Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
KÖZÉLET Kisújszállás ürügyén Kosa Ferenc képviselővel Kósa Ferenc Elek Emil felvétele Kovács Éva Budapest (KM) — Sokféle jelzővel illették nemrég azokat, akik elmentek Kisújszállásra, hogy a nép nevében politizáljanak. Számos vezető politikus, közöttük maga Antall József miniszterelnök fejezte ki nemtetszését még a rendezvény előtt, mondván, az efféle összejöveteleknek nincs semmi értelme, a dolgok másutt, másképpen dőlnek el. Kósa Ferenc, megyénk MSZP-s képviselője jelen volt a tanácskozáson. Bár azóta eltelt egynéhány nap, véleménye, gondolatai méltóak a figyelemre. □ Nem kevesen voltak, akik jóelőre figyelmeztettek: a népi kezdeményezéseknek, a népfrontos politizálásnak rég elmúlt az ideje, aki mégis ilyesmire adja a fejét, számolhat a következményeivel. Mi a magyarázata, hogy a fentiek ellenére Ön mégis elutazott Kisújszállásra ? — A válaszhoz kicsit messziről kell elindulni. Hajdanán, az „átkos pártállami időkben” mindenféle tanácskozásokra, összejövetelekre meghívtak, így aztán a legkülönfélébb kemény ellenzéki közösségekben próbáltam gondolkodni az ország sorsáról, helyzetéről. Ott voltam a monori erdőben, a lakiteleki sátorban, a demokratikus baloldal műhelyeiben, és bár ezek az összejövetelek többnyire a hatalom tilalmába ütköztek, sohasem jutott eszembe, hogy bárki megtilthatná nekem a szabad és érdemi gondolkodást. Emlékszem, egy-egy hajdani összejövetel előtt csörögtek a telefonok, voltak akik intettek, voltak, akik fenyegettek, s voltak, akik biztattak, hogy igenis, a szabad gondolatra nagyobb szükség van, mint egy falat kenyérre. Azért említem mindezt, mert most, a diktatúra Leépítése után megdöbbentő volt számomra, hogy ugyanúgy csörömpölnek a telefonok, mint annak idején. A mondatok is hasonlítottak. Intelem, fenyegetés, hisztéria, gyanakvás, és persze emberi hang is. Ugye eljössz, ugye elmész, ugye nem hagyod magad kizökkenteni a különféle militáns handabandázások által... □ Ön végül nemcsak elmentjei is szólalt Kisújszálláson... — Igen. Amennyiben egy hozzászólásban lehetséges, megpróbáltam megfogalmazni, mit gondolok az ország jelenlegi állapotáról, miféle aggodalmak és miféle remények ólálkodnak bennem. Szeretném leszögezni, hogy ezen a tanácskozáson semmiféle szélsőséges megnyilatkozás nem volt, még azok a személyek, személyiségek is, akik erre igencsak hajlamosak, visszafogottan és tárgyilagosan igyekeztek elmondani a véleményüket. Úgy is mondhatnám, a tanácskozás erkölcsi értelemben megpróbált méltóvá válni az ország súlyos helyzetéhez. Sajnos azonban olyan időket élünk, amikor éppen ez a nyugodt, megfontolt és elfogulatlan igazságtörekvés elszánt ellenfelekre talál. □ Mit gondol, vajon miért? — Azok az ilyen-olyan szélsőségek, amelyek belevakultak a hatalomért folytatott harcba, mindenféle emberi szándékot és hangot ellenfelüknek, sőt, ellenségüknek tekintenek. Elképedve olvastam a már- már tébolyult előítéleteket, megbélyegzéseket. Ráadásul főképp olyanok írták ezeket, akik nem is voltak ott a konferencián, nem tudták, mi minden hangzott el, csak verték a cíntányéijaikat önfeledten. Az előítéleteknek ez a nyilvános és militáns tobzódása csak megerősített abban a hitemben, hogy emberi hangú eszmecserére, felelős párbeszédre ma éppoly szüksége van a hazának, mint annak idején a monori erdőben, a lakiteleki sátorban... □ Antall József, akit igazán nem lehet szélsőséges, meggondolatlan jelzőkkel illetni, nem sok értelmét látta a tanácskozásnak... — A konfliktus ma nem egy túlerőben lévő diktatórikus hatalom és a nép között feszül, hanem a józan emberi hang, a megmaradást szolgáló felelős gondolkodás, és az egyre féktelenebb, gyűlölködőbb, ilyenolyan hatalmacskák között folyik. Ezen a tanácskozáson senki nem ajnározta a kormányt, sem a mostanit, sem a leendőt, ellenkezőleg! A történelmi, társadalmi folyamatokat azok szempontjából próbáltuk végigtekinteni, akik ezer esztendőn át megtartották a hazát, akikre ma is a legnagyobb teher hárul, s akik nélkül nem képzelhető el egy emberibb jövendő. Én nem restellem kimondani, hogy ezen a tanácskozáson a magyar nép helyzetéről próbáltunk gondolkodni. □ Elég sok ideje annak, hogy mindenféle pártok és személyek rájuk, a népre hivatkoznak, a nép nevében cselekszenek... — Kormányok jönnek, mennek, váltogatják egymást a politikai ellenfelek, de sajnos elmondható, hogy ezideig Magyarország még sohasem volt a magyar népé. Sokkal inkább grófok, bárók, párttitkárok, különféle koalíciók birtokolták a hatalmat, de sajnálatosan, mégha a nép nevében tették, akkor is a nép feje fölött. Hirtelen eszembe jutott Ady, aki ezt írta: „Egyszer volt itt lakodalom, nagy igazi lakodalom, amikor Dózsa György volt az ország vőlegénye.” Még a 60-as évek végén készítettem egy filmet Dózsáról, s azóta ábrándozom egy efféle „lakodalomról”. Egy olyan Magyarországról, ahol a néphatalom, a demokrácia egyenlő, nem álom és remény, hanem valóság lesz. Túlköltekezés állampénzen Gaál Gyula, az SZDSZ országgyűlési képviselője nyilatkozik a költségvetés gondjairól Nyíregyháza (KM — BJ) — A napokban Nyíregyházán jár{ Gaál Gyula, az SZDSZ országgyűlési képviselője, a költségvetési bizottság tagja. A képviselő — aki az Állami Számvevőszéki Bizottság elnöke is — a sajtótájékoztatón beszélt az állami számvevőszéknek a belföldi államadósság alakulásáról kialakított álláspontjáról. Bevezetőben elmondta: tavaly az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy a lakossági megtakarítások jobban nőttek, mint amekkora deficitet az államháztartás produkált, tehát lakossági megtakarításokból lehetett finanszírozni az államháztartási hiányt. Az ösz- szes jövedelemtulajdonos túlköltekezik, túlkölt az állam, túlköltenek a gazdálkodó szférában, az egyetlen alrendszer, a lakosság olyan jövedelemtulajdonos, amelyik megtakarított. — Ennek a megtakarításnak a döntő része a benthagyott kamatokat jelenti. Míg tavaly a betéti kamatok 30 százalék fölött indultak és az év végére csökkentek 10-20 százalék közötti szintre a lekötési időtől függően, igen tetemes megtakarítást jelentett az a lakossági kör, amelyik spórolni már nem tud, de még nem szorul rá, hogy felélje a korábbi megtakarításait és a kamatait. Tehát egyszerű jóváírással növekedtek a megtakarítások. — Most, hogy a betéti kamatok kevesebb mint felére estek a tavalyi év elejihez képest, azt jelenti, hogy a belföldi megtakarítások is jelentős veszteséget fognak mutatni, tehát sokkal kisebb lesz a belföldi megtakarítás. A másik probléma, hogy a költségvetési hiány mint a társadalombiztosítás hiánya a tavalyihoz képest is a nagyobb mértékűre várható. A harmadik probléma, hogy a belföldi államadósság nemcsak a költségvetési és a társadalom- biztosítási hiányból származik vagy táplálkozik, hanem költségvetésen kívüli rendszerek is táplálják, ami túlfinan- szírozási szükségletet jelent. Ide sorolta a képviselő a belföldi hitel-konszolidációs programot, a bankok kétes, vagy torz követeléseit, államadóssággá konvertálását, mert számítások szerint ez százmil- liárd forinttal fogja növelni a belföldi államadósságot. Ide sorolta a volt szovjet-magyar kapcsolatokban felhalmozódott kereskedelmi tartozásokat, amit fegyverszállítások ellenében a magyar állam átvállalt és a magyar állam tartozása lesz a nemzeti bank felé. A lényeg az, hogy pénzzel nem tudnak fizetni az oroszok, Jelcin pedig Oroszország nevében vállalta az egykori szovjet adósságokat. A fegyvert az állam vásárolja meg és adja oda a honvédségnek, de ennek fejében át kell vállalni azokat a tartozásokat, amit idáig külföldi államadósságként számoltak el. — A különböző garancia- vállalási kötelezettségek érvényesítése miatt azt becsülöm — mondta Gaál Gyula —, hogy akár ötszázmilliárd forinttal is nőhet a belföldi államadósság. Ezzel szemben egy erősen csökkenő lakossági megtakarítás tapasztalható, és ebből egy olyan feszültséget látok kialakuliú, ami vagy jelentős inflációt gerjeszt, tehát visszakanyarodik az inflációs tendencia és az eddigi inflációcsökkenés helyett egy újbóli növekedés következhet be. A másik lehetőség, hogy a külföldi eladósodást ebből a két forrásból lehet finanszírozni. Mind a kettő nagyon erősen korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét. — És ha idáig panaszkodtak sokan, hogy restriktiv a pénzügypolitika és nem jut a gazdaságba megfelelő tőke, akkor azt gondolom, hogy most még inkább olyan időszakra kell számítani, amikor valóban re- striktívnek kell lenni a pénzügypolitikának, szemben az elmúlt időszakkal, amelyik nem volt igazán az. — Különben nagyon súlyos veszélyeket látok az inflációban és a gazdaságnövekedésben. Ez azért nagyon veszélyes, mert egy államadósság-növekedés miatti kamatfizetési kötelezettség a következő évek költségvetését nyomja agyon. Már most a költségvetési kiadás fő összegének durván 20 százalékát a kamatfizetési kötelezettség jelenti, tehát majdnem a legnagyobb kiadási tétel a költségvetésben. Ha az államadósság így növekszik tovább, és egyre újabb finanszírozási források bevonására van szükség, akkor miközben nem fog csökkenni a költségvetési hiány, nem fogja tudni finanszírozni azokat a szolgáltatásokat —oktatás, egészségügy, kultúra —, ami direkt költség- vetési állami feladat kell hogy legyen. Miközben visszavonul az állam és egyre jobban lerongyolódnak a nagy elosztási rendszerek, közben a költség- vetési hiány meg nő, s ezzel egy abszurd spirál alakul ki. A tennivalókra koncentrálni Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — Gyakran feltűnik mostanában a televízió képernyőjén Zwack Péter, aki nem csupán sikeres üzletember, de egyben a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártjának elnöke is. A párt létrehozta már a vidéki bázisait is, a sz- abolcs-szatmár-beregi szervezet elnöke Barabás László, akit a párt napokban megtartott elnökségi ülésének eseményeiről kérdeztük. — A kibővített országos elnökségi ülésre március 9- én, Budapesten került sor. Igen jelentős dátum ez az életünkben, hiszen a párt gazdasági alaptéziseit vitattuk meg, amit március húszadikán a megyei elnökség is napirendre tűzött. Ezt teszi egyébként minden megye. Az ott elhangzottakat egy alapos vitaanyagban sűrítjük majd össze, s ez alapján készül el, remélhetőleg júniusra a párt teljes gazdasági programja. □ Miképpen lehetne azt tömören összefoglalni? — Részletekkel természetesen még nem szolgálhatok, hiszen a munka derekán vagyunk. Annyit viszont elmondhatok, hogy a kidolgozásába ismert külföldi szakembereket is bevonunk, s mellőzzük az ideológiai kérdéseket. □ Csak nem a kilencvenné- gyes választásokra készül már a párt? — Kimondva, kimondatlanul ezt teszi minden párt. Az első fordulóban egyébként valamennyi körzetben önálló képviselőjelöltet igyekszünk állítani, olyan jelölteket, akik elfogadják a mi ideológia- mentes politizálásunkat, s kimondottan a gazdasági tennivalókra koncentrálnak. Akik a kisvállalkozók érdekeiért állnak majd ki. □ Miért hangsúlyozza a „kis” jelzőt? — Mert a nagyvállalkozóknak már megvan a maguk pártja. □ Tehát Önök a mezítlábas mesteremberek szavazataira számítanak inkább? — Én azért nem nevezném őket mezítlábasoknak. De ha azt kérdezi, hogy mondjuk a jánkmajtisi kőművesekre, a tarpai ácsokra, a mátészalkai autószerelőkre, a rakamazi cipészekre, vagy a nyíregyházi kereskedőkre, üzletkötőkre gondoltunk-e, akkor igen a válaszom. Azt valljuk egyébként, hogy szükség van a nagyvállalkozókra is, de meggyőződésünk, ha nem lesz négy-ötszázezer kisvállalkozó az országban, akkor nagyon nehezen állhat talpra a magyar gazdaság. Mi pedig azt akarjuk, hogy virágozzék a gazdaság. □ Hol állnak a tagszervezéssel? — Szervezeteink ma már behálózzák az egész megyét Csengéitől Gávavencsellőig, Tiszavasváritól Kisvárdáig. S rengeteg a szimpatizánsunk, úgyhogy jó eséllyel indulhatunk a választásokon. Természetesen még rengeteg a dolgunk, dehát a mi embereink nem arról ismertek, hogy irtóznak a munkától. Torgyán Szamosszegen Nyíregyháza (KM) — beregi látogatása lesz. A sza- Torgyán Józsefet, a független mosszegi találkozónak az ad kisgazdapárt elnökét látják különös aktualitást, hogy a vendégül április harmadikán, napokban őt választották a szombat délután öt órától kisgazdák miniszterelnök-je- Szamosszegen. A politikus- lőttjüknek, minden bizonynak az idén e mostani már a nyal most is sokan lesznek második szabolcs-szatmár- kiváncsiak a szavaira. Fűlpősdaróc, református templom Balogh Géza felvétele
