Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-25 / 70. szám
1993. március 25., csütörtök Ketet-Magyarország 5 Uj partnerek, régi kapcsolatok Beszélgetés Medgyesi József megyei elnökkel, a magyar-román határ menti kapcsolatokról Balogh József Nyíregyháza (KM) — Nem újkeletű törekvés, hogy az országhatár mentén élők — legyenek azok bármilyen nemzetiségűek is — ne szétválasszák, hanem összekössék a szomszédos népeket. Hogy ez Magyarországon nem szólam, hanem természetes igény, jó példa rá, hogy amióta a megyei közgyűlés létrejött, tisztségviselői folyamatosan jó kapcsolatok kialakításán fáradoznak. Ennek legutóbbi állomásáról kérdeztük Medgyesi Józsefet, a közgyűlés elnökét, aki a napokban tért haza a románia- ia Szatmár megyéből. A gazdaság erősítése — A szatmári prefekturával a választást követően alakítottunk ki egy olyan kapcsolatot, amelyik döntően a gazdasági kapcsolatok erősítésére irányult. Ennek keretén belül mindig lényeges téma volt, hogy a két megye közös határán lévő átkelőhelyeket hogyan tudjuk korszerűsíteni, s a csak ideiglenesen használt átkelőket miképpen nyithatnánk ki a világútlevéllel rendelkezők számára. □ Mi tette aktuálissá a mostani találkozót? — Idő közben lényeges változás következett be Romániában: megválasztották a megyei tanácsokat, különvált a megyei prefektúra, így az általuk végzett feladatokat is megosztották. Most gyakorlatilag a lényeges gazdasági ügyek egyértelműen a megyei tanácsok kezébe kerültek, a prefektúra — ahogy korábban nálunk a köztársasági megbízotti hivatalokat elképzelték — kimondottan a törvényességi, hatósági ügyek területére szorult vissza. Az újonnan megválasztott testület és annak tisztségviselői arra törekszenek, hogy a települések észre sem vegyék, hogy nem a prefektúra foglalkozik már az ügyek jelentős részével. Az első és lényeges momentum volt, hogy azokat a kapcsolat- rendszereket, amelyeket átvettek, minél hamarabb felélénkítsék. így keresett meg Szabó István megyei alelnök, Joan Kiss elnök, és térképen mutatSaroktelek Nyíregyháza (KM) — Egy árván maradt 14 éves lány helyzetén segít a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet egy megörökölt ingatlan eladásával. A kislány Kemecsén, a Ságvári Endre utca 19. szám alatt örökölt egy 758 négyzetméteres saroktelket egy háromszobás komfort nélküli 16 évvel ezelőtt gázszilikátból épült házzal. A kislány a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet gondozásába került, ezért az intézet kínálja fel eladásra 750 ezer forintért az ingatlant. A vételi ajánlatokat a GYIVI igazgatójának lehet megtenni április 15-ig az intézet címén Több ajánlat esetén a az ajánlattevőkkel külön tárgyalást folytatnak. Ma még így néz ki, de hamarosan átalakul a csenger- simai határátkelő Harasztosi Pál felvétele ták be, hogyan képzelik el a csengersimai határátkelést. CÜJ Sikerült-e valamilyen új megállapodást kötni? — Abban állapodtunk meg, hogy most csak azokat a lépéseket kezdeményezzük, amelyeknek mindkét oldalon realitása van, noha több elképzelésünk is lenne magyar-román határnyitásokra, új határátkelők kiépítésére. Bemutatták a megyei vezetők azt a román kormányhatározatot, amely a csengersima-petei határátkelő korszerűsítésére született, s amelyben a teherforgalom és a kamionforgalom számára megfelelő átkelési lehetőség alakítható ki. — Azt gondolom, hogy ilyen helyzetben kár lenne újabb variációval előállni, mert a mostani javaslatot rövid időn belül elfogadhatja a román kormány. Ha viszont újat dolgoznánk ki, azt is válaszolhatnák: ha ez nekünk nem jó, majd áttekintik az új javaslatot, de annak jóváhagyásáig akár évek telhetnének el. Viszont ha egy elfogadott döntés végrehajtásához hozzákezdünk, akkor arra mindkét fél megtalálja majd az ahhoz szükséges forrásokat. □ Konkrétan mit rögzítettek a megállapodásban? — Megpróbáltuk sorba venni, mit kellene tennünk, hogy a határátkelőket valamilyen módon kulturáltabbá, színvonalasabbá tegyük. A tennivalókat három pontban foglaltuk össze, s írásban is rögzítettük. Az első a csengersima-petei határátkelő korszerűsítése, fejlesztése; a második a Vállaj- Csanálos határátkelő turisztikai forgalom céljára történő megnyitása; harmadik az Ag- erdőmajor-Börvely vasúti átkelőnél olyan megoldást keresni, hogy világútlevéllel is lehessen vasúton közlekedni, a későbbiekben pedig a vasúti teherforgalom beindítása a cél. A határszakasz fejlesztése □ Mit szól ehhez az állami politika? — Tekintettel arra, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter úr a román külügyminiszterrel tárgyalt, eljuttattuk a Külügyminisztériumba azt a szándéknyilatkozatot, amelyet román részről Joan Kiss, magyar részről én írtam alá. Mindketten kezdeményezzük saját kormányainknál, hogy ennek a határszakasznak a fejlesztését ilyen ütemben és ilyen sorrendben tartjuk célszerűnek. Eljuttattam a külügyminiszter úrhoz azt a román kormánydöntést is, amelyben szerepel a csengersimai határátkelő fejlesztésének terve a konkrét összegekkel együtt. Az volt a javaslatunk, hogy tekintse át ezt a megállapodást a két külügyminiszter és mindkét oldalon kerüljön a kormány napirendjére. □ Teljesíthetők-e a határ menti települések kívánságai, egyáltalán vannak-e ilyenek? — A csengeri önkormányzat elképzelése a 40-es évek Programkényszer (Nyíregyháza) — Az utóbbi időben egy-két kft. ajánlkozott az önkormányzatoknál, hogy elkészítenék a helyi adó adók módjára behajtandó köztartozások elszámolását nyilvántartó programot. E néhány sor tiszte felhívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a Pénzügyminisztérium kizárólag a saját programját és a Tákisz által készített programot fogadja el. Néhány cég reklámozza a választásokra is saját készítésű programját. Minden bizonnyal azt is megtévesztő módon, mert kizárólagosjogon a Tákisz programja kapcsolódik az országos hálózatra, így fölösleges kiadás az önkormányzatoknak ilyen programokat kínáló kft.- kel fogózni. Ingatlankataszter Nyíregyháza (KM) — Kötelező feladata lett az önkormányzatoknak az ingatlankataszter készítése. Míg nem volt az önkormányzatoknak tulajdona, addig az ilyen szakértelemre nemigen volt szükség. A szakértelem megszerzését segítendő szervez oktatást a Tákisz, de az előkészületeket hátráltatja, hogy több önkormányzat még nem küldte be igényét. Annál inkább szükség lenne erre, mert a városokban szeretnék megszervezni az oktatást, hogy ne kelljen távolról is Nyíregyházára beutazni. vasúti átkelőjének újbóli életre keltése. Mivel a túloldalon felszedték a síneket is, csak új vasútvonal építésével nyílhatna reális esély a határátkelő megnyitására, erre viszont belátható időn belül nem lesz pénzünk. Tehát nem az elképzelés rossz, hanem a gazdasági körülmények olyanok, amelyek a forrásokat ehhez a nagy beruházáshoz nem biztosítják. Segíthet viszont a gondok megoldásában az autópálya építése, amelynek nyomvonala a román határhoz is leágaztatható lehet. Köny- nyítené a gazdasági kapcsolatok fejlődését, ha minél hamarabb megkezdődne az autópálya építése, ugyanis romániai részekről nem nagy távolságról jelentős kőmennyiséget lehetne behozni, ami a kereskedelmi kapcsolatokban az ellentételezés gondjait hosszú időre megoldaná. Árnyék nélküli kapcsolat □ Szóba került-e a Kárpátok Eurorégió ügye, amiből a Szatmár megyeiek kimaradtak? — Igen. Azt mondták: sem a prefektus, sem a megyei tanács nem kapott meghívást, ez minden bizonnyal az együttműködés létrehozásában segédkező amerikai intézet adminisztrációs mulasztása lehetett. Ami őket zavarja: nem tudják értelmezni, mit keres ebben a hivatalos politika, mit kerestek itt a külügyminiszterek. És ez nemcsak itt vetődött fel, másutt is. Azt hiszem, ezt a kapcsolatrendszert akkor lehet majd működtetni, ha a régiók és a régiók vezetői fogják betölteni a vezető szerepet, és az állami vonal kivonul ezekről a területekről. Míg ez a tevékenység nem billen visz- sza a régiók körébe, addig szerintem ózdkodni fognak tőle több országban is. Megígértem, hogy az alapokmány másolatát megküldöm, tanulmányozzák, győződjenek meg róla, hogy abban egyetlen olyan hang nincs, ami a két ország, pláne a két régió kapcsolatára árnyékot vethet. Itt a régebben egymással kereskedő, egymással jó gazdasági kapcsolatot tartó területek együttes fellépéséről van szó, azért, hogy a gazdaságban, a kereskedelemben közösen tudjanak előbbre lépni. Bepótoljuk a mulasztást Nyíregyháza (KM) — Az előző önkormányzati oldalakban a megyei képviselő- testület bizottságait mutattuk be, s az utolsó kivételével közöltük a bizottság tagjainak névsorát is. A legutóbbiból, az idegenforgalmi bizottság elnökével készített interjúból sajnálatos módon ez kimaradt. Most pótoljuk. Az idegenforgalmi bizottság elnöke Szűcs Ilona, Nagyvarsány polgár- mestere, a bizottság tagja Berencsi Béla, Ibrány polgármestere, Vida Károly, Bak- talórántháza polgármestere, a megyei közgyűlés tagjai, Czap István, a záhonyi vám- és pénzügyőrség parancsnoka és Kalotai László, az IBUSZ megyei igazgatója. Tiszaderzs ismétlődhet Nincs költségvetése Demecsemek Nyíregyháza (KM) — Ezekben a hetekben tárgyalták és alkottak rendeletet az önkormányzatok az 1993-as költségvetésről. Március 20- ig kellett benyújtani, s ez azért volt fontos, mert ha valamelyik önkormányzat ezt elmulasztotta, a Pénzügyminisztérium kénytelen a normatív állami támogatás folyósítását felfüggeszteni, és ez nagyon súlyos következményekkel jár. Sajnos a de- mecseri önkormányzatnál nincs elfogadott költségvetés. Az ok rendkívül prózai: a testület nem volt hajlandó összeülni, azt gondolván, ezzel a polgármestert buktatják meg. Azzal nem számoltak, hogy az egész település működését veszélyeztetik. Ezért várható, hogy a Pénzügyminisztérium felfüggeszti a finanszírozást két hónapra. Koncz Imre Tákisz-igazgató szerint valószínű ezután a tiszaderzsi példa következik: feloszlatják a képviselő-testületet, kormánybiztost neveznek ki, aztán új választás következik. Ehhez a módszerhez nem szívesen nyúl a kormány, de ha rákényszerítik, a település érdekében meg kell tennie. Csak érzékeltetésül írjuk ide, milyen gondot okoz a költségvetés hiánya. A Tákisz számítógépre teszi az önkormányzatok költségvetését, és a program olyan, hogy ha egy helyen nincs adat, nem tudják összesíteni. Tehát a megyei összesítő sem készülhet el, nem tudják a megye információs jelentését továbbküldeni, így az országos összesítés sem készül el. Nagy vérveszteséggel járó áldozat ez egy hatalmi harc oltárán. Új módszerekkel számfejtik a tisztviselők bérét Nyíregyháza (KM) — Új módszerekkel végzi a bér- számfejtést a csaknem negyvenezer közalkalmazott és köztisztviselő részére a Tákisz Az egyébként ingyen végzett szolgáltatásban természetesen a bérszámfejtéssel összefüggő járulékok befizetése, az adólevonás, a családi pótlék számfejtése és sajnos a letiltások is benne vannak. Az új program rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé, s a bérszámfejtés időpontjához közeli változások követésére is alkalmat kínál. Van azonban egy kellemetlenebb hír is: a Belügyminisztérium ötszörösére emelte a saját bevételi tervet, s ez azt jelenti, hogy néhány szolgáltatás ezután nem lesz ingyenes. Nem váltakozói díjak lesznek ezután sem, hanem a programok karbantartásáért minimális térítést kér a hivatal. A díjak bevezetésének indokai között szerepel, hogy például a könyvelőprogramot eddig ingyenesen használhatták az önkormányzatok és intézményeik, közben a szerzőnek a Tákisz fizetett érte. Ezután is csupán annyit kémek, hogy a szerzői díj kiteljék belőle. Az is tény, hogy két év alatt az infláció mértékét sem fizettették meg, amire most sajnos rákényszerülnek. Azonban még mindig ezek a szolgáltatási díjak lesznek a legalacsonyabbak ebben a kategóriban. A bérszámfejtés természetesen továbbra is ingyenes. Szaktanácsadás Nyíregyháza (KM) — Az önkormányzatok tudják, milyen felelősségteljes munka egy-egy pályázat elkészítése, és ez nemcsak a saját előbbrejutásuk miatt jelent felelősséget, hanem a megye felzárkóztatásának is része. Ezért tartja fontos feladatának e munka segítését, a szaktanácsadást a Tákisz is. Talán ez is az oka, hogy a legfontosabb kritikustól, az önkormányzatoktól jó „bizonyítványt” kaptak, sőt a dekoncentrált szervezetek közül a Tákisz-ok munkáját ítélte a legjobbnak a felügyeletet ellátó minisztérium is. Kisvárdai városkép Harasztosi Pál felvételé Az oldalt összeállította: Balogh József Segítség pályázatok elkészítéséhez
