Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-26 / 71. szám
1993. március 26., péntek Kelet-Magyarország 5 TÚL A MEGYÉN Egy grúz önkéntes fegyverrel őrzi Szuhu* ml belvárosában a hadsereg főhadiszállását. Az elmúlt héten emberek százai haltak meg, amikor abház szepa- ratisták rakétákkal, tankokkal és bombákkal támadták a várost. Ed- varg Shevarnadze grúz vezető az orosz parlament ún. kemény vonalához tartozókat okolja Oroszország fegyveres beavatkozásáért Abbáziában AP-felvétel Kettészakadhat az ország / Eszakkelet-Magyarországon él a hátrányos helyzetű magyar lakosság fele Budapest (ISB - D. A.) — Nap mint nap sok szó esik a keleti országrész elmaradottságáról. A szavak helyett azonban végre tetteket várnánk. Van-e remény a tettekre? Mikor születik meg a területfejlesztési törvény? Mely térségek tekinthetők „papíron is” hátrányos helyzetűnek? E kérdéseket tettük fel Sóvágó Lászlónak, a Parlament önkormányzati bizottsága alelnöké- nek. — A legutolsó teljes körű, 1991-ben végzett felmérés szerint mintegy 800 000 ember élt társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott településen — mondta Sóvágó László. — További mintegy hatszázezren kevésbé elmaradott, de munkanélküliséggel sújtott térségben laknak. Nyilvánvaló, hogy a helyzet azóta tovább romlott. Két megye helyzete kirívóan rossz: Bor- sod-Abaúj-Zempléné és Sza- bolcs-Szatmár-Beregé. E két közigazgatási egységben él a hátrányos helyzetű lakosság mintegy 50 százaléka. Nóg- rád, Hajdú-Bihar, Békés alkotja a következő kategóriát. Jól látható tehát, hogy nem pusztán érzelmi alapokon nyugvó panasz, amikor a keleti országrészben élő ember azt mondja, hogy a Dunán „innen” szegényebbek a polgárok. Míg a keleti országrészben a munkanélküliség aránya 13,6 és 20,5 százalék között mozog, addig a Dunántúlon „csak” 7,6 és 13,5 százalék között. Egy átlagos szabolcsi polgár 8325 Ft személyi jövedelemadót fizet, a nyugati országrészben — két megye kivételével — ez az összeg meghaladja a 13 ezer forintot, hogy a budapesti 29 108 forinttal már ne is hergeljem a keleti végek lakóit. Míg a cégek jövedelmezőségi mutatója a keleti országrészben csak Hajdú-Biharban pozitív, addig a Dunántúlon csak négy megye esetében negatív. Vagy itt van egy még szemléletesebb példa: ha az ország legmoto- rizáltabb megyéjét, Bács-Kis- kunt leszámítjuk, 1000 lakosra a keleti országrészben 1*64—214 gépkocsi jut. — Ne beszéljünk tehát a keleti végeken élő emberek érzelmeiről. De melyek azok a konkrét mutatók, amelyekkel objektiven megállapítható egy-egy térség hátrányos helyzete? — Az elmaradottság tartalma és megítélése egységes változásokon ment át. Amikor legutóbb 1992 nyarán meghatározták az elmaradt települések körét, 39 mutatót vettek figyelembe. Egy főre jutó jövedelemadó, termőföld minősége, kereskedelmi forgalom, lakáshelyzet, közműellátottság stb. Az objektív mutatók ellenére számos kritika érte e meghatározást. A viták az utóbbi időben fokozódtak, egyre több település szeretné magát a hátrányos helyzetűek között feltüntetni, mivel több juttatás — például a személyenkénti 2200 forintos fejkvóta — ehhez a minősítéshez kapcsolódik. Vannak olyan térségek, amelyek elmaradottsága hagyományos mutatókkal (demográfiai, ellátási, infrastrukturális) is bizonyítható, míg vannak olyan válságövezetek, amelyeket mai gondjaink (mindenek előtt a munka- nélküliség) alakítottak ki. Határozott törekvés, hogy a közeljövőben megtörténő ismételt meghatározás kevesebb, de jobban megfogható. nagyobb ojektivitást biztosító tényeken nyugodjon. E tárgyilagos meghatározást követően az e kategóriába sorolt településeknek egyértelműen nagyobb központi támogatást kell juttatni. —Bizonyára a szakemberek vitája is sokakat érdekel, de addig-addig húzódik az idő, hogy egyre csak nő a különbség a két országrész között. — A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium nemrég készített egy tanulmányt, amely javasolja, hogy a kormány Kelet-Magyaror- szágot (Csongrád és Bács-Kis- kun kivételével) jelölje ki a regionális fejlesztési politikában elsődlegességet élvező területnek. Ezen belül a legsúlyosabb helyzetben lévő kistérségekre, körzetekre, hátrányos helyzetű településekre koncentrálja a területfejlesztési eszközöket. Az elsődlegesség kimondása esetén megakadályozhatjuk az ország kettészakadását. Egyetértek, s mint kelet-magyarországi képviselő én is úgy gondolom: sokáig már nem halasztható a területfejlesztési törvény parlament elé kerülése. 600 milliárd forint a tét Május 21-én rendezik a tb-önkormányzati választásokat hazánkban Budapest (ISB - S. Z.) — Három hét múlva, április 16- án veheti kezdetét a társadalombiztosítási önkormányzat képviselőjelöltjeinek választási kampánya. Az erről szóló törvény értelmében a fenti időpontig az egyes érdekképviseletek nem hirdethetik meg a programjukat sem, így ma még csak a választások lebonyolításának technikai részleteiről számolhatunk be. A tét nem csekély. A társadalombiztosítás 1993. évi költségvetésének kiadási főösszege 600 milliárd forint, ami az állami költségvetés fő összegének 60 százalékát teszi ki. A választások sikeres lebonyolítása után ezzel az összeggel a járulékfizető munkáltatók és a munkavállalók képviselőiből alakult önkormányzatok rendelkeznek majd. A tb-választások első fordulójára május 21-én kerül sor. Választásra jogosult minden nagykorú magyar állampolgár, a választáson az országos szakszervezeti szövetségek, illetve azok választási koalíciói állíthatnak listát, külön a nyugdíjbiztosítási és külön az egészségbiztosítási önkormányzati jelöltekről. (A két külön szavazólap tartalmazza majd az országos szakszervezeti szövetségek elnevezését és az első öt jelöltjük nevét.) A választás akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosult 7,5 millió állampolgárból legalább 1,9 millióan (25 százalék) leadják a voksukat. Amennyiben ennél kevesebben mennek el szavazni, a törvény értelmében új választást kell kiírni. A választásokat a lakóhely szerinti választási körzetekben tartják, de bizonyos feltételekkel a munkahelyeken is alakulhatnak választási bizottságok. Ahol legalább 500 munkavállaló írásban kéri, ott kötelező szavazókört kijelölni a munkahelyen, ha a település jegyzőjénél ezt a választás előtt 30 nappal bejelentik. Ahol legalább 200 munkavállaló igényli, ott a munkáltató kezdeményezheti a jegyzőnél a szavazókor felállítását, de ebben az esetben testület létrehozásának és működtetésének a költségeit (36 ezer forintot) a munkahely állja. A választások költségeit egyébként 500 millió forintig a társadalom- biztosítási alap, afölött az állami költségvetés fedezi. Hosszabb mandátumot az önkormányzatoknak Budapest (ISB - S. Z.) — A megye településeinek több mint a fele tagja a Települési önkormányzatok Országos Szövetségének (TöOSZ). A megyei közgyűlés is részt vesz a szövetség munkájában — négy másik hasonló testület társaságában. A TöOSZ korábban a patikaprivatizációk ügyében hallatta a hangját, most egy ennél lényegesen nagyobb szabású vállalkozásba kezdett: szeretné elérni, hogy az önkormányzati választások a parlamenti ciklus közepére essenek. Köllner Ferenctől, a szövetség titkárától megtudtuk, hogy elsősorban szakmai érvek szólnak a változtatás mellett. így lehetne ugyanis igazán politikamentessé tenni a közigazgatást, hiszen a választásokra nem az amúgy is felfokozott politikai indulatok közepette kerülne sor. Azt tartanák helyesnek, hogy a jövő évi országgyűlési választások alkalmával egyben kikérnék az állampolgárok véleményét az önkormányzatok mandátumának a meghosszabbításáról is. A szövetség legutóbbi keletmagyarországi tájértekezletén a megye településeinek speciális gondjaival is foglalkoztak — tájékoztatott a főtitkár. E térségben fokozottan jelentkeznek az önkormányzatokat sújtó problémák, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani azok megoldására is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például nagyobb súlyt kell helyezni a szomszédos országok határmenti településeivel fennálló kapcsolatok ápolására, a kishatár- menti kereskedelemre. Ezért a szövetsége határátkelő helyek számának a növelését tartaná helyesnek. A főtitkár arról is beszámolt, hogy folyamatban van egy ön- kormányzati bankrendszer felállítása. A várakozások szerint ez a pénzintézeti rendszer 13—15 százalékos kamatozású hiteleket nyújthatna az önkormányzatoknak, ami feleakkora terhet róna rájuk, mint a jelenlegi feltételekkel folyósított hitelek. Küzdelem az inflációval Budapest (ISB - R. S.) — Izgalmas időkben beszélhetek a magyar monetáris politika alakulásáról — szögezte le csütörtök délelőtti előadásában Bőd Péter Ákos. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a budapesti magyar-kanadai bankárkonferencián fejtette ki nézeteit, s megállapította: nemzetgazdaságunk a korábbi évekkel ellentétben, az idén már növekedésnek indul. Bőd Péter Ákos a jegybank monetáris politikájával összefüggésben elmondta, hogy szorosan ráépül a kormány gazdaságpolitikájára, s ebben az évben is az infláció csökkentését tartják a legfontosabbnak. A gazdaság általános állapota kapcsán megtudtuk, hogy zsugorodása azért következett be, mert az elmúlt három-négy évben különösen nagy megrázkódtatások érték. Az ár-, bér- és az importliberalizálás bizonyos tekintetben sokkolóan hatott a tervgazdasági kényelemhez szokott vállalatokra, s így közülük jónéhány tönkre is ment. A ’90-től nagy lendülettel folyó privatizációnak köszönhetően azonban a mezőgazdasági, a kereskedelmi, az idegenforgalmi, a személyi szolgáltatói és az építőipari szféra döntő része magánkézbe került, s ez a jövőben garanciája lesz a hatékony gazdálkodásnak. Az elnök szerint az elmúlt három évben következetes gazdaságpolitikát folytatott a kormány, s az átalakítás durván a bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékába került. Az áldozat akkora volt, mint a ’20-as évek végi világválság idején. A gazdaság elkerülhetetlen átalakítása mellett komoly társadalmi változások is bekövetkeztek, de mindez békés úton zajlott le. Bőd Péter Ákos leszögezte: nagy eredmény, hogy az ország fizeti a tartozásait, s az államháztartás viszonylag óriási hiánya mellett, csökken a külföldi nettó adósságunk. Az elnök a külföldi tőke beáramlását folyamatosnak ítélte, s megjegyezte, hogy ennek kétharmada az iparban működik. Az ország devizatartalékai elérik a nemzetközileg elfogadott szintet, s öt-hathónapi importot fedeznek. A háztartási megtakarítások összege folyamatosan nő, s ez éles ellentétben van a korábbi évek igen alacsony spórolási szintjével. Az emberek magatartásának megváltozását Bőd Péter Ákos két okra vezette vissza: egyrészt nőtt a piacgazdasággal együttjáró szociális bizonytalanság, másrészt sokan leendő vállalkozásaikba szeretnék fektetni a ma félretett pénzüket. A jegybank elnöke az államháztartás hiányáról elmondta, összegét mindenképpen csökkenteni kell, s folytatni kell az elosztási rendszerek reformját is, hiszen csak így tudunk legkésőbb a nyár elejéig megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal. Az inflációval összefüggésben az elnök elmondta: a ’91 nyarán bekövetkezett csúcs óta folyamatosan csökken az inflációs ráta. A jegybanknak azonban akkor is küzdenie kell az árszínvonal emelkedése ellen, ha már csak egyszámjegyű lesz az éves infláció. Végül Bőd Péter Ákos megjegyezte: a jegybanknak, most már nem kell nagy döntéseket hoznia, de mindent meg kell tennie azért, hogy a betéti- és a hitelkamatok, valamint a termelői- és fogyasztói ár között csökkenjenek a különbségek, s a háztartási megtakarítások átáramoljanak a befektetési szférába. RENDKÍVÜLI TAVASZI VÁSÁR az IIMTERAG SZABOLCS ÁRUHÁZBAN Holland áruk nagy választékban: Pilótatáskák 2800 Ft-tól 3200 Ft-ig Bőröndök 5500 Ft-tól 7690 Ft-ig President táskák 1990 Ft . Piperetáskák 3400 Ft Fémtálcák 250 Ft Adagolós termosz 699 Ft Engedményes áruajánlatunk: Húsvéti dekorációs figurák 30—50% engedmény CSAK SZOMBATON élelmiszer — üdítővásárlásánál 10% kedvezményt adunk. OTP-hitelakció: Tartós fogyasztási cikkek és híradástechnikai termékek 5000 Ft-tól 50 000 Ft-ig előleg befizetése nélkül vásárolhatók. Szeretettel várjuk vásárlóinkat! Nyitva tartás: 8 órától 14 óráig. Cimünk: INTERÁG Szabolcs Áruház Nyíregyháza. Orosi út Telefon: 15-632. *36527/1 H-26.05*
