Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Elmélet és gyakorlat A nyíregyházi Start Rehabilitációs Vállalat és intézményei szakmunkásképző iskolájában az elsőéves tanulókat bőrdíszműves szakmára oktatják az elméleti óra keretében A jól felszerelt tanműhelyben a nőiruha-készítő osztály tanulói a gyakorlati fogásokat sajátítják el Elek Emil felvételei Ratkó József- szavalóverseny Nagykálló (KM) — A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégiuma 1993. április 14-től 18-ig emlékhetet rendez a városban élt és alkotott költő, Ratkó József munkássága és szellemisége előtt tisztelegve. Az eseménysorozat keretében, április 17-én bonyolítják le a gimnáziumi tanulóknak meghirdetett, országos szavalóverseny döntőjét. A százkilencvenhárom benevezett közül hét elődöntőn választják ki a legjobb előadókat — szám szerint: húszat —, akik a vetélkedő finisében a pódiumra léphetnek. A versenykiírás szerint a szavalóknak hét Ratkó-ver- set jelöltek ki a szervezők kötelező penzumként, s ezeken kívül két, a kortárs líra köréből szabadon választott költeményből is fel kell készülniük. Múltlapozó Kósa Pál Március 2. 1913-ban reggel 1/2 9 órakor megtartották az első magyar nyelvű istentiszteletet a nyíregyházi evangélikus templomban. 1920-ban ettől a naptól kezdve a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap — a megye kedvenc újságja — naponta jelenik meg. 1957-ben megjelentek az első televíziós vevőkészülékek a nyíregyházi kirakatokban. Az áruk 5500 Ft volt. Először csak a közületek vásároltak belőle, de nemsokára a lakosság is. Március 3. 1890-ben Tarczali Dezső megnyitotta az első nyíregyházi könyvesboltot. 1933- ban megszűnt a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap. Március 4. Megindult a Nyíregyháza—Dombrád közötti kisvasút járata. A Nyírvidék megszűnése után ezen a napon indult a Szabolcsi Hírlap. Március 5. 1765-ben ezen a napon Szabolcs vármegye közgyűlése Bessenyei Györgyöt a nemesi testőrségbe ajánlotta. Másik két testvére Boldizsár és Sándor már ott teljesítettek testőri szolgálatot. Bessenyei György szolgálatát műveltségének fejlesztésére használta, így lett a felvilágosodás egyik kiemelkedő terjesztője. 1868-ban Új- fehértón született Zajthy Ferenc festőművész-író. Március 6. 1906-ban megkezdődött a nyíregyházi Bujtos beépítése. 1919-ben a megyében először Ibrányban kezdődött meg a földosztás. Március 7. A nyíregyházi Bessenyei Kör Madách-estjén fellépett Odry Árpád és Paulay Erzsi. 1899-ben 58 előfizetővel és egy nyilvános telefonnal megjelent a telefon Nyíregyházán. Ezen a napon született Túristvándiban Telekyné Kölesei Kende Paulina írónő, aki SZIKRA álnéven publikált. Március 8. 1948-ban az országos villamosítási program keretében kigyulladt a villany Tar- pán. Kilenc kislány balladája A szegedi televíziósok filmet forgattak Penyigén Ifj. Lele József Szeged — Az 1970-es évek derekán hallottam először Kormány Margit penyigei pedagógustól, Nyíregyházán. Azonnal feltűnt, hogy a dallama nem a szokásos bús- lakodó-ereszkedő, mint inkább csárdás tempó; mégis, talán Kormány Margit előadásának lelkülete, és csöndes bánatossága elragadta a hallgatóságot. És amikor második alkalommal már a Szenke-patak partján, a hajdani rév közelében énekelte, csak a tragédia helyére néztünk, s látni véltük a felborult csónakot, és hallani a jajsikolyokat, és megintcsak látni a halászhálóval később partra húzott, és ott egymás mellé kiterített kilenc penyigei kislány holttestét. Szörnyű tragédia „Az egész környéket megrázta ez a szörnyű tragédia. A Szenke túloldalára igyekeztek a csónakkal. Tíznél is többen, de a csónak csak tíz személyre volt alkalmas. Már a túlpart közelében voltak, amikor a csónak eleje lebukott, és a másik pillanatban rájuk csapódott, maga alá gyűrve szinte mindet. Kilenc tizenéves kislány a hullámokban lelte halálát. Sírjuk egymás mellett van a penyigei temetőben. A temetésükre a környék falvaiból is jöttek. 1905 májusában történt mindez, ám az itteni emberek, ha ez szóba kerül, ma is megkönnyeznek, mint magam is annyiszor, ahányszor a volt rév mellett elhaladok, vagy, amikor éneklem az eseményt megörökítő balladát” — mondja Margitka tanító néni. Penyigei pacsirta Pár esztendővel ezelőtt Szegeden járt Margitka, a „penyigei pacsirta”. Ezt a nagyon is ráillő stílust szerényen el szokta hárítani, még akkor is, ha tökéletesen tiszta hangját, tudja, nem csak a magam fajta vájtfülű csodálja meg. Persze, Penyigén sokan tudják még a dalt, főként idősek, és Margitka tanító néni buzgalmának köszönhetően az a három korosztály-nemzedék is, akiket az elmúlt harminc esztendőben ő tanított a penyigei iskolában. Szegedi látogatásakor ismét hallhattam balladáját, és elhatároztam, mihelyst lehetőség kínálkozik, tévékamera elé kérem, hadd hallják ki országunk szegedi SZIESZTÁ-ját nézni tudó lakói, mi is történt a Szat- már megyei Szenke-pataknál. És az elmúlt napokban a szegedi stáb elnyargalt a hosszú útra, és Penyigéig meg sem álltunk. Kis falu Penyige, a félezret alig meghaladó lakójával. A szép, új házak között még van néhány régi lakóépület, amelyek az 1970. évi nagy árvízpusztítás tanúi. A kamera „rájuk legelt”, és kiszemelt néhány arcot, hangot, hogy miként emlegetik a penyigei tragédiát. Komorrá, bánatossá vált mindegyik derűs arc a kérdésre, mert a mai legfiatalabbak is reszketve gondolnak vissza a balladát szülő eseményre. Aztán lementünk az esemény színhelyére is, hogy egészen közelről érezhessük a tragédia „hangulatát”. A szülőhely szeretete Havas-hideg időben jártunk Penyigén, s a kinti dolgok fényképezése után igencsak tolakodtunk a meleg szobákba. Vendéglátónk volt Margitka, és az általa vezetett néprajzi szakkör. És a polgármester asszony, aki nagy segítséget adott a szakkörnek ahhoz, hogy a falugyűjtemény méltó helyen lehet. Itt mintha fénylő példáját láthattam volna annak, miként kell együttműködni mindazoknak, akik szülőhelyükért tenni akarnak és tudnak. Dicséret érte! A balladát is fölvettük, és természetesen a falu történetének részleteit, és máris nyargaltunk vissza Szegedre, hogy mielőbb képernyőre kerülhessen a penyigei anyag. Jött is, mielőbb, a február 19-i adásban. Képernyőre sűrítve talán még inkább érződött a szörnyű tragédia fájdalmas emléke. Hogy a ballada föntmaradt, elsősorban Kormány Margit tanítónő érdeme, és azoké, akik Őt gyűjtőmunkájában segítik. Eldugott kis falu Penyige, ám a balladája mégis jelessé, híressé tette. Ebből a jelességből, ebből a — fájdalommal telt — hírességből adott hát képet a szegedi stáb Gellérfi László szerkesztésében, és Fodor Dezső operatőr felvételeivel, hogy korunk eme technikájával is archiváljuk a penyigei kilenc kislány vízhalálát megéneklő penyigei balladát. Matisse-kiállítás a Pompidou-központban A kora nyári turisták még megtekinthetik a maga nemében egyedülálló bemutatót Budapest (MTI) — Francois Mitterrand elnök nyitotta meg a párizsi Pompidou-központban az idei tavasz kulturális csemegéjének ígérkező nagyszabású Matisse-VÁéMí- tást. A hatalmas gyűjtemény a nagy francia festő 1904 és 1917 között készült alkotásaiból mutat be száznál több festményt és néhány szobrot. Anyagát főként négy nagy múzeum kölcsönözte: a szentpétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum, a Modem Művészetek New York-i Múzeuma és a Huszadik századi Művészet Párizsi Múzeuma, de számos alkotás kisebb múzeumoktól, magángyűjteményekből került a hatalmas anyagba. A kiállítás képeinek nagy része korábban New Yorkban került a közönség elé, ott 900 ezer látogatója volt a bemutatónak. Párizsban azonban sok olyan kép is lesz:, amely nem bírta volna ki a szállítást a tengerentúlra. Ezek főként francia múzeumok gyűjteményeiből származnak. Látható lesz Matisse néhány korszakos alkotása, így például a híres Tánc két változata, az egyik a szentpétervári, a másik a New York-i gyűjteményből. Igen sok kép érkezett Oroszországból, annak idején ugyanis két orosz mecénás, Morozov és Scsukin Matisse számos képét vásárolta meg, ezek most a moszkvai és a szentpétervári múzeumokban vannak. A nagy érdeklődésre számot tartó kiálítás június 21-éig marad nyitva a francia fővárosban, így a kora nyári turisták még megtekinthetik a maga nemében egyedülálló bemutatót. Az év fotói 1992 Egy esztendő válogatott sajtófotóit jelentette meg a Pelikán Kiadó a Magyar Fotóriporterek Kamarájának közreműködésével. Az év fotói 1992 címmel megjelent, több mint háromszáz oldalas album egy tervezett sorozat első darabja. Lapunk munkatársa, Szekeres Tibor a guszevi gyermekekről készített képeivel szerepei a kötetben Művész Színház Budapest (MTI) — A Színházi Dolgozók Szak- szervezetének kezdeményezésére megkezdődtek a tárgyalások az érdekképviselet és a Művész Színház vezetése között — mondta az MTI-nek Döme Sándor titkár. A megbeszélések elsősorban arra irányulnak, hogy Törőcsik Mari szín- igazgató mielőbb pótolja a közalkalmazotti besorolások elkészítését, amelyeket egyébként még az Arizóna Színház igazgatójának, Mi- kó Istvánnak kellett volna elkészítenie, ez év január 20-ig. E határidőt egyébként a közalkalmazotti törvény 150/1992. november 20-i végrehajtási rendelete írja elő. Azokat a művészeket, illetve színházi dolgozókat, akiket a Művész Színház nem szerződtet, a Színházi Dolgozók Szakszervezete saját lehetőségein belül segíteni fogja. Nem felelnek meg a valóságnak viszont azok a szárnyra kapott hírek, miszerint a szakszervezet figyelmeztető sztrájk kezdeményezését fontolgatná. Ilyesmit hosszas tárgyalásoknak kell megelőzniük — közölte az érdek- képviselet.
