Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
1993. március 1, kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 7 Kapcsolat az evangéliummal Felelősség és küldetéstudat az egyén és a társadalom iránti szolgálatra Faragott faoltár egy evangélikus imateremben Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházán nagy történelmi múltja és erős gyülekezete van az evangélikus egyháznak, templomuk a város első rangú műemléke. Az alábbi interjút Bozorády Zoltán esperes adta az evangélikusok hitéletéről. Ellentmondó tanítások — Esperes úr, hogyan értelmezik az evangélikusok vallásuk lényegét? — Egyházunk nevében benne van az evangéliummal, az örömhírrel való szoros kapcsolata. Ezzel semmiképpen nem sajátítjuk ki a keresz- tyénség közös kincsét, csupán azt hangsúlyozzuk; Isten emberszere tétén, a Jézus Krisztusban felkínált kegyelmen keresztül értjük meg, hogy kicsoda az Isten, és ugyancsak ezen keresztül ismerjük fel életünk célját és küldetésünket a világban. — Mi az evangélikus hitélet alapja? — Az evangélikus egyház a kétezer éves keresztyénségnek ahhoz az ágához, ahhoz a töretlen folyamathoz tartozik, mely felismerte Pál apostol szavainak Jézus Krisztus szenvedéstörténetére és kereszthalálára alapozó meggyőződését: nem akarok közöttetek tudni másról, mint Jézus Krisztusról, róla is mint megfeszítettről. A szentírást sokféle módon lehet értelmezni, ez a magyarázata annak, hogy sokszor egymásnak ellentmondó tanításokat, üzeneteket hirdetnek különböző közösségek. Konfirmandusaink a biblia két nagy részéről, az O és az Újtestamentumról a következőt tanulják: az Otesta- mentum arról szól, hogy Isten megteremtette a világot, majd megígérte a megváltót a bűnbe esett embernek, és elkészítette eljövetelét Izrael népének történetében. Az Újtestamen- tum arról szól, hogy Isten Jézus Krisztus személyében el- küldötte a megígért megváltót és általa üdvösséget szerzett minden embernek. — így értelmezzük a bibliát. Ez a felismerés segítette Luther Mártonnak megérteni, mi módon találhat az ember kedvességet Isten előtt és mi módon nyerheti el az örök életet. A középkor emberének ugyanis fontos kérdése volt, mi történik vele a halál után. Helyet kap-e Isten országában, vagy elkárhozik. Az evangélium, vagyis Isten örömüzenete erre a kérdésre adja meg a feleletet. Mert bár a törvény alapján nem lehet senkinek dicsekvése, hiszen a törvény feltárja az ember bűnösségét, Isten azonban kegyelemből Jézus Krisztusért hit által igaznak fogad el. Ez pedig azt jelenti, hogy aki megnyitja szívét Isten titkai előtt és kegyelmet kér a megfeszített és feltámadott Krisztustól, békességgel éli tovább az életét, és ott van a szívében a reménység: mindennap bátran mehet ettől kezdve Jézushoz, aki semmiképpen nem küldi el azokat, akik hozzá fordulnak. Gyámolítani a rászorultat — Milyen az evangélikusok viszonya más felekezetekkel? — Az evangélikus egyház nyitott a legtöbb keresztyén közösséggel szemben. A nyitottság és a testvéri kapcsolat ápolásának szimbóluma lehet a minden év januárjában megrendezett ökumenikus imanyolcad, amikor nyolc estén át együtt vannak a mi nyíregyházi evangélikus nagytemplomunkban a református, római katolikus, görög katolikus, ortodox, metodista és baptista gyülekezet tagjai a mi híveinkkel együtt. — A különböző egyházak lelkészei hirdetik estéről estére Isten igéjét, a közös éneklésben és imádságban éljük át összetartozásunkat, és egyúttal demonstráljuk a világban, hogy különbözőségeink ellenére összetartozunk. — Milyen fogódzót ígér a híveknek ez az egyház? — Felelősség és küldetéstudat indít bennünket az egyes ember iránti és a társadalom iránti szolgálatra: keresni az elveszettet, bátorítani a gyengét, gyámolítani a rászorultat. Isten gyermekeinek szabadságában élünk, és abban a bizonyosságban, hogy senki nem szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől. Ez a felismerés abban is segít, hogy amikor betegségek, szenvedések, gondok jönnek az életünkbe, nem úgy fogadjuk, mint tragédiát, vagy mintha már Isten nem szeretne bennünket. Úgy gondolunk ezekre, mint amikor felhő eltakarja a Napot, beborul az ég, mégis tudjuk, hogy fölötte ott ragyog, és előbb-utóbb fölöttünk is tündökölni fog. — Esperes úr, mit jelent most, a mai nehéz életben, sok változás közepette egy gyülekezetei lelkipásztorolni? — Amint a szóban benne foglaltatik, embereknek a lelki gondjával, nyomorúságával igyekszünk foglalkozni, olyan pásztori szeretettel, ahogyan feltételezzük, hogy a pásztor emberek a bárányaikkal szeretettel bánnak, óvják, segítik, védik őket. — A hazánkban lezajlott társadalmi változás után nagyon erőteljesen felszínre került, hogy az emberek már addig is mennyi belső gonddal küszködtek. Azzal, hogy egy bizonyos nagyobb lelki szabadság lehetősége kínálkozik, szinte naponta találkozunk azokkal az emberekkel, középkorúak- kal és elsősorban fiatalokkal, akiknek a családi életük válságba kerül, munkanélküliként életcélt vesztett emberek lesznek. Újabban több érettségizett fiatal jött pályaválasztási tanácsért, hol tudna elhelyezkedni, mire volna alkalmas. Az is újabb jelenség, hogy felnőtt korúakat keresztelünk, a legidősebb 27 éves, akit megkereszteltem. Jönnek az érdeklődők, akik felnőtt korban szeretnének a gyülekezethez tartozni. Mi minden emberre úgy tekintünk, mint aki iránt küldetésünk van, az evangélium alapján. Szabad élet — A fiatalok egy részénél kifejezetten céltalan, de vágyakozó életet látunk. Ok, mert bizonytalanok, oda fordulnak, ahonnan a nagy ígéreteket kapják, ezáltal nagy csábításoknak vannak kitéve például a szekták részéről. Mi igyekszünk, amennyire csak lehet, minél több gyermeket és fiatalt elérni, s nem elsősorban azért, mert a magunk egyháza felé szeretnénk fordítani őket, hanem azért, hogy a veszélyekre felhívjuk a figyelmüket, ahol csapdát észlelünk. Feléjük a lelkipásztorolás azt közvetíti, hogy a keresztyén élet szabad élet, de nincs benne szabadosság, s amikor az ember megismeri az Úr Jézust, akkor a Krisztus-ismeret nem zabolázza meg az emberi tevékenységet, aktivitását, hanem pozitív irányba fordítja azt. Uj szeretetházat épít az evangélikus egyház a nyíregyházi Korányi Frigyes utcán. A het- venszemélyesre tervezett otthonban — az Eötvös utcaitól eltérően, ahol eddig csak idős nők laktak — gondoskodást igénylő férfiakat és házaspárokat is elhelyeznek majd Szekeres Tibor felvétele! Szívesen vállalják a tagok felkarolását Nyíregyháza (KM) — Több területe van az evangélikus egyház szociális tevékenységének: például az idősek gondozása, a családi szeretetszolgálat és a hajléktalanok megsegítése. Az Eötvös utcai otthonban elsősorban olyan idős személyeket helyeztek el, akik egyedül maradtak, vagy a család lekötöttsége miatt az idős hozzátartozóval nem tudnának megfelelően törődni. Az otthonban az egyház fogalmai szerint nem a halálra, hanem egy szép öregségre és az életre készítik fel az idős embereket. Amint az esperes úr elmondta: az otthonban kialakult szokás szerint a többiek odaállnak beteg, idős társaik ágya mellé, imájukkal, énekükkel, bibliaolvasással kísérik az utolsó órákat, napokat, sokszor heteket is, ezáltal maguk is részesévé válnak annak az élménynek, milyen békességgel lehet kimenni ebből a világból és az örök élet reménységével átlépni ezt a látóhatárt. A szociális gondozás keretében a gyülekezet tagjai meglátogatnak betegeket, öregeket, magányosokat. Ez egyrészt lelki gondozás, másrészt fizikai tevékenység. Most szerveződik egy ilyen segítő csoport, amelynek tagjai szívesen vállalják a gyülekezet rászoruló tagjainak felkarolását. Menedékházat működtet az egyház: az Árpád utca 41. szám alatti házat teljes egészében megkapták az önkormányzattól, másfél milliós költséggel munkásszállónak is megfelelő színvonalúvá alakították. A harminc személy befogadására alkalmas intézményben korábban szerény reggelit és vacsorát kaptak a hajléktalanok, ez év januárjától már ebédet is tudnak adni. Szórványban élve Budapest (KM) — Magyarországon az evangélikus egyház szórvány egyház, ami azt jelenti, hogy az ország területén kisebbségben és szétszórtságban élő mintegy 300 anyagyülekezethez tartozik a fél milliónyi evangélikus. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében húszezemyi evangélikus él, legnagyobb részt Nyíregyházán és környékén. A jelenleg még meglévő lelkészhiány következménye, hogy ezt a húsz lelkésznek való munkát mindössze kilencen látják el. Minden település tartozik valamelyik lelkészi hivatalhoz, hogy a szétszóró- dottságban élő és sok esetben az egyháztól elidegenedett hittestvéreket el tudják látni. Akár személyes, akár levélbeni megkeresés esetén a Nyíregyházi Evangélikus Lelkészi Hivatal tájékoztat arról, ki hová tartozik, ki a lelkipásztora. Ezen túlmenően pedig a szórványban élőknek időről-időre megküldik a Hírmondó című tájékoztató újságot. * Vallásoktatás Nyíregyháza (KM) — Sokszínű az evangélikus egyház hitoktatói tevékenysége. Az úgynevezett gyülekezeti teremben folyamatos volt a hitoktatás a megelőző rendszerben is. Jelentősnek minősítik a hitoktatás másik formáját: a szórványokban lévő evangélikus gyerekeket a lelkészek próbálják felkeresni, meglátogatni és egy könyvet odaadni a családnak, hogy azt olvasgassák, így autodidakta módon maguk készítik fel a gyermeket bizonyos hit- és bibliai ismeretekre. Ez is jó előkészítője a konfirmációjuknak. Nyíregyházán szeretnék megvalósítani a legintenzívebb hitoktatást, ami azt jelenti, hogy jelen legyen az egyház minden általános iskolában. Ez meg is történik, de nem mindenütt alkalmas a gyermekeknek az az időpont, ami az iskoláknak, illetve az egyháznak megfelelő. Az egyház vezetőinek véleménye szerint a hitoktatók jól felkészültek, gondolkodásuk gyermekközpontú, nem arra törekszenek, hogy nagy ismeretanyagot adjanak át, hanem inkább a közvetlen beszélgetések alkalmával testvéri közösségeket igyekeznek kialakítani. Evangélikus krónika Nyíregyháza (KM) — A mai nagytemplomot 1786 október 22-én szentelte fel az egyház első állandó lelkésze Schmál Sámuel. Az új evangélikus elemi iskola felavatása 100 évvel ezelőtt volt nagy esemény — a mai 4-es iskoláról van szó. Az egyházközség 1942 október 10-én tartott presbiteri ülése hosszú vita után kimondta, eladja a Luther- házat az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek 1250 ezer pengőért. Ötven éve, 1943 elején el akarták vinni a toronyban lévő nagy harangot, hogy háborús célokra használják fel. A képviselő-testület a harang történelmi jelentőségére hivatkozva felajánlotta a kisebbik harangot. A cserét elfogadták, így maradt meg a nagy harang, de az nem azonos azzal, amelyet állítólag a Szarvasról idetelepült ősök hoztak magukkal.
