Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

1993. március 10., szerda Kelet-Magyarország ~J A letördelt, megcsonkított vajai meggyfácskákhoz hasonlóan gyümölcs vagy díszfák százai muto­gatják sebeiket a megyében. Látványukon mindig el­gondolkozhatunk... Veszélyes telefonfülke A nyíregyházi Északi teme­tőnél lévő ABC előtt, az autóbusz-megállónál van egy nyilvános telefonfülke. Üveg­ajtaja hónapok óta csak a felső sarkán lóg, bármikor lesza­kadhat. Jelenlegi állapotában akadályozza a fülkébe lépést, de ha leszakad és összetörik benne a nagyméretű üveg is, az ott tartózkodók, vagy épp arra haladók testi épsége ve­szélyben lesz. Csodálkozom azon, hogy a távközlési szak­emberek, akik a telefonokat karbantartják és az automata szekrények időszakos ellenőr­zését is elvégzik, az ilyeneket nem javítják meg soron kívül. Nem valószínű, hogy a fülke bejárati ajtaja erőszakos ron­gálás miatt lett ilyen. Ugyanis az alsó sarok vaspántja el van törve, így billent ki az ajtó a helyéből és most veszélyes helyzetben lóg. Úgy látszik, hogy az illetékesek figyelmét tartósan elkerüli a telefonfülke állapota, mivel hónapok óta nem kívánják megjavítani. Ezért szólunk, hogy ne várják meg, amíg leszakad, még na­gyobb kár fog bekövetkezni, mint a mostani, és esetleg bal­esetet is okoz. Véghseő Béla Nyíregyháza, Ferenc körút Reklámajándék Talán apróság, amit írok, de bosszantja az embert. Egy új­sághirdetés szerint előleg befi­zetése nélkül OTP-hitelre fa­gyasztószekrényt lehet kapni, amihez ajándékba adnak egy rádiós magnót. Nem emiatt vettük a fagyasztót, de nem­hogy a rádiót nem kaptuk meg, mert az állítólag elfo­gyott, hanem még a magyar nyelvű tájékoztató sem volt a fagyasztóban. Az üzletben nem bontották fel a csomagot. Nem nagy dolog egy fa­gyasztót beüzemelni, de bosz- szantó, hogy ígérnek valamit és nem tartják be. Február 24- én is hirdettek még olcsóbban fagyasztót ajándék rádióval együtt. Mi 23-án vettük a mi­énket a HIFI-Centertől, talán erőszakoskodnunk kellett vol­na a rádió miatt? Vajon hány vevő járt ugyanígy, mint mi? Azzal vigasztaltak, hogy csak egy pici rádió lett volna, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy az ígéretüket nem tartot­Illés Károlyné Nagyhalász, Vasvári P. u. 1. Még egyszer Pörbölyről Az egész országot megren­dítette a pörbölyi iskolásgye­rekek tragédiája. Az emberek még sokáig fognak emlékezni a szörnyű eseményre, amely­nek nagy kérdése, hogy ki volt, vagy kik voltak benne a bűnösök. Tudjuk, legközvetle­nebbül az elhunyt autóbuszve­zető. De főképpen az, aki az akkumulátort ellopta, a vasút azért, mert a fénysorompó nem működött napok óta. A fájdalom enyhül, de a gyász örökre gyász marad. Úgy gon­dolom, ilyen szörnyű esetnek többé soha nem szabad megis­métlődnie. Ilyen vasúti átjáró­nál nagyon is oda kell figyel­nie minden sofőrnek, sokszo­rosan annak, aki gyerekeket szállít. Ennek a tragédiának talán az országhatárokon túl is híre volt, nagy megrendüléssel, fájdalommal néztük a tévé- közvetítést a temetésről. Több ilyen szerencsétlenség nem történhet az országban, a köz­lekedés felelőseinek minden óvintézkedést meg kell ten­niük, hogy a bajokat megelőz­zék. A pörbölyi szülők fájdal­mában mi is osztozunk, velük együtt gyászoljuk a falu el­vesztett fiatalságát. Király Béla Szamostatárfalva Segítséget kérünk A férjem súlyos rákbeteg, azt mondják az orvosok, hogy az utolsó stádiumban van. Ál­landóan kezelésre kell hordani a Daciánkkal, mert járni már alig bír. Én százszázalékos mozgássérült vagyok, autón­kat a még tanuló fiúnk vezeti. Hárman élünk nem egészen húszezer forintból, emiatt nincs pénzünk levizsgáztatni az autót. Ha április elsejéig nem tesszük meg, leadhatjuk a rendszámot és akkor nem lesz mivel elvinni a férjemet a su­gárkezelésekre. Kérjük, ha va­lakinek módjában áll, segítsen rajtunk, hogy le tudjuk vizs­gáztatni az autót. Név és cím a szerkesztőségben Sokfelé mennek A MÁV-tól szép gesztus lenne, ha gondolna az itt átu­tazóban lévő szlovák, orosz, román embertársainkra, és a kisvonat két nyíregyházi ál­lomásán tájékoztató táblákat helyezne ki. Sok külföldi utaz­gat össze-vissza a nagy cso­magokkal, pl. a vásártérről Sóstófürdő felé megy, aztán onnan vissza, mire valahogy eligazodik a helyes irányba, a „vokzál”, vagyis az állomás felé. Igen hasznos volna nekik néhány szóval feltüntetni az irányokat, indulási időpon­tokat, árakat. U. G., Kótaj Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Az autópiacon még elosztás van Monopólium nincs, viszont a márkakereskedések függnek a gyártótól Nyíregyháza (KM - TMI) — Néhány éve még a Mer­kur uralta és diktálta a ma­gyar autópiacot. Ma már sok cég forgalmaz személygép­kocsit, jó részük egyes már­kákra szakosodott. így az Autó Tempó Kft., amelyik a Suzukit és a Mercedest kí­nálja. Monopólium nincs, vi­szont a márkakereskedések függnek a gyártótól és időn­ként azt kell mondaniuk a megrendelőiknek, hogy tü­relmet kérnek, amíg a kívánt típus a kívánt színben meg­érkezik. A piacgazdasági viszonyok még szerveződnek, a vevők közben tanulgatják az autóvá­sárlás fortélyait, például, hogy melyik előnyösebb: a foglaló vagy az előleg, ha egy autótí­pus szállítása valamiért akado­zik. Mint a Suzuki Swift Sedan 1,3-é, ami metálbordó színben pár hónapja nagyon népszerű lett. Más kapta meg Egy fehérgyarmati olvasónk november közepén a kft. Jég utcai márkakereskedésében megrendelt egy japán gyárt­mányú bordó Sedant és befize­tett rá 90 ezer forint foglalót. Szerette volna még a várható áremelés előtt megkapni, ígér­ték is, hogy meglesz. Decem­ber közepén azt mondták neki telefonon, hogy majd január közepén, de valószínűleg a ré­gi áron átveheti. Letelt az idő, bement a szalonba. Ott közöl­ték, hogy az autók megér­keztek, ám csak a következő szállításból tudják a megren­delését teljesíteni. És sajnos, 137 ezer forinttal többet, azaz 1 135 000 forintot kell fizetnie a Sedanért. Egy hétre rá táviratot kapott, mire felhívta a szalont. Az ügyintézőtől hallotta, hogy bordó autójuk nincs, csak kék, szürke és fehér. A kéket elvitte volna, ám a fehéret kínálták neki, hogy arra nincs vevőjük. Végül kiderült, volt japán gyártmányú bordó is, de azt sorszámban és nyilvántartás­ban utána következő megren­delő kapta, aki eredetileg ma­gyar Suzukit akart, de később meggondolta magát, hogy jó a japán is. A régi áron vette meg... Ezen felháborodva ol­vasónk visszautasította a fehér Sedánt, visszakérte a pénzét, amit szerinte kamatmentesen két és fél hónapig használt a kft. Importból nincs eladás Kohut István, a kft. ügyve­zető igazgatója azt mondja, örül, hogy a sajtó nyilvános­ságra hozza a panaszt, leg­alább a valódi piaci viszonyok kialakulásáig elkerülhető a ha­sonló probléma. A kereskedő legfontosabb feladata, hogy kielégítse a vevők igényeit, de a mai helyzetben ez nem min­dig lehetséges. Megrendelőket, leveleket, telefaxokat tesz elém. Ezekből látom, hogy még az ármelés előtt megrendeltek a Magyar Suzuki Rt.-től 3 bordó, 2 szür­ke, 1 fehér Sedant. De 1 bor­dót, 2 szürkét, 1 kéket, 1 fehé­ret kaptak az Rt.-től és telefa­xot, hogy megrendeléseiket a „kért színekben, árualap hiá­nyában teljeskörűen kielégíte­ni nem tudjuk”. A társaság ve­zérkarának döntése értelmé­ben egyébként 1993-ban nem értékesítenek japán importból, mert február közepén a ma­gyar Suzuki gyárból kigördült az első, magyar szerelésű 1,3- as Sedan. — Való igaz, hogy a levél­író japán gyártmányt kért me­tálbordó színben, de ő maga kötötte ki a megrendelésnél, hogy ha nem kapja meg no­vember végig, akkor a foglaló­ját előlegnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy attól a naptól ő bármikor elállhat az üzlettől — magyarázza. — Két hét múlva egy ügyfelünk négy- százötven ezer forintot, vagyis ötször annyi pénzt fizetett be foglalóként bordó Sedánra, és még a várható áremelést is vállalta. — Ám mégis olvasónk ren­delte meg hamarabb az autót... — Igen, csakhogy a meg­rendelés nem minősül szállí­tási szerződésnek. Konkrét ha­táridőt a jelenlegi viszonyok között mi sem tudunk adni, mivel az igényeket az rt. a rak­tárkészletének, gyártókapa­citásának függvényében tudja kielégíteni. Mi előbb most még a biztosabb üzletfelet, akinek kevesebb pénzt kell előlegeznünk. Eltérő gyakorlat Meglepődve hallottam, hogy a kft.-nek a Suzukik megrendelésekor, még a szál­lítás előtt be kell fizetni az rt. számlájára a gépkocsik vétel­árának a felét, ha van bankga­rancia. Ha nincs, a teljes összeget. Rendelkeznek bank- garanciával, tehát egy Swift Sedan 1,3-as típusnál tavaly „csak” 496 000 forintra, most már 567 500 forintra kell a sa­ját zsebükből kipótolni az au­tót rendelő foglalóját. Mindez eltér a magyarországi gyakor­lattól. — Nemhogy használtuk volna a levélíró kilencven ezer forintját, még mi tettünk hozzá négyszázhat ezer forintot a sa­játunkból — mondja Kohut István. — Különben a meg­rendelőben olvasható, hogy a foglaló nem kamatozik. Saj­náljuk, hogy ez történt, de az autókereskedelemben még nincs piacgazdaság, mindmáig elosztás van. Nekünk is az az érdekünk, hogy minél hama­rabb kialakuljon a piaci keres­letnek megfelelő rendszer, és minden ügyfelünk igényét a lehető legrövidebb időn belül kielégítsük. Szerkesztői üzenetek Tomasovszki Pál, Nyír­egyháza: Az APEH tájékoz­tatása szerint a baleseti, illet­ve a kártérítési járadék adó­köteles, ha 1988. január else­je után állapították meg. Bóz Istvánná, Tiszavas- vári: Ügyében megkerestük a megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, állásfoglalá­sukig szíves türelmét kérjük. Tamás Mihály, Nagykál­ló: Ha a munkáltató a dolgo­zónak átmenetileg nem tud munkát biztosítani, akkor személyi besorolási bért kell fizetnie neki. A dolgozó ke­resőképtelen állományban töltött ideje (a táppénz), be­leszámít a szolgálati időbe. „Csere” jeligére, Kálló- semjén: Az Illetékhivatal megvizsgálja a lakások for­galmi értékét, és ha van kü­lönbség, akármennyire ki van iktatva belőle a pénz, il­letéket kell fizetni. Ha azo­nos értékűek a lakások, ak­kor csak a telekkönyvezésért kell ezer forintot fizetni. Amennyiben névvel és cím­mel fordultak volna hoz­zánk, postafordultával küld­tük volna a választ Véget ért az influenzajárvány, de a patikákban még most is sort állnak a betegek gyógyszerekért, vagy gyógyhatású készítményekért Harasztosi Pál felvételei Válaszol az illetékes A rokkantsági nyugdíj mértéke Az utóbbi időben több ol­vasónk érdeklődött, hogyan számolják ki a rokkantsági nyugdíjat. Kérdésükre a me­gyei társadalombiztosítási igazgatóság válaszával adunk tájékoztatást: Az 1975. évi II. tv. T. 50 paragrafusa alapján a rok­kantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításának időpont­jáig szerzett szolgálati idő hosszától és a rokkantság fo­kától függ. A rokkantsági nyugdíj ösz- szegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 5 nap­tári év közül az igénylőnek legkedvezőbb 4 naptári év alatt főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alap­ján kell megállapítani. A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagke­resetet úgy kell kiszámítani, hogy a 4 évben elért kerese­tet el kell osztani a biztosí­tásban töltött olyan napok­nak a számával, amelyekre keresete volt. A törvény módosult Egy fehérgyarmati olva­sónk tavaly május óta mun­kanélküli. Már folyósították neki a munkanélküli-ellátást, amikor betegsége miatt be­nyújtotta igényét a rendsze­res szociális járadékra. Ezt meg is ítélték neki, így egy­szerre kapta a munkanélküli és a rendszeres szociális já­radékot. Nemrég a munkaü­gyi központ kirendeltségén azt mondták neki, hogy két ellátás egyszerre nem jár, va­lamelyiket meg kell szüntet­nie. Levélírónk erről érdek­lődik. A megyei munkaügyi központ válasza szerint a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. legú­jabb módosítása 1993. janu­ár elsején lépett hatályba (a Magyar Közlöny 133.-ik számában, a Magyar Köztár­saság költségvetéséről szóló LXXX. törvényben tették közzé). A munkanélküli-el­látások valamint a nyugdíj- szerű szociális ellátások — átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék — folyósí­tásával kapcsolatosan a Munkaügyi Minisztérium­nak a Népjóláti Minisztéri­ummal egyeztetett hivatalos álláspontja a következő: A megváltozott munkaké­pességű dolgozók foglalkoz­tatásáról és szociális ellátá­sáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM. együttes ren­deletet módosító 23/1992. (VIII. 26.) NM-PM. együttes rendelet 7. és 8. paragrafusa értelmében nem jogosultak átmeneti járadékra, rendsze­res szociális járadékra azok, akik munkanélküli-ellátás­ban részesülnek. Ily módon a módosító jogszabály a kettős ellátás folyósítását kizárja. Amennyiben az igénylő egyidejűleg mindkét ellátás­ra jogosult lenne, először a munkanélküli-ellátást kell részére megállapítani, és az átmeneti, illetve rendszeres szociális járadékot csak a munkanélküli-ellátásra való jogosultság megszűnését kö­vetően lehet folyósítani. Ha az igénylőnek már megálla­pították az átmeneti, illetve a rendszeres szociális járadé­kot, és ezt követően munka­nélküli-ellátásra is jogosult­ságot szerzett, ezt a körül­ményt be kell jelentenie. En­nek alapján a társadalombiz­tosítási szerv a munkanélkü­li-járadék folyósításának ide­je alatt szünetelteti az átme­neti, illetőleg a rendszeres szociális járadékát, mert ezek az ellátások egyszerre nem folyósíthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents