Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
1993. március 16., kedd Keiet-Magyarország ] ] Megbomlott a hatalmi egyensúly Jelcin és környezete a kongresszus által okozott politikai károk femérésével foglalkozik Moszkva (MTI) — Az aggasztó oroszországi helyzetre, a kommunista nómenklatúra visszatérésének veszélyeire hívta fel a figyelmet hétfői nyilatkozatában Borisz Jelcin. Az orosz államfő szerint a szombaton zárult kongresszus megbontotta a hatalmi egyensúlyt, veszélybe sodorta az államiságot és a népszavazás elutasításával megsértette az alkotmányt. Jelcin hétfőn szóvivője útján közzétett nyilatkozatában jelezte: jelenleg a „kongresszus által okozott politikai károk méreteinek felmérésével” foglalkozik, s várhatóan a közeli napokban határozza meg válaszlépéseit. — A Vm. népképviselő kongresszus eredményei mély aggodalomra adnak okot. A tanácskozás elvetette az alkotmányos válság közös erővel történő megoldását. Határozata tovább súlyosbította a megbomlott hatalmi egyensúlyt és veszélybe sodorta az ország állami berendezkedését, a közrendet — hangoztatta az elnök. A kongresszus felhívását Jelcin a nép megtévesztésére irányuló lépésnek nevezte, s külön is emlékeztetett arra, hogy a tanácskozás az elnököt és a kormány tagjait fenyegető kijelentéseknek engedett teret, nyíltan lépéseket tett a tévé és a rádió, valamint a főbb tömegtájékoztatási eszközök megszerzésére. Mindez az államfő szerint azokat a törekvéseket jelzi, amelyeket a kongresszust is vasmarokkal irányító parlamenti vezetés tűzött célul. — Egy olyan kísérlettel állunk szemben, amely azt célozza, hogy a hatalom a szovjetek kezében összpontosuljon, hogy a kommunista nómenklatúra ismét megragadja az irányítást, s visszavegye az 1991. augusztusa utáni demokratikus vívmányokat — szögezte le Jelcin. Hozzáfűzte, hogy Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök kongresszusi beszéde lényegében az erre irányuló nyílt felhívásként fogható fel. A nyilatkozat sokat se- jtetően és némiképp a szovjet korszak politikai gyakorlatára emlékeztetve kitért arra, hogy az államfő címére „üzenetek sokasága érkezik az ország térségeiből, különféle vállalatoktól és társadalmi szervezetektől azzal a felszólítással, hogy védje meg a demokráciát és akadályozza meg a kommunista restaurációt.” A szőnyeg alá söpörték a problémákat Lapvélemények, értékelések a hatalmi válságot megoldani hivatott kongresszusról Moszkva (MTI) — Politikai célok helyett a gazdasági rendszerért folyt a harc a nép- képviselők kongresszusán — jelentette ki Lev Ponomarjev, a Demokratikus Oroszország nevű tömörülés parlamenti frakciójának egyik vezetője. A politikus a Postfactum független moszkvai hírirodának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Oroszországban jelenleg rendszerváltás megy végbe, s a demokratikus erők legfontosabb feladata, hogy mindent megtegyenek a polgárháború elkerülése érdekében. A hadsereg, az állambiztonsági szolgálat és a rendőrség szerinte továbbra is az államfőnek engedelmeskedik majd, mivel ő a fegyveres erők fő- parancsnoka. Nyikolaj Rjabov parlamenti alelnök vasárnapi televíziós nyilatkozatában a kongresszus legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy a továbbiakban alkotmányos keretek között folytathatják a reformokat. Az eltörölt népszavazással kapcsolatban a politikus felhívta a figyelmet: .nem az akarat kinyilvánításának lehetőségétől akarják megfosztani az embereket, pusztán arról van szó, hogy a jelen pillanatban az állam nem kész rá. Rjabov külön kiemelte azt is, hogy a kongresszus kötelező érvényű határozatot hozott a szövetségi szerződés jogi mechanizmusának mielőbbi kidolgozásáról. Ezzel, legalábbis szerinte, konkrét feladat elé állította a parlamentet, az államfőt, a kormányt és a köztársaságokat. Oleg Plotnyikov, a Váltás — új politika nevű frakció képviselője úgy nyilatkozott, hogy a kongresszus nem oldotta meg a hatalmi ágak viszonyának kérdését, csupán szőnyeg alá söpörte azt. Gyilkosságok New York (MTI) — A múlt héten lemondott védelmi miniszter és más főtisztek felelősek a Salvadort polgárháborúban elkövetett gyilkosságokért, az ország érseke, jezsuiták és apácák megöléséért. Ezt tartalmazza a Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár által kiküldött bizottság jelentése, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra New Yorkban. Az ország hosszú polgárháborúja után a kormány és a Farabundo Marti Felszabadítási Front közötti egy évvel ezelőtti megállapodás egyik pontja volt, hogy a háborús bűnöket kivizsgálják. A testület jelentése megerősítette a régi keletű vádakat, hogy a salvadori hadsereg akkori vezetőinek parancsára követték el a gyilkosságokat olyan személyek ellen, akiket a felkelőkkel való rokonszenvezéssel gyanúsítottak és a felelősséget a gerillákra próbálták hárítani. Az utóbbiakat viszont a vizsgálat egy sor egyéb politikai gyilkosságban találta vétkesnek. René Emilio Ponce salvadori védelmi miniszter, a jezsuiták meggyilkolásának egyik felelőse a jelentés hírére a hét végén már lemondott. Más, az ügyekért felelős tisztek azonban amerikai sajtójelentések szerint változatlanul aktívak. A salvadori kormány a 80-as években több, mint hatmilliárd dollár értékű amerikai támogatást kapott, hadseregénél amerikai kiképzők dolgoztak. A cél az volt, hogy megakadályozzák a baloldali felkelők győzelmét. A CBS tv vasárnap esti riportműsorában arról számolt be, hogyan tagadta le, tussolta el annak idején a Ronald Reagan vezette amerikai kormány nők, gyermekek lemészárlását a háború idején egy salvadori faluban. Mitterrand moszkvai útja Párizs (MTI) — „Ha nem mutatjuk meg támogatásunkat Jelcin iránt, akkor tovább gyengítjük helyzetét” — jelentette ki Francois Mitterrand francia elnök moszkvai látogatása küszöbén Jean Musitelli, az elnök szóvivője. A francia államfő kedden tesz egynapos villámlátogatást az orosz fővárosban, Útját már korábban bejelentették, de annak most különös jelentősége lesz, mivel — Musitelli szavai szerint — arra Oroszország számára „különösen bonyolult időszakban” kerül sor. Mitterrand elvben a francia-orosz barátsági szerződésben előírt éves konzultációra megy Moszkvába. A francia elnök azonban most a Nyugat első legmagasabb szintű képviselője lesz a múlt heti parlamenti válság után az orosz fővárosban Borisz Jelcinnél, s mivel egy héttel korábban Bili Clinton amerikai elnökkel tanácskozott, egyebek között az oroszországi helyzetről, útja kifejezetten a Nyugat Jelcin iránti támogatásának jelképe lehet. A gazdaságilag legfejlettebb hét ország képviselőinek hongkongi tanácskozását követően pedig már arról is hírt adhat az orosz elnöknek, hogyan képzelik el megsegítését gazdasági téren, politikai helyzetének erősítésére, illetve meddig hajlandó a Nyugat támogatni Jelcin politikáját. Párizs jelentős mértékben kivette részét eddig Oroszország megsegítéséből. A közvetlen francia hitelek és segélyek összege 1990 óta mintegy 16 milliárd frankot tesz ki, s további négymilliár- dot az EK által kezdeményezett segélyakciók keretében folyósítottak. Mitterrand a jelek szerint most is kilátásba helyez majd további francia támogatást Jelcinnek, de a franciaországi választások küszöbén erről minden bizonynyal csak kevés konkrétumot tud mondani. Javulóban a lengyel gazdaság Varsó (MTI) — Lengyel- ország vezet a térség országai között folyó gazdasági versenyben — állapította meg a Slowo című lengyel katolikus napilap hétfői elemzésében. A közép- és kelet-európai térség országaival, valamint a szomszédos szovjet utódállamokkal összehasonlítva a lap szerint a gazdasági reform a lengyeleknél ment a legmesz- szebbre, s egyedül itt sikerült megfékezni a gazdaság hanyatlását. Az elmúlt évben Lengyelország ipari termelése 4,2 százalékkal növekedett, ami példátlan e környéken, s az elsősorban az aszály okozta 12 százalékos mezőgazdasági termeléscsökkenés is 2-3 százalékkal kevesebb a magyarországinál. Ami a költségvetés helyzetét illeti, a lengyel deficit az IMF-fel megállapodott mértékű, mintegy 6 százalékos volt, míg Ukrajnában a GDP 40 százalékát tette ki, Magyarországon pedig háromszorosa vo(t a Nemzetközi Valutaalappal megállapodottnak. GORAZSDE, KELET-BOSZNIA: Az ostromlott boszniai város, Gorazsde lakosai csomagolják ki az amerikai légi segélyt AP-feivétei Megtartják az oroszamerikai csúcstalálkozót Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök a továbbiakban is támogatja Borisz Jelcin reformpolitikáját — hangsúlyozta vasárnap George Stephanopo- ulos, a Fehér Ház szóvivője. — Clinton a jövőben is határozottan támogatni kívánja az oroszországi demokratikus és gazdasági reformokat — nyilatkozta a CBS amerikai tévécsatornán szereplő Fehér Ház-i illetékes és hozzátette: az amerikai elnök támogatja Borosz Jelcint, az egyetlen oroszországi vezetőt, akit szabad és demokratikus úton választottak meg. Stephanopoulos leszögezte: nem változik az amerikai-orosz csúcstalálkozó időpontja; azt a kanadai Vancouverben április 3-4- én tartják meg. Vladimír Meciar ismét Bősről nyilatkozott Pozsony (MTI) — Rendszeres vasárnap esti televíziós beszédében Vladimir Meciar több magyar vonatkozású kérdésről beszélt, és részletesen szólt a bősi erőművel kapcsolatos vita szlovák megközelítéséről is. A miniszterelnök Szlovákia védelmi kérdésekben képviselt álláspontjáról szólva hangsúlyozta: — Abból indulunk ki, hogy minket sem veszélyeztetnek és mi sem veszélyeztetünk senkit. Azt mondta, hogy Szlovákia a saját biztonságát és a szomszédos országokét egyként tekinti érdekének, de nem szeretné, ha olyan védelmi rendszerek jönnének létre, melyek újra a felosztás veszélyével fenyegetnék Európát. Országa a feszültségek csökkentését és az új konfliktushelyzetek megelőzését tartja fontosnak. Ezért történt, hogy Magyarország tervezett, 800 milliós orosz fegyverbehozatali tervének „tényére, mint nyugtalanító és nem mint fenyegető tényre reagáltunk” — mondta Meciar. Véleménye szerint az ilyen jelenségek a fegyverfelhalmozás láncreakcióját indíthatják el. Külföldi tárgyalásairól szólva elmondta: a Szlovákia társulási szerződését érintő tárgyalásokon, rendszeresen szó esik három kérdésről, és ez szerepelt az Európa Tanács szlovákiai vizsgálódásának homlokterében is: kisebbségek, Bős, hadiipar. Utalt rá: nem tudni, milyen lesz majd az ET-bi- zottság szlovákiai jelentése, de amit látni akartak, azt láthatták és tapasztalhatták, hogy az állam folyamatosan figyelemmel kíséri a polgári jogok kérdéseit. Vladimír Meciar televíziós beszédében külön hangsúlyt kapott a bősi kérdés. A kormányfő egyetlen szóval sem érintette az Európa Parlament nagy szavazattöbbségei megszületett határozatát, mely a bősi kérdésben való tartózkodó magatartásra inti Szlovákiát. Ide tartozik, hogy a szlovák hírközlő szervek továbbra sem tettek közé más, erre vonatkozó értesülést, mint azt, amit a magyarországi lapokra hivatkozva közöltek. Havel elnök Bécsben Bécs (MTI) — Ausztria és Csehország szoros együttműködését, a közös állás- foglalások keresését javasolta Václav Havel cseh államfő hétfőn a bécsi egyetemen tartott előadásában. Ehhez szükséges a történelem által felhalmozott akadályok lebontása — az értelmiség segítségével. Csehországnak és Ausztriának a sok közös hagyomány ellenére sem sikerült a huszadik században megfelelő kapcsolatot kiépíteni — mondotta Havel, aki hivatalos ausztriai látogatásának első napján megtartott előadásában rövid áttekintést adott a Monarchia összeomlása utáni időszakról. Kevés a politikusnő Budapest (MTI-Panorá- ma) — A francia nemzet- gyűlés 577 képviselője közül mindössze 33 a nő. Ez 5.7 százaléknak felel meg. A választók 53 százaléka, de a képviselőjelölteknek csak 20 százaléka tartozik a „gyengébb” nemhez. A két hagyományos jobboldali pártban, amely a közvélemény-kutatások szerint győzni fog, a női jelöltek aránya: 6,3 százalék az új qaulleista RPR listáján és 6.8 a jobboldali liberális UDF-én. A szocialista pártban is alig jobb a helyzet, 8,3 százalék a női képviselő- jelölt. S a zöldek, akik pedig programjukban a nemek egyenlőségét hirdetik, nem több mint jelöltjeik 13,2 százalékát állították nők közül. A legtöbb nőt a másik környezetvédő párt, a Généra- tion Ecologie jelölte: 19,1 százalékot. Az Európai Közösségekben csupán Görögországnak vannak kisebb arányban nők a parlamentben, mint Franciaországban. Dánia vezet 33 százalékkal, utána Németország következik (28,7), majd sorrendben Hollandia (25), Belgium (19), Luxemburg (14,6), Spanyolország (14,6) Írország, amelynek köztársasági elnöke nő (12). Az Európa Parlamentben 20 százalék a nőképviselők aránya. Maguk a politikusnők különbözőképpen magyarázzák csekély szerepüket a francia politikában, amely azért is szembeszökő, mert nők teszik ki az aktív népesség 44 százalékát. ■' KÜLPOLITIKA
