Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
GAZDASÁG 13 A változó piaci lehetőségekhez alkalmazkodva az elmúlt három év alatt szinte teljeskörű termékváltást kellett végrehajtani a Tímár Gumi Kft.-néi. Jelenleg három műszakban kilencvenen dolgoznak, több száz féle műszaki gumiárut készítenek. Egyedi termékek, kis szériás gyártmányok készítését is vállalják, rugalmasságuknak köszönhetően tavalyi termelési értékük megközelítette a 70 millió forintot Szekeres Tibor felvételei Szántani, vetni, de előtte tájékozódni ...széleskörűen, mielőtt megkezdődik a tavaszi mezőgazdasági munka dandárja Nyíregyháza (KM - Balogh Géza) — Sok helyen ugyan még a föld fagya sem engedett ki, a gazdaemberek azonban már azon töprengenek, hogy lassan szántani, vetni kéne. Legtöbbjük viszont igen kevés információval rendelkezik. Nekik próbált meg segíteni néhány napja a Magángazdálkodók Országos Szövetségének megyei szervezete, amikor a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt széles körű tájékoztatót szervezett a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás nyíregyházi székházában. Sajnos, az érintettek közül csak kevesen jöttek el. Vezetői szinten képviseltették viszont magukat azok a szervezetek, melyek tevékenysége jelentős mértékben meghatározza a növénytermesztés eredményességét. Ellátás vetőmagvakból A kisgazdapárt megyei főtitkára, Hoványi Ferenc vezette vitán a jelenlévők széles körű tájékoztatást kaphattak többek között arról, hogy milyen lesz az idén az ellátás a vetőmagvakból, a műtrágyából a növényvédő szerekből, a mező- gazdasági gépekből, ám természetesen szó volt a hitelekről, a piaci lehetőségekről is. A növényvédelem szerves része a termesztésnek, még ha nálunk is terjedőben van a biogazdálkodás, állapította meg tájékoztatójában dr. Sallai Pál, az agrokémiai állomás nyíregyházi igazgatója. A vegyszer viszont méreg, ezért azt továbbra is szigorúan ellenőrizni kell, hogy kinek a kezébe kerül, s hogyan bánik vele. Amíg 135 mezőgazdasági nagyüzem ténykedett a megyében, addig könnyű dolga volt a szakembereknek, ám most, hogy több ezer kisgazdaság alakult, már sokkal nehezebb lesz az ellenőrzés, de az arra hivatottak figyelme ezután sem lankadhat. Egy kormányintézkedés a növényvédő szereket három kategóriába sorolta. A legenyhébb mérgek szabadon forgalmazhatók, ám az úgynevezett kettes kategóriájúak felhasználására csak azok jogosultak, akik rész vettek egy nyolcvanórás tanfolyamon, s megkapták a zöld igazolványt. Ilyet egyébként már az idén is mintegy százhúszan szereztek, s várhatóan továbbiak is bekapcsolódnak a tanfolyamokba. A legveszélyesebb szerek felhasználóitól viszont már szakirányú felsőfokú végzettséget várnak el, s árusítani is csak nagykereskedelmi formában lehet. Géppark és alkatrész A magántermelők munkáját az állomás szakemberei szaktanácsokkal is segíti majd. Az aktuális tennivalókat tartalmazó felhívásaikat az önkormányzatokhoz juttatják el, a hasznos információkat pedig vagy hangosbeszélőn, vagy a kisbírók közreműködésével tudatják majd az önkormányzatok az érintettekkel. Mintegy százmillió forintos géppark, s további százmilliós alkatrészkészlet várja a termelőket az Agrokemél. Mint Fekete Zoltán osztályvezető elmondta, látványos forgalomnövekedést tapasztaltak az utóbbi hetekben. A gazdák rájöhettek, hogy nem nagyon érdemes a volt termelőszövetkezetek többnyire mélyen lerobbant, öreg traktorjaival kínlódni, gazdaságosabb, ha új berendezéseket szereznek be. Igaz, sokan pénzügyi gondokkal küszködnek, a vállalat megpróbál ezen valamit enyhíteni. Elég, ha a vevő a vásárláskor a gép, vagy vegyszer értékének felét teszi le készpénzben, a másik felét hat hónap múlva is törlesztheti. S ők nem ragaszkodnak a forinthoz sem, elfogadják a terményt is fizetség gyanánt. Hasonló kedvezményekről számolt be Simon Gábor, a Kelet-Mag Kft. igazgatója, mely továbbra is a megye legnagyobb ilyen profilú cége. Elmondása szerint, a felvásárláskor igyekeznek elismerni a termelők költségeit, ám mikor e termékeket tovább viszik, a külföldi piacon csak ritkán lehet érvényesíteni az akaratukat. Az idén rögzített, illetve limitárakat alkalmaznak majd, az utóbbi azt jelenti, hogy ha az átvételi árnál magasabb összeget sikerül kapniuk, a többleten megosztoznak a termelővel. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad spórolni a biológiai alap kárára, óva intett minden termelőt attól, hogy például a saját góréjából kiszedett, majd otthon lemorzsolt kukoricáját vesse el újból. Ne ez legyen az önköltség csökkentésének módja, mert így saját magát csapja be a termelő. Ők is új hitelkonstrukciókat biztosítanak, de ennek elnyeréséhez legalább ötvenhektá- ros terület szükséges. Az a legjárhatóbb út tehát, ha a magángazdák négyen-öten összefognak, s így nyújtják be az igényüket. Érdekesség: a meghitelezett tengeri magvát később akár búzával, forgóval is törleszteni lehet, a mindenkori tőzsdei árnak megfelelően. Sláger lesz a zöldség A nagy, sokszáz millió forintos évi forgalmat levezény- lő cégek mellett megjelentek a tájékoztatón a kisebb, de a tortából mind vastagabb szeletet kihasító káefték vezetői, képviselői is. Ők főleg a kisebb értékű, de fürgébb mezőgazdasági gépekkel vannak jelen a piacon, többek között Oroszországból, Hollandiából szerzik be őket, s igen kedvező áron kínálják a termelőknek. A szántóföldi kultúrák mellett sok szabolcsi gazda próbálkozik a zöldséggel is. Ä jelenlévő, köztük a Magrovet Kft. szakemberei szerint az uborkázók közül csak azok számíthatnak igazán sikerre, akik a támrendszeres termesztést választják. Ez ad ugyanis tömegesen olyan termést, mely megfelel a rendkívül megszigorodott minőségi követelményeknek. Korlátlan viszont a hűtőipari igény a karfiolra, a brokkolira, a kelbimbóra, ám a kockázat is nagy, amit csak az öntözéssel lehet csökkenteni, kiküszöbölni. Tiszta tejet a pohárba Elégedetlenség a leadás-átvételnél Tehénrekord Orford (MTI) — Találó nevet kapott Maxima, a tehén. A derék hatéves holsteini ugyanis tavaly világrekordot állított fel: 26 700 kilogramm tejet (118 000 pohámyit) adott. Tullando Royalty Maxima — becézve csak Maxima — ezzel megdöntötte a Guinness rekordok könyvében szereplő eddigi tejelési csúcsot, a 25 200 kilogrammot, amelyet 1975-ben az Indiana állambeli Roches- terben egy Beecher Arlinda Ellen nevű tehén állított fel. New Hampshire államban Maxima a királynője a legtöbb tejet adó csordának. Naponta 55 kg tejet ad. Nyíregyháza (KM) — A tej átvételi rendszerét tekintette át a napokban a Szabolcs- Szatmár-Beregben termelt összes tej közel felét előállító gazdák érdekképviseletére létrejött megyei agrárkamara tejtermelői tagozatának vezetősége. Elsősorban a minőség megállapításának meghatározása került a figyelem középpontjába, ugyanis a tej leadása-át- vétele során számos, elégedetlenséget kiváltó jelenséggel találkoznak a megye településein élő tejtermelő gazdák. Az Agrárkamara a nyers tej minőségi elbírálásának a tejipar által bevezetett rendszerét akarja jobban megismertetni a gazdákkal, hogy azok tisztában legyenek a kívánalmakkal. Erre már csak azért is szükség van, mert nem lehet, hogy a tejiparétól eltérő átvételt alkalmazzanak a településeken tejcsamokot üzemeltető vállalkozók. Az tej minőségének és az ehhez szükséges mintavétel módjának egységes értelmezése érdekében a Tejtermelő Tagozat intézkedést hozott. Ezek szerint április hónapban részletesen tájékoztatni fogják a megye településein élő tejtermelő gazdák helyi képviselőit. Félvezetőkereskedelem Tokió (MTI) — A japán elektronikai cégek külföldről szerezték be a készülékeikbe beépített félvezezetők több mint húsz százalékát —jelentették be Washingtonban és Tokióban egyidejűleg. A hírre fellélegeztek japán kormány- és ipari körökben, Tokió ugyanis ezzel elkerülte a retorziókat, amelyekkel nemrégiben a Clinton-kor- mányzat több tagja, köztük Micky Kantor kereskedelmi miniszter is fenyegetőzött. Kantor méltatta az eredményt, és jelezte, hogy az Egyesült Államok még nagyobb részesedésre szeretne szert tenni a a világ legnagyobb, több mint 20 milliárd dollárt forgalmazó félvezetőpiacán, Japánban. Tisztán vagy vegyesen Külföldi tőkebefektetések a megyében Filep Gyuládé Nyíregyháza (KSH) — Az 1990-es években a megelőző évekhez-évtizedek- hez képest számottevően növekedett a külföldi tulajdonrésszel is rendelkező, azaz mai közkeletű szóval az ún. vegyes vállalatok száma és jelenlévő tőkebefektetése. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert — bár a tulajdonrész korlátozása mellett, de — jogilag már 1972 óta lehetséges Magyarországon a külföldi tőke bevonása. A vegyes vállalatok körének ugrásszerű bővülésében meghatározó szerepet játszott egyrészt a KGST megszüntetése, a volt szocialista országokba irányuló exportlehetőségek drasztikus csökkenése, másrészt a privatizáció felgyorsítása, a külföldi befektetők számára biztosított adókedvezmények lehetősége. 1992 végén Magyarországon mintegy 13 ezer vegyes vállalat működött, hattizedük Budapesten. A megyék tekintetében északnyugati orientáltság figyelhető meg. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vegyes vállalatok száma nem éri el a 180- at. Kilencven százalékban kft. formában működnek, s a várakozásokkal ellentétben leginkább a kereskedelem, s nem a termelés szférájában jöttek létre. A megye iránt érdeklődést mutató tőke nemzeti megoszlása az országos tendenciához hasonlóan hagyományosnak mondható: legtöbb az ausztriai és a németországi, de előfordul olasz, svájci, holland, angol, amerikai és kanadai befektetés is, és egyre nagyobb az érdeklődés a Szovjetunió utódállamainak vállalatai részéről is. A tapasztalatok szerint a gazdaságban eleinte túlzott várakozások alakultak ki a vegyes vállalatokkal kapcsolatban. A privatizációs folyamatban gyakran tűnik fel külföldi érdeklődés, s az esetek nagy részében a külföldi tőke valóban a fejlett technika, technológia terjedését szolgálja. Az érintettek ugyanakkor egyre inkább fenntartásokkal fogadják a külföldi szándékokat, Ä nem szakmai befektetők érdeklődése esetén még bíznak abban, hogy a tevékenységüket folytathatják, fejleszthetik, hiszen ilyenkor a befektetőt csak a várható haszon motiválja. A szakmai érdeklődők viszont — nem egy esetben a magyarországi konkurencia kiiktatása céljából — részletesen feltárják a termelési vertikumot, a piaci lehetőségeket, s legfeljebb a kereskedelmi hálózat megtartását tervezik. A tőkeimport egy része nem hosszú távú befektetés, hanem spekulációs célú új „forró tőke”. Ezt a jelenséget támasztja alá az a tény is, hogy 1992-ben csökkent az egy vállalatra jutó alapítói vagyon, ezen belül a külföldi tőke nagysága. (A szakemberek többsége egyébként úgy véli, a nyugati tőke bevonásán túl célszerű lenne a jelenleginél fokozottabb figyelmet fordítani megyénkben a kelet-európai piac közelsége által biztosított komparatív előnyök kihasználására.) A megyei vegyes vállalatok törzstőkéje összesen 4 milliárd Ft-ot tesz ki, ennek fele a külföldi tőkerész. Mint sok más területen, a látványos bővülése ellenére sajnos megyénk e téren is az utolsók között szerepel a megyék sorrendjében. Jellemző, hogy az egy szervezetre jutó alapítói vagyon országos átlagban 41 millió Ft, nálunk csak 23 millió, ezen belül az egy vállalkozásra jutó külföldi befektetés pedig az országos 20 millió Ft- tal szemben mindössze 12 millió Ft. A viszonylag kedvezőtlen helyzetet meghatározó tényezők közismertek. A szubjektív okokon túlmenően elég talán itt utalni olyan objektív tényezőkre, mint a nyugat-európai piacoktól való nagy földrajzi távolság vagy a közlekedési, hírközlési, egyéb infrastrukturális feltételek szegényes volta. Árfolyamok_____________ Tőzsde^ ' * Index március 22.: 719,27 (+1,31) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. március 22. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 127,14 129,94 127,89 128,59 Ausztrál dollár 61,42 62,66 61,85 62,15 Belga franki 100) 253,04 257,70 255,21 256,37 Dán korona 1336 13,82 13,66 13,72 Finn márka 14,33 14.72 14,50 14,60 Francia frank 1531 1539 15,41 15.49 Holland forint 46,38 47,24 46,80 47,02 ír font 12639 128,89 12732 128.16 Japán jen (100) 74,14 75,34 74,39 74,69 Kanadai dollár 68,87 70,27 69,51 69,85 Kuvaiti dinár 283,12 288,62 281,26 282,64 Német mátka 52,14 53,10 52,60 52,84 Notvég korona 1237 1231 12,36 12,42 Olasz líra(lOOO) 53,92 55,20 5432 5434 Osztrák sc.(IOO) 741,77 755,37 748,19 75139 Port. esc.(lOO) 56,68 57,78 56,78 57,06 Spanyol pes.(lOO) 72,80 74,32 7335 73,73 Svájci frank 56,63 57,71 5732 5730 Svéd korona 11,05 11,31 11,13 11,19 USA dollár 85,84 87,40 86,36 86,76 ECU 101,06 103.02 101,85 102,45
