Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
1993. március 18., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Kenyeret adna sok embernek Falusi turizmus: szociálturisztika és régiófejlesztés a megye kis településein minél eredetibb. Ez kiterjed a falunak, hiszen lepusztult he- tájjellegű ételek főzésére, a lyen nem szívderítő a nyara- néprajzi, történelmi hagyomá- lás. De sokan állítják: megvan nyok megismerésére. Persze, a vonzereje a városi ember Szimbólum, érték és különleges áru Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — „A ti szemeteknek bizony aligha tetszenék sok külországnak, Tirolnak, Stájernek, Svájcnak égbemeredő, sziklás terméketlen hegye, mert úgy tudjátok, hogy nincs rajta búzatermés, nem zöldéi! rajta borág. Azt hinnétek, hogy ezekben a sivár kőrengetegekben nem is lehet megélni. Márpedig az ottani nép aranyat présel ki ezekből az irdatlan hegyekből. Ne úgy gondoljátok, hogy a hegyek gyomrából csak úgy előkotorják az aranyat. Nem. Hanem ezt a jövedelmet az idegenforgalom, a vendégjárás, fizető vendégek összesereglése nyújtja, ami aztán nekik aranyat jelent.” Ezek az elgondolkodtató mondatok egy 1934-ben kiadott, a falusi vendéglátás mesterségéről szóló, magyar királyi intézőbizottsági módszertani füzetben olvashatók. A táj varázsa Szóval, tudjuk ezt mi régen. Mármint azt, hogy a falusi turizmus, a maga különféle változataival, fajtáival, az idegen- forgalom sajátos ágazata. Az említett országokban idejekorán meg is kezdték természeti kincseik, a vidék „áruba bocsátását”. Üzletág lett, és egyben kiegészítője a falusi életnek. Jó értelemben. Olcsó vakáció a városi embernek, pluszjövedelem a falusinak. Nálunk is virágzott valamikor a háború előtt, aztán mint annyi minden jó, elhalt. A nyolcvanas évektől egy kicsit nosztalgiából, sokkal inkább azonban kényszerűségből újra elevenedni látszik. A falusi turizmus nem tévesztendő össze a ,dimmer frei”-es, kizárólag a pénzcserén alapuló vendéglátással, mely persze része a kínálatnak. A falusi turizmus keretei között a két fél között nem pusztán üzleti, anyagi természetű a kapcsolat, hanem emberi, társadalmi, sőt kultúra- közvetítő jellegű. Hiszen az az igazi, ha az üdülés környezete csak tiszta forrásból... A hivatásos, kereskedelmi turizmus szervezése sokkal egyszerűbb, csak a vendég maximális kényelmét, igényeit kell kielégíteni. Szemben az igazi falusi turizmussal, ahol egymás mellé rendelődik a vakációzás és a hagyományos vidéki, paraszti életmód háborítatlan továbbélése. A szabad idő eltöltésének, a kikapcsolódásnak, az országjárásnak ez a legolcsóbb, legtartalmasabb módja. E szempontból azok a települések a legvonzóbbak, amelyek ipari munkahelyek híján, perifériás helyzetük folytán hátrányos helyzetűnek tartják magukat, vagy ezt a bélyeget rájuk sütötték. Vajon nem lehetne a hátrányból erényt kovácsolnunk? Vannak, akik szerint azért ebben a modernizálódott világban el kell bizonyos infrastrukturális szintet érnie egy számára a világtól elzártságnak, az ősi állapotok természetességének. A valódi falusi turizmus korántsem spontán folyamat, összetettsége révén felkészültséget, szervezőmunkát igényel. Létezik egy országos egyesület, mely magára vállalta ezt a feladatot, szak- tanácsadókat közvetít, és nélkülözhetetlen, az említett szellemiséget magában foglaló és piacképes tudást adó szakirodalmat kínál a csatlakozni kívánóknak. Kölcsönös érdek Egy akadémiai kutatócsoport már 1991-ben szervezett FAO-támogatással menedzserképzést olyan szakemberek részére, akik ezen idegen- forgalmi ágazatban látják térségük, tájegységük perspektíváját. Február közepén az országos vezetőség megyénkbéli tagja, Kórikné Terebes Mária kezdeményezésére Tiszalökön találkoztak, hogy kicseréljék tapasztalataikat. A közös munka során felszínre kerültek a nézetkülönbségek is. Többen elismerték, hogy rossz végén fogták meg a dolgot, s elsősorban a háztulajdonosok számának gyarapítására figyeltek. Holott ez nem így működik. Mint ahogy arra is rájöttek, hogy a házigazdákat képezni kell, kölcsönös érdekek alapján. Csupa praktikus tudnivalóra, mint például munkaszervezés, szálláshelyberendezés és higiéné, reklám, gazdasági számítások, a saját termések felhasználása... A résztvevők kidolgozták egy országos egységes falusi turizmus intézményhálózat alapjait. A lehetőségek megyénkben is igen nagyok, ezzel azonban semmiképp sem arányos az együttműködési szándék a megyei önkormányzat, és a települések között. Merthogy valakinek, vagy valamely szervezetnek ezt az ügyet kézbe kellene végre venni. Ha nem is a megyének, de legalábbis térségi szerveződéseknek, hiszen a falusi turizmus eleddig fel nem ismert jelentőségű szerves része a térségi fejlesztési politikának. Vállalkozás lenne Ennek kellene alávetni az erőfeszítések összehangolását. Az adottságaink, a vidék szépsége, a történelmi, kulturális értékek, de éppúgy a munka- nélküliség is megyénk terméke. Be kell csomagolni és el kell adni. De mint a gazdaságot általában és a kereskedelmet, szervezni illik. Szétszórtan jelentkeznek, fel-fel- villannak kedvező megnyilvánulások (van már ilyen jellegű középfokú képzés, néhány egyéni vállalkozó lát benne fantáziát), de a szekér nem egyfelé húz. Az „előre” ugyanis egy irány, s ha mindenki a saját orra után megy — ami ugye maga a tiszteletreméltó önállóság — az nagy összevisszaságot, s minden látszat ellenére helybenjárást eredményez. Bökönyben a gáz a legfontosabb Nem kerültek listára, így sajnos elvesztettek tizenötmilliót Önvédelem Nyíregyháza - Budapest (KM) — A Belügyminisztérium a Hanns-Seidel Alapítvány támogatásával nevelési pályázatot hirdet általános és középfokú tanintézetek pedagógusai részére a közrend és biztonság megóvására, az ön- és vagyonvédelemre nevelés témakörében. Pályázhat minden oktatási és művelődési intézményben dolgozó pedagógus, valamint a pedagógusképző főiskolák és egyetemek hallgatói, alkotóközösségek is. A pályázat célja az ifjúság közrendvédelmi és közbiztonsági nevelése, a vagyonvédelemre való felkészítése. Eredeti, nyomtatásban meg nem jelent és kifejezetten erre a pályázatra készített munkát fogadnak el, mely új nevelési programot, módszert tartalmazhat. A pályaműveket három gépírásos példányban június 30-ig kell beküldeni, jeligésen. Cím: Belügyminisztérium, Sajtó- és tájékoztatási főosztály, 1050 Budapest, József A. u. 2-4. Az első díj százezer forint jutalom. Bököny (KM) — Bár minden oka meglenne rá, mégsem szerepel az elmaradott, hátrányos helyzetű községek listáján a megyeszéli Bököny. Nem véletlen, hogy Jaksi József polgármester a problémáik felsorolásával kezdi a beszélgetést. — Településünk földrajzi elhelyezkedése nem éppen kedvező. Sok mindenben érezzük a periféria hátrányait. Rosszak a közlekedési viszonyaink, vasútunk nincsen. A négyesre vezető kövesút sincs jó állapotban, bent a faluban még mindig 12 kilométernyi földút vár korszerűsítésre. — Ezért nem értettük az elmúlt évben, amikor a gázprogramot beindítottuk — folytatta a polgármester —, hogy miért nem kerültünk fel a hátrányos helyzetű, elmaradt infrastruktúrájú községek listájára. Emiatt elvesztettünk 15 millió forint állami támogatást. Ez többek között a lakossági hozzájárulás összegének emelkedésével járt együtt, ennek ellenére a vártnál több lakásból jelezték a csatlakozást. Jelenleg a vezeték harmada van lefektetve, s ezen a szakaszon a házak 93 százalékából kötöttek rá. A munkát jövőre fejezik be, s az előzetes számítások szerint mintegy 800-850 épületbe kerül majd be a vezeték. Még nincs elfogadott költségvetése a bökönyieknek, most fogja másodszor tárgyalni a képviselő-testület a tervezetet. A gázra fordítható összegen kívül mintegy 85 millió forinttal gazdálkodnak majd. Ebből a pénzből lényegében intézményeik fenntartását tudják fedezni. Ebben az évben 20 százalékos béremelést terveznek, ezzel tudják biztosítani, hogy 1994-ben a közalkalmazotti kategóriáknak megfelelő fizetést adhassák. A dologi kiadásokra fordítható összeget viszont csökkenteniük kell. A helyzet az, —‘mivel a gáz bevezetése komoly anyagi terheket ró a lakosságra —, hogy a helyi adókat csökkentett formában vetik ki, az így kieső összeg azonban hiányzik a költségvetésből. □ Vannak-e elképzeléseik a község fejlesztésére ? — Egyik legfontosabb feladatunk a gázprogram befejezése. Ebben az évben kezdjük meg a faluban a telefonhálózat kiépítését. Óriási szerencsével sikerült öt szomszédos községgel közösen egy ezres számkapacitású konténerközpontot megvásárolni. így februártól crossbar vonalon hívható a falu. A hálózat fejlesztéséhez az önkormányzat nem tud támogatást adni, de önerőből bárki telefonhoz juthat. Terveink között szerepel az évekkel ezelőtt életveszélyessé vált, s bezárt gyógyszertár felújítása is. Pályáztunk a tűzoltószertár korszerűsítésére, szeretnénk egy nagyobb kapacitású tűzoltókocsihoz jutni. Sürgősen meg kell oldanunk a piactér kialakítását is, mert egyre többen jönnek hozzánk a határ másik oldaláról, s néha a közlekedés rendjét is zavarja, ahogy az út szélén kipakolnak. Célunk még a közbiztonság javítása, szó van a polgárőrség újjászervezéséről. Jegyzet Egyértelműbb szavakkal Réti János rv ebrecenig merészkedő JL/ szolgáltató iroda sajtótájékoztatóján a Nyíregyházáról érkezett újságíró, miután meghallgatta és feljegyezte a kezdeményezés leglényegesebb ismérveit, elemi kötelességének érzi, hogy kérdezzen. Megkérdezze mindenekelőtt a tulajdonosok képviseletében jelen lévő úrtól, hogy a cég tevékenysége milyen módon jelenik meg Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, milyen elképzelések célozzák az egész Kelet-Magyarországra kiterjedő szolgáltatást. Az udvarias, ám — mint kiderül — konkrétumot alig tartalmazó válasz azzal kezdődik, hogy igen, szándékukban áll FELVÁLLALNI a mi megyénk gondjait is, amennyiben... Es a Sza- bolcs-Szatmár-Beregből érkezett újságíróban ekkor megindulnak az ellenkezés hullámai. Legfőképp a FELVÁLLALÁS kifejezés miatt. Mert ugyebár tisztában vagyunk mi az összes hátránnyal, amit le kellene dolgoznunk, be kellene hoznunk, de az, hogy a nálunk való befektetés, fejlesztés, termelés, szolgáltatás, egyáltalán jelenlét VÁLLALÁST jelent, méghozzá enyhén patetikus hangsúly kíséretében, az kifejezetten rosszul esik. A vállalás ugyanis a legelterjedtebb értelmezés szerint áldozattal jár. De a szabadversenyes kapitalizálódás ezen kezdeti szakaszában —amit mi lányos zavarunkban szociális piac- gazdaságra való átállásnak titulálunk — ki vállal akár minimális áldozatot is valakiért, vagy valamiért? Ki mer itt—egyelőre legalábbis — hosszú távú megtérüléssel számolni, amikor a haszon a jelenlegi értékrendünkben csak akkor haszon, ha legalább villámgyors és minimum hatalmas. Mindazok, akik teret akarnak nyerni az ország keleti vidékein, akik tevékenységükkel érvényesülni tudnak, vagy legalábbis szándékoznak ebben a centrumtól távol eső régióban, azok nem FELVÁLLALNAK, hanem számolnak, méghozzá racionális üzleti meggondolások alapján. Amit vállalnak, az nem Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye, nem a hátrányok leküzdéséért hozott anyagi és emberi áldozat, hanem a valamivel nagyobb kockázat olykor jóval nagyobb haszon reményében. Ezért hát szeretnénk, ha aki ide eljön — legyen külföldi, vagy magyar, befektető, üzletember, műszaki zseni, vagy színházteremtő művész — ne úgy lépjen a hozzánk vezető útra, mintha áthatolhatatlan dzsungelbe, sivatagba, netán hómezők felé, esetleg megmászhatat- lan meredekre indulna, amiért részvét és csodálat illeti meg, hanem úgy, mint aki hisz a velünk való együttműködésben. A FELVÁLLALÁS kihangsúlyozása nélkül. Nagyobb szigorúság a kiskorúak védelmében G. Bojté Gizella Budapest (KM) — A parlament márciusban több, közérdeklődésre számot tartó ponton módosította a Büntető Törvénykönyvet. — A cél az volt — mondta dr. Bárd Károly helyettes államtitkár nemrég egy sajtótájékoztatón —, hogy a jogbiztonságot hosszabb időre megteremtsék, a tett súlyához igazítsák a büntetést, a bírák döntési mozgáskörét is szélesítsék — a felesleges megkötöttségeket törölve. A törvény fokozott büntetőjogi oltalmat kíván biztosítani a gyermekeknek, ezért a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében szigorítja a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények büntetőjogi felelősségre vonását. Új minősítő körülménynek számít és súlyosabb büntetést kap az, aki a cselekményt kiskorú sérelmére követi el. A májusban hatályba lépő rendelkezések között ezentúl nem szerepel az üzletszerű kéjelgés büntethetősége. A mai társadalmi, politikai helyzethez igazodva új büntetőjogi tényállásokat is bevezettek a törvénykönyvbe, így az emberrablást, a nemzeti jelkép megsértését, a közveszéllyel fenyegetést. Külön paragrafusban szerepel a személyes adatokkal való visszaélés, a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettségek megszegése és a szerzői jog megsértése. Újraszabályozták a kábítószerrel összefüggésben elkövetett bűncselekményeket. A törvény módot ad arra, hogy a kábítószerfogyasztók esetében mellőzzék a felelősségrevonást, ha a gyógyítás nagyobb eredményt ígér. Az Igazságügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón a törvénymódosítás előkészítésében közreműködő szakemberek véleménye az volt, hogy a módosításokkal egy kiegyensúlyozottabb — nem szigorúbb és nem is enyhébb — szankciórendszert sikerül megvalósítani. A többszörös és különös visz- szaesőknél nem teszik kötelezővé a szabadságvesztés kiszabását, ha az illető másik bűncselekményt követett el és azt nem kizárólag szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. A visszaesőknél a szabadságvesztés alsó határa magasabb, mint más elkövetőknél, és a kiszabható évek száma is több lehet. A jelenlegi módosítással a szabadságvesztés alsó határát emelő rendelkezést — a bíróságoknak ezzel nagyobb mérlegelési lehetőséget teremtve — eltörölték. A kijelölt munkahelyen végrehajtandó javító-nevelő munkát és a szigorított munkát kiiktatták a büntetési nemek köréből. Jelentősen felemelték a pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés összegét.
