Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

1993. március 4., csütörtök Kelet-Magyarország 5 Modernháziasszony-képző iskola Megtanítjuk a résztvevőket arra is, miként lehet időt, energiát és pénzt megtakarítani A választék óriási, csak a pénztárca bírja Balázs Attila felvétele Györke László Nyíregyháza (KM) — A hír ennyi: gyakorló és leendő fiatal házaspárokat, család­anyákat várnak a megye­székhelyen, a Kölyökvár- ban minden második hétfőn délután öttől. A tanfolyamot a nyíregyházi népfőisko­lái egyesület vezetősége, az egészség- és családvédő egyesület, a családsegítő köz­pont és a Kölyökvár szer­vezi. De vajon miért van manap­ság szükség erre? — kérdez­tük dr. Czövek Lászlómétól, a családsegítő központ munka­társától, a népfőiskolái esték egyik szervezőjétől. Rossz az időbeosztás — Azt tapasztaltam magam is, hogy a fiatalasszonyok kö­zül bizony sokan nem tudnak főzni, komoly gondot okoz számukra az idő beosztása, különösen akkor, amikor már a gyerek, a gyerekek körül is megszaporodik a tennivaló. A rossz időbeosztás miatt ál­landóan szaladnak, próbálják magukat utolérni. A gyakorla­tot korábban a dolgozó édes­anya mellett nem sajátíthatták el. A saját kárukon kényte­lenek tanulni. Persze, az az igazi, ha olyanok is eljönnek programjainkra, akik még nem gyakorló háziasszonyok. A fi­ataloknak segítünk felkészülni a házaséletre. Azokat is szíve­sen látjuk a Kölyökvárban, akiknek már gyerekük van. Hozzák nyugodtan magukkal a kicsiket, hiszen megszervez­tük számukra a felügyeletet. □ Van-e előzménye ennek a kurzusnak? — Az első ilyen jellegű tan­folyamot Örökösföldön szer­veztük. Lehetőségünk volt ar­ra is, hogy például kimenjünk a konzervgyárba, ahol elles­hették a befőzés csínját-bínját, mert az ottani szakemberek a modem technológiát „házira fordítva” magyarázták el ne­kik. Arra igyekeztünk megta­nítani a résztvevőket, hogy miként lehet időt, energiát és pénzt megtakarítani. A regio­nális népfőiskola keretében 1991/92-ben azon a nyolchó­napos kurzuson nemcsak házi­asszonyok, hanem technikata­nárok, óvónők, bölcsődei dol­gozók is részt vettek. — A mostani tanfolyam in­dításának szükségességét az élet diktálta, hiszen a modem háziasszonynak ma nem csu­pán annyi a dolga, hogy süs- sön-főzzön — bár ez sem el­hanyagolható része a családi életnek —, de például tisztá­ban kell lennie az állampolgári ismeretekkel, ügyeket kell in­téznie, tudnia kell a fogyasztó- védelemmel kapcsolatos isme­reteket — hogy a boltban ne csapják be őket —, el kell iga­zodniuk ebben az árkavalkád- ban, érvényesíteni, mint vásár­ló, a jogaikat. Ez utóbbi téma­körből például a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség országos és megyei szakemberei tarta­nak tájékoztatót. A háztartások érdekvédelme □ Kinek a támogatására számíthatnak a már eddig em­lítetteken kívül? — A TIT-tel tervezzük lét­rehozni a háztartások érdekvédelmi szakosztályát, annál is inkább, mert tavaly Budapesten már létrejött a Háztartások Érdekvédelmi Szövetsége; ennek az országos szervezetnek én is tagja va­gyok. Ők segítenek bennünket szakmailag. Megyénkben is létrehozzuk ezeket a szakosz­tályokat. A TIT segítségével negyedévenként egy-egy szín­vonalas rendezvényt tartunk, amelyre budapesti előadókat tudunk meghívni, olyanokat, mint például dr. Hoffmann Ist- vánné, a Budapesti Közgazda- sági Egyetem professzora, aki háztartás-gazdálkodással, a pénzbeosztással foglalkozik, s ebben a témakörben szak­könyve is jelent meg. Szeret­nénk árubemutatót is tartani; ezen azok a korszerű termékek szerepelnének, amelyek árban is elérhetőek és érdemes meg­venni a háziasszonyoknak. □ Az eddigi tevékenységü­ket e témakörben eredményes­nek tartja-e ? — Örömmel mondhatom, hogy az előző kurzus temati­káját fölhasználva a 2. sz. Er­dősori gyakorló és 12. sz. is­kolában a technika szakos ta­nárok a mi segédanyagunk és a tankönyvek segítségével már ebben az irányban oktatják > technikát. És reméljük, hogy egyre több technika szakos ta­nárt be tudnunk vonni e tevé­kenységbe. Főleg a TIT-szak- osztályi munkában számítunk rájuk. — Más kedvező lehetősé­geink is vannak. A Magyar Nők Országos Szövetsége Bécs város önkormányzatával közösen pályázatot nyert. Le­hetőség nyílt arra, hogy a szo­ciális, egészségügyi és hason­ló témakörökben tapasztalat- cserére kerüljön sor. Több in­tézményvezető meghívását is magammal vittem tavaly no­vemberben, amikor először részt vettem a szociális kurzu­son, szóróanyagok segítségé­vel igyekeztem megismertetni a bécsiekkel megyénket. Elvit­tem Endreffy Ildikó alpolgár­mesterünk meghívását is. A bécsi önkormányzat vezető testületi tagjai valószínűleg májusban látogatnak el me­gyénkbe. Többnapos előadás- sorozatot tervezünk. Szoro­sabb kapcsolat kiépítését re­méljük a továbbiakban, amely hasznos lehet elsősorban az e témakörben munkálkodók számára. Segítenek a népművelés sza­kosok □ Visszatérve a tanfolyam­ra. Kik tartják az előadáso­kat? — Röviden: a témák szakér­tői. Részt vesznek a tanfolya­mon a tanárképző főiskola népművelés szakos hallgatói is, ők vezetik be az előadáso­kat, és gyakorlatilag összegzik is azokat. □ Milyen az érdeklődés? — Talán azzal kezdeném, a tanfolyam teljesen ingyenes, könnyen elérhető helyen van, hiszen mint már említettem, a Kölyökvárban tartjuk a foglal­kozásokat. Az előző tanfo­lyam tapasztalatai szerint mondhatom, hogy a résztve­vők állandóan cserélődnek, de olyan 20-25 főre számítunk. Az első összejövetelen kicsit kevesebben voltunk, de ez ma­gyarázható a február 22-ei fa­gyos szélviharral is. Egy biz­tos: nem töltik itt haszontala­nul idejüket a résztvevők. A dyslexia nem fogyatékosság, nyelvi zavar Az átlagosnál gyengébb képességű gyerekekben nem rögzülnek kellőképpen az új betűk Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Hunyadi Mátyás Általános Iskolában második éve alkalmazzák első osztá­lyos gyerekeknek a dyslexia- prevenciós, olvasás és írásta­nítási módszert. Vannak, akik egyáltalán nem ismerik ezt a szót, hogy dyslexia, többen pedig szenvednek tőle. Ez nem értelmi fogyatékosság, csupán részfunkciózavar. Több híres ember, köztük Szentágothai János professzor is bevallotta, hogy ebben az olvasászavarban szenved. A dyslexia nyelvi, fejlődési zavar, amely az olvasási ne­hézségekben tükröződik. A gyerekek az olvasás és írás so­rán hasonló típusú betűket és szótagokat hagynak el, illetve toldanak be. Olykor a felis- merhetetlenségig eltorzítva a szavakat. A ma alkalmazott olvasásta­nítási programok betűtanítási lépései túl gyorsak, így az átla­gos vagy az átlagosnál gyen­gébb képességű gyerekekben nem rögzülnek kellőképpen az új betűk. Ez okozza a homo­gén gátlást, ami az olvasás­zavar, a betűtévesztések alap­ja. Az Örökösföldön két év ta­pasztalataiból tudják, hogy azok a dyslexiás gyerekek, akik a Meixner-módszerrel ta­nulnak, év végére ugyanazt a tantervi követelményt teljesí­tik, mint a jó képességű első osztályosok, mert a metódus segítségével a homogén gátlás teljes mértékben kiküszöböl­hető. Ezt a munkát szeretnék két éves időtartamra bővíteni. Ezáltal még több időt, lehető­séget biztosítani a gyengébb képességű gyerekeknek is a felzárkózáshoz, hogy továbbra is a speciális módszerek segít­ségével tanulhassanak a máso­dik osztályban. A módszert a gyógypedagó- gus-logopédus-pszichológus Meixner Ildikó dolgozta ki (in­nen az elnevezés). Nagy sza­badságot adva a pedagógus­nak, mert mikor szükséges, megállhatnak egy-egy betű ta­nításánál és alaposabban rög­zíthetik a tanultakat. Jelenleg tizennégy gyerek tanul egy osztályban, de a logopédusok szerint sokkal többen küzde­nek olvasási nehézségekkel. Azokat az iskolaérett gyereke­ket válogatták ki ebbe az osz­tályba, akik beszédhibával küzdenek, vagy megkésett be- szédfejlődésűek, esetleg szo­ciális hátterüknél fogva inger- szegényebb környezetből ke­rülnek ki— ezáltal szegénye­sebb a szókincsük. A Meix- ner-módszer segítségével a dyslexiás gyerekek is el tudják sajátítani hibátlanul az olvasás követelményeit. — A módszer szerint három egységnek kell érvényesülnie: a hallott beszédhang, a hang képzésének tudatosítása és az írott illetve nyomtatott betű­alak felismerése és alkalmazá­sa. — tudtam meg Lukács Gá- bornétól, akit Meixner Ildikó ismertetett meg a módszerrel. — A korábbi olvasástanítási módszerekhez képest a betűta­nítás sorrendjében tér el. Idő­ben egymástól távol tanítja a valamilyen szempontból ha­sonló betűket. Például a ha­sonló hangzásúakat, vagy me­lyek optikailag hasonlítanak egymásra. így marad idő a be­tűié rögzülésére. Nagyon gye­rekközpontú a módszer, ren­geteg mesés, játékos elemet tartalmaz. A pedagógus dönti el, hogy milyen feladattípu­sokkal kívánja elérni a célt. Szótag- és szókártyákat, memóriajátékokat alkalmaz­hat. Az írást is játékos elem­mel teszi a gyerek számára szemléletessé. Szegénységtérkép Budapest (MTI) — Tér­képre viszik a szegénysé­günket. A társadalmi lecsú­szást, az egyéni jövedelem csökkenéseket, megszűnése­ket, a munkanélküliséget, a szűkülő családi bevételeket, az alacsony nyugdíjakat, a sokgyerekesek fedezetlen kiadásait. És térképre viszik a pillanatnyi szegénységoldó segítséget, az önkormányza­tok által nyújtott segélyeket is. Aki kicsit is jártas a szo­ciológiában, kitalálhatta, szociális térképekről van szó. Igencsak újfajta funk­cióban. Azt a fajta szociális térképet ugyanis, amely a la­kosság anyagi helyzetéről próbál meg területi megosz­lásban információt szolgál­tatni a 1 lumanopress Stúdió és a Szociográfiai Bt. „talál­ta ki”. Olyan módon, hogy egy meglehetősen nagy lét­számú mintavétellel, ame­lyet választókörzetek szerint merítenek, feltérképezik, hol, milyen létszámban él­nek a segélyezettek. Ez az összesítés, noha megszorítá­sokkal (nem minden rászo­ruló fordul segélyért, az ilyen célra fordítható össze­gek véges-szűkös volta mi­att) megmutatja az adott térség szociális elsivároso- dását, s szűkebb középosz­tálytól leszakadó rétegek helyét, vagy éppen a gazda­godás jeleit. És hogy mi a haszna egy ilyen szociális térképnek? Nos, jelzésértékű a szociális munkások, az önkormányza­tok számára. Hiszen megmu­tatja, hol kell beavatkozni, hol vannak a válsággócok. Külön-külön térkép tudatja, hol élnek a szociális és neve­lési segélyezettek, a lakbér- és kamattámogatottak, és hol a közlekedési hozzájárulás­ban, a rendkívüli segélyben részesülők. Miközben külön térkép mutatja be az egy főre jutó rendszeres és rendkívüli segélyeket. Más-más térkép szól a szavazókörzet lakos­sági viszonyairól, a nyugdí­jasok és gyermekek arányá­ról az összlakosságon belül stb. Ilyenfajta szociális térké­pet már több településnek, fővárosi kerületnek készített a Humanopress. Ezúttal to­vább is léptek, amikor egy­idejűleg megrajzolták egy budapesti kerület — neveze­tesen Kőbánya — díjhátra­lék térképét. Telefonkönyvek ’93 Budapest (MTI) — Már kapható az új budapesti Te­lefonkönyv. Többek között újdonság, hogy két kötetes. A kötetek darabonként 1-1 kilót nyomnak. Számos sza­kosítás és gyűjtés könnyíti meg a „rátalálást.” A kiad­ványban 483 ezer alapadat található. A budapesti szak­névsor, az Arany Oldalak második kiadásának megje­lentetését a kiadók szeptem­berre tervezik. A Magyar Te­lefonkönyvkiadó Társaság az ország mind a 19 megyé­jében évente adja ki a tele­fonkönyveket és az Arany Oldalakat. Borsod, Hajdú és Csongrád megyében márci­usban jelenik meg az első ki­adás, a többi megyei könyv már forgalomban van és még idén megjelenik második kiadásuk is. A frontálist kerüljük Nyíregyháza (KM) — Hazánkban évente 2400- 2500 ember — egy falu la­kossága — veszti életét a közutakon és csaknem 37 000-en könnyebben vagy súlyosabban megsérülnek. Ha nemzetközi összehason­lítást végzünk, még rosszabb a helyzet. Nagy-Britanniá- ban alig több mint 2, Auszt­riában 3, míg nálunk majd­nem 9 halálos áldozat jut száz balesetre. Közismert, hogy a legsúlyosabb tragé­diákat a frontális ütközés okozza — nyilvánvaló, hogy ezt a legrosszabbat min­denképp el kell kerülni. Ez a közúton kialakuló, bonyolult veszélyhelyzetek közé tar­tozik, melynek szorításából a vezető nemigen tud könnyen menekülni. Ilyenkor vészkijáratot kell keresni, mely ugyancsak kockázatos, de kevésbé az, mint ami bekövetkezne, ha a jármű vezetője nem tenne semmit. A frontális ütközést is meg kell próbálni kivéde­ni, még akkor is, ha az útról lefutással, felborulással jár. Ha elkerülhetetlennek lát­szik a szilárd tárggyal ütközés, úgy nem szabad késlekedni azzal, hogy más­felé irányítsuk az autót. De még akkor is, ha egy másik járművel ütközünk össze, menekülést jelent, ha úgy kormányozunk, hogy az ütközés szöge a lehető leg­jobban eltérjen az egyen­estől... Nagy Itt kérem a kavarodás, egy biztos: város ez is, az iS HARAS2T0SI PÁL FELVÉTELE HAZAI HOL-MI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents