Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

1993. március 25., csütörtök Kelet-Magyarország 7 A minimum adott, a maximum nem Nyíregyháza (KM - K. É.) — Sokan várták, s legalább annyian féltik azt a nyugdíj* törvényt, melyet 1993/8. szá­mon tartanak immár nyil­ván, s amely a társadalom- biztosításról szóló, 1975-ben meghozott törvényt módosít­ja, illetve egészíti ki. Ezzel egyidőben ugyancsak módo­sult a 1975-ös, úgynevezett 2-es törvény végrehajtásáról alkotott minisztertanácsi rendelet is. A törvény hosszas és részle­tes, ezúttal kizárólag az öreg­ségi nyugdíjra vonatkozó vál­tozásokról kérdeztük Olmann Zoltánnál, a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság osztályvezetőjét. Emelkedik a korhatár — Az öregségi nyugdíj tel­jes jogú és résznyugdíj egy­aránt lehet. A törvény kimond­ja, hogy 1995. január elsejétől a nők öregségi nyugdíjkorha­tárát felemelik, mégpedig a következő feltételek mellett: 55 éves korában elmehet öreg­ségi teljes nyugdíjra az a nő, akinek 20 év szolgálati ideje 1994. december 31 -éig rendel­kezésre áll, s eddig az időpon­tig az 55. életévét is betölti. — Ugyancsak teljes jogú nyugdíjas lehet az a nő, aki 1990. december 31-éig tölti be 55. életévét, amennyiben ed­dig az időpontig legalább 10 évet ledolgozott. A nők öregségi nyugdíjkor­határa egyébként 1994. de­cember 31-e után fog emel­kedni. 1995. január 1-jétől 1996. december 31-éig 20 évi szolgálati idő megszerzése esetén 56 éves korában mehet egy asszony nyugdíjba. 2001- től 59., 2003-tól pedig 60. Boldog­asszony Nyíregyháza (KM) — Az Angyali Üdvözlet napja, az egyik legrégibb katoli­kus ünnep. A hagyomány szerint Szűz Mária ezen a napon fogadta méhébe Jé­zust. Az ünnep időpontját oly módon jelölte ki az egy­ház, hogy a VII. században, amikor karácsony napja véglegesen december 25- ére került, kilenc hónapot, az emberi terhesség szoká­sos idejét számolták vissza a naptárban, és ez éppen március 25. Miért emlegetjük Bol­dogasszonyként e nap név­adóját? Nem csak a meg­váltó gyermek várásának öröme miatt. Valószínű, hogy még a pogány magya­rok egyik ősi asszonyisten­sége állt valaha e név mö­gött. A magyarságot térítő szerzetesek folyamodtak ahhoz a korukban bevett szokáshoz, hogy a pogány népek hiedelemalakjait új, keresztény személyekkel azonosították, akik azonban így pogány névvel marad­tak meg egy-egy nép emlé­kezetében. Ennek köszön­hető, hogy Szűz Mária a magyar nép ajkán Boldog- asszony néven szerepel. Melyikre futja a nyugdíjból? Harasztosi Pál felvétele életéve után jogosult valaki öregségi nyugdíjra. Mind­ezekből megállapítható, hogy 1994. december 31-től, a nők nyugdíjkorhatárának meg­emelésétől 2 évenként egy- egy évvel emelkedik az öreg­ségi nyugdíjkorhatár. Az Öreg­ségi teljes nyugdíjakban egyéb változás nincs, a férfiak­nál maradt változatlanul a 60. életév. □ A nők nyugdíjkorhatárá­nak megemelésével párhuza­mosan úgynevezett átmeneti rendelkezések is születtek. Megtudhatnánk, miért? — Az átmeneti rendelkezé­sekre a nők esetében azért van szükség, hogy hamarabb is elmehessen nyugdíjba a kérel­mező, mint ahogyan a nyug­díjkorhatára megemelkedik. A kiszámítás alapja □ Megváltozott az öregségi nyugdíj alapját képező szol­gálati idő megítélése is. — így igaz. Eddig, tehát az új törvény megszületéséig 42 év volt a maximális szolgálati idő, ez esetben a legmagasabb százalékot, a havi átlagkereset 75 százalékát kaphatta kézhez öregségi nyugdíjként az illető. A jogszabály e téren úgy vál­tozott, hogy a 42. év utáni évekre további 0,5 százalékkal emelkedik a figyelembe vehe­tő átlagkereset. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi át­lagkereset kiszámítása pedig úgy módosult, hogy nincs legjobb három és legjobb négy év az irányt adó időszak vo­natkozásában, ehelyett az öregségi nyugdíj összegét 1988. január elsejétől a nyugdíj megállapításáig a fő- foglalkozás keretében elért kereset és ezen idő alatt ki­fizetett év végi részesedés — a prémium és jutalom is idetar­tozik — havi átlaga alapján kell az összeget megállapítani. Ezeket a kereseteket a magán- személyek jövedelemadójá­nak kormányrendeletben meg­határozott módján, az egyes naptári évekre előírt mérték al­kalmazásával kiszámított összegével csökkenteni kell. Magyarul ez azt jelenti, a nyugdíj kiszámításakor bruttó keresetnek azt az alapot tekint­jük, melyből a jövedelemadót az adott szabályok szerint le kell vonni. A tömény értelmében kere­Beszédes voksok Nyíregyháza (KM) — A Nyugdíjasok Kamarája meg­kérte a parlament titkárságától az idei nyugdíjemelésről szóló országgyűlési határozat név szerinti szavazólistáját. Ez alapján igyekeznek szembesí­teni korábbi ígéretükkel azo­kat a képviselőket, akik a jog­szerűen járó 16 helyett végül csupán 14 százalékos emelést, azt is csak március 1-jei ha­tállyal szavaztak meg. A nyugdíjasok sérelmezik a parlament döntését, s továbbra is kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy — a parlament korábbi határozatának szel­lemében — idén is a nettó át­lagbéreket követő emelés tör­ténjen. Ennek érdekében az el­következendő hetekben az or­szág minden részén fellelhető alapszervezeteik írásban, vagy szóban emlékeztetik megvá­lasztásuk fejében tett ígére­teikre a területi képviselőket. Megyénk idős embereinek nevében — az alábbi levél se­gítségével —- Bálint Pál nyug­díjas kért tőlünk tájékoztatást. Azt írja: „Ezen levelemmel megyénk nyugdíjasai kíván­ságának szeretnék eleget ten­ni. Lassan három éve, hogy képviselőket választottunk. Jól emlékszünk még az akkori ígéretükre. Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy miként telje­sítették azt. setnek kell venni ezen felül az 1988-tól kapott baleseti jára­dékot, a megváltozott munka- képességű dolgozók foglal­koztatásáról és szociális ellá­tásáról szóló rendelkezések alapján kiutalt keresetkiegé­szítő jövedelmeket is. □ Mostanában sajnálatos módon mind többen mennek nyugdíjba munkanélküli se­gélyből. Mi a helyzet ilyenkor? — Ha valaki 1988-tól nyug­díjának megállapításáig vala­mely munkaügyi központtól kapott rendszeres juttatást, nyugdíjának alapja ezen összég havi átlaga lesz. Az összeg mértékéről a munka­ügyi központ ad ki igazolást. A minimum 6240 forint Cl Manapság soha nem lá­tott mértékben távolodnak el 'egymástól a jövedelmek. Van, aki a minimumot kapja, s van, aki több mint százezret visz haza havonta. Mennyi nyugdí­jat kaphatnak az utóbbiak? — Bármennyit is keressen egy hónapban valaki, s hiába keres mondjuk akár ötezer forintot is naponta, nyugdíj­járulékot ugyanis csak napi kettő ezer ötszáz forintig kell fizetni. Ez az egyik véglet, a tör­vényalkotók azonban gondol­tak a másik táborra is. Új, po­zitív változás a jogszabályban az, hogy az öregségi teljes vagy résznyugdíj ezentúl nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék meghatáro­zott összegénél, amely összeg 1993. március elsejétől 6240 forint. Ennél kevesebbet, en­nél alacsonyabb öregségi nyugdíjat tehát 1993. március elseje után Magyarországon senkinek nem lehet megállapí­tani. Szeretnénk tudni, hogy me­gyénk képviselői közül az Or­szágházban kik, miképp sza­vaztak a nyugdíjemelésnél. Kik szavaztak a 16 százalékos, kik a 14 százalékos emelésre, és kik tartózkodtak. Levélírónk kérését teljesítet­tük, a Parlament Sajtóirodájá­tól kértük és kaptuk meg a február 16-i név szerinti sza­vazásról szóló listát. A lista a végszavazás ered­ménye, azé a szavazásé, amelynek során a képviselők arról döntöttek, a hoszszas vita során, a különféle módosító javaslatok után kialakított tör­vényt végül is elfogadják-e, vagy sem. íme a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei képviselők szava­zata, illetve névsora. Gulyás József (távol volt), Kávássy Sándor (távol volt), Kosa Ferenc (távol volt), La- borezi Géza (nem), Mádi László (távol), Nagy István (igen), Seszták László (igen), Torgyán József (nem volt je­len), Vékony Miklós (igazoltan távol), Vargáné Piros Ildikó (tartózkodott), Takács Péter (igen), Szilassy Géza (igen), Várkonyi István (távol volt), Kállay Kristóf (igen), Jakab Ferenc (igen),SzendreiLászló (igen), Mezey Károly (igen), Szűcs M. Sándor (igen), Móré László (hiányzott). A kiszámítás alapja Nyíregyháza (KM) — Az alábbi táblázatban be­mutatjuk, hogy a szolgálati idő alapján járó öregségi nyugdíj a havi átlagkereset százalékában az új törvény szerint hogyan alakul. 20 év 53,0 21 55,0 22 57,0 23 59,0 24 61,0 25 63,0 26 64,0 27 65,0 28 66,0 29 67,0 30 68,0 31 69,0 32 70,0 33 70,5 34 71,0 35 71,5 36 72,0 37 72,5 38 73,0 39 73,5 40 74,0 41 74,5 42 75 százalék Minden további egy év fél-fél százalékkal növeli a nyugdíj alapjául figyelem­be vehető átlagkeresetet. Jegyzet A nemzet napszámosai Györke László A z idősekről való gon­doskodás a nemzetet is minősíti — idézte özvegy Darvas Lászlóné Antall Jó­zsef miniszterelnök szavait egy nemrég lezajlott nyugdí­jasfórumon. Hozzátehetjük: és a kormányt, meg a parla­mentet, meg az egész rend­szert. Megdöbbentett az, amit tőle hallottam. A nyugdíjas pedagógusok 90 százaléka él a létminimum közelében. Hetven százalékuk nyugdíja nem éri el a tízezer forintot. Még szomorúbb azok helyze­te (30%), akik magányosan élnek. Tíz százalékuk pedig beteg, rendszeres gyógy­kezelésre szorul. Ennek hát­terében az elavult nyugdíj- rendszer áll, hiszen az emelésekkel, emelgetésekkel együtt is csak tisztes távolból követi a penzió az inflációt, és egyre jobban leszakad... A rezsi gyakorlatilag el­viszi a nyugdíjat. Élni jófor­mán nem marad miből. — Hová jutottunk? —fakadt ki. — Használt ruhát vásáro­lunk, húsos csontot veszünk, hogy egyáltalán fenn tudjuk magunkat tartani. Fokoza­tosan le kellett mondanunk először a kultúráról, aztán a sajtóról, a gyógyüdülésről. Pedig a könyv is kellene, néha színházba is szeretnék elmenni. Ezzel szemben las­san a tévéelőfizetést is visz- szamondjuk... Miközben nyugdíjunkat pár száz forint­tal emelik—azt is úgy, hogy a 14 százalékból tíz lesz, mire magkapják—, a tejet, a kenyeret pedig 35 száza­lékkal drágították, Szabolcs- Szatmár-Beregben a helyzet még rosszabb, mintáz orszá­gos átlag. Legfelháborítóbb, hogy óriási különbségek vannak a nyugdíjak között— teljesen méltánytalanul. Ez a diszkrimináció megalázó a kisnyugdíjasokra nézve. Kérdezem én, mikor lesz a nyugdíjasok ügye a nemzet ügye. A következtetés? íme: ha­tékonyabb érdekvédelem kell, meg kell teremteni a nyugdíjak értékmegőrzését. Legyen özvegyi nyugdíj. Végre kell hajtani a nyugdí­jak korrekcióját, hogy ne le­gyenek kiváltságosok. Akkor talán majd mondhatjuk, hogy törődnek velük... M iközben Darvas Lász­lóné szavaira gondo­lok, azon tűnődöm, vajon miért mindig a nemzet nap­számosai a legkiszolgálta­tottabbak. Pláne, ha letelik a szolgálat. Pedig a tisztes nyugdíj nem kegy, nem könyöradomány, hiszen an­nak alapját egész életük munkája során a szó szoros értelmében megfizették. Mit szól hozzá, szomszéd? Balázs Attila felvétele Segítő támogatás Nyíregyháza (KM) — Csak a katedrától búcsúztak, a gondokhoz és örömökhöz, egymás segítésének szándé­kához változatlanul hűek maradtak — gondolhatja, aki Homoródi Pál nyugal­mazott főiskolai tanárnak a nyugdíjas pedagógus kama­ra életéről szóló beszámoló­ját hallgatja. A beszélgetésből kiderül: a napokban közel nyolcezer forintot kaptak abból a pénz­ből, amelyet a Felsőoktatási Dolgozók nyugdíjas tagoza­tának kuratóriuma ítélt a nyíregyháziaknak. Ezt az összeget a helyi szervezet jócskán megtoldotta, s azok­nak a nyugdíjasoknak, akik rendszeresen fizetik a szak- szervezeti tagdíjat, szemé­lyenként ezer forintot adott. Közel hetven ezer forint talált így gazdára. A nyugdíjas pedagógusok emellett más segítségben is részesülhetnek. A tanárkép­ző főiskola tulajdonát képe­ző szőnyegtisztító gépet, a Bosch fúrót és az Euró festő- berendezést jelképes díj el­lenében vehetik kölcsön, de minimális az az összeg is, amelynek fejében bármilyen dokumentumot lefénymá­solnak nekik. Érvényesíteni visszamenőleg Nyíregyháza (KM) — Mint arról az érintettek kö­zül már sokan meggyőződ­tek, az új nyugdíjtörvény jót és rosszat egyaránt hozott. Utóbbiak egyike, hogy szi­gorodtak a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltéte­lei, mégpedig úgy, hogy ezentúl 45 éves kor felett növekszik az ehhez szük­séges szolgálati idő. Amíg korábban 10 év munkavi­szony igazolása is elegendő volt a rokkantsági nyugdíj- bavonuláshoz, addig már­cius 1 -je után 45 és 54 éves kor között már 15 év szol­gálati időnek kell lennie. Azoknak, akik 55 éves kor­ban rokkantak meg, már 20 év szolgálati időt kell felmu­tatniuk. Másik változás,. hogy visszamenőleg lehet érvé­nyesíteni az özvegyi nyug­díjjal kapcsolatos új rendel­kezéseket is. Ha például a nyugdíjban részesülő nyugdíjas házas­társa 1992. december 31. után halt meg, az özvegy számára —saját nyugdíjá­nak folyósítása mellett — egy évig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj, melynek összege az elhunyt nyugdí­jának a fele. Változnak a nyugdíjbavonulás feltételei, kinek pozitívan, kinek negatívan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents