Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
keiet-Magyarország 9 Táplálni a nemzet emlékezetét Ünnepi megemlékezés, zászlófelvonás a budapesti Kossuth Lajos téren Budapest (MTI) — Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 145. évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezések sora a Kossuth Lajos téren kezdődött el hétfőn délelőtt 10 órakor. Az Országház előtti téren katonai tiszteletadás mellett a Himnusz hangjaira felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját. Ezután Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke a megemlékezés koszorúját helyezte el Kossuth Lajos szobránál. A nemzeti ünnepen a hat parlamenti párt közös felhívására összegyűlt többezres tömeg a koszorúzást követően a Múzeum kertbe vonult. Antall József miniszterelnök hétfőn délelőtt a televízióban 1848-49 örökségéről beszélgetett Osskó Judit szerkesztővel. A kormányfő hangsúlyozta: 1848-49 a nemzettudat szempontjából nagy közös örökség. Ebből merítettek 1918-ban az őszirózsás forradalom idején is, de 1956 egyértelműen a 48- as szellem újjászületésének tekintendő. így van ez a legújabb átalakulásban is — mondta Antall József —, aki utalt arra, hogy a magyar miniszteriális kormányzás is a 48-as hagyományokon alapszik. Megítélése szerint 1848 a parlamentáris demokrácia, sőt a piacgazdaság szimbóluma. A miniszterelnök hozzátette: ma is ugyanazokról a témákról vitázik a közvélemény, mint 1848—49-ben: az adórendszerről, a terhes örökségről. A forradalom és szabadság- harc különleges értékekeként nevezte meg Antall József azt is, hogy egyesítette az országot, és a nemzet számára tömegélménnyé tette a nemzeti összetartozást. A miniszterelnök kiemelte: a reformkorban a magyarság rendkívüli európai érdeklődését mutatta, hogy a nemzet nagyjai tanulmányozták az angol és az amerikai demokráciát, és a francia forradalom története a magyar ifjúság meghatározó élménye volt. Antall József ugyanakkor szomorúan szólt arról, hogy Batthyány Lajos, Széchenyi István és Kossuth Lajos hiába keresték a békés megoldásokat, hiába volt békés a pesti forradalom, Európa és a világ félt a forradalmi mozgalomtól, külpolitikailag pedig a térség egyensúlyának megbomlásától. Csak a szabadságharc leverése után nyilvánult meg a hazánk iránti rokonszenv. Antall József kijelentette: időnként vádként hangzik el ellene, hogy ódivatú politikus, aki „elmaradt” a XIX. században. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök rámutatott: őt mint politikust a XIX. és a XX. század érdekli, mert hiszen mindenki, akit foglalkoztat a XX. század, az előző századból merít Magyarországon. Antall József személyes családi élményeit is felelevenítve szólt arról, hogy a szülők és nagyszülők kötelessége a történelmi emlékek továbbadása. Megítélése szerint azonban a második világháborúról és 1956-ról a szülők nem beszéltek gyermekeiknek, és így megszakadt a nemzet emlékezete. Hozzátette: bár a családi visszaemlékezéseket semmi nem pótolhatja, de ha az iskola jól tanít, akkor a gyermekek ismét elkezdenek kérdezni a múltról. Ünnepség a Petőfi-szobornál Budapest (MTI) — Ideje szabad lélekkel, igaz hangon ünnepelni március 15-ét, hiszen a jövő a miénk, és ezt nem veheti el tőlünk senki — hangoztatta ünnepi beszédében Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a Petőfi-szo- bomál rendezett megemlékezés szónokaként. A 145 évvel ezelőtti forradalmi napra emlékezve Demszky a 12 pontból az elsőt, a sajtószabadság megvalósítását emelte ki, és felidézte, hogy a rendszerváltozást előkészítő megmozdulásokon is ez volt az egyik legfontosabb követelés. A márciusi forradalmat és az 1989- es fordulatot párhuzamba állítva ugyanakkor rámutatott: a mostani szabadság kivívásához nem kellett fegyver, nem volt szükség forradalomra. A békés átalakulás éppen azt mutatta meg, hogy a polgárok fegyvertelen ereje nagyobb lehet a korlátlan elnyomó hatalomnál, a fegyveres erőnél. 1989 példa arra, hogy nem az az erős, aki erőszakos — tette hozzá a főpolgármester, majd kijelentette: erősek vagyunk, mert jobban bízunk a szó erejében, mint az erőszakszervezetekben. Éppen ezért sem jobb-, sem baloldali demagógia nem keríthet a hatalmába bennünket. Demszky Gábor röviden felidézte az elmúlt évtizedekben a Petőfi-szobornál a rendőri, titkosrendőri ellenőrzés szorításában megtartott vagy éppen szétoszlatott március 15-i megemlékezéseket. Utalt arra, hogy ma már nem harcolni kell a szabadságért, hanem vigyázni kell rá, mégpedig a saját kishitűségünktől, türelmetlenségünktől is megóva azt. Ennek kapcsán a főpolgármester bírálta mindazokat, akik „a múlt ábrándjaival hitegetnek”. A jólétet csak a szabadság és a demokrácia hozhatja meg, szabadság nélkül nem lesz kenyér sem — szögezte le a főpolgármester, aki beszédét zárva sürgette, hogy a határon túli magyarok is mindenütt szabadon ünnepelhessék március 15-ét. Szabadságot és jogot akarunk Kolozsváron és Újvidéken egyaránt, hogy az ott élő magyarok velünk együtt magyarul ünnepelhessenek ezen a napon — mondotta Demszky Gábor. A Petőfi-szobornál rendezett megemlékezést követően a Kossuth téren a fővárosi ön- kormányzat kulturális műsorával folytatódott az ünnepi program. Kárpátalján is fejet hajtottak A Beregi Ünnepi Hét beregszászi kulturális eseményei március 15-e szellemében Beregszász (KM - Gy. L.) — A gazdag program minden rendezvényén jelen volt március 15-e szelleme, valamint az a gondolat, hogy a magyar nép, bár szétszabdalják mesterséges határokkal, egy és oszthatatlan. Éppen ezért — hangsúlyozta Dalmay Árpád, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Szervezetének elnöke az ünnepélyes megnyitón — a mai Magyarország határain kí- vülrekedt magyarság számára talán még fontosabb, hiszen Médiaügy Budapest (MTI) — Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén folytatja a rádió és a televízió felügyeletéről szóló 1974-es kormányhatározat alkotmányossági vizsgálatát. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság 1992. június 8-án kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek ítélte a 1047/1974.(XI. 18.) kormányhatározat 6. pontját, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. A határozat rámutatott arra, hogy a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket törvényben kell szabályozni. A kifogásolt rendelkezés nem a kormányfelügyelet ténye miatt alkotmányellenes, hanem a befolyását kizáró garanciák hiánya miatt. magyarságból, emberségből sokkal nehezebb körülmények között mérettetnek meg. Ki hinné, hogy egy másik forradalomnak, az ’56-osnak is voltak beregszászi résztvevői. Oromos Istvánnak Pová- zsay Sándor, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja nyújtotta át az 56-os emlékérmet. Az együvé tartozás gondolata hatotta át a Hármashatár Irodalmi Társaság összejövetelét is, ahol megyénket Udud István költő és Márton István, az irodalmi társaság Budapest (MTI) — A pénzügyminiszter a magyar állam nevében 1993. március 29-én Kamatozó Kincstárjegy 1994 /I. elnevezésű, 17 százalék kamatozású, egyéves futamidejű kincstárjegyet bocsát ki legalább 10 milliárd, legfeljebb 20 milliárd forint összértékben. A belföldi magánszemélyek a kincstárjegy lejáratokon a tőke és a kamat kifizetésével egyidejűleg a névérték 1,5 százalékát kitevő kamatprémiumra jogosultak. A kincstár- jegy a 181. nap után a névérték 99 százalékán időarányos kamattal visszaváltható. A kincstárjegy 1993. március 22-26-ig 99,3 százalékos, március 29.—április 2-ig 99,5 százalékos árfolyamon jegyezhető. Az egyéves futamidőt figyelembe véve a magán- befektetők a 99,5 százalékos árfolyamból kiindulva a kaszervezője (mindketten Fehér- gyarmatról) képviselte. Udud István: — Az ilyen találkozások után magyarabb magyarnak érzem magam, hiszen itt is ugyanúgy értik a szót. Örülök, hogy itt lehettem. Emlékezetes, s a rendezvénysorozat talán egyik legszínvonalasabb műsora volt a debreceni Kodály Kórus előadása a beregszászi római katolikus templomban. Bár cudar hideg volt az ősi falak közt, a szívek felmelegedtek, s újra azt érezhettük, amire a matprémium figyelembevételével 19,1 százalékos hozamra számíthatnak. A kibocsátás szervezésével, értékesítésével, a visszafizetés és kamatfizetés lebonyolításával kapcsolatos vezető szervezői feladatok ellátásával a Pénzügyminisztérium az OTP Értékpapír Ügynökség Rt.-t bízta meg. Az OTP Értékpapír Ügynökség Rt. konzorciumot szervez a kibocsátás lebonyolítására (tagjai: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt., Creditanstalt Értékpapír Rt., Daiwa-MKB (Magyarország) Értékpapírforgalmi és Befektetési Rt., Kulturvest Befektetési Kft., Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Tanácsadó Kft., Talentum Értékpapír és Befektetési Ügynökség Rt., Nordline Értékpapír Rt.) és egyéb értékesítő helyeket is bevon. kívülragadt beregiek mindig is vágytak: összeköt bennünket a közös múlt, a közös kultúra, az egy nyelven beszélés. Ézt a gondolatot fejezte ki a vásárosnaményi Schmidt Sándor fametszeteiből, valamint a Beregi Múzeum szőtteseiből válogatott kiállítás. Kétségtelen, hogy a legtöbb embert vonzó rendezvények a tegnapiak voltak, s annak is a fénypontja: a Rákóczi téri Pe- tőfi-szobomál tartott ünnepi nagygyűlés, a koszorúzás a Kossuth-szobomál. Dessewffyszobor Pécs (MTI) — Dessewffy Arisztid honvédtábornoknak állítottak szobrot hétfőn Pécsett, az 1848-as forradalom száznegyvenötödik évfordulóján. Az Aradi vértanúk útját szegélyező tizenhárom kőoszlop közül immár a harmadikon helyezték el a szabadságharc egyik mártírjának emlékművét. A mecsekaljai város polgárai az aradi tizenhármak szobrainak felállítására alapítványt hoztak létre, melynek megbízásából Rigó János szobrászművész formálta meg a császári tisztből szabadságharcos honvédtábornokká, végül aradi vértanúvá lett Dessewffy Arisztid mellszobrát. A szobor méltó emlékezés, és főhajtás Dessewffy Arisztid emlékének, egyben szellemi hagyatéka ápolásának Újabb kincstárjegy Vincze János és kilenc hónapos vadkanja tökéletes vadászcsapat. A jószág fezőre felborzolásával jelzi a közelben rejtőző vadat AP-feivétel Banki hitellel segíteni Budapest (MTI) — Az állattenyésztésben, különösen a tejelő tehenészetekben jelent nagy gondot az aszály miatti kevesebb és gyengébb minőségű tömegtakarmány- termés. A szemestakarmány ára változatlanul magas, január óta 40-50 százalékkal emelkedett. A takarmánybúza ára tonnánként 11 500 forint körül alakul, a takarmányrozs, árpa, zab és kukorica tonnájáért pedig 9 ezer forintot kémek. Jelentősen emelkedtek a tápárak is, ezért megnőtt a kereslet a viszonylag olcsóbb, de gyengébb minőségű tápok és abrakkeverékek iránt — állapítja meg a Földművelésügyi Minisztérium felmérése. Tovább csökken a tejelő szarvasmarha-állomány. Az utánpótlás exportra, vagy vágásra történő értékesítését pedig csak a tejpiaci rendtartás bevezetésével, megfelelő támogatásokkal és elfogadható kamatozású banki hitelekkel lehetne megállítani. A sertéstenyésztők is nehéz helyzetben vannak. A hízó felvásárlási ára tovább csökkent az elmúlt hónapban. Még ezen az alacsony áron sincs azonban kereslet az alapanyag iránt. A húsipari vállalatok mérséklik vágási teljesítményüket és az átvétel ütemét. A regionális és a magánvágóhi- dak szintén kevesebbet vágnak az elmúlt időszaknál. A vágósertés felvásárlási ára a nagyüzemeknél kilogrammonként 88-95, a kisüzemeknél 72-90 forint körül alakul. Az átvételek mérséklése miatt néhány megyében két hete torlódik a vágóáru. Az ásványok, nemes kövek barátainak találkozása Miskolc (KM — B. I.) — Sok szabolcsi ásványbarát is ellátogatott a hétvégén Miskolcra, hogy megszemlélje a föld rejtett kincseit. Látnivaló is volt bőven, és különlegességekben sem szűkölködött a Miskolci Nemzetközi Asványfesz- tivál. Tizenegyedik alkalommal rendezték meg Miskolcon az ásványbarátok találkozóját, amely az idén három napig tartott. Rendkívül gazdag anyagot csodálhattak meg a látogatók, köszönhető ez a nagy nemzetközi érdeklődésnek. A lassan hagyományt teffemtő megmozdulás hírével túlnőtt a régió, az ország határain, s most is kiváló lehetőséget biztosított az ásványok, kőzetek és ősmaradványok, a földtudományok szerelmeseinek a találkozásra, gyűjtemények felfrissítésére. A magyar és a környező országok ásványgyűjtői mellett francia, holland, angol, olasz, sőt még brazil kiállítók is elhozták féltett kincseiket, hogy közszemlére tegyék azokat. A találkozó pénteken fesztiváltúrával kezdődött, Zemplén nevezetes lelőhelyeit keresték fel a résztvevők. Szombaton a szakemberek tartottak tanácskozást a földtani kutatások újabb eredményeiről. Megnyíltak a látogatók előtt a miskolci egyetem főépületének a kapui is, ahol öt földrész ásványai adtak randevút egymásnak. Achátok, ametisztek, akvamarinok, borostyánok, smaragdok, topázok, koráitok és rubinok kápráztatták el az érdeklődőket, akiknek a száma legalább húszezerre tehető. Néhány szabolcsi gyűjtő is kiállította anyagát. Sokan nézték meg az Alpok ásványai című bemutatót is, és mindig nagy sor kígyózott az előtt a kiállítás előtt, amelyik ibolyántúli fényben mutatott be több tucat ásványt. A legszebb anyagot most is díjazták. Az ásványfesztiválon megtudtuk, hogy szeptemberben a tanárképző főiskolán is rendeznek hasonló ásványbörzét. Akik tehát nem mehettek el Miskolcra, kárpótolhatják majd magukat a nyíregyházi bemutatón. A fesztivál ötletes emblémája 1993. március 16., kedd TÚL A MEGYÉN ......................................~~
