Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

1993. március 31., szerda ' KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 Moszkvai lapok a kongresszusról Moszkva (MTI) — A keddi moszkvai újságok többsége a népképviselő-kongresszus után is meglehetősen borúlá­tóan ítéli meg az oroszországi helyzetet. — Befejeződött az orosz népképviselők újabb rendkí­vüli, igencsak viharos kong­resszusa. Az eredmények ösz- szességének értékelése még hátra van, egy azonban már most világos: a tanácskozás nem nyugtatta meg a társadal­mat — állapította meg a Trud című szakszervezeti lap. — A testület bebizonyította nyilvánvaló működésképte­lenségét, amelynek okai a sze­mélyi összetételtől függetlenül az alkotmányban keresendők. A kongresszus megmutatta: képtelen önmagát irányítani, sőt, egyre veszélyesebbé válik a társadalom és önmaga szá­mára is. Az is világossá vált, hogy bár a kongresszus az idő előtti választások ellen szava­zott, munkája mind meggyő­zőbben ennek szükségességét és elkerülhetetlenségét mutat­ja — így az Izvesztyija. — A kongresszus újólag ta­nújelét adta annak, hogy ké­pes megvédeni az Oroszorszá­gi Föderáció alaptörvényét, Oroszország alkotmányos rendjét — vélekedett ezzel szemben a kommunista Prav­da. — A szuperparlament törvé­nyesítette az áprilisi referen­dumot, de elutasította az el­nöknek azt a javaslatát, hogy az új alkotmány alapelveiről is tartsanak szavazást. Az alkot­mányos zsákutcából, a hatalmi válságból kivezető út továbbra sem látszik — értékelte a ta­nácskozást a kormány lapja, a Rosszijszkije Vesztyi. — A kiutat a népszavazás, de leginkább az idő előtti vá­lasztások jelenthetik. Ennek lehetősége ma kétségtelenül megvan. A gazdasági válság ma még nem olyan, hogy ne lehetne belőle kikászálódni, az orosz nép pedig nyugodt és békevágyó. A parlamentnek és az elnöknek döntenie kell, kü­lönben még rosszabbra fordul­nak a dolgok — írta a kong­resszus után a Komszomolsz- kaja Pravda című újság. — A kongresszus vala­mennyi hozadéka száz száza­lékosan kiszámítható volt a ta­nácskozást megelőző esemé­nyekből. Az erőviszonyokon pedig nem változtattak sem a parlamenti viták, sem a szem­ben álló felek akciótervei, amelyeket a másik megsem­misítésére irányuló eltökéltség hatotta át — állapította meg a Szegodnya című demokrata napilap. — Csak új, a választások út­ján a hatalomba kerülő embe­rek menthetik meg veszélyben levő demokráciánkat. A maiaktól pedig csak egyet lehet elvárni: ne rontsanak tovább a helyzeten — fogal­mazott a Nyezaviszimaja Ga- zeta főszerkesztője, Vitalij Tretyakov. Hatékony vezérkart szeretnének Balladur megkezdi a kormányalakítási tárgyalásokat a kulcspozíciók betöltésére Párizs (MTI) — Haladékta­lanul megkezdi a kormányala­kítási tárgyalásokat a Francois Mitterrand elnök által kineve­zett új kormányfő, Edouard Balladur. A jobbközép koalí­ció kormányának jó előre kije­lölt miniszterelnöke hétfőn es­te, azt követően, hogy az elnök a televízióban jelentette be megbízatását, több mint egy­órás tárgyalást folytatott Mit- terrand-nal s közölte: elfogad­ja a megbízatást. A megbe­szélés után újságíróknak kije­lentette: a lehető legrövidebb időn belül össze akarja állítani kormányát, amelyet szűk kö­rűre tervez. Ezt azzal indokol­ta, hogy a kormánynak össze- tartónak kell lennie, s haté­konyan kell működnie. A kor­mány programját úgy határoz­ta meg, hogy annak közép­pontjában az elkerülhetetlen reformok végrehajtása fog áll­ni, s e körre akarnak felzárkóz­tatni minden franciát, egymás nézeteinek kölcsönös tisztelet­ben tartásával. — Országunk válságot él át. Minden erőfeszítésünket an­nak leküzdésére kell összpon­tosítanunk. Ezért kell az új kormánynak, amely a franciák által biztosított nagyfokú biza­lommal létrejött parlamenti többségre támaszkodhat, az ország helyzetének megjavítá­sára, a bizalom helyreállításá­ra összpontosítania munkáját — jelentette ki az új francia miniszterelnök. Mitterrand gyors döntését, a koalíció jelöltjének azonnali elfogadá­sát a jobboldali pártok meg­elégedéssel fogadták, s annak jeleként értékelték, hogy az el­nök tudomásul vette az új „társbérlet” alapvető követel­ményeit. Nagy visszhangot keltett az elnöknek az a kije­lentése, hogy legmesszebb- menően tiszteletben tartja a választók döntését — bár ugyanakkor azt is leszögezte, hogy érvényesíteni fogja al­kotmányos jogait és közvetve figyelmeztette a jobbközép koalíciót arra, hogy fenn kell tartania a társadalom összefo­gását, és nem szabad veszé­lyeztetnie a szociális vívmá­nyokat. Tárgyilagos tájékoztatásra „Hajórádió” kezdi meg sugárzását a tengerről a volt Jugoszlávia területén élőknek Párizs (MTI) — „Szólás- szabadság” néven új rádióál­lomás kezdi meg hamaroson működését egy hajó fedélze­tén. Az új rádió célja, hogy tárgyilagosan és sokoldalúan tájékoztassa a volt Jugoszlávia területén élőket, hogy így har­coljon a félretájékoztatás, mint a háború egyik eszköze ellen. A hajó szerdán vagy csütörtö­kön indul az Adriai-tengerre. Az AFP jelentése szerint a hajón hét délszláv hivatásos újságíró dolgozik majd — szerbek, horvátok, szlovének és bosnyákok —, helyi tudósí­tók hálózatára támaszkodva. A rádió adása az egykori Jugosz­lávia szinte egész területén fogható lesz. A tervek szerint a rádió április 7-től napi 24 órán át sugároz majd, szerb és hor- vát nyelven, műsorában lesz hírműsor, kommentár, riport, vitaműsor, interjú, lapszemle, klasszikus, nép- és rockzenei betétek. Maga a hajó, egy 65 méter hosszú sarkitenger-kutató ha­jó, korábban már vett részt a független délszláv sajtó meg­segítésére szánt akcióban: pa­pírt szállított részükre. A hajó állomáshelye az olaszországi Bari közelében lesz, a nemzet­közi vizeken. 50 kilowattos adója révén az adások fogha­tók lesznek Szerbiában, Mon­tenegróban, a horvátországi Dalmáciában és Boszniában. A hajó jelenleg a latin-ame­rikai Saint Vincent zászlaja alatt hajózik, de a Szólássza­badság (Droit de Parole) nevű szervezet már kérte a francia honosság elismerését. A társaság az akcióhoz se­gítséget kapott az Európai Kö­zösségektől, amely egymillió ECU-vel támogatta a vállalko­zást — ez az összeg három hó­napi működéshez lesz elegen­dő —, valamint a Danielle Mitterrand vezette France-Li- bertés nevű szervezettől, Fre- derico Mayortól, az UNESCO főigazgatójától és Tadeusz Ma­zowieckitől, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának jugosz­láviai különmegbízottjától. Tadeusz Mazowieczki je­lentésében korábban hangsú­lyozta olyan akciók szüksé­gességét, amelyek szabaddá teszik a tájékoztatást, és véget vetnek a gyűlölet szításának a volt jugoszláv köztársaságok­ban. Az ENSZ szankcióbizottsá­ga beleegyezését adta a koráb­bi, a délszláv tömegtájékoz­tatási eszközök megsegítésére szánt akcióhoz. Ennek kereté­ben 100 tonna papírt és nyom­dai anyagot szállítottak a bosz­niai Oslobodjenje napilap szá­mára, valamint 200 tonna pa­pírt és rádiózáshoz szükséges felszerelést a szerbiai füg­getlen médiák, a Vreme heti­lap, a Borba napilap, a Rádió B92 és a Monitor című mon­tenegrói hetilap részére. Maradnak a szankciók New York (MTI) —Vál­toztatás nélkül érvényben maradnak az Irak ellen el­rendelt gazdasági és kato­nai ENSZ-szankciók. Ezt Terrence O’Brian, a Biz­tonsági Tanács soros elnö­ke, új-zélandi nagykövet je­lentette be a testület tag­jainak hétfő esti konzultá­cióit követően. Az Irak el­leni szankciókat a BT két­havonta vizsgálja felül. A BT elnökének indoko­lása szerint a Bagdaddal szembeni szigorú gazdasági és katonai szankciók válto­zatlan fenntartására azért van szükség, mert az iraki vezetés továbbra sem tel­jesíti az 1991-es Öböl-há­borút követő tűzszünet elő­írásait. Ezért továbbra is van létalapja érvényben tar­tani az Irak elleni gazdasá­gi, korlátozó intézkedése­ket. A 22 éves Borislav Herak (középen) és a 31 éves Szretko Damjanovics (jobbra) háborús bűnök elkövetése miatt áll a szarajevói katonai bíróság előtt. A két em­bert halálra ítélték, mert azok a tömegbe lőttek. Perükben, melyben öt katonai bíró ítélkezett, a bosnyák kormány első alkalommal próbálta bírósági úton is bi­zonyítani, hogy szerbek követtek el kegyetlenségeket a háború során AP-felvétei Jugoszláv parlament Belgrád (MTI) — Radoje Kontic jugoszláv miniszter- elnök a parlament késő este véget ért hétfői ülésén elis­merte, hogy kabinetje csak mérsékelni tudja a gazdasági szankciók hatását, s nem ké­pes lényegesen javítani a helyzeten. Radoje Kontic hosszú beszédében azt szor­galmazta, hogy a devizapiac kerüljön vissza a szövetségi ellenőrzés alá, tehát szűnjön meg a devizákkal történő üzletelés. Sürgette azt is, hogy szövetségi szinten is folytatódjék az erélyes harc a visszaélésekkel szemben. A szerb kormány bűnüldö­zési kampánya során kiter­jedt vizsgálatot kezdett, vizsgálati fogsággal sújtott egy volt és egy jelenlegi minisztert, több fontos gaz­dasági vezetőt pedig kihall­gatott a törvénytelen olajbe­hozataílal összefüggő ügy­ben. A szövetségi kormány hasonló bűneseteket eddig még nem tárt fel. A szövetségi parlament hétfői ülésén a Radikális Párt megpróbálta módosít­tatni a szövetségi elnök megválasztására és leváltá­sára vonatkozó törvényt, de a Dobrica Cösic eltávolítá­sára kezdeményezett kam­pányában nem ért el sikert. A parlamentben a törvény- javaslat nem kapta meg a szükséges kétharmados több­séget. Az államfő egyébként él­vezi a Nemzetközi Közösség bizalmát. Üzenetet küldött neki az olasz kormány, s hét­fő délután Brüsszelbe uta­zott, az Európai Közösség vezetőivel konzultál majd, s részt vesz egy bizottsági ülésen. lljabb francia-orosz űrexpedíció várható Párizs (MTI) — Egy hé­tig a touloni francia űrkuta­tási központban gyakorol­nak a nyári, újabb közös francia-orosz űrkísérletre készülő űrhajósok. A fran­ciaországi tréning arra szol­gál, hogy a személyzet meg­ismerje a közös űrutazáson felhasználásra kerülő francia kísérleti berendezéseket, be­gyakorolja azok használatát, működtetését. Az Altair el­nevezésű expedíció a tervek szerint július elsején rajtol Bajkonurból, és három hétig tart majd. A két orosz és egy francia űrhajósból álló expedíció költségét nagyrészt a francia fél állja majd, a két ország között korábban megkötött, egészen az ezredév végéig tartó közös űrkutatási prog­ram keretében. Az Altair űr­expedíció és az 1996-ra ter­vezett újabb közös űrutazás együttes költsége meghalad­ja a 165 millió frankot. A jú­liusi utazáson előrelátható­lag 13 különböző kísérletet hajtanak végre a francia programból, amelyet már több közös űrrepülésen va­lósítottak meg, legutóbb tavaly járt francia űrhajós a Mir űrállomáson e célból. Az Altair expedíció parancs­noka Vaszilij Ciblijev, fe­délzeti mérnöke Alekszandr Szerebrov lesz, a kutatóűr­hajós a francia Jean-Pierre Haigneré. A háromtagú tartalék ku­tatóűrhajósa az első francia nő, aki űrutazásra készül, az igen vonzó megjelenésű, ám emellett magas tudományos felkészültségű Claudie And- re-Deshays. Ő — két orosz társával együtt — már a kö­vetkező, 1996-os közös űr­expedícióra készül. Párizsi sajtókonferenciájukon az űr­expedíció tagjai elmondot­ták: Csillagvárosban 25 orosz űrhajós készül velük együtt, s hosszú idő után közöttük is van nő, Jelena Kondakova. Polgári célú átállás Detroit (MTI) — Hétfőn két amerikai autógyár, egy­mástól függetlenül bejelen­tette, hogy kutatási és fej­lesztési szerződéseket írt alá amerikai hadiipari kutatóla­boratóriumokkal. A Chrysler összesen 30 millió dollár értékben 6 szer­ződést kötött az albuquer­que-i Sandia National labo­ratóriummal környezetbarát járművek kifejlesztéséről. A General Motors a kali­forniai Lawrence Livermore National laboratóriummal írt alá egyezményt az autók bel­ső ellenőrzőrendszerének to­vábbfejlesztéséről. Ennek ér­téke összesen 6 millió dollár. Nem mond le a vezetőség Párizs (MTI) — A súlyos választási vereség ellenére sem mond le azonnal a fran­cia Szocialista Párt veze­tősége. Valószínűleg nyárra azonban pártkongresszust hív össze, amelynek tétje a vezetőség újraválasztása, Laurent Fabius főtitkári megbízatásának fenntartása lesz. Ezt a párt végrehajtó bizottságának hétfő délután megtartott ülésén határozták el. Az ülés után a párt egyik vezetőségi tagja kijelentette, hogy nem hajlandók kollek­tív harakirit elkövetni, Pi­erre Mauroy szenátor, a ko­rábbi főtitkár pedig azt mon­dotta, hogy a jelenlegi hely­zetben nem lehet vákuumot teremteni a pártvezetés élén. A nyári kongresszus dönt majd a párt újjáalakításáról, s egyebek között arról is, maradhat-e Michel Rocard volt miniszterelnök, aki ma­ga is súlyos vereséget szen­vedett a vasárnapi választá­son, a párt elnökjelöltje. Ro­card továbbra is ennek tekin­ti magát. Ugyancsak a ta­nácskozásra vár a párt új­jászervezése, új program­jának kialakítása. A kong­resszus időpontjáról nem döntöttek. Értesülések sze­rint Rocard azt szeretné, ha arra legkésőbb júniusban sor kerülne.

Next

/
Thumbnails
Contents