Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

1993. március 31., szerda Már megírtuk február elején, hogy a képen látható AGT 958. írsz. tartálykocsi hó­napok óta elfoglalja a nyíregyházi Kond utca elejét. Azóta kitavaszodott, a KA­MAZ továbbra is rendőröktől, közterület-felügyelőktől háborítatlanul pihen a keskeny utcában, minden percben balesetveszélyt okozva a Sóstói útról ki-be- hajtóknak, az ott gyaloglóknak. Senki sincs, akinek kötelessége volna intézked­ni, hogy olyan helyre vontassák a gazdátlan kocsit, ahol nem kell kerülgetni? Harasztosi Pál felvétele Reklamáció csak a főnöknél Tavaly ősszel két pár hóta­posó csizmát vettem a gyer­mekeimnek. Az egyik időnap előtt tönkrement, felül teljesen szétfoszlott az orkánborítás. Március elsején mentem elő­ször panaszommal a boltba, nem volt ott a főnök, közölték a dolgozók, hogy ők nem in­tézkedhetnek. Aznap nagyon idegeskedtem, hogy kidobha­tok 1 150 forintot az ablakon, vagy elintézik a reklamáció­mat? Az eladók nem tudtak pontos időpontot mondani, hogy mikor lesz bent a vezető. Emiatt másnap is magára kel­lett hagyni a gyermekeimet, beutazni Nyíregyházára Ke- mecséről és vissza, ami pénzt és időt jelentett. De a szakmi­nőséghibás csizmát visszavet­ték és megengedték, hogy le­vásároljam az árát. Erre a má­sodik utazás felesleges lett volna, ha a dolgozók is intéz­hetnék a reklamációt, nem csak a vezető. Nekem is rá­ment több, műit fél napom... Tar Sándorné Kemecse Ezreket érintő gond Tavaly április 16-a óta va­gyok munkanélkülin, 1991-től pedig 50 százalékos szociális járadékos. Ez év március 4-én mentem jelentkezni a munka­ügyi központ nyírbátori kiren­deltségéhez, ahol megrázó in­formációval fogadtak. Közöl­ték velem, írjak alá egy nyilat­kozatot, hogy megértettem, nem jár egyszerre két ellátás és emiatt 1992. augusztus 1- től a rendszeres szociális jára­dékot vissza kell fizetnem. Ta­valy április 16-án azzal men­tem be a kirendeltségre, hogy ha emiatt csorba esik a járadé­komon, nem kell a munka- nélküli. Ha ’92 augusztus 26- án jött a rendelet, hogy együtt nem jár a két ellátás, miért csak fél év múlva tudatták ve­lem? Sajnos, a mi falunkban legalább negyven-ötvenen va­gyunk ilyen helyzetben. Nem kértük, ha adták, hát senki nem mondott nemet, ha­nem elfogadtuk. Azt hiszem, hogy ha ezt a pénzösszeget vissza kell fizetnünk, úgy na­gyon sok apát és anyát az őrü­letbe kergetnek vele. Mert tes­sék már megmondani, hogyan lehet visszafizetni, amikor megélni is alig lehet, több csa­ládban a férj is, feleség is munkanélküli. Hát megyünk a börtönbe, a gyereket meg tart­sa el az állam, ha ilyen rende­letet hozott. Már küldtek ki a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól olyan papírt, hogy addig nem folyósítják az 5 840 forintos járadékot, amíg nem fizetjük be a pénzt, és kaptunk db csekket. Akkor miből élünk? Az ember már csak addig kell a társadalom­nak, amíg dolgozni bír? A mi gondunk biztosan ezreket érint a megyében, ahol a többség a létminimum alatt nyomorog. Encsencs 50 Százalékos járadékosai (Pontos adatok) Ma ő, holnap én Névnapi ünnepségre men­tünk március 7-én Nyíregyhá­záról Nyírbogdány-Gyártelep- re. Annak rendje-módja sze­rint, ahogy kötelező lett az or­szágúton közlekedőnek, be­kapcsoltuk a világítást. Ami­kor déli egy óra tájban megér­keztünk, elfelejtettük kikap­csolni. Mielőtt beszálltunk volna az autóba, mögöttünk megállt a DN 84-45 frsz. La­da, s egy fiatalember azt mondta, segítenek betolni az autót, mert látták, hogy órák óta itt áll a kocsi égő lámpák­kal, dudáltak is figyelmezteté­sül, mert nem fog beindulni, így is lett, meg kellett tolni. Nagyon meglepő volt szá­munkra a három fiatalember önzetlen segítsége, hiszen ma­napság olyan közömbösek va­gyunk egymás iránt, ritkán ér minket ilyen kellemes, öröm­teli meglepetés. H. L.-né Nyíregyháza /' Erre van pénzük A Hungária Biztosítónál van a kötelező gépjármű-biztosítá­som, mindig a nyíregyházi központban fizetem be a pénz­tárnál. Az 1993.1. negyedévit január végén róttam le náluk, erről kaptam pénztárbizonyla­tot is. Aztán március 3-án a postás a HB Rt. budapesti köz­pontjából hozott egy átutalási postautalványt, hogy fizessem be a 2 424 forintot (amit már két hónapja megtettem). Az értesítés után bementem a Dó­zsa György utcára, ott azt mondták, hogy az ő kimutatá­suk és a központ csekkes érte­sítése keresztezte egymást, és ha máskor ilyet kapok, ne ve­gyem figyelembe. De még csak elnézést sem kértek, ezért dühömben széttéptem. Utána olvastam az újságban, hogy kérik az ügyfeleiket, ne ve­gyék az ilyet figyelembe, ha befizették a biztosítást. Elgon­dolkodtam, hogy amikor biz­tosításokkal sanyargatják az autósokat, tüzetesen meg­vizsgálnak (és lehetőség sze­rint lefaragnak) minden fillért, amit ki kell fizetniük a biz­tosítottaknak, akkor ilyenekre van pénzük. Ezt a pazarlást kellene megszüntetniük, rögtön csök­kenteni is lehetne a biztosítás árát. Buzsáki László Nyíregyháza Jogászszemmel A földkiadások törvényességéről Dr. Kovács Mihály Szerkesztőségünkhöz to­vább özönlenek a vagyonne­vesítéssel, a földkiadással és törvényességével kapcsolatos levelek, ezekből válogattunk ismét. K• Gy.-né nyírségi levél­írónk azt sérelmezte, hogy a helyi szövetkezet megszün­tette a háztájit, és a földhasz­nálatért bérleti díjat kér. Jog­talannak tartja azt is, hogy olyan vagyonmegosztást foga­dott el a közgyűlés, amely hát­rányosan érintette a hosszú éveket ledolgozókat. További sérelme, hogy a földkiadásnál részrehajlóan döntöttek pár ember esetében a többség ro­vására. Sajnos, olvasónk problémá­ját csak helyben lehet megol­dani. Az új szövetkezeti alap­szabály rendelkezései határoz­zák meg a tagok földhasznála­tának szabályait. Miután a té­eszek átalakulása, a vagyonne­vesítés, a kárpótlás és a földki­adás miatt megszűnt a korábbi termelőszövetkezeti földhasz­nálat, így megszűnt annak a lehetősége is, hogy ingyenes háztáji földhasználatot bizto­sítson tagjainak az átalakult termelőszövetkezet. A földkiadási törvény ren­delkezéseinek betartásával megelőzhetők és megszüntet- hetők azok a visszásságok, amelyek lehetővé tették, hogy olyanok jussanak a legjobb földekhez, akik vagy nem vit­tek be földet a téeszbe, vagy nem az eredetit kérték vissza. Természetesen ehhez elsősor­ban az szükséges, hogy a hely­ben élő jogosultak odafigyel­jenek a földkiadó bizottságok munkájára, de főleg a törvény által előírt határidők betartásá­ra. így nem következnek be olyan események, amelyekhez Saját mulasztásukkal, vagy oda nem figyelésükkel hozzá­járultak. A földkiadások törvényes­ségéről érdeklődött N. K.-né Vásárosnaményból, és több olvasónk a megye más részé­ből. A földkiadó bizottságok­ról szóló törvény hatályba lé­pése előtt kimért részarány­tulajdonba tartozó földek tu­lajdonba adása jogszerű és tör­vényes, ha nem a törvény megkerülésével, vagy annak kijátszásával végezték el. Amennyiben ez csak néhány tag részére biztosított jogtalan előnyt, a többi részaránytulaj­donos bíróság előtt megtá­madhatja a téesz vezetőségé­nek eljárását és a bíróság ér­vénytelenítheti ezeket a föld­kiadásokat. A földkiadási igény benyúj­tásakor a tulajdonos a kérel­mében megjelölheti, hogy a szövetkezet területén a rész­aránytulajdoni földalapból hol és melyik földrészlet terhére kéri a földkiadási kérelem tel­jesítését. Ez azonban csak ab­ban az esetben teljesíthető, ha az azonos területre pályázók meg tudnak egyezni az adott földrészlet felosztásáról. Egyezség hiányában sorsolás­sal kell dönteni. Ez az eljárási mód tehát nem ad kizárólagos előnyt arra az esetre, ha valaki az eredeti földjét szeretné visszakapni, itt a többi igény­lővel kell megegyezni, és csak egyezség esetén léphet az ere­deti tulajdonába. Á részarány­földtulajdon kiadásának nem akadálya a korábban ideigle­nes hasznosításba vett föld megléte, mert ha a részarány­tulajdoni földalapba tartozó földön hasznonbérlet van a ki­jelöléskor, ez a haszonbérlet a gazdasági év végével, tehát legkésőbb 1993. november harmincadikával megszűnik. Aki viszont ilyen föld kiadását kéri, annak azzal tisztában kell lennie, hogy 1993-ban ezt a területet csak akkor veheti művelésbe, ha a haszonbérbe vevő hozzájárul a fennálló szerződés felbontásához. Szerkesztői üzenetek Névtelen levélírónknak: Miután a lakosok nevében írt, a 15 százalékos közműfej­lesztési hozzájárulás vissza­fizetésének elmaradását sé­relmező leveléből kimaradt, hogy melyik községről van szó, kérjük, közölje. Ennek az alapvető információnak birtokában tudunk csak ügyükben tájékozódni. Péter Lászlóné, Nyíregy­háza: Az átlagkereset kiszá­mítására vonatkozó szabá­lyok 1992. július elsejével változtak, illetve egyszerű­södtek. A közalkalmazottak szabadság idejére járó átlag- keresetét a munkatörvény­könyv és a közalkalmazotti törvény megfelelő rendelke­zései szerint kell elszámolni. így munkabér alatt az illet­ményt, az illetménypótlékot, az illetménykiegészítést és a jutalmat kell érteni. A sza­badság idejére tehát minden ilyen juttatást figyelembe kell venni azzal, hogy a havi illetményt mindig a kifizetés időpontjában érvényes összeggel kell elszámolni, tehát nem átlagolni. Az át­lagilletmény alapjánál a kifi­zetést megelőző négy naptári negyedévben kifizetett össz- illetmény az irányadó: ebben a negyedévben ez az 1992. év. A jelenleg hatályos jogsza­bályok prémiumos bérforma alkalmazását nem teszik lehetővé, az imtézményeknél ilyen lehetőség korábban sem volt. Polgárőrök Nyírszőlősért Nyírszőlős (KM - TMI) — Mindmáig megőrzött valamit falusi bájából a volt község, pedig Nyíregy­háza két évtizede magába olvasztotta. Jó a levegője, csönd van, ezért egyre töb­ben itt építik fel otthonu­kat. Pár év múlva divatos kertváros lesz, most még csak perem, annak összes gondjával együtt. Sok a szőlőskert, jól beren­dezett víkendház, amely csá­bítja a betörőket, tolvajokat. Legények jönnek ide mulatni a környékbeli falvakból, du­hajkodnak időnként a disz­kóban. Ám azóta nagyobb a nyugalom és a rend, amióta a Nyírszőlősi Közérdekű Va­gyonvédelmi Őrség vigyáz a település közbiztonságára. Tavaly alapították tízen, most huszonkét tag van az őrségben. Akkor találkoztam velük, amikor vért adni mentek Nyíregyházára, hogy műthessenek a kórházakban. A legjobb hírrel fogadtak: három hónapos járőrözésük óta semmi sem történt a Kó- tajból megyeszékhelyig tar­tó, a rossz földútú tanyavilá­got is magába foglaló terü­leten. Mindenkiben van félelem A negyven kilométeres kört két csoportban járják napszállattól virradatig, egyelőre minden költséget saját zsebükből fedezve. Fi­gyelemre méltó ez, hiszen mindannyian családos embe­rek és sajnos, több munka- nélküli van közöttük. — Minden hónapban vol­tak betörések a víkendházak- ba, verekedések is előfordul­tak. Elhatároztuk, hogy meg­szüntetjük, mert nyugodtan akarunk élni — mondja Ma­kóra Sándor 44 éves éjjeliőr, alapító tag. Kiss Zoltán másfél eszten­deje munkanélküli, 43 éves. Ő, Huczmann Zsolt fiatal vállalkozó és a középkorú, rokkantnyugdíjas Lukács György hat hete léptek be az őrségbe. — A saját biztonságunk és Nyírszőlős lakóinak nyugal­ma érdekében vállaltuk ezt a társadalmi munkát — ma­gyarázzák. — Mindannyi­unkban megvan az alapféle­lem, hogy idegenek bármi­kor bemehetnek a kertjeink­be, lakásainkba. A fiatalok­kal is gond van, tavaly nyá­ron éjszakánként azzal szóra­koztak, hogy bandába verőd­ve motoroznak fel, alá. Hiá­ba szóltunk rájuk, azt felel­ték, mit akarunk?! A tiszte- lendőnek egyszer betörték az ablakát, mert kiszólt, hogy csendesebben szórakozza­nak. Az őrség tagjai egymás szavát megtoldva sorolják a nyugtalanságot keltő esete­ket. Rendőr nem lehet ott mindenütt, tehát egyesek úgy érzik, nyugodtan lármázhat­nak, verekedhetnek követ­kezmények nélkül. Most már aligha teszik. A lakosok kö­zül kevesen tudják, hogy végre van saját polgárőrsé­gük, a nagy duhajkodók, és akiknek vaj van a fején, csu­damód hamar meghallották... Tizedével kevesebb bűncselekmény Mikita Gábor 25 éves fegyveres őr, az őrség megte­remtője és vezetője. — A jelentkezőket tisztes­ség és rátermettség alapján válogattuk ki. Akit felvet­tünk, öt próbaszolgálatot kel­lett teljesítenie, ha bírta, ma­radt — mondja, hisz nem könnyű ez a munka, különö­sen télen. Egy ember járőrözés alatt 25 kilométert gyalogol, negyvenet autózik, mire lete­lik a szolgálat, zsákként dől az ágyba. Ezért egy fillért sem kap, viszont használja a saját autóját és évi 200 forint tagdíjat fizet. A benzin és egyéb költségek árát most még közösen adják össze. Remélik, lesz CB rádiójuk is, mert ha valamit észlelnek, csak telefonon jelenthetik be a rendőrségnek. A nyírszőlősi polgármeste­ri hivatal megpróbál annyi pénzt szerezni, amennyit csak lehet, hogy segítse a la­kosokért dolgozó őrséget Az általános iskolától viszont már kulturált helyiséget kap­tak, ez nagyon sokat jelent. Másoktól viszont még csak ígéretet. A megyében 88 szervezet­ben 3360 polgárőr vigyáz fa­luja, városa közbiztonságára. Azóta a bűncselekmények száma tizedével csökkent. Nyírszőlősön is elég most már az igazolványos em­berek jelenléte, hogy béké­sebb legyen élete, de nyugta­lanabb a bűn útján járóké... Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Kelet*Magyarország 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents