Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

1993. március 1, kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 7 Kapcsolat az evangéliummal Felelősség és küldetéstudat az egyén és a társadalom iránti szolgálatra Faragott faoltár egy evangélikus imateremben Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházán nagy történel­mi múltja és erős gyülekeze­te van az evangélikus egy­háznak, templomuk a város első rangú műemléke. Az alábbi interjút Bozorády Zoltán esperes adta az evangé­likusok hitéletéről. Ellentmondó tanítások — Esperes úr, hogyan ér­telmezik az evangélikusok vallásuk lényegét? — Egyházunk nevében benne van az evangéliummal, az örömhírrel való szoros kapcsolata. Ezzel semmikép­pen nem sajátítjuk ki a keresz- tyénség közös kincsét, csupán azt hangsúlyozzuk; Isten em­berszere tétén, a Jézus Krisz­tusban felkínált kegyelmen keresztül értjük meg, hogy ki­csoda az Isten, és ugyancsak ezen keresztül ismerjük fel életünk célját és küldetésünket a világban. — Mi az evangélikus hitélet alapja? — Az evangélikus egyház a kétezer éves keresztyénségnek ahhoz az ágához, ahhoz a tö­retlen folyamathoz tartozik, mely felismerte Pál apostol szavainak Jézus Krisztus szen­vedéstörténetére és keresztha­lálára alapozó meggyőződé­sét: nem akarok közöttetek tudni másról, mint Jézus Krisztusról, róla is mint meg­feszítettről. A szentírást sokfé­le módon lehet értelmezni, ez a magyarázata annak, hogy sokszor egymásnak ellent­mondó tanításokat, üzeneteket hirdetnek különböző közös­ségek. Konfirmandusaink a biblia két nagy részéről, az O és az Újtestamentumról a kö­vetkezőt tanulják: az Otesta- mentum arról szól, hogy Isten megteremtette a világot, majd megígérte a megváltót a bűnbe esett embernek, és elkészítette eljövetelét Izrael népének történetében. Az Újtestamen- tum arról szól, hogy Isten Jé­zus Krisztus személyében el- küldötte a megígért megváltót és általa üdvösséget szerzett minden embernek. — így értelmezzük a bibliát. Ez a felismerés segítette Lut­her Mártonnak megérteni, mi módon találhat az ember ked­vességet Isten előtt és mi mó­don nyerheti el az örök életet. A középkor emberének ugyanis fontos kérdése volt, mi történik vele a halál után. Helyet kap-e Isten országában, vagy elkárhozik. Az evangéli­um, vagyis Isten örömüzenete erre a kérdésre adja meg a fe­leletet. Mert bár a törvény alapján nem lehet senkinek di­csekvése, hiszen a törvény fel­tárja az ember bűnösségét, Is­ten azonban kegyelemből Jé­zus Krisztusért hit által igaz­nak fogad el. Ez pedig azt je­lenti, hogy aki megnyitja szí­vét Isten titkai előtt és kegyel­met kér a megfeszített és feltá­madott Krisztustól, békesség­gel éli tovább az életét, és ott van a szívében a reménység: mindennap bátran mehet ettől kezdve Jézushoz, aki semmi­képpen nem küldi el azokat, akik hozzá fordulnak. Gyámolítani a rászorultat — Milyen az evangélikusok viszonya más felekezetekkel? — Az evangélikus egyház nyitott a legtöbb keresztyén közösséggel szemben. A nyi­tottság és a testvéri kapcsolat ápolásának szimbóluma lehet a minden év januárjában meg­rendezett ökumenikus ima­nyolcad, amikor nyolc estén át együtt vannak a mi nyíregyhá­zi evangélikus nagytemplo­munkban a református, római katolikus, görög katolikus, ortodox, metodista és baptista gyülekezet tagjai a mi híveink­kel együtt. — A különböző egyházak lelkészei hirdetik estéről es­tére Isten igéjét, a közös ének­lésben és imádságban éljük át összetartozásunkat, és egyút­tal demonstráljuk a világban, hogy különbözőségeink elle­nére összetartozunk. — Milyen fogódzót ígér a híveknek ez az egyház? — Felelősség és küldetéstu­dat indít bennünket az egyes ember iránti és a társadalom iránti szolgálatra: keresni az elveszettet, bátorítani a gyen­gét, gyámolítani a rászorultat. Isten gyermekeinek szabadsá­gában élünk, és abban a bizo­nyosságban, hogy senki nem szakíthat el bennünket Krisz­tus szeretetétől. Ez a felisme­rés abban is segít, hogy ami­kor betegségek, szenvedések, gondok jönnek az életünkbe, nem úgy fogadjuk, mint tragé­diát, vagy mintha már Isten nem szeretne bennünket. Úgy gondolunk ezekre, mint ami­kor felhő eltakarja a Napot, beborul az ég, mégis tudjuk, hogy fölötte ott ragyog, és előbb-utóbb fölöttünk is tün­dökölni fog. — Esperes úr, mit jelent most, a mai nehéz életben, sok változás közepette egy gyülekezetei lelkipásztorolni? — Amint a szóban benne foglaltatik, embereknek a lelki gondjával, nyomorúságával igyekszünk foglalkozni, olyan pásztori szeretettel, ahogyan feltételezzük, hogy a pásztor emberek a bárányaikkal szere­tettel bánnak, óvják, segítik, védik őket. — A hazánkban lezajlott társadalmi változás után nagy­on erőteljesen felszínre került, hogy az emberek már addig is mennyi belső gonddal küsz­ködtek. Azzal, hogy egy bizo­nyos nagyobb lelki szabadság lehetősége kínálkozik, szinte naponta találkozunk azokkal az emberekkel, középkorúak- kal és elsősorban fiatalokkal, akiknek a családi életük vál­ságba kerül, munkanélküli­ként életcélt vesztett emberek lesznek. Újabban több érettsé­gizett fiatal jött pályaválasztá­si tanácsért, hol tudna elhe­lyezkedni, mire volna alkal­mas. Az is újabb jelenség, hogy felnőtt korúakat keresz­telünk, a legidősebb 27 éves, akit megkereszteltem. Jönnek az érdeklődők, akik felnőtt korban szeretnének a gyüleke­zethez tartozni. Mi minden emberre úgy tekintünk, mint aki iránt küldetésünk van, az evangélium alapján. Szabad élet — A fiatalok egy részénél kifejezetten céltalan, de vá­gyakozó életet látunk. Ok, mert bizonytalanok, oda for­dulnak, ahonnan a nagy ígére­teket kapják, ezáltal nagy csá­bításoknak vannak kitéve pél­dául a szekták részéről. Mi igyekszünk, amennyire csak lehet, minél több gyermeket és fiatalt elérni, s nem elsősorban azért, mert a magunk egyháza felé szeretnénk fordítani őket, hanem azért, hogy a veszé­lyekre felhívjuk a figyelmü­ket, ahol csapdát észlelünk. Feléjük a lelkipásztorolás azt közvetíti, hogy a keresztyén élet szabad élet, de nincs ben­ne szabadosság, s amikor az ember megismeri az Úr Jézust, akkor a Krisztus-ismeret nem zabolázza meg az emberi tevé­kenységet, aktivitását, hanem pozitív irányba fordítja azt. Uj szeretetházat épít az evangélikus egyház a nyíregyházi Korányi Frigyes utcán. A het- venszemélyesre terve­zett otthonban — az Eötvös utcaitól eltérő­en, ahol eddig csak idős nők laktak — gon­doskodást igénylő fér­fiakat és házaspárokat is elhelyeznek majd Szekeres Tibor felvétele! Szívesen vállalják a tagok felkarolását Nyíregyháza (KM) — Több területe van az evangé­likus egyház szociális tevé­kenységének: például az idősek gondozása, a családi szeretetszolgálat és a hajlék­talanok megsegítése. Az Eötvös utcai otthonban első­sorban olyan idős személye­ket helyeztek el, akik egye­dül maradtak, vagy a család lekötöttsége miatt az idős hozzátartozóval nem tudná­nak megfelelően törődni. Az otthonban az egyház fogal­mai szerint nem a halálra, hanem egy szép öregségre és az életre készítik fel az idős embereket. Amint az esperes úr el­mondta: az otthonban kiala­kult szokás szerint a többiek odaállnak beteg, idős társaik ágya mellé, imájukkal, éne­kükkel, bibliaolvasással kí­sérik az utolsó órákat, napo­kat, sokszor heteket is, ezál­tal maguk is részesévé vál­nak annak az élménynek, milyen békességgel lehet ki­menni ebből a világból és az örök élet reménységével át­lépni ezt a látóhatárt. A szociális gondozás kere­tében a gyülekezet tagjai meglátogatnak betegeket, öregeket, magányosokat. Ez egyrészt lelki gondozás, másrészt fizikai tevékeny­ség. Most szerveződik egy ilyen segítő csoport, amely­nek tagjai szívesen vállalják a gyülekezet rászoruló tag­jainak felkarolását. Menedékházat működtet az egyház: az Árpád utca 41. szám alatti házat teljes egé­szében megkapták az önkor­mányzattól, másfél milliós költséggel munkásszállónak is megfelelő színvonalúvá alakították. A harminc sze­mély befogadására alkalmas intézményben korábban sze­rény reggelit és vacsorát kaptak a hajléktalanok, ez év januárjától már ebédet is tudnak adni. Szórványban élve Budapest (KM) — Ma­gyarországon az evangé­likus egyház szórvány egy­ház, ami azt jelenti, hogy az ország területén kisebbség­ben és szétszórtságban élő mintegy 300 anyagyü­lekezethez tartozik a fél milliónyi evangélikus. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében húszezemyi evangé­likus él, legnagyobb részt Nyíregyházán és környékén. A jelenleg még meglévő lelkészhiány következ­ménye, hogy ezt a húsz lel­késznek való munkát mind­össze kilencen látják el. Minden település tartozik valamelyik lelkészi hivatal­hoz, hogy a szétszóró- dottságban élő és sok eset­ben az egyháztól elide­genedett hittestvéreket el tudják látni. Akár szemé­lyes, akár levélbeni meg­keresés esetén a Nyíregyházi Evangélikus Lelkészi Hi­vatal tájékoztat arról, ki hová tartozik, ki a lelkipász­tora. Ezen túlmenően pedig a szórványban élőknek idő­ről-időre megküldik a Hír­mondó című tájékoztató új­ságot. * Vallásoktatás Nyíregyháza (KM) — Sokszínű az evangélikus egyház hitoktatói tevé­kenysége. Az úgynevezett gyülekezeti teremben folya­matos volt a hitoktatás a megelőző rendszerben is. Je­lentősnek minősítik a hitok­tatás másik formáját: a szórványokban lévő evangé­likus gyerekeket a lelkészek próbálják felkeresni, meglá­togatni és egy könyvet odaadni a családnak, hogy azt olvasgassák, így autodi­dakta módon maguk készítik fel a gyermeket bizonyos hit- és bibliai ismeretekre. Ez is jó előkészítője a konfir­mációjuknak. Nyíregyházán szeretnék megvalósítani a leginten­zívebb hitoktatást, ami azt jelenti, hogy jelen legyen az egyház minden általános iskolában. Ez meg is történik, de nem mindenütt alkalmas a gyermekeknek az az időpont, ami az iskolák­nak, illetve az egyháznak megfelelő. Az egyház vezetőinek véleménye sze­rint a hitoktatók jól felké­szültek, gondolkodásuk gyermekközpontú, nem arra törekszenek, hogy nagy ismeretanyagot adjanak át, hanem inkább a közvetlen beszélgetések alkalmával testvéri közösségeket igye­keznek kialakítani. Evangélikus krónika Nyíregyháza (KM) — A mai nagytemplomot 1786 október 22-én szentelte fel az egyház első állandó lelké­sze Schmál Sámuel. Az új evangélikus elemi iskola felavatása 100 évvel ezelőtt volt nagy esemény — a mai 4-es iskoláról van szó. Az egyházközség 1942 október 10-én tartott presbi­teri ülése hosszú vita után kimondta, eladja a Luther- házat az Országos Mezőgaz­dasági Biztosító Intézetnek 1250 ezer pengőért. Ötven éve, 1943 elején el akarták vinni a toronyban lévő nagy harangot, hogy háborús célokra használják fel. A képviselő-testület a harang történelmi jelentősé­gére hivatkozva felajánlotta a kisebbik harangot. A cse­rét elfogadták, így maradt meg a nagy harang, de az nem azonos azzal, amelyet állítólag a Szarvasról idete­lepült ősök hoztak maguk­kal.

Next

/
Thumbnails
Contents