Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
1993. március 22., hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Választottak a franciák Az első fordulóban csak kevés mandátum sorsa dől el, mert sok jelölt indult Párizs (MTI) — Vasárnap reggel nyolc órakor nyíltak meg Franciaországban a szavazóhelyiségek a nemzetgyűlési választások első fordulójára. A névjegyzékbe felvett, mintegy 37,7 millió választó általában este hat óráig adhatja le szavazatát, a nagyvárosok egy részében azonban este hétig, Párizsban és néhány más városban nyolcig várják a szavazókat. Az első részeredmények már ekkorra elkészülnek, a részletes eredmények éjszaka válnak ismertté. Az első fordulóban az 577 mandátum közül várhatóan csak kevés sorsa dől el, mivel a többségi rendszerben megtartott választáson igen sok jelölt indul: több mint ötezren szerepelnek a szavazólistákon s így vasárnap csak a legnépszerűbbek szerezhetik meg a leadott szavazatok több mint felét. A második fordulót, amelyben már csak a legtöbb szavazatot kapott jelöltek indulhatnak, egy hét múlva tartják meg, az új törvényhozás április má- sodikán ül össze. A választás kimenetelét a közvélemény általában előre eldöntöttnek tekinti: a szocialista párt, több mint tíz év után, elveszti a kormányzati hatalmat, s helyébe a jobbközép választási uniójának koalíciója kerül. A szavazóknak ugyan kevesebb cialisták mandátumvesztesége s a két nagy jobbközép párt, Jacques Chirac volt miniszterelnök által vezetett Tömörülés a Köztársaságért (RPR) és a Valéry Giscard d’Estaing volt elnök által irányított pártszövetség, az Unió a Francia Demokráciáért (UDF) között hogyan alakul majd a képviselői helyek száma. Ez döntheti el ugyanis a jövendő miniszterelnök személyét s egyben fontos alap a jobboldal jövendő közös elnökjelöltjének kiválasztásához is. Ugyancsak a szavazás ad választ arra, hogyan fogadják a választók a két nagy környezetvédő párt — ilyen formában most először szereplő — választási unióját. Bár a Valéry Giscard d’ Estaing volt miniszterelnök leadja szavazatát AP-felvétel szövetség a szavazatok több mint tíz százalékát nyerheti el, ez valószínűleg nem tükröződik majd mandátumaik számában, mert jelöltjei jórésze nem kerülhetnek be a második fordulóba. A politikai paletta két szélén álló pártok közül a kommunistáknak jó esélye van arra, hogy meg tudják őrizni mandátumai jelentős részét. A szélsőjobboldali Nemzeti Front viszont több szavazattal sem számíthat arra a választási rendszer következtében, hogy jelentősen növelni tudná képviseletét a nemzetgyűlésben. Keleti atomerőművek Szlovákiának nagy szüksége van a Bősben termelt áramra Nem támogatják Bukarest (MTI) — Doina Jalea, a román kormány szóvivője a bukaresti rádiónak adott szombati interjújában bejelentette: a jövő héttől kezdve a bizalmatlansági szavazat után megerősített kormány megkezdi az alaptermékeket — kenyér, tej, energia, szállítás, — érintő ártámogatások felszámolásának előkészítését. A nem mindennapi gazdasági, társadalmi megrázkódtatással járó intézkedést alaposan, a lakosság széles körű felvilágosításával kívánják előkészíteni. Jelenleg gazdasági szakemberek, minisztériumok sora dolgozik azokon a megoldásváltozatokon, amelyek a tárgyalások alapját képezik a közeljövőben. Bécs (MTI) — Ausztria nem vesz részt a keleti nukleáris gazdaság korszerűsítésére az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által beindított segélyprogramban — jelentette be Ferdinand Latina osztrák pénzügyminiszter. Az osztrák hozzájárulás olyan kivételes esetekre korlátozódik, amikor egy-egy keleti atomerőmű gázerőműre alakításáról, vagy energiatakarékossági szakértői tanulmány készítéséről van szó. Ilyen értelmű utasítást kapott Ausztria képviselője a londoni székhelyű banknál az EBRD hétfői elnökségi ülésének előestéjén. Az osztrák álláspont magyarázata az az aggodalom, amit a szomszédos Csehország és Szlovákia atomerőművei, illetve újabbak építkezései váltanak ki. Ez utóbbiak elkészültéhez Ausztria semmilyen módon nem fog hozzájárulni — hangoztatják Bécs- ben. A bécsi Kurier a hírhez hozzáfűzi, hogy a következő beruházás, amely EBRD támogatásra vár, a szlovákiai Mo- chovce (Mohi) 170 kilométerre Bécstől. Az épülő négy, egyenként 440 megawattos reaktor közül az első üzembe helyezését 1994-re tervezik. A felépítéshez szükséges 15,4 milliárd schilling összeget a szlovákok Nyugatról várják, s cserében — a reaktor első hat esztendejében — áramot fognak szállítani. Az osztrák sajtó a napokban nagy felháborodással számolt be arról, hogy Szlovákiában — Stupavától — új elektromos távvezeték épül Bécs felé, ami feltételezhetővé teszi, hogy Ausztria az oly ellenzett nukleáris erőmű áramtermeléséből részesülni kíván. A hír ez utóbbi részét vezető osztrák politikusok cáfolták, hozzáfűzve, hogy a szomszédos ország területén folyó vezetéképítés nem az ő illetékességi körük. A bécsi Kurier részletesen kitér a szlovák energiagazdaság gondjaira, az ezzel kapcsolatos megnyilatkozásokra, köztük arra, hogy az ugyancsak vitatott bohunicei atomerőmű leállítása (1995- ben) most a mochovcei erőmű üzemebe helyezésétől függ. Idézi a bécsi lap azt a szlovák véleményt is, miszerint Szlovákiának csak akkor lesz elegendő árama, ha majd Bős is termel. Újabb rejtély a Lindbergh bébi körül Bosznia Budapest (MTI-Panoráma) — Egy most megjelent könyv szerzői azt állítják, hogy Charles A. Lindbergh, a világhírű repülő maga volt felelős kisgyermeke haláláért, amely egy csíny során következett be. A két szerző, Gregory Ahlg- ren, egy bűnügyekkel foglalkozó ügyvéd a New Hampshire állambeli Manchesterből és Stephen Monier az ugyancsak New Hampshire államban lévő Goffstown város rendőrfőnöke azt állítja: Lindbergh hagyta, hogy Bruno Richard Hauptmann német emigránst 1936-kivégezzék, holott ő maga okozta kisgyermeke halálát. Mint a Boston Globe című újság közli, Lindbergh egy csínyt akart végrehajtani — állítják a szerzők. Létrát támasztott annak a szobának az ablakához, ahol a 20 hónapos kisfia aludt. Az apa karján vitte le a gyermeket, amikor szerencsétlenség történt, a gyermek életét vesztette. Lindbergh ezután a gyermeket Mount Roseba vitte, ahol a holttestet 10 héttel később megtalálták. Ahlgren azt mondta az UPI amerikai hírügynökség tudósítójának, hogy Lindbergh szeretett nagyon kegyetlen tréfákat űzni. Két héttel a bébi halála előtt például bezárta a gyereket egy szekrénybe, hogy megijessze a feleségét. A feleség, Anne Morow Lindbergh anyósának azt íra: kisfia eltűnése után első gondolata az volt, hogy „Charles tréfáinak egyikéről van szó”. A levelet a 70-es évek közepén Anne Lindbergh közölte egyik könyvében. Ahlgren a többi között arra hivatkozik, hogy a bűnper egyik tanúja, Ben Lupica, aki akkor 17 éves volt, azt állította a tárgyaláson: látott egy kocsit a szóban forgó úton. A kocsiban létra volt, s csak annyit jegyzett meg, hogy a vezető egy fehér bőrű férfi volt. Az ügyész megkérdezte ugyan, hogy a vezető hasonlított-e Hauptmannhoz, de azt nem tudakolta, hogy miben hasonlított. A könyv szerzői szerint Lupicát nagyon bántotta, hogy az ügyész megelégedett azzal az egyetlen hasonlósággal, miszerint a vezető fehér bőrű volt. A Boston Globe-nak Jim Fisher, volt FBI-ügynök, aki 1987-ben maga is írt egy könyvet „A Lindbergh-eset” címmel, azt mondta: a Lind- bergh-ügyben 100 elméletet gyártottak, ugyanúgy mint Kennedy elnök meggyilkolása után. Szerinte a legtöbb bizonyíték Hauptmann ellen szólt, bár a vádlott mindvégig hangoztatta ártatlanságát. Washington (MTI) — Madeleine Albright, az Egyesült Államok ENSZ-nagykö- vete szerint a boszniai rendezésről folyó tárgyalások a hét végén is folynak, de a diplomata nem tudott választ adni a kérdésre, várható-e siker a tárgyalásoktól és mikor. A nagykövetnő egyúttal közölte: nem vesznek részt amerikai helikopterek a kelet-boszniai lakosság mentésében, ellátásában, továbbra is csak repülőgépekről dobnak le segélyt. Albright az ABC tv-vitamű- sorában nyilatkozott, ahol Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője újólag jelezte: amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn (amint valószínű) határozatot fogad el a boszniai légtérzárlat katonai erővel való kikényszerítéséről, a szerbek végképp kivonulhatnak a tárgyalásokról. Jelcin-dosszié Alkotmánybírósági vizsgálat Moszkva (MTI) — Valerij Zorkin a parlament előtt bejelentette: az Alkotmánybíróság saját hatáskörében vizsgálatot rendelt el az államfő szombaton bejelentett rendeletéinek kivizsgálására, azt megállapítandó, hogy azok összhangban állnak-e az orosz alkotmánnyal. A magát centristának tartó Polgári Szövetség elnevezésű tömörülés vezetősége a parlament épületében megtartott vasárnapi ülésén elítélte Boris: Jelcin döntését, s kezdeményezte azok alkotmányosságának kivizsgálását. A tömörülés egyik képviselője parlamenti felszólalásában kijelentette: — A nemzetközi közvélemény talán helyesebben tenné, ha előbb azt vizsgálná meg, hogy Oroszországban ki áll az Alkotmány mellett és ki sérti meg azt. Ezután kellene dönteni arról, hogy kit is támogassanak. Jelcin a végső határon Bonn (MTI) — A német kormány vasárnap „megértését” nyilvánította Borisz Jelcin előző nap elrendelt korlátozott elnöki kormányzása, referendumelképzelése iránt. Egyúttal „nyomatékosan” támogatja a jelcini piacgazdasági politikát, s nagyon reméli, hogy a válságból békés kiutat találnak'Moszkvában. A szóvivői nyilatkozat formájában közzétett állásfoglalással egy időben Klaus Kinkel külügyminiszter az ARD televízió Presseclub című műsorában érzékeltette, hogy Bonn elveivel nem teljesen cseng össze a jelcini eljárás; az orosz elnök elment annak határáig, amit a Nyugat még el tud fogadni. Kinkel is reméli, hogy a korlátozott, mert az alapvető szabadságjogokat meg nem nyirbáló elnöki kormányzás csak „rövid átmeneti időszakra” szól, s hogy a megoldás békés lesz. Kinkel a jelenlegi orosz parlamentet nem nyugati értelemben megválasztott testületnek nevezte, amelynek tagjai szerinte csupán pozíciójukhoz ragaszkodnak. A külügyminiszter érzékeltette azt is, hogy főleg Japánon bukott meg eddig az Oroszországot szolgáló hathatós nyugati összefogás; a Kuril-ügy miatt változatlanul vonakodó Japán a „fő fékező”. Egy német szóvivő vasárnap azt állította, hogy Bonnt nem tájékoztatták előzetesen Jelcin lépéséről és elképzeléséről. Vannak azonban olyan hírek, hogy mindezeket az eshetőségeket Jelcin március elején már felvázolta Moszkvában Kohl kancellárnak, aki Ázsiából visszatérőben állt meg az orosz fővárosban. Kohl ezt követően levélben tájékoztatta Clinton amerikai elnököt. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a Welt am Sonntagban közölt cikkében úgy vélekedett, hogy a Nyugat, az Egyesült Államok megint hibát követ el azzal, hogy ismét csak egy emberre teszi fel tétjét. Szerinte „az Egyesült Államoknak nem kellene latba vetnie presztízsét egy olyan moszkvai hatalmi harcban, amelyben a részt vevő felek szándékai csöppet sem világosak, s amelynek iránya továbbra is bizonytalannak tűnik”. Orosz kormánytagok fölfegyverezve A Vörös téren a Kreml őrei elhagyták a Lenin- mauzóleumot vasárnap, az őrségváltást követően AP-felvétel Moszkva (MTI) — Fegyvereket osztottak szét az orosz kormány tagjai között, hogy szükség esetén meg- védhessék magukat — közölte vasárnap az AFP-vel a moszkvai kormány sajót- szolgálatának egy munkatársa. A kormányépület bejáratánál jócskán megerősítették a biztonsági szolgálatokat, s megszűrik, ki léphet be —jelentette a francia hírügynökség tudósítója a helyszínről. Á minisztertanács összeült, hogy Viktor Csernomir- gyin kormányfő elnöklete alatt megvizsgáljon egy Boris: Jelcin elnököt támogató határozatot. nyomó többségét szerezhetik meg. Nyitott kérdés azonban, hogy mekkora lesz a szomint fele támogatja majd a jobbközép pártokat, de a választási rendszer következtében azok a mandátumok túl-
