Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-12 / 60. szám
Kelet-Magyarország 3 1993. március 12., péntek Katedrák a jövő távoktatásában A diák maga választ a „csomagokból”, eldönti a tanulási sebességet Készülnek az oktatócsomagok a távoktatás nyíregyházi központjában Balázs Attila felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — A Nemzetközi Távoktatási Tanács becslése szerint napjainkban szerte a világon mintegy tízmillió résztvevője van a képesítést adó távoktatási tanfolyamoknak. Ennek a hazánkban még kevésbé ismert tanítási-tanulási módszernek a jelentősége az utóbbi két évtizedben nőtt meg, és vált általánosan elfogadott metódussá. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, felismerve az új „technikában” rejlő lehetőségeket, hamarosan bekapcsolódik abba a távoktatási rendszerbe, melynek a centruma Debrecen lesz. □ Hol tartanak az előkészületek? — kérdeztük Mankó Mária tanszékvezetőtől, az új képzési forma nyíregyházi — főiskolai — megbízottjától. — Magyarország az Európai Közösség támogatásával csatlakozik a távoktatási rendszerhez. Nyíregyháza regionális alcentrumként fog működni. A mi főiskolánk, keresve a jövő lehetőségeit, már eddig is sok új szak indításával hívta fel magára a figyelmet, de ez most más. Újszerű forma, különleges képzési módszer. □ A laikus azt hiheti, hogy a lényeg csupán annyi: nem kell eljárni az órákra, a vizsgákon majd úgyis kiderül, hogy sikerült-e felkészülni tanári segítség nélkül. Csak erről lenne szó? A tanárpótló technika — Nem egészen, bár egykét dolgot illetően azért ez a feltételezés is közel áll az igazsághoz. A lényeg: a távoktatásban részt vevő hallgatónak a megtanulandó amyagot a rendelkezésére bocsátjuk. Ezek nyomtatott ismerethordozók, rádión és tévén keresztül közvetített információk, hang- és videókazetták stb. Az oktató személyzet és a tanulók tényleg „elkülönülnek” a folyamatban, vagyis a hallgató nem látogatja rendszeresen a bázisintézményt, de rendszeresen járhat konzultációra. És, ami szerintem a leglényegesebb az egészben: önálló ütemben, a maga választotta tempóban sajátíthatja el az ismereteket. □ Ez valóban forradalmasítani látszik a tanulmányi idő és a vizsgakötelezettség eddig eléggé beszabályozott szisztémáját. Ha jól értettem, mindenki maga dönti el, hogy mikor kész a megméretésre? — Az oktatócsomag, amit a hallgató megkap, modulonként tartalmazza az elsajátítandó teljes írott- és hanganyagot. Tanulás közben beszabályozza magának az elsajátítási sebességet. A mi esetünkben az optimális idő három hónap, de a gyorsításra és lassításra egyaránt van lehetőség. Mert nem az idő a fontos, hanem a megtanulás. A sikeres vizsga pedig — a kurzus tartalmától függően — szakmai vagy állami végzettséget ad. □ A nyíregyházi főiskolán konkrétan milyen távoktatásos szakokra gondoltak? — 1993 szeptemberétől beindítjuk az állami diplomát adó kulturális menedzser szakosító képzést. Erre a már diplomával rendelkező hallgatók jelentkezését várjuk. Most, áprilistól pedig a kulturális területeken dolgozók kapcsolódhatnak be egy menedzser- képző tanfolyamba, ami sikeres vizsga letétele után oklevelet ad. Széles körben kiépített □ Mennyire gazdaságos a távoktatási forma a főiskolának, és mennyibe kerül a hallgatóknak? Egyáltalán: megéri? — A jól megszervezett és széles körben kiépített távoktatási rendszer a felsőoktatás költségvetésének mintegy 70%-át fedezni tudná. De megéri a hallgatóknak is, hiszen, pl. a mi esetünkben az első félévre eső két modul közül elég, ha először csak egyet vásárol meg. Már az egyik csomagegység anyagából is lehet vizsgázni. Közben, akár fel lehet függeszteni a tanulmányokat, s ha összegyűlt a pénz a második modulra, ismét bele lehet vágni. A folyamat egészének a jellemzője a rugalmasság. □ Kik írják, illetve állítják össze a tananyagot? Fele áron azonos minőség — Az oktatócsomagokat a Művelődéstudományi és Felnőttoktatási Tanszék tanárai készítik, a felsőoktatási fejlesztési alap anyagi támogatásával. Olcsón fogjuk „adni” a programot: a hagyományos tanfolyami költségek mintegy feléért. Létszámhatár nincs, sőt, kb. 300 jelentkező esetén lehet rentábilissá tenni az első „kört”. A sok előny közül az egyik leglényegesebb: ezzel a módszerrel Csengersimától Penészlekig mindenki ugyanolyan minőségű oktatást vehet igénybe megyénk jelenleg adott infrastrukturális körül*- ményei között is. És még valami: a távoktatásban részt vevők várhatóan nagy tömege — a folyamat szakaszolhatósága következtében — nem egyszerre szerez diplomát, ennélfogva nem azonos időpontban zúdul rá a munkaerőpiacra, ami mostanság szintén nem mellékes szempont. Földárverések Nyíregyháza (KM) — Legutóbbi földárverezésről szóló híradásunkban Jármit kettévágtuk, ott ugyanis április 6-án nemcsak délelőtt licitálhatnak a kárpótlási jeggyel rendelkezők, hanem délután 13 órától is. Sok kis darab szántó és gyümölcsös kerül kalapács alá, de az összes terület nagysága nem több 15 hektárnál, az aranykorona-értéke ötszáz körül van. Fehérgyarmaton április 7-én délelőtt tíz órakor kezdődik az árverezés a polgár- mesteri hivatal nagytermében. Kétszáz hektárnyi területre licitálhatnak a saját jogon kárpótlási jeggyel rendelkezők, a megvásárolható aranykorona-értéke közel kétezer. Fülesden az ifjúsági klub lesz a helyszíne az árverezésnek. Az április 7-én délelőtt 10-kor kezdődő liciten 750 aranykoronát érő földnek lehet új gazdája, a terület nagysága alig több 70 hektárnál.-----:--------Tárca— / ó jel: a valódi tavasz közeledtét érzik a költöző madarak. Megindult a forgalom az ég országútján, feltűntek az első vándorlómadarak, és néhány madárfaj háza- táján az erősebb nem már megkezdte az udvarlást. Petrilla Atilla természet- védő, a Sóstó-erdei Szabadidő Park igazgatója beszámolt arról, hogy a hideg idő ellenére már javában tart a költöző madarak vándorlása. Igaz, télen sem volt hiány a szárnyasokból, soha nem látott fenyőrigósereg vendégeskedett nálunk; ők mostanában húzódnak vissza északibb hazájukba. Tapasztalhattuk azt is, rengeteg varjú lepte el megyénket. Legtöbbjük szintén vendég volt, Lengyelországból, Ukrajnából és a szomszédos Szlovákiából „tiszteltek meg” néhány hétre minket, noha nem: feltétlenül örültünk nekik. Úgy látszik a magyar populáció melegebbhez szokott, ők viszont egy kicsit délebbre utaztak telelni, mostanában térnek haza, s meg is kezdik a fészekrakást. Csakúgy, mint a szarkák. A szarkalegények szép dolmányukban már udvarolgatnak, s nem is reménytelenül. Számíthatunk a szarkaszaporulatra. Örvendetes, hogy újra növekszik a szép történelmi madaraknak, a hollóknak a száma megyénkben is. Köszönhető ez a természetvédők és a vadászok összefogásának, legálisan ugyanis nem mérgezhető ez a manapság már ritka madár. Kevesen tudják, hogy az erdei fülesbagoly is jobban szeret a más fészkébe települni, mint megépíteni azt. Bizonyára nem egy varjú meglepődik, amikor a mezei napszámból hazatérve az otthonában egyszerre csak egy nagyfülű bagolycsaládot talál. Persze a bagoly is védett állat, ezért a vadászoknak arra is gondolniuk kell, hogy a varjúfészekbe esetleg bagoly telepedett. A költözők közül az elsők között érkezett a seregély. Lehet, hogy már meg is bánta a sietséget, de mit lehet ilyenkor tenni. A természetvédők láttak már bíbicet, és megindultak különleges kötelékben a vadlibák is. Mire a tavakon, és a folyókon teljesen elolvad a jég, addigra itt lesznek a partfutó madarak: a cankófé- lék, a sárjárók és a lillék is. Azt mondják, gyors lesz az idén a tavaszi vonulás, és májusban már minden madár a fészkén ül. A hosszú tél után, ha az idő is engedi, a hétvégén bizonyára sokan mennek kirándulni. Ha szerencséjük van, találkozhatnak az első, tavaszthirdető kedves jövevényekkel. Bodnár István Madárvonulás Nézőpont) Sérelmet éreznek Baraksó Erzsébet rz apjuk kéretlenül is a A bejelentéseket a megye különböző településeiről a helyi önkormányzati testületek tevékenységéről, a polgármester és a képviselők viszonyáról. Talán mondanunk sem kell, általában nem akkor keresik meg az újságírót, ha elégedettek, inkább akkor, ha sérelmet éreznek. Eltelt két és fél év a hely- hatósági választások óta, de vannak települések, melyeknek hangadó állampolgárai a mai napig felemlegetik a választás napja előtt kiosztott gyorssegélyeket, juttatásokat, amelyekkel a volt tanácselnökök szavazatokat vásároltak meg. Azáltal maradhattak a székükben, és hiába jött a rendszerváltozás, ott nem változott semmi. Más településeken arról panaszkodnak, hogy csalódtak a polgármesterükben, pedig a régi helyén új ember van. Aki azonban összetéveszti a szerepeket, tisztségében kiskirálykodó a magatartása, kihasználva a település mostoha helyzetét, kezében tartja a falu népét, s mivel nincs a népben összetartás, senki nem mer ellene szólni. Néhány helyen tipikusnak mondható a polgármester és a képviselő-testület tartós vitája, amiből szerencsés esetben még pozitív eredmény is születhet, sajnos azonban több településen lett a vitából viszály, fokozatosan elmérgesedő szembenállás. Presztízskérdést csinálnak olyan ügyekből, melyek rövid úton elrendezhetők volnának, politikai csatározást folytatnak már nem is az ügy, hanem a puszta ellentmondás miatt, s mindez nehezíti a döntések meghozatalát, akadályozza az érdemi munkát. Lehetnek jó következményei, ha a nemkívánatos jelenségeket a sajtó nyilvánossága elé tárják, de azok ellen fellépni elsődlegesen ott, helyben lehet, ha az állampolgárok érdekénél valami más fontosabbá válik. Ha baj van, a helyi fórumok érzékeltessék a választott vezetőkkel és képviselőkkel: fő feladatuk és kötelességük a közösség szolgálata. Mert amint a bölcs mondja: a hatalom — miként sok más egyéb is — nem öröktől van és nem örökkévaló. Kommentár____________________ Bírság képviselőknek Kováts Dénes rp rdekes hírt olvastam a Hí minap, a téma és az ötlet talán nálunk is hasznosítható lenne. Többek között azért, mert Magyarországon is gyakran tapasztaljuk, hogy a Parlamentben üresen tátonganak az ország- gyűlési képviselők székei az ülések, de még a szavazások alatt is. Sovány vigasz, hogy ez másutt is így van. Belgiumban az alsóház elnöke vetette fel: olyan döntést kellene hozni, hogy csak azok kapják meg teljes képviselői fizetésüket, akik a szavazások legalább 80 százalékán részt vesznek. Aki pedig - mondjuk a felét - elmulasztja, ne kapja meg fizetésének csak kisebbik részét. S ez a javaslat számos támogatóra talált. ■ Talán ez olyan elképzelés, melyet kis hazánkban is meg lehetne fontolni. Hiszen annyi mindent átveszünk Nyugatról! Mert bizony a közvetítések során gyakran észleljük a képviselők hiányát. Igaz, számos más dolguk is akad a plenáris ülésen való résztvétel mellett, hiszen sok egyéb — országos vagy helyi — érdek miatt lobbiznak, szervezkednek, tárgyalnak. S ez is a munkájukhoz (hogy ne mondjam: kötelességükhöz) tartozik. Természetes tehát, hogy súlyozni kell feladataikat, eldönteni, hol fontosabb jelenlétük. De azért az is a feladatuk, hogy részt vegyenek a parlamenti vitákban, döntsenek, törvényeket alkossanak. S ehhez — a téma ismerete mellett — az sem árt, ha ott vannak a döntéshozatalkor. Nehogy azt mondják azután: „Én ott sem voltam, nem szavaztam meg, engem ne szidjon senki...”. Hiszen azért (is) képviselnek bennünket, hogy a törvényeket megalkossák. Nem minden esetben kell (lehet) elmarasztalni tehát a távollevőket, de törekedniük kell(ene) arra, hogy a rájuk bízott felelősség tudatában részt vegyenek a szavazáson. Ha másképp nem megy, hát ösztönözze őket a pénzbírság! Megfontolásra érdemes a belga ötlet. HÁTTÉR Fagyos március Bodnár István felvétele
