Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-19 / 65. szám
1993. március 19., péntek TÚL A MEGYÉN Egy férfi sétái el egy erősen elbarikádozott bank előtt a szerbek által elfoglalt boszniai Trebinjében, Dubrovniktől 30 kilométerre. A helyi lakosság homokládákkal védi a belváros^ épületeit* a tüzérségi tűztől Ap-felvétei Nem lesz párt a Magyar Út-körökből A mozgalomnak mindenképpen az MDF-en belül kell maradnia Gyermekek Budapest (ISB) — Gyermekbarát társadalmat! felhívással fordult a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma a politikai pártokhoz. Hét kérdésre várnak választ — lehetőleg húsvétig —, amelyekben többek között azt tudakolják, az egyes pártok mit tettek, mit tesznek, s a jövőben mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy Magyarországon valóban gyermekbarát társadalom alakulhasson ki. A mozgalom, amely évtizedekkel ezelőtti megszűnése után szerveződött ismét újjá tavaly ősszel, ma 52 helyen van jelen az országban. Saját alapítványt szerveznek, mivel a tapasztalataik alapján hivatalos támogatásra nem számíthatnak, viszont olyan személyiségeket tudhatnak maguk mögött, mint a szociáldemokrata Király Zoltán, vagy Beke Kata. A mozgalom vezetőinek csütörtöki sajtótájékoztatóján szó esett a gyermekjólét és gyermekvédelem törvényi szabályozásának a koncepciójáról is. A tervezet alapelveivel egyetértenek, ugyanakkor úgy vélik, az állam sem közvetve, sem közvetlenül nem háríthatja át a felelősséget a társadalomra, a szülőkre az olyan feladatok esetében, amelyek meghatározók a családalapításban. Ilyenek például: a népesedéspolitika, a lakáspolitika, a foglalkoztatáspolitika. Felhívják a figyelmet arra is, hogy amennyiben a finanszírozásban továbbra is a maradékelv érvényesül, nem teremthető meg a célul tűzött gyermekbarát társadalom. Budapest (KM - KÉ) — Bizonyára kevés újságolvasó akad, aki ne hallott volna a Csurka István vezette Magyar Út-körökről. Arról a mozgalomról, amelytől nemrég a vezető kormánypárt, az MDF prominens személyiségei is elhatárolták magukat, (lásd az Antall-inter- jút a Pesti Hírlapban). A Magyar Út-körök kuratóriuma elnökségének megyénk- beli képviselője, Szűcs M. Sándor személyében szabolcsi tagja is van. Őt kértük beszélgetésre. □ Valójában mi is a: a Magyar Út? — Csurka István úgy fogalmaz, a Magyar Út olyan kezdeményezés, amely egy nemzeti keresztyén középosztály megteremtéséhez kíván hozzájárulni. Nekem személy szerint az a véleményem, ha lesz benne kellő alázat, amit a magyarság érdekében megtehet, meg is teszi, s az is bizonyos, hogy történelmi a tét. A mozgalomnak mindenképpen az MDF-en belül kell maradnia. Nem csak nekem, „mezítlábas” képviselőnek, de nagy politikusoknak is az a véleményük, az MDF-nek ’94-ben sem lesz alternatívája. Mivel mozgalomként és pártként is legelsőként indultunk, politikailag a legértékesebb emberek csatlakoztak hozzánk. □ Ehhez képest méginkább figyelemreméltó a legfelsőbb körbe tartozó MDF-es képviselők, s személy szerint Antall József véleménye... — Ezeket a véleményeket ismerem, s szerintem nem elhatárolódást jelentenek. Mert mint Für Lajos kihangsúlyozta, nem elhatárolódásról van szó, hanem annak elismeréséről, hogy a Magyar Út alapítvány, s mint ilyen, önálló jogi személy. Természetesen tudom, tudjuk azt is, hogy az MDF prominenseiben van bizonyos félelem amiatt, hogy a Magyar Út-körök párttá szerveződnek. □ Reális ez a félelem, van ilyen veszélyt — Meggyőződésem, hogy a mozgalom halálát jelentené, ha most párttá szerveződne, ugyanakkor az MDF-en is végzetes sebet ütne. □ Sokan mondják, Csurka jót akar, csak rosszul adja elő, s nem a műben, hanem a színre vitelében van a hiba. Elképzelhető, hogy az utóbbi idők történéseinek tanulságaként ezentúl a „szerző” körültekintőbb, „szelídebb” lesz? — Úgy gondolom, igen. Mi, a kuratóriumi elnökség tagjai megpróbáljuk folyamatosan „visszafogni” ezt a zsenit, hiszen mint a miniszterelnökkel ez ügyben folytatott beszélgetésben is elmondtam, lelkileg képtelen vagyok feldolgozni, hogy két ilyen nagyformátumú ember ne lenne integrálható az MDF-ben. Ez a gondolat egyébként a kisújszállási tanácskozáson is megfogalmazódott. □ Egyesek úgy tudják, a miniszterelnök Önt arra kérte, próbálják meg kicsit visszafogni Csurkát... — A miniszterelnök azt hangsúlyozta, óriási a felelősség rajtunk, Magyar Útaso- kon, de mint mondotta, úgy érzi, a három kuratóriumi tag a mértékletesség megteremtésében megfelelő erőt képvisel. □ Valamikor elhangzott, hogy a Magyar Út-köröknek kizárólag az lehet a tagja, aki „levizsgázott igaz magyarságból” . Elmondaná olvasóinknak a legfontosabb „tesztkérdéseket" ? — Ez a drámaíró elszólása volt, én semmi ilyet nem vállalok. Abban azonban egyetértek, hogy sem az MDF-nek, sem a nemzetnek nem jó a harmadik, negyedik helyen befutó MDF-es képviselő. Ebből a szemszögből nézve valóban nem árt, ha a megfelelelő „tesztkérdéseken” átesnek a jelöltek, mert késő bánat, amikor szavazatával maga a választópolgár minősít. □ Végezetül megtudhatjuk. Szabó les-Szatmár-Beregben pontosan hány Magyar Ut-kör van? — Nem tudom, s közelebbről nem is érdekel a dolog, hiszen én elsősorban és mindenek felett lelkipásztor vagyok, huszadsorban pedig képviselő és MDF-es. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne százszázalékos erőbedobással dolgoznék mindkét területen nap mint nap. — Egyébként már szóltam Csurka Istvánnak, emelje fel a Magyar Út-körök kuratóriumi tagjainak számát, hogy én kimaradhassak belőle, mert mint igehirdető, palástot viselő pap semmmiképpen nem akarok frontember lenni. —: Ez nem menekülést, a felelősség alóli kibúvót jelent, hanem annak kinyilvánítását, hogy mint lelkipásztor, még azt a piciny kirekesztést sem tudom vállalni, amit a Magyar Út-körök legutóbbi tanácskozásán Balczó András javasolt. Mindezidáig csak azért nem álltam föl, s addig nem is fogok, amíg Csurka és a Magyar Ut ellen frontális támadás folyik. A korrupciós botrány fejleményei Róma (MTI) — A római vizsgálóbíró csütörtökön letar- tóztatási parancsot adott ki Mauro Leone — Giovanni Leone volt köztársasági elnök fia, egy pénzintézet igazgatója -— és Giuseppe Ciarrapicco ismert üzletember, az AS Roma labdarúgóklub tulajdonosa ellen csalás, bűnszövetkezet és vállalati mérleghamisítás gyanújával. Ciarrapicco, az ásványvízkirály és több római luxusétterem tulajdonosa Andreotti volt miniszterelnök egyik pártfogolja. A vizsgálat, amely a letartóztatásokhoz vezetett, az EFIM, felszámolásra ítélt állami nagyvállalat és a hozzá kapcsolódó pénzintézet (SAFIM) mérleghamisítását és pénzeinek eltűnését igyekszik felderíteni. Valószínű, hogy a hiányzó pénzek egy része kenőpénzként pártok kasz- száiba került. Ciarrapicco partnerként közreműködött az állami menedzserek csalárd műveleteiben, s maga is hasznot húzott belőlük. Milánóban Gabriele Caglia, az ENI volt elnöke Antonio di Pietro vizsgálóbírónak adott vallomásában beismerte, hogy az állami kőolajipari nagyvállalat (a világ egyik vezető olajipari cége) fenntartott feketepénzalapot a politikai pártok támogatására. Az elmúlt évtizedben legalább 20 milliárd líra került ebből, zömmel a szocialista párthoz, de mintegy harmadrészben a kereszténydemokrata párthoz titkos svájci bankszámlákon keresztül. Cagliari azzal védekezett, hogy ezt a helyzetet 1989-ben történt kinevezésekor már így találta. Az ENI előző elnöke, Franco Reviglio, jelenlegi pénzügyminiszter azonnal cáfolta, hogy az ő vezetése alatt bármiféle feketepénzalapok létesültek volna az állami holdingnál. Csütörtökön véglegessé vált, hogy megválik pártvezetői tisztségétől Renato Altissi- mo, a liberális párt főtitkára, akinek lemondását a pártvezetőség elfogadta. Altissimo ügyészségi értesítést kapott egy vizsgálatról, amely 50 millió líra szabálytalan választási támogatásra vonatkozik a ' liberális párt részére. Altissimo már a harmadik pártvezető Bettino Craxi szocialista és Girogio La Maifa republikánus főtitkár után, akit elsodor a korrupciós kenőpénzekre vonatkozó számos ügyészségi vizsgálat egyike. Bonn (MTI) — A német jegybank, a Deutsche Bundesbank pénzpolitikai szigorából némiképp ismét engedve, csütörtökön Frankfurtban úgy határozott, hogy nyolc százalékról 7,5 százalékra mérsékli a leszámítolási központi kamatlábat, a diszkontot. Az értékpapír-visszavásárlási szerződések rövid lejáratú hiteleinek, az úgynevezett Lombardhiteleknek a kamatát a jegybank igazgatótanácsa változatlanul hagyta, ez február 5-e óta kilenc százalék. Az inflációellenes politikát folytató frankfurti jegybank utoljára február elején módosította a központi kamatlábakat: a diszkontot 8,25 százalékról nyolcra, a lombardot 9.5 százalékról kilencre csökkentette. Indul a Suzuki Sedan Tájékoztató a kormányülés után Budapest (MTI) — A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításának téziseit. A módosítás új eleme, hogy a csődeljárás szabályai kiterjednének a pénzintézetekre is, egyúttal megszűnne a kötelező öncsőd intézménye. A továbbiakban Juhász Judit szóvivő beszámolt arról, hogy a kormány a Magyar Suzuki Rt. 900 millió forintos alaptőke-emelésében 400 millió forint összegű államirészesedés-szer- zést hagyott jóvá a Befektetésösztönzési Alap terhére. A Magyar Suzuki Rt. ugyanakkor vállalta, hogy 1994-től kezdődően támogatja a hazai autóalkatrészgyártó ipar kiépítését. A részvénytársaság a Swift-programhoz kapcsolódóan elhatározta a Sedan típusú Suzuki személygépkocsik gyártásának beindítását. A tervek szerint évente 32 ezer darab Suzuki Swift Sedan fog kigördülni az esztergomi gyárból. A kormány döntött arról is, hogy a^cöltségvetés általános tartaléka terhére 169,7 millió forintot biztosít a Magyar Rádió állami támogatásának kiegészítésére — mégpedig a függőben tartott több mint 264 millió forintos többlettámogatási igény alapján. A német államfő Berlinbe Bonn (MTI) — A politikai vitákba közvetve vagy gesztusokkal gyakran beavatkozó német államfő, Richard von Weizsäcker csütörtökön bejelentette, hogy még az idén télen, fél évvel hivatali idejének lejárta előtt átköltözik Berlinbe. Az államfői bejelentés olyan időpontban hangzott el, amikor a Bundestagban képviselők egy csoportja, pártállástól függetlenül, indítványozni akarja: az anyagi nehézségek miatt halasszák el a kormány és a parlament átköltöztetését Bonnból Berlinbe, az ottani parlamenti, kormányzati épületek, minisztériumok megépítésére, átalakítására szánt összeget fordítsák most másra. Mint ismeretes, 1991 nyarán a Bundestag csekély többséggel megszavazta, hogy Berlint ne csak a főváros címe illesse meg, de a parlament és a kormány is költözzön oda. Kohl kancellár azzal igyekezett megnyugtatni a hivatalnokváros Bonnt, hogy a teljes átköltözésre az ezredfordulónál hamarabb nem kerül sor, s megpróbálják új szereppel felruházni a Rajna parti települést, például ENSZ-inköltözik tézményeket igyekeznek ide csábítani. Von Weizsäcker a csütörtöki jelzésszerű bejelentésben közölte, hogy lemond az államfői rezidenciának kiszemelt Kronprinzenpalais- ról (Kelet-Berlin), államfői teendőit a nyugat-berlini Bellevue palotából kívánja ellátni. Nem csak hivatalát kívánja átköltöztetni a Spree partjára, de tartósan ott is kíván lakni. Von Weizsäcker egy időben Nyugat-Berlin kormányzó főpolgármestere volt. A Berlin mellett elkötelezett Von Weizsäckert nemigen szívlelő Bonn jó utat kívánt az elnöknek. Mint Hans Daniels főpolgármester csütörtökön leszögezte, „mi, bonniak kezdettől fogva azon az állásponton voltunk, hogy Berlinnek reprezentatív fővárosnak és a szövetségi elnök székhelyének kell lennie. A parlamentnek és a kormánynak a gyakorlati munkát továbbra is Bonnban kell végeznie. Éppen ezért, mi, bonniak Jó utat és kellemes berlini időtöltést kívánunk a szövetségi elnök úrnak.” Európai parlamenti bizottság a magyar-EK kapcsolatokról Brüsszel (MTI) — A magyar-EK társulási szerződés ratifikációs folyamatának kulcseleme, hogy a március végi választások után az új összetételű francia nemzet- gyűlés a lehető leghamarabb tűzze napirendre a magyar szerződés kérdését. Megtörténhet ugyanis, hogy egyes EK-tagországok addig nem ratifikálnak, amíg Francia- ország is meg nem tette — állapította meg az Európai Parlament Magyar Ügyek Bizottsága, amely csütörtöki brüsszeli ülésén meghallgatta Granasztói György nagykövetnek, a brüsszeli magyar EK-misszió vezetőjének tájékoztatóját a kétoldalú kapcsolatokat, illetve a közép-európai térséget érintő fontosabb kérdésekről. A Habsburg Ottó elnökletével tartott ülés célja mindenekelőtt az illetékes magyar és strasbourgi bizottságok június 7-re Budapestre tervezett együttes ülésének előkészítése volt. Ez a parlamenti vegyesbizottsággá alakulása is lesz majd. A csütörtöki ülésen kiemelt témaként szerepelt Magyarország biztonsági helyzete, különös tekintettel a délszláv háborúra, amely témakör európai parlamenti illetékese, Öost Lander ugyancsak részt vett a tanácskozáson. A megvitatott kérdések között szerepelt a bősi erőmű körüli vita pillanatnyi állása — emlékezetes, hogy e témában éppen egy héttel ezelőtt fogadott el rugalmasabb szlovák hozzáállást sürgető határozatot a strasbourgi testület —, továbbá Granasztói György ismertette az eurohonatyák előtt az oroszországi belpolitikai helyzetről március 16-án kiadott magyar kormánynyilatkozatot. Kelet-Magyarország 5 Kamatláb
