Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
Kelet-Magyarország 3 1993. március 2., kedd Munkanélküliekből lesznek a legújabb menedzserek Az önkormányzatok készségén múlik a falusi turizmus gyors és ütemes fellendítése Vendégfogadó a szatmárcsekei kúriában Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM - BE) — Ma már az is megtörténik Csarodán, Tákoson, Túrist- vándiban, vagy az idegenforgalom szempontjából hasonló jelentőségű más településeinken, hogy luxemburgi rendszámú autóból kínaiak szállnak ki megcsodálni a páratlan szépségű épületeket, sajátos értékeinket. Ugyanakkor a vendégek megfelelő fogadása, a falusi turizmus körülményei és a nyelvtudás sok helyen okoz még gondot. E gondok enyhítésére — különös tekintettel az 1996-os világkiállításra — speciális ajánlatokkal jelentkezik megyénkben a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző (KIT). A munkanélkülieket különösen érintő lehetőségekről Kézy Béláné kirendeltségvezetőtől kaptunk információt. Széles a skála A KIT aktív szerepet vállal a ’96-os világkiállítás ügyében, és számos olyan tanfolyamot indít, melyek az expo idejére növelhetik a munkavállalás és vállalkozás esélyeit. Mit említene ezek közül? — Nagyon széles a skála a betanító szaktanfolyamoktól kezdve a felsőfokú képesítő tanfolyamokig, vagy a vezető- képzésig. Említhetném az idegenvezető-képzést, a szállodások, valutapénztárosok, idegenforgalmi menedzserek tanfolyamait, ezeken a megfelelő iskolai végzettséggel, különböző szinteken közép, vagy felsőfokú képesítést lehet szerezni. Természetesen foglalkozunk nyelvtanítással, illetve számítógépes szakmai oktatással. Vannak továbbá speciális céltanfolyamok, amelyeket például a falusi turizmus, a fizetővendéglátás színvonalának emelését szolgálnák, vagy olyan tanfolyam is van, amelyiken az etikett és a protokoll szabályait lehet elsajátítani. nősítésre pályáznak. Most indul hasonló a vendéglátós szakmában, szintén munka- nélkülieknek, a Megyei Munkaügyi Központ anyagi támogatásával, a munkanélküliek tanfolyamköltségeit az átképzési alapból fedezik. Nincs akadály látós és idegenforgalmi tudnivalók, vagy a szaknyelv legalább alapfokú megismertetéséhez. Az önkormányzatok készségén múlik a falusi turizmus fellendítése, amit fontosnak kellene tartaniuk, hiszen az önkormányzatoknak az az érdekük, hogy a települések lakói jól érezzék magukat. Ha az önkormányzatok — akár pályázat útján nyert pénzekből — igényt tartanak ilyen tanfolyamokra, velük együttműködve kihelyezett tagozatok indítását is elképzelhetőnek tartjuk. Nagy szó, de talán nem elérhetetlen, mi azt szeretnénk, ha a vendéglátásban és a kereskedelemben Sza- bolcs-Szatmár-Bereg számára is a világszínvonalat produkáló szakembereket képeznénk ki, megfelelő nyelvtudással. Van érdeklődés — Mit lehetne kiemelni a megyei átképzések közül? — Az utóbbi idők tapasztalatai azt mutatják: van érdeklődés az idegenforgalmi és a vendéglátós szakmák iránt. Egy csoport tagjai középfokú idegenforgalmi szakon nemrég végeztek, ők azelőtt munkanélküliek voltak, s most közülük többen a felsőfokú mi— Milyen lehetőség van arra, hogy megyénknek azokon a településein, ahol idegenforgalmi látványosságok találhatók, a helybéliek a mostaninál alkalmasabb körülményeket teremtenek a vendégek fogadására? — Részünkről ennek nincs akadálya, hiszen vannak például hostess, vagy házvezetőnői tanfolyamaink is. Megvannak a lehetőségeink a vendégA tűzvédelemmel nem szabad játszani Az alkalmazottak közül az egyikre több ügyfelük panaszkodott, ezért elbocsátották Nyíregyháza (KM - T. K.) — Butikosok panaszolták, hogy a közelmúltban üzletkötő kereste fel őket a Tűzmegelőzési Bt. alkalmazottjaként és a tűzvédelmi utasítás beszerzésére szólította fel őket. Amennyiben nem rendelkeznek ezzel az írásos anyaggal (amely pontosan tartalmazza, tűz esetén mi a teendők sorrendje), több ezer forintra bünteti őket a tűzoltóság — állította az üzletkötő. Az üzlettulajdonosok nemcsak szerkesztőségünket, hanem a megyei tűzoltóparancsnokság illetékesét is felkeresték. Pócsi József tűzoltó alezredes, megyei parancsnokhelyettes elmondása szerint az önkormányzatok megalakulásával a szabálysértési hatóság feladata és jogköre a büntetés az esetleges szabálytalanságok miatt. (Korábban a tanácsok büntettek, a tűzoltóság mindössze a helyszíni bírságokat szabta ki.) A tűzoltóság szívesen ad szaktanácsot — ingyen — éppen azért, hogy az esetleges hibák miatt ne történjen baleset és ne menjenek veszendőbe anyagi értékek. A Tűzmegelőzési Bt. tagja, Kukucska István arról tájékoztatta lapunkat: az alkalmazottak közül az egyikre több ügyfelük panaszkodott. Kifogásolták a stílusát, és megrettentek a kilátásba helyezett büntetéstől. Ezt az alkalmazottat azóta elbocsátotta a betéti társaság. Nem egyedül tevékenykednek a piacon: üzletfeleik, megrendelőik, a gazdálkodó szervek segítséget kémek a tűzvédelmi szabályok betartatásában. Az Országos Tűzoltóparancsnokság elvi hozzájárulását megkapták az alakulás előtt, de azt hangoztatta a bt. képviselője: nem hatósági feladatot látnak el.-------------Tárca — J J gye, ismerős a szlogen: a történet a képzelet szüleménye. Ha valaki mégis magára ismer, az csupán a véletlen műve lehet. Az alábbi két apró történet viszont nem a fantázia szüleménye. Ha valaki mégsem ismer magára — lelke rajta. Áfaürügy Színhely: az egyik maszek bolt a külvárosban. Nagy a sor, hiszen a környéken ez a egyetlen most (vasárnap) is nyitva tartó élelmiszerüzlet. Előttem morog egy férfi: — Hogy a fenébe tudnak ennyit, 63 forintot elkérni egy Helikonért? — Hja, kérem, az áfa... —Áfa, áfa. De mennyi? — Hát ez az! Nem hat százalék, az biztos. Van az húsz vagy huszonöt is. Az isten se tudja. — Kérem, a dohányáru szabadáras. Ha viszi a kedves vevő, akkor vigye. Itt most ez ennyi. Ha máshol olcsóbb, akkor vegye ott — így a boltos. Az emberek hümmögnek, sziszegnek. Kényszerhelyzet, hiszen most egy doboz cigarettáért nem utazik a városba. Jó étvágyat! Belváros. Ételbár. Házias, ízletes koszt. — Csak hát —fakad ki az egyik törzsvendég —, az idén alig telik el hét, hogy valamilyen meglepetésben ne lenne része az embernek. Na, nem kellemesben. Itt vannak például az árak! Ami fogy, annak két hónap alatt háromszor- négyszer is emelték az árát. Az elsőt még megértettem, hiszen rárakták az áfát. A második egy általános áremelés volt. Rendben. De miért kellett emelni harmadszor, negyedszer is? Meg az ég tudja, hányadszor! Van olyan étel, amely két hónap alatt másfélszeresei!) lett. Mint például a toroskáposzta. Tessék mondani, ez hány százalékos infláció? Ma már itt, ebben a nem is tudom hányád osztályú talponállóban, száz forint alatt maximum lebbencs- levest ehet az ember. — Látja, uram — mondja egy másik vendég —, így gerjesztik mesterségesen az inflációt. Hiszen az MDF-pia- con még mindig lehet 15 forintért burgonyát kapni. De itt egy adag sült krumpli 45 forint. Csak azt nem értem, hogy őszszel, mikor a krumpli ugyanannyi volt, itt akkor sütve 32-t kértek érte. Meg aztán azt se értem, hogy az ebéd-hozzájárulás két esztendeje is nyolcszáz forint volt, meg most is annyi. Addig egy fél ebédre volt elég, most egy negyedre. Hja kérem, változnak az idők. Györke László Sziszegő fizető Libamájat — nem Cselényi György P zegény mezőgazdasá- kJ gunknak ki tudja még milyen kihívásokkal kell szembe néznie, ha a jövőben is komoly exportbevételeket akar elérni. Az áruknak nem elég a nyugati országok szabta magas minőségi követelményeknek megfelelniük, a termelőknek és a kereskedőknek a különböző mennyiségi korlátozásokat figyelembe venniük, az ott előállított termékek magas szubvenciójával versenyezni, hanem most már egyre inkább bizonyos humanitárius tényezőket is szem előtt kell tartaniuk. Ugyanis az Európai Közösség egyes országaiban mind erősebb az állatvédők mozgalma. Agrármérnök ismerősöm mesélte, nemrégen Angliában a libatömés ellen igencsak felemelték a szavukat. De nemcsak otthon. Több magyarországi libatenyésztő helyre is elküldték megbízottaikat, akik a nálunk alkalmazott libatö- mési módszert siralmasnak találták. Hasonlóan vélekednek más országok ez irányú gyakorlatáról is. A helyzet megváltoztatása érdekében szeretnék elérni, hogy a vendéglátóhelyek ne kínáljanak libamájételeket. Mondhatjuk minderre, azért „ kukacoskodnak", mert mindenben dúskálnak, s életükben igazából még nem voltak éhesek. Ez lehet, de az állatvédők igyekezetére — a mezőgazdasági exportból származó dollár százmilliók miatt—mégsem legyinthetünk. Hazánkban is egyre többen vallják — helyesen! — azt a nézetet, hogy az állattartás és -vágás körülményein javítani kell. Mert ha a jószágoknak nem biztosítunk elfogadható élet- feltételeket, vagyis azokat sötét és zsúfolt helyen neveljük, akkor fogékonyabbá válnak a betegségekre, ami csak nagyobb gyógyszeradaggal ellensúlyozható. S mindez előbb-utóbb a hús rosszabb minőségén, sőt az emberek egészségén is megmutatkozhat. S nyilván az utóbb említettek egyike sem kívánatos. Tehát nincs más választásunk, mint az állatokat humánusabban nevelni és ölni. Csökkent a bérleti díj Nyíregyháza (KM) — A hétvégi munkásgyűlésen a Szabolcs Húsipari Vállalat felszámolásával megbízott Hextra Kft. képviselője bejelentette, a cég bérlője, a budapesti R-Ko-N Kft. továbbra is bérli a vállalat, viszont csökkentett bérleti díjjal. Hosszas alku után egyezett meg a budapesti társaság a felszámolóval, amely arra hivatkozott kérésénél, hogy decemberi és januári termelése veszteséges volt, és emiatt a jelenlegi bérleti díj mellett kénytelen lenne nagyobb létszámot elbocsátani. A Hextra Kft. úgy egyezett bele a csökkentésbe, hogy nagyobb mértékű létszámleépítés nem lesz a Szabolcs Húsipari Vállalatnál. Kommentár Nagy ugrás Tiszalökön Kállai János A z iskolák oktatómunkájának eredményességét igen változatos módszerekkel és technikákkal lehet és kell is elemezni. A sokféle változat közül általában a konkrétumok, a számokban, statisztikákban megmutatkozó adatok vizsgálata látszik a legkézenfekvőbbnek, jóllehet tudjuk: az oktatási intézmények sokszínű tevékenységét és főképp a pedagógusok gyakran ember- feletti erőfeszítéseit nem szabad csak a százalékok, grafikonok, trendek mutatóival azonosítanunk, és csupán ezek alapján minősítenünk. Nos, a gimnáziumok toplistája ismét megjelent. Lokálpatriótaként az ember mindjárt a megyei intézményeket keresi abban a rangsorban, amely az iskolák sorrendjét tartalmazza a felsőoktatásba bekerülés átlagaránya szerint, hat év viszonylatában (1987-1992). Az összesítésben 183 gimnázium szerepel, közöttük 12 „hazai”. (Megjegyzem: ennél több gimnáziumunk van, s nem értem, hogy a tiszta profilú baktalórántházi vagy az ibrányi iskola miért maradt ki.) A számítógépes rendszerrel készített kimutatás elemzése alapján Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője mondotta: a listából kitűnik, hogy gimnáziumok többsége tartja a korábbi években elfoglalt helyét, de tapasztalhatók látványos előretörések és visszaesések. Az előbbire a legfeltűnőbb példaként a tiszalöki Teleki Blanka Gimnáziumot említette. Ez az iskola ugyanis 1987-ben a 162., 91-ben a 129. volt, 1992-ben pedig az 56. pozícióra ugrott! Azaz: hat éve az érettségizők 11 százalékát vették fel, legutóbb viszont 44 százalékát. A 33 százalékos emelkedés hátterében sok motívum húzódhat meg, de közülük egy egészen biztosan meghatározója volt a látványos sikernek: tavaly érettségizett Tiszalökön az első, két tanítási nyelvű osztály, ahová sok, igen jó képességű tanuló járt, határozott továbbtanulási céllal, vagyis nemcsak „látogatta” a sulit. Úgy vélem, az egyesek szerint „elvetéltnek” titulált kétnyelvű kísérlet életképessége mellett a tiszalökiek előrerukkolása mindennél ékesebben szól. HÁTTÉR
