Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

1993. március 23., kedd HAZAI HOL-MI Orvosi ügyelet hétköznap éjjel Városi szintű alapellátás Kemecsén és a hozzá tartozó települések betegeinek M. Magyar László Kemecse (KM) — Április elsejétől hét közben is várja éjszakai ügyelet 18 órától másnap reggel 7 óráig a be­tegeket a kemecsei egészség- ügyi központban. A közpon­ti orvosi ügyelet nemcsak a helybelieket fogadja majd, hanem Vasmegyer, Tisza- rád, Beszterec lakóit is, a hét végén pedig a nyírbogdányi betegek is ide jönnek. A pár éve épült, modem egészségügyi központ csendes kora délután, csupán a fogor­vosi rendelőből szűrődik ki a fúró monoton zúgása. Friss festékillat fogad a folyosón, javában tart a felújítás, a „ta­vaszi nagytakarítás”. Legyen pihenőidő — Az egészségügy területén is megkezdődtek a reformok, amelyek új alapokra helyezik az egész rendszert — tájékoz­tat dr. Gerzon László, az egészségügyi központ intézet- vezető főorvosa. — Ahol arra lehetőség van, minden na­gyobb településen igyekeznek megszervezni az ügyeleti szol­gálatot, hogy így a többi or­vosnak lehetősége legyen pi­henésre, szórakozásra, kultu­rális programok megtekintésé­re. Az elmúlt 40 évben ugya­nis a körzeti orvos éjjel-nappal készültségi állapotban volt, tu­lajdonképpen nem volt számá­ra pihenőidő, háttérbe szorult a család, a baráti kapcsolatok ápolása. A háziorvosok most reggel 8 órától 18 óráig dol­goznak, utána — mint minden más magyar állampolgárnak — jöhet a szabad idő, hiszen az ügyeletet adó orvos ellátja a betegeket. Az áprilistól induló hétközi ügyeleti szolgálatot öt orvos vállalta el naponkénti váltás­ban: dr. Viberál Béla (Vas­megyer), dr. Spende Vladimir (Beszterec), valamint dr. Mi­hály Anna, dr. Gulya Erzsébet, dr. Gerzon László, ők mind­Dr. Gerzon László hárman helyben dolgoznak. Az ügyeletes orvos az egész­ségügyi központban ellátja a járóbetegeket, a fekvő bete­gekhez pedig a hívás alapján megy ki egy órán belül. Értesítés rádión Természetesen a hétközi ügyelet megszervezéséhez olyan központ kellett, amely minden feltétellel rendelkezik. Három éve adták át Kemecsén a több mint 30 millió forintos beruházással épült egészségü­gyi központot, amely átöleli az alapellátás egészét: van fogor­vosi rendelő, fizikoterápia, gyermekgyógyászati rendelő, háziorvosi rendelő, laboratóri­um, illetve anya-csecsemő- és gyermekgondozási rendelő. A községben a központi hétvégi ügyelet az elmúlt három évben már bizonyított, s ezt tovább­fejlesztve sikerült megvalósí­tani a hétköznapi esti ügyele­tet. — Az önkormányzatok mel­lett dr. Kovács Attila megyei tiszti főorvos is támogatta az ügyelet megszervezését — folytatja Gerzon László. — Az orvos mellett szükség van még egy sofőrre és egy ápolónőre is. Az ügyeletet az 58-130-as telefonszámon lehet felhívni. Az ápolónő mindig telefonkö­zeiben lesz, s ő tudja majd rádión keresztül értesíteni az ügyeleti kocsival éppen úton levő doktort. A 48 órás hétvé­gi ügyeleteket általában 120- 140 beteg szokta felkeresni. Azt nem lehet még tudni, hogy hétközben mennyien keresik majd fel az éjszakai ügyeletet, de bármennyi munkája is le­gyen az orvosnak, már az nagy eredmény, hogy a hét többi es­téjén idejével szabadon ren­delkezik. Próba három hónapig — Ezt az ügyeleti rendszert egyelőre három hónapos pró­bajelleggel indítanánk be. Akkor maradhat fenn, ha mind a beteg, mind a doktor elége­dett vele. Ha bármelyik fél elégedetlen lesz ezzel a rend­szerrel, akkor visszaállítjuk a korábbi szisztémát, vagyis minden orvos minden éjjel is­mét készenlétben lesz. Tervez­zük egy rohammentős szolgá­lat megszervezését is, amely 18 községet érintene. A ro­hammentő jól segítené az ügyelet munkáját, hiszen az orvos már szállításkor tudna például gyomrot mosni, infú­ziót bekötni. Úgy érzem, si­került, illetve a rohammentős szolgálattal sikerül Kemecsén egy olyan egészségügyi felté­telrendszert kialakítani, amely megfelel egy városi alapellá­tási színvonalnak. S ezzel tu­lajdonképpen a település na­gyot lép előre a várossá ala­kulás útján. Dr. Hascsi István fogszakorvos korszerűen felszerelt rendelőben dolgozik A szerző felvételei Hitel alacsonyabb kamat mellett Probléma volt, hogy a magyar bankok bevételeikből korábban nem képeztek tartalékot Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Nemrég járt megyeszék­helyünkön dr. Csányi Sán­dor, az OTP elnök-vezér­igazgatója, s tájékoztatót tartott a megye polgármeste­reinek. Ebből adunk közre egy csokorra valót. — A magyar mezőgazdaság termelése tavaly több mint húsz százalékkal esett vissza, az ipar pedig már korábban mélyponton volt, s ez, ahogy tudom, Szabolcs-Szatmár-Be- regben hatványozottan van je­len, hiszen míg például a ma­gyar építőipar egészében stag­nálás figyelhető meg, e me­gyében ez az ágazat is mintegy 30 százalékkal esett vissza. Pozitívum viszont a fizetési mérleg többlete. Amit a keleti piac drasztikus összeomlása okozott, azt, úgy tűnik, a ma­gyar gazdaság — legalábbis ami az exportot illeti — rövid idő alatt kiheverte, s viszony­lag gyorsan állította át a ter­melő kapacitást nyugati ex­portra. — Arról a magyar sajtó kevesebbet írt, hogy a nagy devizatartalékok egy része spekulációs pénz volt, a rend­kívül magas forintkamat, s az ehhez képest rendkívül ala­csony devizakamat következ­tében jó néhány vegyes, közös vállalat forgatott be magyar devizát a magyar bankokba, megkapták a forintkamatot, s ezt vissza lehetett vinni. Ám már tavaly év közben változás történt — az idén ez még inkább így van, lesz —, hiszen Dr. Csányi Sándor Harasztosi Pál felvétele a forint- és a devizakamat olyan közel került egymáshoz — a leértékeléseket is figye­lembe véve —, hogy most már kérdés: forintban érdemes-e a pénzt tartani. — Komoly probléma a magyar gazdaságban a költ­ségvetési hiány, ami túl a szokásos gondokon azt is je­lenti, hogy a bankoknál össze­gyűlt megtakarításoknak egy­re jelentősebb része került bele költségvetés finanszírozásába, s ennek következtében a vál­lalkozók egyre nehezebben juthatnak hitelhez. Emiatt elég sok vád érte a bankokat, holott azok kényszerpályán jártak e tekintetben, hiszen a betétek után elhelyezhető kötelező tar­talék —- ami azt jelenti, hogy minden 100 forint után 14-et kell elhelyezni a Nemzeti Banknál — miatt a kamat egyre inkább csökkent — ta­valy 29 százalékról 23-ra —, s ez azt jelentette, a bankok szá­mára célszerű volt, jövedelme­zőségi okokból, állampapírok­ban tartani a pénzük egy ré­szét. — A magyar bankok elkö­vették azt a hibát — s az OTP ezen a téren kulcsszerepet ját­szott, s végeredményben hibá­zott —, hogy tavaly az első fél évben nem csökkentették a ka­matokat, tehát nem hittek ab­ban, hogy az infláció ala­csonyabb lesz; a betéti kama­tok nem csökkentek, s emiatt nem mehettek lejjebb a hitelkamatok sem. A többi magyar bank az OTP nélkül nem mert lépni, s így tavaly fél évben kialakult az a helyzet, hogy gyakorlatilag senki nem akart hitelt fölvenni ilyen ma­gas kamattal, minek következtében a bankok jelen­tős jövedelmezőségi romlást értek el. — Kijött egy új pénzintézeti törvény a tartalékképzésről és egyéb tőkemegfelelési mu­tatókról. Olyan szabályokról, amelyek megfelelnek a nyu­gat-európai normáknak. Na, de hol van az a gazdaság, az a bankrendszer, amely megfelel a nyugati normáknak? Tehát volt egy szép elmélet, amit bevezettek, és a bankok ennek a szorításában éltek. Hiszen minden mutató, ami bankfelü­gyeleti szempontból indokolt, a banki biztonságra való törek­vést sugallta, és gyakorlatilag pénzeket kellett likvideszköz­ben tartani, tehát nem lehetett kihelyezni hitelként, hanem csak pénztárban, állampapír­ban, jegybanki betétben — nagyobb arányban, mint ko­rábban. Egy sokkal szigorúbb adósminősítést kellett végre­hajtani. Az a vád, ami a bankszektorra jellemző volt, hogy nem finanszírozza a gaz­daságot, nemcsak a magyar bankrendszer hibája volt, ha­nem a központi szabályozásé is. A teljes biztonságra való törekvés, az ezzel kapcsolatos beszámoltatási rendszer jelle­mezte a pénzügyi felügyelet egyik oldalát, míg a másik oldalról jött a nyomás, hogy finanszírozzuk a gazdaságot. Utána pedig a szemrehányás, hogy miért van rossz hitele a magyar bankoknak. — Probléma volt az is, hogy a magyar bankok korábban, szemben az általános gyakor­lattal, a bevételeikből nem ké­pezhettek tartalékot. A kama­tot akkor is bevételként kellett lekönyvelni, ami után, ugye, adót volt köteles fizetni — ha a valóságban az be sem folyt, mert a vállalkozó, a vállalat, azaz a hitelező tönkrement, nem fizetett. A sok csőd miatt a magyar bankok itt álltak tar­talékok nélkül. — Az OTP-re nem a likvid­hiány, hanem a túllikvid jel­lemző. Persze, ez nem azt je­lenti, hogy nem lenne hová ki­helyezni a pénzt, csak mi igye­keztünk kisebb vállalkozások­nak hitelezni, hiszen ha egy nagyvállalat tönkremegy, az több milliárdos veszteséget hoz. — Az OTP továbbra is élve­zi a lakosság bizalmát. Kelet-Magyarország 5 A környezetbarát elem A forgalmazó válasza cikkünkre Nagy érdeklődéssel és őszinte örömmel olvastuk a Kelet-Magyarország március 5-i számában a Szarkofág­ban pihennek,a kimerült ele­mek című írást, amely a használt elemek gyűjtésére szervezett iskolai mozga­lomról tudósított. Örömünk­be azonban csipetnyi üröm is vegyült. A környezetre káros anyagokat tartalmazó, kime­rült elemekről írott cikk il­lusztrációjaként szolgáló fo­tón ugyanis a cégünk által Magyarországon forgalma­zott Toshiba-elemeket fedez­tük föl, pedig a Toshiba-ele- mek nem tartalmaznak kör­nyezetet veszélyeztető anya­gokat. De mitől is lesz környezet­barát egy elem? E kérdés tisztázása talán megér egy kis technikai magyarázatot. A két fő károsító anyag a hi­gany és a kadmium. Négy évvel ezelőtt a Toshiba gyár nagy beruházással elindította ezen anyagok kivonását az elemekből. A higany az elem tartósságának, élettartamá­nak megőrzésében, javításá­ban nélkülözhetetlen. A töb­bi elemgyártó cég csak a hi­ganytartalom csökkentésével tudta elemét kissé kömyezet- barátabbá tenni. A Toshiba egy speciális anyag bevitelé­vel megoldotta ezt a problé­mát. így se a környezetre nem káros, se az élettartamát nem csökkentette az újítás. Ilyen elemek előállítására csak a japán elemgyártók ké­pesek. A fentiekből következik, hogy a Toshiba elemeket nem kell begyűjteni, mert nem szennyezik a környeze­tüket. A japánok nagyon odafigyelnek erre a kérdésre, például a fotózás területén is megszervezték vegyszereik begyűjtését. Fuji Film Magyarország Kft. Budapest (A szerk. megjegyzése: csak örülni lehet a környe­zetbarát elemnek, azonban ismerve a diákok verseny- és gyűjtőszenvedélyét, bizonyo­san minden márkájú elemet begyűjtenek majd. A gyűjtést szervező Felső-Tisza Alapít­vány arról tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy felveszi a kapcsolatot az elemeket forgalmazó kft.-vei, s attól minőségi bizonylatot kér.) Megalapításának 10. évfordulóját ünnepelte a na­pokban a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola diáklapja. Termé­szetesen a születésnapi ünnepségről a torta sem hi­ányozhatott, amelyet képünkön éppen Szabóné Zsoldos Valéria felelős szerkesztő vág fel M. Magyar László FavÉTELE Adatok februárról Nyíregyháza (KM) — A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság minden hónap­ban elkészíti visszamenőleg az előző hónap hidrometeo- rológiai és vízrajzi tájékoz­tatóját. Februárban a havi átlag- hőmérséklet Nyíregyházán -3,1 fok volt, s ez 2 fokkal alacsonyabb, mint a sokéves átlag. A megyeszékhelyen a leghidegebb hőmérsékletet február 25-én reggel 7 óra­kor mérték, ekkor ugyanis -13,2 fokot mutatott a hőmé­rő. A legmelegebb nap feb­ruár 11-én volt, a levegő hőmérséklete 13 órakor 4,3 fokra emelkedett fel. Egyéb­ként a megyében a leghide­gebbet, a -16,2 fokot február 10-én Rohodon mérték. Időjárásunkat jelentős csa­padékhiány jellemzi a tava­lyi év decembere óta. Febru­ár hónapban átlag 19,5 mm csapadék hullott, ami a 38 mm-es sokéves átlagnak az 51 százaléka. A folyókon februárban ár­hullám nem vonult le. A Tiszán kisebb vízszintemel- kedés volt a hónap elején, de folyóinkat a tartósan ala­csony vízállás jellemezte leginkább. A mederteltség minden folyónál az átlag alatt volt. A jéghelyzetben január vége óta jelentős változás nem következett be. Folyóinkon mindenütt állt a jég. A Tiszán Dombrád és Tisza- szalka között 83 kilométer hosszban, Jánd környékén 4 kilométer hosszban torlódott a jég, amelynek a vastagsága elérte az 1 métert a hónap végén. Máshol a Tiszán 18- 35 cm között változott a jég­vastagság. A talajvíz szintje az év ele­jétől kezdve alig változik, a sokéves átlag alatt helyezke­dik el. Az igazgatóság 11 ál­landó jellegű tározójában február végén 14,2 millió köbméter víz volt, ami a maximális térfogathoz ké­pest 37,5 százalékos feltöl- töttséget jelent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents