Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

1993. március 17., szerda GAZDASÁG Kelet-Magyarország f 13 A Nyírfrost-IBG tavaly nyáron átadott vasmegyeri mélyhűtőüze­mében 2300 tonna zöldség és gyümölcs tárolható -26”C-on. Termé­keik szinte teljes mennyisége a közös piaci országokba kerül, mun­kaalkalmat adva 180 környékbelinek. Képeinken a mélyhűtött egrest válogatják, tisztítják Szekeres Tibor felvételei Nincs idő betanulásra A bérmunka nyereséget hoz a szövetkezetnek Költségvetési hiány Párizs (MTI) — A terve­zettnél több mint két és fél­szeres, 226,3 milliárd fran­kos hiánnyal zárt tavaly a francia költségvetés, a pénzügyminisztérium által most közzétett végleges adatok szerint. Ez a bruttó nemzeti termék értékének 3,2 százaléka, vagyis ma­gasabb, mint amit az Euró­pai Közösség tagállamai­nak maastrichti szerződése lehetségesnek tart a gazda­sági és pénzügyi unióban résztvevő országok számá­ra. Az EK „norma” legfel­jebb három százalékot en­gedélyez. A tényleges hiány még ennél is nagyobb, mert de­ficites volt számos szociá­lis intézmény és igen sok önkormányzat is. Ezzel a hiánnyal együtt már a GDP 3,8 százalékát is meghalad­ja a túlköltekezés. A tavalyi költségvetés eredetileg valamivel keve­sebb mint kilencvenmilli- árd frankban tervezte meg a hiányt. Bár az adatot me­net közben módosították, még így is csak valamivel százmillió fölötti összeget engedélyezett a törvényho­zás. Egy évvel korábban a költségvetés hiánya 131 milliárd frank volt, 1990- ben csak 93 milliárd. A francia költségvetési hiány nincs jelentős kihatással Európa gazdaságára. Fehérgyarmat (KM - MCS) — Új típusú szövetke­zetként működik tovább a fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet, ahol a vagyont nevesítették. A tervek szerint a gazdasági körülmények változásával részvénytársasági vagy ve­gyes vállalati formát fognak választani. Egy külföldi partnerrel kö­zös társaság létrehozásánál a magyar fél elsősorban a ki­szolgáltatottság miatt aggódik, hangsúlyozta Tankóczi László, a szövetkezet elnöke. Bár a társ munkát ad, de ennek leg­többször megkéri az árát is. Ez az új forma azért is vetődött fel a szövetkezetnél, mert je­lenleg is a klasszikus értelem­ben vett bérmunkában dolgoz­nak. Hosszasan sorolja az elnök a külföldi megrendelőket, hi­szen holland, francia, két né­met és három svájci céggel is kapcsolatban állnak, akik a cérnától kezdve az alapanya­gig mindent adnak, a készter­méket pedig Fehérgyarmaton állítják össze. Határidő, minőség — Egyszer kell a nyugati konfekcióipari piacra bekerül­ni, ahol a jó referencia, az első osztályú minőség, a határidő betartása hozza a többi vevőt is — mondja az elnök. — A megrendelők rendelkeznek egy olyan információsbázis­sal, amely az adott ország gyártóit rangsorolja. Termé­szetesen a legjobbakat keresik meg és azokat ajánlják egy­másnak. A svájci piacon nem­rég ismét jelentkezett egy újabb partner, aki velünk sze­retne gyártatni. Ezek a mun­kák nyereséget hoznak szá­munkra. Maximális terhelés A női konfekcióra szakoso­dott szövetkezetnél nem elég­szenek meg azzal, hogy a part­nerek más külföldi cégnek is ajánlják a szövetkezetét, ha­nem egy budapesti kft., amely­nek egyik tulajdonosa a szö­vetkezet is, önállóan végez pi­ackutatást a gyarmatiaknak. A leinformálás persze erről az oldalról is érvényes, hiszen a fizetőkészséget a mieink is vizsgálják. A bérmunka jelenleg a ma­ximális leterhelést adja a szö­vetkezet számára, ugyanakkor az elnök szerint, ha a külföl­diek találnak még nálunk is olsóbb munkaerőt Kelet-Eu- rópában, akkor azonnal válta­nak és máshova viszik a mun­kát. Belföldre évente 15 ezer t kosztümöt, blézert és szoknyát szállítanak, többségében saját modelljeik alapján készítik a hölgyek számára ezeket a ter­mékeket. Idehaza legnagyobb vevőik a Skála Mátra illetve a miskolci Rutex. A palettán a pasztell színeket kedvelik a vevők a legjobban, a modellek közül a ruha és a blézer kom­binációját illetve a ruha alatti rövidnadrágot. Érdekesség, hogy a külföldiek eltérő kor­osztályok számára rendelnek tőlük ruhát, az egyik német cég extra méretű hölgyek szá­mára készít ruhaneműt. Ezek­hez az igényekhez igazodva egyébként a szövetkezetnél a géppark egyik részét lecseré­lik. — Az utánpótlás bázisunk adott, saját tanműhelyünket 20 éve üzemeltetjük — mondta az elnök. — A helyi szakmun­kásképzővel közösen szervez­tük meg az oktatást, végzés után a hozzánk járó diákok 50-60 százalékát foglalkoz­tatjuk. Létszámunk emiatt is évek óta stabil, jelenleg 268- an dolgoznak nálunk. Felvétel folyamatosan van, annyi a munkánk, hogy alig győzzük. Erre csak egy példa: külön­böző modellekből például 250 ezer szoknyára lenne megren­delésünk. Románokkal, ukránokkal Terveink között szerepel, hogy két román és egy ukrán üzemmel közösen fogunk gyártani. Velük csak akkor tudunk üzletet kötni, ha szak­embereket ültetnek a gépek mögé, mert nincs idő betanu­lásra, már az első blézernél vagy szoknyánál első osztályú minőséget kell gyártani. Piacra lépett az Aleko is Debrecen (KM) — A volt szocialista országok legú­jabb, környezetkímélő autó­ja az Aleko. Hazánkban, il­letve a Merkur debreceni te­lepén csak jó néhány hete forgalmazzák. Az Aleko áramvonalas ka­rosszériája azonos a pár éve forgalomban lévő új Moszk­vics karosszériájával. Ám 1600 köbcentis Lada-motor van benne, Samara porlasztó­val és katalizátorral. A katali­zátor miatt 95-ös ólommentes benzint fogyaszt a gépkocsi, országúton az ötödik sebes­ségben 6,5-7 litert. A kocsi belseje kárpitozott, a műszer­fala a nyugati kocsik műszer­falára emlékeztet. A magas kerekek miatt az Aleko várha­tóan a rossz szabolcsi utakon és a dűlőutakon is megbízha­tóan közlekedik. Az Aleko külseje Moszkvics, motorja Lada Gazdasági jegyzet _____________ Pártoljuk a hazait Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — „ Vedd a hazait és védd a munkahelyedet!” — szólítja meg az állampolgárt mosta­nában több szervezet. Nem egy gazdasági vezető köve­teli kétségbeesetten: korlá­tozza az állam az ágazatát a tönk szélére sodró külföldi termékek behozatalát. Kez­detben az területéről hallat­szottak segélykiáltások az országba ömlő külhoni ter­mékek miatt, egy idő óta azonban már az élelmiszer- gazdaságból is érkeznek vészjelzések. A tejiparnak például ko­moly konkurenciát jelente­nek a profitot előlük elszip- kázó, nyugatról importált feldolgozott készítmények (elsősorban a gyümölcsjog­hurtok). Eközben — mint az ipari vezetői mondják — mind többet kell kifizetni a tejtermelőknek, hogy azok ne hagyjanak föl a tehén­tartással. Hasonló gondjai vannak a hazai édesiparnak, a legálisan importált mellett a csempészett italokkal tönk­retett szesziparnak, s még sorolhatnánk az élelmiszeri­parunk egyéb ágait. Legújabban a magyar vetőmag előállítók és forgal­mazók hallatták szavukat a termelők hazafias érzületé­re, jól felfogott, hosszú távú érdekeire apellálva. Amikor hazai vetőmag vásárlására biztatják a magyar gazdál­kodókat, arra akarják ráirá­nyítani a figyelmet, hogy ha a vetésterületnek legalább egy jelentős hányadában hazai vetőmagvakat hasz­nálunk, akkor nem sorvad el rövid idő alatt a honi ne­mesítés. Nem marad egyed­uralkodó, az áraiban most még önmérsékletet tanúsító, de a magyar versenytárs kidőlése után termékeiért akármennyit is elkérő külföl­di cég. Okos én’elés, amelyik nem kizárólagosságot, csupán tisztes részesedést javasol a hazai termékeknek az itthoni piacon. Miután pedig több magyar termékre is igaz, megfontolásra érdemes a hazai vásárló számára min­den ilyen, a magyar gaz­daságot pártoló, mondhatni kossuthi gondolat. Fontoljuk meg hát vásárlásainknál — legyen szó mosóporról, tej­termékről vagy vetőmag­vakról —, hogy ha van jó mi­nőségű hazai termék, leg­alább időnként válasszuk azt is. Persze azzal együtt, hogy szükség van a magyar gazdaság termékeinek vé­delmére, a fogyasztó szem­szögéből Isten ments meg­szüntetni azt a versenyt, amelyik választékot nyújt, árakat tart féken, és egyre jobb minőségre kényszeríti a termelést. A bezárkózás is öngól lenne. Csődtörvény-módosítás Budapest (MTI) — Ké­szülő törvénytervezet sze­rint a csődbejelentéshez a jövőben a hitelezők hozzá­járulása is szükséges lesz - mondta Dobrocsi Gábor, a Pénzügyminisztérium munkatársa a Magyar Gazdasági Kamara jogi ta­gozatának ülésén. A jelzett változtatás azt szolgálja, hogy elejét vegyék a mega­lapozatlan csődbejelenté­seknek. A tervezet alapján a hite­lezők többségének, legalább 51 százalékának beleegye­zése kell a csőd megindítá­sához, s szükséges az is, hogy a követeléseknek leg­alább a 60 százaléka felett rendelkezzenek. A másik lé­nyeges változás a tervezet szerint, hogy a csődtörvény­ből kikerül a kötelező ön­csőd, vagyis megszűnne az a merev előírás, amely a cé­geket 90 napon túli lejárt tar­tozás esetén a procedúra el­indítására kötelezi. A csődtörvény módosítá­sán az Igazságügyi Minisz­térium és a Pénzügyminisz­térium szakemberei dolgoz­nak. A módosító tézisek a közeljövőben kerülnek a kormány elé. Árfolyamok_____________ T őzsde Index március 16-án: 722,11 (+1.43) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. március 16. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 123.92 126,72 126,16 126,86 Ausztrál dollár 60,76 62,00 55,99 56.29 Belgafrank(lOO) 251,91 256,57 251,68 252.84 Dán korona 13,48 13,74 13,49 1355 Finn márka 14,19 14,59 15,15 15,25 Francia frank 15.26 1554 15,32 15.40 Holland forint 46.17 47,03 46.06 46.28 ír font 125.95 12855 137,60 138,24 Japán jen (100) 73,31 74,51 66.73 67,03 Kanadai dollár 68,89 70,29 64,84 65,18 Kuvaiti dinár 279,83 285.33 272,85 274,23 Német márka 51,89 52.85 51.80 52.04 Norvég korona' 12,19 12,43 12,19 12,25 Olasz líra(IOOO) 53,57 54,85 56,05 57,33 Osztr. sch-(lOO) 737,67 751,27 736.83 740,23 Port. esc.(lOO) 55,58 56,88 57,51 57,79 Spanyol pes.(lOO) 72,50 74,02 73,17 73.55 Svájci frank 56.66 57,74 56.46 56.74 Svédkorona 10,95 11.21 11,53 11.59 USA dollár 86.17 87.73 83.45 83.85 ECU 100.64-102.60 101.50 102,00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents