiányzott a ház — fogalmazott Hóm. Szerinte az együttműködés csak nagyon lassan bontakozott ki, és Visegrád most nem több, mint valamiféle klub. Arra a közbevetésre, hogy az általa kezdeményezett csoport többnek bizonyulhat-e ennél, elmondta: — bírálták azzal, hogy lényegében aláássa a visegrádi «söpört tevékenységét. Ez nem igaz — csupán nem látom a persepktí- váját— hangsúlyozta. Ez az új négyes, amelyet javasoltam, megalapozott. Ezeket az országokat közös problámák kötik össze, így például a migráció vonatkozásában. Ezek az országok a menekülők számára bizonyos kaput jelentenek Nyugat felé. Ezen államok gazdaságilag kiegészítik egymást, gazdasági szerkezetük lehetővé teszi az együttműködés fejlesztését. Nagy lenne a jelentősége Ausztria részvételének, hiszen Ausztria maximum három éven belül az Európai Közösség tagja lesz. Horn Gyula közölte azt is, hogy három ország — Magyarország, Szlovákia és Szlovénia — már hivatalosan is kifejezte érdekeltségét egy ilyen csoportosuláson belüli tagságban. Szerinte Ausztria segíthet abban, hogy a csoport országai gyorsabban alkalmazkodjanak az EK viszonyaihoz. Ezen felül mind a négy országban nagy számban élnek nemzeti kisebbségek, s ezek pozitív szerepet játszhatnak a közeledésben. Arra a megjegyzésre, hogy — a nemzeti kisebbségeket leszámítva — ezek a jellemzők Csehországra is vonatkoztathatók, a magyar szocialista pártvezető úgy reagált, hogy érzése szerint a Cseh Köztársaság, a Nyugathoz történő gyors csatlakozási törekvések közepette, nincs túlságosan nagy tekintettel saját déli és keleti szomszédjaira. — Nem látok a cseh vezetés részéről arra irányuló törekvést, hogy szorosabb viszonyt alakítson ki Magyarországgal és a többi állammal — mondta Hóm. Az MSZP elnöke — mint mondta — megérti ezt a cseh politikát, hiszen köztudottak Csehország demokratikus és gazdasági hagyományai — ugyanakkor a többi kelet- és közép-európai ország nagy gondokkal küzd. Prága ezért kedvezőbbnek látja, ha Nyugat felé orientálódik. Mindazonáltal Csehország mindig Kelet és Nyugat útkereszteződésénél volt, s a Cseh Köztársaság nem létezhet úgy, hogy ne fűzze szoros viszony ehhez a térséghez — vélekedett az MSZP elnöke. Horn szerint Magyarország számára jó lenne, ha NATO- taggá válhatna, mivel az Észak-Atlanti Szövetségen kívül senki más nem tud biztonsági garanciákat nyújtani. A harmadik bevetés Bonn (MTI) Az Egyesült Államok szállítógépei vasárnap este óta körülbelül 60 tonna élelmet és gyógyszert dobtak le Bosznia-Hercegovina fölött. Legutóbb szerdára virradóra 19,5 tonna élelmet és fél tonna gyógyszert juttattak el ejtőernyővel Konjevici Polje környékére. A harmadik bevetésben részt vett négy gép a hajnali órákban épségben visszatért a frankfurti légitámaszpontra. Washingtonból érkező hírek szerint a Pentagon azt közölte, hogy a harmadik akció minden bizonnyal hosszabb időre az utolsó volt, a szállításokat szárazföldön kell folytatni. Az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnokságának egyik szóvivője minderre úgy reagált, hogy ezek a bevetések az ENSZ bevetései, és a világszervezet fogja eldönteni, mikor nincs már tovább szükség a légiszállításokra. Előző nap Oroszország is bejelentette, hogy hajlandó lenne gépeivel bekapcsolódni a légiszállításokba. Az Egyesült Államok üdvözölte az orosz készséget. Továbbra sincsenek megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy az esetenként 700-750 kilogrammos bálákból mennyit találtak meg. Optimista becslések szerint a bálák egyharmadára bukkantak eddig rá. A szerbek — jelentették Belgrádból és Szarajevóból német tudósítók — némileg kárörvendve nyugtázzák az eredményt. Vannak olyan hírek is, hogy a bálák szerb területre hullottak; a boszniai szerbek pedig azzal a váddal álltak elő, hoay az ame- rikai gépek szándékosan a bosnyák fegyveres erőknek dobták le terhüket. A szégyenlős Kim Basinger (MTI-Panoráma) — Szerződésszegés miatt beperelték Kim Basingert, az ismert Hollywood-i színésznőt. A Main Line Pictures filmgyártó cég azon az alpon indított keresetet a 39 éves díva ellen, hogy 1991-ben, röviddel a, „Dobozolt Heléna” című film forgatásának megkezdése előtt lemondta a szereplést. A cég 6,4 millió dollár kártérítést követel a színésznőtől. A szőke filmcsillag ügyvédei azzal érvelnek, hogy Kim Basinger végül is Heléna „jelleme” és a nagyonis naturalisztikus szex-jelenetek miatt adta vissza a szerepet. Különben is, írásban sohasem kötelezte ntagát a főszerep elvállalására. Helénát most Sherilyn Fenn, a „Twin Peaks” sorozat egyik sztárja alakítja a filmben. A Main Line Pictures szerint viszont Basinger kötelező érvényű szóbeli ígéretet tett, amint az Holly woodban szokásos. Valóban az a helyzet, hogy milliós üzleteket kötnek szóbeli megállapodással és a részleteket csak később, a forgatás befejeztével rögzítik írásban. Amennyiben a bíróság helyt ad a színésznő elleni keresetnek, úgy a jövőben nem születnek majd ilyen laza szóbeli megállapodások. Hollywoodban különben Kim Basinger ügyvédeinek érvelése meglehetős derültséget keltett. Sokan vélekednek úgy, hogy a színésznő a múltban nem mutatkozott különösebben válogatósnak és karrierje már nem egy szexis filmet kibírt! A „Dobozolt Heléna” egy fiatal nőről szól, akinek a belé reménytelenül szerelmes orvosa amputálja karjait és lábait. Ezután dobozban tartja őt fogva kínzója, aki reméli, hogy ílymódon elnyerheti a szerelmét. A „csak felnőtteknek” minősítésű film még nem került piacra. Tavaly a Metro-Goldwyn- Mayer cég szerződésszegés miatt beperelte Woody Har- relSon színészt és Sherry Lansing producert és ötmillió dollár kártérítést követelt tőlük. A felek végül is peren kívüli egyezséget kötöttek félmillió dollárnál kisebb összegű kártérítés megfizetéséről. Ez varázslatos — címmel tart bemutatót a Holiday on Ice nevű nemzetközi jégrevü. A negyvenkét tagú társulat európai turnéra készül AP- Felvételek
