Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. március 16., kedd Keiet-Magyarország 7 Hullámvölgyben a biogazdálkodás Szigorú feltételeknek kell megfelelni, ha helyt akarunk állni a világpiacon Nyíregyháza (KM) — A biotermékek iránti kereslet úgy tíz évvel ezelőtt kezdett látványosan nőni Nyugat- Európában. Eleinte kevés volt a remény, hogy ezt a szé­lesedő körben jelentkező, de a fizetőképességet tekintve a mai napig rétegigényt ki lehet elégíteni. A helyzet aztán változott. A legjelen­tősebb fogyasztói piacokon (NSZK, Anglia, Svájc) a ter­melés azonnal válaszolt a ki­hívásra és gyors ütemben kezdte meg a felzárkózást. Magyarországon is lelkes követőkre talált a mozgalom, amely a mai napig életben van. A biotermékek kivitelére időközben kialakultak export­kapcsolatok. Ezek viszont, a Biokultúra Egyesület szerint, messze elmaradnak a lehető­ségektől. Ugyanakkor egyre több fórumon hangzik el bizta­tás a biogazdálkodásra való át­térésre, ami sajnos napjaink­ban inkább csak az óhaj szint­jén marad. Az egykoron a bio-cikkeket megtestesítő „kukacos alma”, ha van ilyen, csak kuriózum marad, s ma a közös piac határát se be, se ki nem lépheti át. Sőt, a kelet-európai po­litikai változásokat szemlélő Nyugat, szigorú szabályozó- rendszerrel bástyázta körbe magát, hogy a keleti szomszé­dok árudömpingjét elkerülje. Szigorú előírások Az Európai Gazdasági Kö­zösség 1991-ben kiadta a 2092/91. számú EGK Tanácsi Szabályzatát, mely a bioter­mékek termeléséről, valamint a biotermékek jelöléséről ren­delkezik, egyelőre a növény- termesztés kérdéseiben foglal­va állást. Alternatívákat tesz lehetővé a termékcsoport elne­vezését illetően. A termékeket egyaránt lehet bio-, öko- vagy organikus terméknek nevezni. Magyarország a biotermék el­nevezést fogadta el a kialakult gyakorlatnak megfelelően. (Biogazdálkodás, biokertmű­velés, biokultúra, biotermékta­nács stb.) A hazai biokultúrá- sok az „öko” elnevezést sze­rencsésebbnek tartották volna a bio szó lejáratása miatt. Mint mondják, ma már bio címen sok mindent lehet forgalmaz­ni: macskaalmot és kutyatá­pot, agyonpermetezett gyógy­növényeket, aranyhalat és mosóport. Nincs több igény Szigorúan felsorolja a sza­bályzat a termesztés során al­kalmazható, vegyszerek körét, de a tárolás és csomagolás módját is. A jelölésnek egyér­telműnek kell lenni. A legna­gyobb vihart kavart része ren­delkezik a Közös Piacon kívül eső országok piacra jutási le­hetőségeiről. Ez a fejezet kimondja, hogy harmadik országból csak olyan termék importálható, amelyet a közösség brüsszeli irodájában bejegyzett szer­vezet ellenőriz, minősít. A be­jegyzéshez szükséges az illető ország hatóságának szabály- szerű akkreditálása, az akkre­ditált szervezet működésének, feltételrendszerének doku­mentálása. (Ilyen vizsgáló la­bor a megyei NTÁ analitikai laboratóriuma Nyíregyházán!) Ez a rendszer nem könnyíti meg a magyar termékek piacra jutását — vélekedik a Biokul­túra Egyesület, amelyik a Földművelési Minisztérium­mal együtt végül is elküldte bejelentkezését Brüsszelbe. Mint panaszolják, az időhúzás most már össz-európai színek­ben folyik, míg a magyar ter­mékek január óta külön mécs­esét vívnak az importőr ország helyi hatóságaival. A másik gond a piaci helyzetben kere­sendő. Egyrészt a kinti re­cessziós folyamatoknak, más­részt egyfajta piaci telített­ségnek „köszönhetően” a nyu­gati biotermékpiac történeté­ben először, 1992-ben nem bővült. Pedig a posztkommu­nista államok, így a mi bioter­melőink is, elsősorban azon a piacon szerettünk volna érté­kesíteni. Nem sok sikerrel, noha a kiváló minőségű áru reális áron eladható volt. Ám ki szállít kiváló minőségű árut, és ki elégszik meg a „reális ár­ral”? A helyzetet tovább bonyolít­ja, hogy noha az EK lehető­séget teremtett az ún. átállási időszakban lévő termékeknek is a piacra jutásra. A kínálati pozícióban lévő piac azonban ugyancsak finnyásan válogat, s nem fogadja el ezeket a ter­mékeket. Márpedig a szabály­zat szerint három évig „átállási időszakban lévőnek kell tekin­teni a bioterületet. Köztudott, hogy Magyaror­szágon a biogazdálkodók 80- 90%-a nem a nemes eszmé­kért, hanem a „vastagabb” ár­bevételért hajlandó efféle bo­londsággal foglalkozni. Köny- nyen belátható, hogy a nagyon kemény exportfeltételeket há­rom évig hagyományos árért nem sokan fogják vállalni. Hiányzik a belpiac Merőben más lenne a helyzet, ha létezne már hazai kereslet. Az itthoni rászorulók (immungyengeségben szen­vedők, allergiások, daganatos betegek) valószínűleg szíve­sen fogyasztanának ellenőr­zötten vegyszermentes, bár csak első vagy második éve biomódszerekkel termelő terü­letekről is bioterméket, amivel föllendülhetne a belső keres­let. Sajnos a lakosság döntő többségének általános tájéko­zottsága katasztrofálisan hiá­nyos. Az emberek tudatában a korpa, a müzli és a hidegen sajtolt olaj egyet jelent a biotermék fogalmával, s nem is gondolnak vegyszermentes zöldség, gyümölcs vásár­lására. „Kit érdekel az a kis vegyszer, ami már egyébként is rég lebomlott” — vé­lekednek. Nincs hát könnyű sora a bio­gazdának, akinek a portékája külföldön már nem, itthon pedig még nem kell. Sokan az­zal magyarázzák a helyzetet, hogy a hazai fogyasztói érdek­telenségnek a pénzhiány az oka. Valószínűleg sok igazság van benne. Ám az emberek gondolkodásában is szükség van egy adag változásra ah­hoz, hogy mint nyugaton, legalább egy rétegnél igény le­gyen a bio módszerekkel elő­állított termékekre. Amilyen virágzás, olyan termés Megyei borverseny Nyíregyháza (KM) — Kemecsei, mátészalkai, nagyecsedi, nyíregyházi és vajai kertbarátok összesen 68 bormintája mérte össze az erejét a megyei kertbarát népfőiskolások hagyomá­nyosan a nyíregyházi Vasu­tas Művelődési Házban, idén március 5-én megren­dezett megyei borverse­nyén. A megye szőlő-, illetve bortermelő gazdáit, a házi­gazda szervezet, a Nyíregy­házi Vasutas Kertbarát Nép­főiskola titkára köszöntötte. A legnagyobb számban ne­vezett fehérborok kategóriá­jában, 38 féle és fajta bor közül aranyérmet Emődi Jó­zsef nyíregyházi, Fehér Gé­za nagyecsedi és Vass János nyíregyházi kertbarát nedű­je nyert. Rosé kategóriában 5 bor közül aranyérmes lett a kemecsei Kostyó Dezső bora. Vörösborok között, amelyekből 14 féle indult, a nyíregyházi központi klub tagja Török Pál és a helyőr­ségi klubtag Birtok István borának ítélték oda az aranyérmet. Végül a gyümölcsbo­rok kategóriájában a má­tészalkai Borbás Géza két bora kapta meg a legmaga­sabb minősítést, az arany­érmet. Nyíregyháza (KM) — Az Almatermesztők Szövetsége által Ujfehértón a kutató ál­lomáson szerkesztett gyü­mölcspiaci információ a FRUITINFO. Szerkesztőbi­zottsága, kialakított kapcso­latrendszerére alapozottan, idén tartalmas programot állított össze a szövetségbe tömörült almatermesztők rendszeres tájékoztatására. Az információs kiadvány február 15-i száma közli ez évi programját, amelyben a gyü­mölcsforgalmazást, szabályo­zást, külföldi piaci informá­ciókat és az Almatermesztők Szövetségének információit, eseményeit figyelemmel kí­sérő állandó rovatok mellett, új szolgáltatásként elkezdték az integrált almatermesztés technológiájának ismertetését. Indításaként dr. Bubán Ta­más cikkét közli az almafák virágzásának idei esélyeiről. A szerző beszámol az őszi-téli rügyvizsgálatok eredményé­ről, amelyet a tájegységünk különböző helyein végeztek. Tapasztalatai szerint a vizsgált fákon sok termőrügy található, viszont a virágrügyekben a vi­rágkezdemények jelentős há­nyada szenvedhetett sokfelé fagykárosodást. Mint írja, „a jellemzően sok virágrügy mérsékelt arányú károsodása nem veszélyez­tetné ez évi reményeinket..., viszont a dárdák és termő­nyársak csúcsrügyei alatti fás­rész edénynyalábjainak ese­tenként gyakori, erős károso­dása kérdőjelessé teszi a majd kinyíló virágok gyümölcs­kötődési potenciálját leg­alábbis a vizsgálati helyek né­melyikén nyert konkrét ta­pasztalatok alapján.” Az idei metszéssel kapcso­latos megfontolni valókat és javaslatait taglalja cikkében dr. Gonda István. A rügyvizs­gálatok (fentebb közölt) ta­pasztalatai alapján ez évben jellemző a fák (kertek) rügy- berakódottságának változatos­sága, ami meg kell határozza a metszés optimális mértékét és módját. A szerző által javasolt met­szési stratégia a rügy­csökkentést, a taktika pedig az erős hajtásnövekedés elkerülé­sét kell célozza. Ennek érde­kében azt tanácsolja, hogy fű­résszel végzett ágritkítást idén ne, illetve csak a legindokol­tabb esetben alkalmazzunk. Az oldalsó részeken is csak á legszükségesebb ritkítást vé­gezzük. A fák tetején csak a legerősebb, függőleges hely­zetű vízhajtásokat távolítsuk el. A fák belső részének meg­felelő metszése kulcsfontos­ságú. Ezt úgy végezzük, hogy közelítsen a belső és külső részek növekedése egymás­hoz. A belül található, elörege­dett termőgallyazat viszonylag erős metszése, azaz tőből való ritkítása, vagy visszametszése idén fontos feladat. A metszés javasoltak szerinti elvégzése után a nyesedék főleg vesz- szőkből és sok apró, véko­nyabb termőgallyazatból tevő­dik majd össze. Valószínűleg szükség lesz idén egy jól idő­zített nyári metszésre is, a gyü­mölcsszíneződés javítása ér­dekében. A metszés időpontjá­val kapcsolatban a szerző azt tanácsolja, hogy a starking fák kivételével, amelyeket nyu­galmi állapotban meg kell metszeni, ha mód van rá, a nedvkeringés megindulása után kezdjük csak és a zöld- bimbós állapotig fejezzük be. A február végi, 4. számban az alma termésbiztonságának érdekében végzett tavaszi nit­rogén műtrágyázáshoz ad fo­gódzókat dr. Zatykó Imre, aki ugyancsak az Újfehértói Ku­tató Állomás tudományos ku­tatója. A virágkezdemények rügypattanást követő gyors növekedésében, fejlődésében meghatározó szerepe van a bőséges tápanyag-ellátottság­nak. A rügypattanás utáni idő­szakban viszont még hűvös a talaj a fák gyökereinek mély­ségében, így onnan csak lassú lehet a tápanyagfelvétel. Ha a virágok tavaszi fejlődése nem tud hiánytalanul végbemenni, a megtermékenyülésük is csorbát szenved az ideálistól eltérő körülmények (pl. hűvös idő) esetén. A tarpai gyümölcsösben a múlt héten már vígan csattogott néhány tucat metszőolló. Danes Lajos ötven almafáját metszi alkalmi segítőtársával Harasztosi Pál felvétele Idei kertésznaptár Nyíregyháza (KM) — Ahogy azt a talaj állapota és hőmérséklete megengedi, a korai káposztafélék palántáit már ki lehet ültetni. A kara­lábét 25 cm tő-, és 30 cm sortávolságra, míg a fejeská- poszta-palántákat 30 cm tő és 50 cm sortávra ültessük a kiskertbe. A fejessaláta mag­ját helybe vethetjük. A gyümölcsfák közül az őszibarack rendszeres met­szése egyrészt azért fontos, mert az egyéves vesszőkön hozza a termőrügyeit és ter­mését, másrészt meggátolha­tó a korona felkopaszodása. A túl sűrű álló, egymást ke­resztező vesszőket, valamint száraz részeket tőből távolít­suk el. A spenót, zöldborsó, sár­garépa, petrezselyem, sóska korán szabadföldbe vethető zöldségek. 30 cm-es sortá­volságra most már épp itt az ideje a vetésüknek, ha eddig nem kerültek a talajba. Azt tartják a biokertészek, hogy a zöldborsó mellé ültetett bársonyvirág egészségeseb­ben tartja a borsó termését is. Bent a lakásban végezhető és ugyancsak időszerű ker­tészmunka a palántanevelés. A hónap második felében már jó ha elvetjük a meleg­igényes zöldségfélék mag­jait. így a paradicsom-, pap­rikamagokat, laza szerkeze­tű, tápanyagban gazdag föld­del megtöltött ládákba, cse­repekbe vagy műanyag edé­nyekbe —mint például a tej­fölöspohár — vessük. Nap­fényes helyen, rendszeres öntözéssel 4-6 hét alatt ka­punk kész palántákat. Rügypattanás előtt végez­zük a gyümölcsfák lemosó permetezését. Különösen ab­ban az esetben, ha erős volt az előző évi fertőzés. Amennyiben szükséges ez a munka, használjunk olajos készítményeket (Ágról 3%), vagy kéntartalmú szereket (téli hígításé mészkénlé, vagy Nevikén, netán Neopol 5%-os permetlevét). A csonthéjasoknál teljes nyu­galomban réztartalmú ké­szítményeket (Bordói lé 0,2%, Bordói por 1-2%), rügypattanás előtt a már em­lített kéntartalmú szereket. A tél folyamán hűvös, zárt helyen, pincében tárolt leán- dert, gránátalmát vigyük vi­lágosabb helyiségbe, talaju­kat frissítsük fel, s kezdjük meg öntözésüket. Úgyanígy járjunk el a fuksziával és muskátlitövekkel is. A fény­szegény helyen megnyúlt muskátlihajtásokat vágjuk vissza felére, harmadára. Mészkénléfőzés Nyíregyháza (SZCS) — Napjaink növekvő problé­mája a környezet szennyezé­se, illetve a kertek vegyszer­terhelésének csökkentése. Ezért fontos szempont, hogy gyümölcsfáinkat, ha lehet, környezetbarát szerekkel ke­zeljük. Az arányok fontosak: 2 súlyrész kén, 1,1 súlyrész égetett mész és 10 súlyrész víz. A kimért oltatlan meszet vas-, vagy zománcozott üst­be tesszük és háromszoros mennyiségű vízzel beoltjuk. Ezt követően a maradék víz­zel kiegészítjük és hozzáke­verjük az ként, amelyet elő­zetesen péppé kevertünk. Az erős habzásra számítva olyan üstöt használjunk, amelynek a folyadék csak háromnegyed részét tölti ki. A folyadék szintjét pontosan jelöljük meg az „L” alakú keverőkanálon, mert így pontosan tudjuk pótolni az elpárolgott vízmennyiséget forró vízzel. Lassú tűzön, ál­landó kevergetéssel, körül­belül 50 perc alatt, a habzás megszűntével elkészül a mészkénlé törzsoldat. Az oldalt összeállította: Galambos Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents