Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

1993. március 24., szerda Kelet-Magyarország 7 Széltoló-koncert Óriási sikerrel koncertezett március 11-én Kisvárdán a Lá­zár Péter által vezetett, állami gondozott gyermekekből álló Széltoló együttes. Két előadást tartottak, mindkettőt telt ház előtt. Az ifjú hallgatóság való­ságos tapsviharral adta jelét tetszésének. A Kisvárdán ne­velkedő állami gondozott gyermekek is a közönség so­raiban ültek, és már az előadás alatt tervezgették, hogy ők is zenét fognak tanulni; tudásuk­kal a közönséget szórakoztatni és felüdíteni, mint Széltolóék. A városi közönség szívébe zárta az együttest, máskor is örömmel hallgatnák a koncert­jüket. Mónusné Dicső Zsuzsa szociálpedagógus Kisvárda Várjuk a végkielégítést Levelemet akár 150 ember nevében is írhatnám, hiszen ők is ugyanebben a cipőben jár­nak. Közel 18 évi munkavi­szony után létszámleépítés mi­att le kellett számolnom (leg­alább 150 munkatársammal együtt) a Magyar Posztógyár Rt. nagykállói gyáránál. Le­számoláskor a munkabéremet megkaptam, de a végkielégí­tést sem én, sem azok, akik ak­kor számoltak le, mint én. Kaptam egy értesítést, amely­ben közük, hogy a gyár pénzü­gyi helyzete nem teszi lehető­vé a végkielégítés kifizetését, a pénzügyi fedezetet előterem­tésére erőfeszítéseket tesznek. „A végkielégítés kifizetésére a felszámolás folyó költsége­ként kerül sor az, aktuálisan beérkező pénzügyi fedezet függvényében a felszámolás záró mérlege előtt” — írták. Úgy érzem, hogy ilyen ne­héz gazdasági helyzetben az embereket nem szabad ilyen indoklással elutasítani, hogy majd megkapják a pénzüket, hiszen a televízióban naponta foglalkoznak felszámolás alatt lévő vállalatokkal, amelyek hitelt vesznek fel, hogy a dol­gozók végkielégítését kifizes­sék. Mindemellett azt is tu­dom, hogy tavaly 15 százalé­kos béremelést kaptak azok a dolgozók, akik ott vannak. Amióta leszámoltam, a forin­tot már többször leértékelték, az árakat napról-napra emelik. Ki fogja nekünk megfizetni a kamatot? Ha októberben meg­kapjuk a végkielégítést, egy kiló cukrot nem 71, hanem csak 50 forintért veszünk meg, de ez csak egy példa. Sorolhat­nám a többit is... K. Gy.-né Nagykálló (Pontos név és cím a szerkesztőségben) Megkésett válasz dr. Szilassy Gézának Tisztelt Képviselő Úr! Talán minden egészségügyi dolgozó felszisszent az Ön levelére, amit az újságba írt. Én egy­részt az ápolónők, másrészt a szakszervezet nevében rövi­den válaszolnék a felvetéseire. Hol volt és hol van a szak- szervezet? Bármily meglepő, mi mindig ott voltunk és va­gyunk most is. Sajnos, nem sok eredménnyel. Amikor hív­tuk megyénk orvos képviselőit egy szakszervezeti találkozó­ra, ki jött el? Mádi László, a FIDESZ képviselője, aki nem is orvos, de érezte és értette a mi óriási gondunkat és ő volt az egyetlen, aki a parlament­ben a szociális bizottság tagja­ként felvetette az egészségügy nagy problémáját. A lavaly márciusi demonstrációnkat „egészségügyi sétának" ne­vezték képviselőink, aminek az eredményeként kaptak az egészségügyi dolgozók 1240 forintos béremelést, de nagy tévedés, hogy ezt a parlament, vagy a miniszterünk adta vagy javasolta volna. A nagy kínlódásunkra, ami­kor a szakszervezet a minisz­tériummal sehogyan sem tu­dott megegyezni, mert a mi 50 Százalékos bérkövetelésünkre a minisztérium 0 százalékot válaszolt, ezt a nagy tárgyalási kudarcot látva a társszakszer­vezeteink sajnáltak meg és ad­tak az egészségügynek 2,2 milliárd forintot. Ezt a költ­ségvetés átcsoportosítása mi­att április 27-től csak hét hó­nap múlva, decemberben kap­tuk meg. Sem a miniszter úr, sem egyetlen parlamenti kép­viselő nem vetette fel ezt a né­hány perces témát a hónapokig tartó médiavita közben. Az egészségügyi dolgozók bére csak annyi lehet, amennyit a költségvetésben megszavaz a parlament. Erre az évre 0 szá­zalékos béremelést javasoltak! Ugyancsak 0 százalékot a do­logi kiadásokra, miközben mindennek megy az ára felfe­lé, nem tudom, hogy jön ki a 6-7 százalék, amikor duplájá­ba, háromszorosába kerül minden, csak a bérünk marad a régi. Nagyon sajnálom, hogy az EDDSZ nem ül a parla­mentben. Tisztelt képviselő úr! Ön is 0 százalék béreme­lést kapott? És mennyi az Ön fizetése? Mert amikor a szak- szervezet kéri a minimum bér emelését, és megjelöli 10 ezer forintban, Önök azt mondják, elég lesz 9 ezer forint is! Ki­nek? Önöknek lehet, de egy kétgyermekes anyának nem. Nagyon sajnálom, hogy ennyi­re eltávolodott tőlünk. Amikor Önre szavaztunk, azt gondol­tuk, közülünk került ki, tudja, hol szorít a cipő! Veress Tamásné EDDSZ Szakdolgozói Rétegtagozat Országos Képviselője Köszönet az emberségért Már egy éve vagyok munka nélkül, a járadékom folyósítá­sának ideje letelt. Sajnos a fe­leségem és két gyermekem is munkanélküli, nagyon keser­vesen. szinte nyomorogva él­tük át az utóbbi hónapokat. A megyei Munkaügyi Központ nyíregyházi kirendeltségének vezetőjéhez mentem be, el­mondtam az egész sorsomat, hogy OTP-tartozásom van, hogy majdnem mindent nélkü­lözünk. Rutkainé Nagy Melin­dának és az ügyintézőknek kö­szönhetem, hogy kétségbeesé­semben nem csináltam semmi jóvátehetetlent. A gyermekei­met alkalmi munkával plusz- jövedelemhez juttatták, segí­tettek a beiskolázásukban is. A vezetőnő még a munkaidő le­járta után is kézségesen a se­gítségemre volt. Szeretnék köszönetét mondani a kiren­deltség dolgozóinak embersé­ges magatartásáért, és kívá­nom, hogy továbbra is ilyen eredményesen végezzék mun­kájukat, mint az én ügyemben. Egy családos munkanélküli férfi (Név és cím a szerkesztőségben) Válaszol az illetékes * Még most sem döntöttek az állami lakástámogatások módosításáról Ismét sok olvasónk kereste meg lapunkat, hogy mikorra várható a szociálpolitikai ked­vezmény változása, illetve je­lenleg ki vehet igénybe lakás­építéshez, vásárláshoz stb. tá­mogatást, ezek hányfélék. Az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. megyei Igazgatósága adott tájékoztatást; A Magyar Köztársaság kor­mánya még nem döntött a la­kástámogatások változásairól, így egyelőre nincs információ­juk a szociálpolitikai kedvez­mény esetleges változásáról, illetve ennek időpontjáról. A lakásépítés, -vásárlás, va­lamint az egyéb építési kölcsö­nök feltételrendszerét a jelen­leg érvényben lévő, többször módosított 106/1988/XII. 26. sz. MT. rendelet szabályozza. A rendelet alapján a saját mél­tányolható lakásigénye kielé­gítése céljából lakásépítéshez, lakásvásárláshoz, lakásszövet­kezet tulajdonában lévő lak­rész állandó használati jogá­nak megszerzéséhez, a nagy­korú magyar állampolgár ak­kor vehet igénybe támogatást, ha magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyerme­kének, együtt költöző család­tagjainak lakástulajdona, lak­részhasználati joga, lakás- bérleti jogviszonya nincs. Ebből következik, hogy tá­mogatást vehet igénybe az, akinek magának, házastársá­nak, élettársának kiskorú gyer­mekének, együtt költöző családtagjainak a tulajdonában — egy lakás vonatkozásában — együttesen legfeljebb egy lakás fele van, vagy a tulajdo­nában lévő lakás elbontását az arra illetékes hatáskörrel ren­delkező önkorrr^nyzat szak- igazgatási szerve elrendelte, vagy engedélyezte. A támogatás formái: a szo­ciálpolitikai kedvezmény, tör­lesztési támogatás, munkálta­tói támogatás, helyi önkor­mányzati támogatás. A lakás­építéshez a szociálpolitikai kedvezményre jogosító gyer­mekszámot figyelembe véve kiemelt törlesztési támogatást és egy gyermek után 300 ezer Ft, 2 gyermek után 400 ezer Ft, 3 vagy több gyermek után 500 ezer Ft kölcsönt lehet nyújtani változó kamattal a szociálpolitikai kedvezmény­nyel csökkentett építési költ­ség 70 százalékáig. A kiemelt törlesztési támo­gatást a törlesztés első 10 évé­ben nyújtja az állam, mértéke a havi törlesztőrészletnek az első 5 évben egy gyennek ese­tén 40 százaléka, 2 gyermek esetén 70 százaléka, 3 vagy több gyermek esetén 80 száza­léka. A törlesztés következő öt évében a törlesztési támogatás az első 5 évre meghatározott arány fele, tehát 20, 35, és 40 százalék. A 11-15 évben ál­talános törlesztési támogatást nyújt az állam, amely a tör­lesztőrészlet 15 százaléka. A kölcsönnel kapcsolatban a Takarékpénztár számára köte­lező hitelnyújtás nincs, az ad­ható kölcsön nagyságát a meg­határozott kereten belül is az építtető jövedelme határozza meg. A bank a kölcsön nyújtá­sát fizetőképtelenség hiányá­ban megtagadhatja. Az építtetőt lakásépítés ese­tén a méltányolható lakás­igény kielégítésére az általa el­tartott, vele közös háztartás­ban élő gyermek és egyéb el­tartott családtagok után az épí­tési költség megfizetéséhez vissza nem térítendő állami juttatásként szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege je­lenleg az első meglévő és megelőlegezett gyermek után 50 ezer Ft. Az építtetővel együtt költöző meglévő, il­letve megelőlegezett második gyermek után 150 ezer Ft, a meglévő harmadik gyermek után 400 ezer Ft, minden további gyermek után 100 ezer Ft, más eltartott családtagok után 30 ezer Ft. A lakásépítéshez igénybe le­het' venni még ifjúsági betét felhasználása mellett külön kölcsönt, amely kölcsön tör- leszfőrészletének megfizetésé­hez az állam szintén kiemelt támogatást nyújt, amelynek mértéke az első 5 évben a tör­lesztőrészlet 70 százaléka, a második 5 évben 40 százaléka, a harmadik 5 évben 15 száza­léka. A lakásépítéshez felhasznál­ható még munkáltatói kölcsön és önkormányzati támogatás is. Természetesen ezeket a tá­mogatásokat, kölcsönöket a munkáltatótól, illetve a helyi önkormányzattól lehet igé­nyelni. Konkrét tájékoztatá­sért a területileg illetékes fiókot kell felkeresni, ahol a körülmények tisztázása után eldönthető, hogy az épít­kezéshez milyen kedvezmé­nyek és támogatások adhatók. A lakásépítési kölcsönkérel­met a területileg illetékes fiók­nál kell benyújtani. A kére­lemhez mellékelni kell jogerős építési, illetve bontási' enge­délyt, jóváhagyott tervrajzot és műszaki leírást, 1 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, munkáltatói igazolásokat, az esetleges ifjúsági betét külön kölcsön, vállalati kölcsön, ön- kormányzati támogatásra vo­natkozó igazolást, rendelkező levelet és határozatot. Budapesten már elszállítják a til­tott helyen par­koló autókat (felső kép). Nyír­egyházán sem ártana egy hatá­rozottabb intéz­kedés, ez az autó például az autóbusz-meg­állóban vára­kozik (alsó kép) Harasztosi Pál FELVÉTELE Nem elég csak várni Éhségsztrájkkal is fenyegetőzött , Kemecse (KM - TMI) — Úgy szól a régi mondás: se­gíts magadon és az Isten is megsegít. Vagyis, ne ülj ölbe tett kézzel, ha sorso­dat jobbra akarod fordíta­ni. Különösen érvényes ez a mai világban, mégis van­nak olyan emberek, akik másoktól várják életük el­rendezését. Mint P. Ferenc 51 éves munkanélküli kőműves. Szerkesztőségünkhöz írott levelében bejelentette, éh­ségsztrájkol, amíg helyzeté­ben nem döntenek, mert nem bírja nézni, hogy gyermeke éhezik, fázik, nincs ruhája. Ő és az élettársa a gyermekük 3750 forintos családi pótlék­ból nyomorognak. Nem keresett munkát A helyi Tüzép-telepből el­kerített földdarabon tető nél­küli, csupasz vályogtéglás romház áll. Itt élnek hárman a cifra huzatú ágyakkal, rongyszőnyegekkel berende­zett belső helyiségben. A vil­lanyt rég kikapcsolták, a kis ablakból bederengő fényben látni a kosztól megfeketült falakat, a mennyezet puszta deszkáit, az igénytelen nincstelenséget. A férfi sovány, fürge sze­mű, udvariaskodó. Élettársa 40 éves, alacsony asszony, a négy és fél éves kisfiút dé­delgeti ölében. Rajta kívül vannak még felnőtt gyerme­kei, de nem itt laknak. Ő 1988-tól két esztendőn át méltányossági gyest kapott, mert szülés előtt leszámolt a munkahelyén. Egyelőre még nem keresett állást. Tudako­lom a férfitől, ő miért nem megy munka után, ha nincs megélhetésük? Úgy sem vennének föl sehová — hárítja el. — De nem is bírnám, mert kétszer műtötték a lábam, platinát tettek bele, sokszor vagyok beteg. — Aztán felemeli a hangját. — Az én gyerekem karácsony óta húst nem evett, kenyeret három hete nem látott! Emlegeti a polgármesteri hivatalt, hogy járt ott beje­lenteni a helyzetüket, és mégsem intézkednek. Elme­séli, hogy húsz évig kőmű- veskedett, aztán 1988-tól egyéni gazdálkodó lett, de csak egy évig fizette az esz- tékát, így munkanélküli jára­dékra sem jogosult. Aztán egy vállalkozó be is csapta, nem jelentette be, hogy nála dolgozott. Javaslatomra, hogy ha beteg, kérjen a TBI- től rendszeres szociális jára­dékot, vagy rokkantnyugdí­jat, meglepődik. Nem tudta, hogy így is meg lehetne ol­dani a saját sorsát. Beszélgetésünk végén rá­kérdezek, ő mit tett azért, hogy a saját helyzetén javít­son? — Semmit... — ismeri el csöndesen. Jól kell felhasználni Szentpetcri József, Ke­mecse polgármestere azzal fogad, hogy P. többször járt náluk segélyért, tavaly 3 ezer forintot, ebben az évben ezer forintot kapott, de más sem többet. A 4760 lakos több­sége sajnos, egyre szegé­nyebb, hatszáz munkanélkü­li van. Aki rászorul, az szed­het fát a határban, az önkor­mányzat ingyen hazaszállítja neki. Ahol tudnak, segíte­nek, de ezt a segítséget jól kell felhasználni a saját érde­kükben, nem pedig a kocs­mába hordani, mint egyesek teszik... P. egyébként ingyen ház­helyet kapott az önkor­mányzattól, van a Tüzépen egy téglaépület, amit bontás­ra ítéltek, azt is nekiadták, hogy bontsa el, a téglákból építsen magának házat, hi­szen szakember. Sódert is kap az alaphoz, cementet, deszkát, odaszállítják neki a keverővei együtt. Sőt, köz­hasznú munkásokat, hogy a keze alá dolgozzanak. Kü­lönben kilenc közhasznú munkást vesznek föl, miért nem jelentkezik, 13 ezer fo­rint a havi fizetség... Tőle függ a jövője A férfi azóta közhasznú munkásként dolgozik az ön- kormányzatnál, ám élünk a gyanúperrel, hogy ha nem hívjuk fel rá külön a fi­gyelmét (a lehetőséget el­mondták a falugyűlésen is), minden marad a régiben. A továbbiakban minden tőle függ, így az, hogy mikor lesz jó, fűtött lakása, a gyereké­nek étele, ruhája. Eddig is előteremthette volna, de éve­ket tékozolt el ölbe tett kéz­zel, másokra várva, hogy a gondját megoldják. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents