Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

1993. március 11., csütörtök Kelet-Magyarországi 7 Zöldellő paradicsom a hidegben Szemet gyönyörködtetők a nyíló orchideák, a vanília, ez utóbbi Tarzan fájaként ismert A milliós értékű Cycas Magyarország legszebb porzós példánya Az elmúlt évben — több mint száz segítőkész ember közreműködésével — bővítet­ték a pálmaházat, így ma két­ezer kaktusz szívja magába a napfény melegét az üvegház alatt. Boronkay Ferencné a botanikus kert vezetője el­mondta: nagyon sok önzetlen munka fekszik a gyűjtemény kialakításában. A kaktuszokat Dr. Nemes Lajos, a debreceni botanikus kert vezetője telepí­tette, felesége Szentírmay Te­réz közreműködésével pedig a pozsgásnövények kerültek méltó helyükre. Dr. Pásztor Lajos, a bu­dapesti állatkert állatorvosa a rendkívül gazdag kővirág- gyűjteményét adományozta a botanikus kertnek, Dr. Tolnai Pál mexikói télálló kaktuszt ajándékozott, Dr Kiss József felajánlotta gyűjteményét. A főiskola és egyben me­gyénk egyik legszebb és legér­tékesebb természeti kincsére méltán lehetnek büszkék az alapítók és a kert gondozói, ápolói. Gyakran felkeresik őket az óvodák, az iskolák diákjai, sz­ervezett csoportok, nyugdíjas klubok, akiket szívesen kalau­zolnak a lenyűgöző növény­paradicsomban. Évente három-ötezren is fel­keresik őket, de jó tudni, hogy csak szervezett látogatócso­portokat tudnak fogadni. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — Ha megbántjuk, riadtan húzza össze parányi kis leveleit, fé­lénken és tehetetlenül várja az esetleges újabb támadásokat. Ez az érzékeny kis növény a mimóza. Óvják és nagy gon­dossággal ápolják őt, hasonló­an ahhoz a több ezer növény­hez, melyek a nyíregyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola botanikus kertjének lakói. A város vezetői 1974-ben a Sóstói Parkerdőből 4,5 hektár területet adtak át a főiskolá­nak. A terveket a szegedi JÄ­TE füvészkertjének munkatár­sai készítették, az első kapavá­gást Dr. Horvát Imre szegedi professzor tette meg. Az alapí­tók legfontosabb célja az volt, hogy a biológia és az élővilág oktatását segítsék, bemutassák a föld növényvilágát és sző­kébb hazánk élő kincseit, hogy még jobban felkeltsék az ér­deklődést az embert körülvevő természet szépségei iránt. Az ember ugyanis virág nélkül nem tud élni. Nélkülünk a nö­vény megmarad, azonban a természet e csodás szülemé­nyei is igénylik az odafigye­lést, szeretetek A botanikus kert A tanszéki kollégák segít­ségéve] 1990 őszéig elkészült a kert rendszertani területe, a tó és környéke, a sziklakért, a különböző erdőterület. A pál­maházban és a két hektár sza­badföld-területen közel 700 növényfajt tudnak természetes körülmények között az álta­lános iskolás tanulók és a főis­kolások részére bemutatni. A diákok oktatását nagyban megkönnyíti az, hogy külön gyakorlóhelyeket alakítottak ki részükre. A télvégi világunkban való­ságos nyári paradicsomot je­lent a pálmaház melegsége, tiszta levegője, a zöldellő cso­dák birodalma. Az egyik leg­különlegesebb növény a 60 éves Cycas — Magyarország legszebb porzós példánya — amely átmenet a páfrány és a fenyő között. Az egymilliós értékű növény őshazája Madagaszkár és környéke. De szemet gyönyörködtetők még a nyíló orchideák, a vanília, ez utóbbi leginkább Tarzan fá­jaként ismert. Az üvegházon áttörő napfényben nyújtogatja ágait a világ legmagasabbra növő fája, az Eucolyptus, ami most még csak egy méter körül van. Nem messze tőle a manioka, a trópusok „bur­gonyafája” díszeleg. INTACT „93” a tömegközlekedésért Budapest (KM) — A máso­dik INTACT nemzetközi kör­nyezetvédelmi kongresszust és kiállítást, valamint szabada­lomvásárt március 16-19. kö­zött rendezik meg Budapesten az Építők Székházában, a Dó­zsa Gy. u. 84./a szám alatt. A rendező a Környezetünkért Egyesület, amely azzal a céllal indította útjára a rendezvény- sorozatot, hogy a legsúlyosabb problémákat minden oldalról megvizsgálva, mélységében elemezze azt. A mostani kong­resszus témája a közlekedés, ezen belül kiemelten foglal­koznak a tömegközlekedés kérdésével. Várják mindazon szakembe­rek és érdeklődők jelentkezé­sét, akik mindenek előtt e terü­leten akár kutatóként, akár gyártóként vagy ellenőrzőként tevékenykednek. A rendezvényen szívesen fogadják azokat is, akik új gyártási technológiákat, kor­szerű közlekedési eszközöket, újszerű üzemanyagokat és adalékokat, karbantartási eljá­rásokat kívánnak bemutatni vagy ismertetni, valamint a közlekedés környezetvédelmi gondjainak megoldására szol­gáló ötletei vannak, korszerű út- és pályaépítési megoldá­sokat kínálnak, forgalomszer­vezők, a légi- és víziközleke­dés eszközeit, technológiát be­mutatók, zaj-, és levegőtiszta­sággal kapcsolatos beren­dezéseket, műszereket gyár­tanak. A kongresszus mun­káját hatósági, tudományos és ipari szekcióban rendezik meg. A hatósági szekción be­lül szervezik meg a dunai ha­józás következtében keletkező hulladék kérdésével foglal­kozó nemzetközi tanácsko­zást, e gond ugyanis köztudot­tan Magyarország számottevő részének ivóvízkészletét érin­ti. Újjászülető természet az ártéri erdőben Tiszabercel (G. S.) — Ha az ember átkel Tiszabercelnél komppal a Tiszán és elindul a folyó kanyarulatait követő töl­tésen, hamarosan találkozik a szabolcsi őstermészet egyik legszebb jellegzetességével az ártéri erdőkkel. Ennek a vidéknek a növény- és állatvilága eredeti állapotá­ban maradt fenn a Tisza-sza- bályozás után. Az ártéri erdők 15 kilométernyi szakasza mo- zaikszerűert húzódik meg a szántóföldek, legelők, gyü­mölcsösök, gátak és kubik- gödrök között. Az árvízvédelmi töltések kialakításakor gödörmedrek, úgynevezett kubikok képződ­tek, s bennük jellegzetes, 50- 100 m széles erdősáv, a kubik- erdő. A gödrökben lappangó víz magas páratartalmával ki­tűnő élettér a nagy fülemülék­nek, a nedves talaj kínálja a csigákat, férgeket és rovarokat kicsinyeik táplálásához. A rit­ka és védett nagyfülemüle mellett a fűz- és nyárfaligetek, az ártéri mezők és rétek ma­dárvilága is rendkívül gazdag. A kocsányos tölgyek, fehér- és fekete nyárfák mellett talá­lunk még az ember által telepí­tett védett erdőket is: akácot, fűzeket. Az erdők cserlye- szintjében feketebodza, som és juhar tenyészik. A termé­szetjáró vándornak olykor csa­lánerdőkön kell átgázolnia, ami helyenként embermagas­ságú. Lombfakadás idején a fák alatt és a réteken vadvirá­gok: salátaboglárka és tyúkta­réj sárgállanak. S van egy kel­lemetlen kísérője az errejáró természetbarátnak: meg kell küzdenie a mocsaras területe­ken áthaladva az újra meg újra támadó szúnyogok hadával. Védelem alatt áll az ártéri erdő, de korántsem háborítat­lan. Időnként tarrá vágnak er­dőrészeket, egyengetik a ta­lajt, betemetnek kubikgödrö- ket, levezetik a pangó vizet. Az így megbolygatott őster­mészet többé már nem lesz igazán helyreállítható. Betelt a Föld Bojté Gizella A z ember néha már nem csak a saját bőrében nem fér, de a Föld is szűknek bizonyul. A legújabb tudo­mányos kutatások ered­ményei ugyanis azt mutatják, bolygónkon mindössze 500 miiló ember számára van elég hely; ahhoz, hogy egy átlagos nyugat-európai vagy észak-amerikai polgár életszínvonalán éljen. Meg­döbbentő! Annál inkább, mivel több mint öt milliár- dan vagyunk, s csak egy mil- liárdan élnek európai mó­don, mások pedig ennek az elérésre törekszenek. A svéd kutatásokból egyébként az is kiderül, hogy a Földre legnagyobb ve­szélyt maguk a jóléti, ipari államok jelentik. Döntő mér­tékben felelősek a savas eső­kért, az ózonlyukért, az ég­hajlatváltozásért... Az Ame­rikai Egyesült Államok pél­dául, ahol a Föld lakosságá­nak 5 százaléka él, a vi­lág energiatermelésének és nyersanyag-forrásának 25 százalékát használja fel. Azt mondják ez a pusztító folyamat visszafordíthatat­lan. A Lélegzet című újság egyik szerzője szerint talán van megoldás, csak minde­zekhez politikai bátorságra, bölcsességre és tisztességre van szükség. Vagy egy UFO barátságára? Borítékos sorsjegy Budapest (KM) — Az Alapítvány az Önkormány­zatok Kömyzetvédelmi Tá­mogatására elnevezésű szer­vezet a KÖRNYEZETÜNK­ÉRT borítékos sorsjegy első sorozatának árusítását meg­kezdte a Budapest, VIII, Visi Imre u. 4. alatti Elszámoló Irodájában. A, 20 forintos egységáron kapható játék­szelvény szerencsés vásárlói 20-100 000 forint közötti nyereményhez juthatnak. A bevételt az önkormányzatok kömyzetvédelmi támogatá­sára fordítják. E forrás pályá­zat útján nyerhető el, mely­nek kiírása későbbi időpont­ban történik. Az APEH külön engedé­lye alapján az adomány leír­ható az adóalapból. Egy­számlaszámuk: MHB 202- 18852. A nyereményeket a terjesztő fizeti ki a helyszí­nen — utólagos elszámolás alapján —, e feletti összeget az MHB kijelölt fiókjaiban vehetik át a szerencsés nyer­tesek. Érdeklődni a 12 T- 7044-es telefonszámon le­het, postacím: 1368 Buda­pest Pf. 142. Asványfesztivál Miskolc (KM) — Kö- zép-Kelet-Európa egyik legjelentősebb ásványbör­zéjét rendezik március 12-14 között Miskolcon, az egyetemvárosban. Tizenkét országból érkeznek a gyűj­tők, de Magyarországról is közel százan jelenkeztek. A többnapos programra a MÁV 33 %-os kedvezményt nyújt. A kiállítást és börzét az érdeklődők március 13-án (szombaton) és 14-én (vasár­nap) tekinthetik meg. A mostani ásványfesztivál központi kiállítási anyaga Svájcból érkezik, és az Al­pok legszebb ásványait mu­tatja be a berni múzeum. A legnagyobb érdeklődés való­színűleg az „U.V.” ásványok iránt lesz. Magyarországon egyéb­ként még soha nem mutatták be kiállítási formában az ibolyán túli fényben meg­világított darabokat. A fesz­tiválon versenyt hirdetnek a legszebb hazai és külföldi ásvány címért. A Drága­kőtudományi Társaság kü­lön díjjal jutalmazza a lecsi­szolt és természetes állapotú drágaköveket. Lesz közön­ségdíj is. Az oldalt összeállította: Bojté Gizella Szekeres Tibor felvételei Magányos öreg fa

Next

/
Thumbnails
Contents