Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

1993. március 9., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Törvényjavaslatok előkészítése A T. Ház sürgősséggel tárgyal néhány, a fejlődést elősegítő igen fontos javaslatot Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés hétfői plenáris ülé­sén Annus József (MSZP) nő­napi megemlékezését köve­tően Hah’ani Zoltán (SZDSZ) a borsodi szénbányák vissza­fejlesztésének ügyére hívta fel képviselőtársai figyelmét. A felszólalásra az adott alkalmat, hogy a kormány előtt fekszik az illetékes tárca megoldási ja­vaslatokat tartalmazó előter­jesztése a kérdésről. A kép­viselő frakciója nevében „tisz­ta és világos helyzet” megte­remtésére szólította fel a kor­mányt. Ennek érdekében tár­gyalni kell az érintettekkel és olyan megoldást kell találni, amit a bányák privatizációjá­ban részt venni szándékozó vállalkozók is bizalommal fo­gadnak. A T. Ház ezt követően kép­viselői önálló indítványok na­pirendre tűzéséről, illetve sür­gős tárgyalásba vételéről dön­tött. A törvényhozók megsza­vazták Zsíros Géza (36-ok) a kárpótlásra kijelölt időszak ez év végéig történő meghosz- szabbítását javasló indítványá­nak sürgős megtárgyalását. Ugyancsak sürgősséggel napi­rendre tűzték Fodor István és Kupa Mihály független képvi­selők indítványát a földrende­ző és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításáról. A javaslat illetékmentessé kí­vánja tenni az ingatlan-nyil­vántartást, valamint a rész­arány-tulajdonosok önálló in­gatlanának kialakítási költ­ségeit az állami költségvetés­ből kívánja fedeztetni. Egyet­értettek Kósáné Kovács Mag­da és Tompa Sándor szocialis­ta képviselők, a gyakornoki foglalkoztatás támogatására vonatkozó, javaslatának sür­gős napirendre tűzésével. Az Országgyűlés nem támo­gatta G. Nagyné Maczó Agnes (független) az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatának napirend­re vételét. Az előterjesztő el­mondta, hogy a pártok társa­dalom fölötti ellenőrizetlen teljhatalmának megszüntetése érdekében új választási rend­szert kellene életbe léptetni. A javaslat szerint a parlamentbe kizárólag az egyéni választó- kerületben megválasztott kép­viselők kerülhetnének be. A T. Ház megszavazta a frekvenciagazdálkodásról, az energiapolitikáról szóló tör­vényjavaslatok, továbbá a Szi­getköz természet- és környe­zetvédelmi, valamint terület- fejlesztési kérdéseiről, és a bősi vízlépcső kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizott­ság létrehozásáról szóló or­szággyűlési határozati javasla­tok részletes vitára bocsátását. Szabad György, a Ház elnö­ke bejelentette, hogy a kor­mány benyújtotta külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándor­lásáról szóló törvényjavasla­tát. Közölte azt is, hogy az ön- kormányzati bizottság Tar- nóczky Attilát (MDF) válasz­totta alelnökévé. Az Országgyűlés ezután megszavazta az ülés tárgyso­rozatát. Adócsökkentést vagy fejkvótaemelést Az Iposz a szakképzési törvény alapelveivel egyetért, s kidolgozta javaslatait Budapest (ISB - S. Z.) — Kamarai törvény nélkül hiá­ba lép életbe a szakképzési törvény, nem lesz életképes — ez az Ipartestületek Or­szágos Szövetségének véle­ménye. Ezért átmeneti sza­bályozás kialakítását sürge­tik, amellyel áthidalhatók lennének a kezdeti nehézsé­gek. Ez többek között olyan fi­nanszírozási rendszert jelen­tene, amelyben az iparosoknak lényegesen több támogatás járna a tanulók foglalkoz­tatásáért, mint a jelenlegi ezer- forintos adóalapcsökkentő ked­vezmény. Hozzanak létre a Pénzügyminisztérium vezeté­sével egy munkabizottságot, amely megvizsgálja a támoga­tások növelésének lehetősége­it, akár adócsökkentés, akár fejkvótaemelés formájában — javasolja az Iposz. Szerződéses katonák Budapest (MTI) — Majdnem 3000 „zsoldos” katonát keres a Magyar Honvédség. A hivatalos megfogalmazás szerint sorkatonai beosztásba to- vábbszolgálatra lehet je­lentkezni többek között raj­parancsnoki, harcjárműve­zetői, gépjárművezetői, au­tószerelő, híradástechnikai műszerész, nyomdász, vil­lanyszerelő beosztásokba. Erdélyi Lajos honvédel­mi szóvivő az MTI kérdé­sére elmondta, hogy első­sorban azokba a beosztá­sokba keresnek szerződé­ses továbbszolgálókat, amelyekbe a 12 hónapos sorkatonai szolgálati idő alatt nehezen lehet magas szinten új embereket kiké­pezni. A jelentkezési feltételek között szerepel a büntetlen előélet, a 35 év alatti élet­kor, valamint legalább 10 hónapos sorkatonai szolgá­lat. A jelentkezőknek leg­alább 2, legfeljebb 12 év szolgálati időt kell vállal- niok. És a zsold, azaz a bér ha­vi bruttó 16-17 ezer forint. Ehhez még különféle pót­lékok járulnak. Ezenkívül természetbeni juttatások is járnak. Az állami vállalatok át­alakulása, az egyes cégek sok­szor siralmas pénzügyi hely­zete óhatatlanul is magával hozta a nem termelő jellegű te­vékenységek leépítését. Ilyen a szakmunkástanulók gyakor­lati képzése, amely nem egy esetben a feladatot korábban ellátó vállalat csődbe jutása, felszámolása miatt szűnt, szű­nik meg. Az iparosokra egyre nagyobb felelősség hárul az utánpótlás képzésében, ezért is kísérte élénk figyelemmel az Iposz a hétvégi Érdekegyez­tető Tanács-beli vitát az okta­tást, így a szakképzést is érintő törvénytervezetekről. Solti Gábor, a szervezet ok­tatási igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a szakképzési törvény tervezetének kialakí­tását párbeszéd előzte meg a szervezet és a Munkaügyi Mi­nisztérium között, így az ab­ban foglaltak nagyjából meg­Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A kárpótlásijegy- ígérvény bevezetése bizonyo­san meggyorsítaná a kárpótlás folyamatát — állítja határo­zottan Glattfelder Béla. A Fi­desz agrárgazdasági szakértő­je által benyújtott önálló kép­viselői indítvány szerint az ígérvény bevezetésével a szö­vetkezetek tulajdonképpen privatizációs hitelhez jutná­nak, amelyet később az árve­rések során megszerzett kár­pótlási jegyekkel törlesztené- nek. Törvényjavaslatának indok­lásakor Glattfelder kifejtette: napjainkban a kárpótlás igen nehézkesen halad, s a földár­verések is jelentősen elmarad­nak az eredetileg tervezett ütemtől. így a szövetkezetek is csak lassan jutnak hozzá a kár­pótlási jegyekhez, s ezért nem tudnak részt venni az élelmi­szeripar privatizációjában. A javaslat lényege tehát az, hogy a szövetkezetek a kárpótlásra kijelölt földjeik után aranyko­ronánként 500 forint értékű ígérvényt kapjanak, s ezt fel­használhassák a privatizáció során. Üzletrészt illetve rész­vényeket vehessenek rajta, például a tejipar vagy a gabo­egyeznek az ipartestületek el­várásaival. így egyetértenek az úgynevezett duális sziszté­ma kialakításával, amelynek lényege, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés teljesen ket­téválik, s míg az iskolák fel­adata a tanulók elméleti fel­készítése lesz csupán, a gya­korlati képzés teljes egészében a gazdaságra hárul majd. A ta­nulók csak abban az esetben kezdhetik meg a tanulmányai­kat, ha érvényes tanulószerző­déssel rendelkeznek, amelyet a tanult szakmában dolgozó iparossal, vagy gazdálkodó szervezettel kötöttek, s amely tartalmazza a gyakorlati kép­zéssel kapcsolatos összes jo­got és kötelességet, mind a ta­nuló, mind a „mester” részé­ről. Van azonban néhány gyen­ge pontja is a tervezetnek — véli a Iposz oktatási igazgató­ja. Nem tartalmaz ugyanis kö­naipar tulajdonosai szerkeze­tének átalakításakor. Kérdé­sünkre válaszolva a képviselő elmondta, az ígérvény — ha­sonlóan a kárpótlási jegyhez — kamatozna, s minden szö­vetkezet számára igényelhető lenne. A törvénytervezet sze­rint az ígérvényt a kárpótlási hivatalokban kellene kérni, s a hivatalok 15 napon belül a szövetkezetek rendelkezésére bocsátanák az „értékpapíro­kat”. A visszafizetés Glattfel- der szerint a következőképpen történne: a megelőlegezett hi­tel fejében az árveréseken a kárpótlási hivatal mindaddig bevonja a kárpótlási jegyeket, ameddig értékük el nem éri az ígérvény összegét. Ha a szö­vetkezet az utolsó árverés vé­gén sem tudja törleszteni a hi­telt, akkor a fennmaradó ösz- szeget 15 napon belül kész­pénzben vagy kárpótlási jegy­ben fizetné meg az illetékes hivatalnak. A kárpótlásijegy-ígérvény- ről szóló törvényjavaslat meg­lehetősen komoly vitát váltott ki a parlament mezőgazdasági bizottságában: a kormánypárti és ellenzéki képviselők meg­erősítették, a kárpótlás megle­hetősen ellentmondásos, s telező előírásokat a mester­vizsgáztatással kapcsolatban, így a jelenlegi javaslat alapján nem válhat valóra az az elkép­zelésük sem, hogy bizonyos szakmákat a jövőben csak mestervizsga letétele után űz­hessenek az iparosok. A tör­vény sok helyen hivatkozik egy ma még ki sem dolgozott másik jogszabályra, a kamarai törvényre, amely a hatósági és a szolgáltatási funkciókat len­ne hivatott elválasztani az ér­dekképviseletek és kamarák esetében. így egyelőre nincs igazi fe­lelőse a jövő szakképzésének, s ha a kamarai törvény — egy­két év múlva — meg is szüle­tik, bizonyára el kell telnie 3-4 évnek is, amíg az új rend­szer megszilárdul. Ezért van szükség az átmeneti szabály­ozás kialakítására — véleke­dik az Iposz oktatási igaz­gatója. ezért az esélyegyenlőséget megtartva, jó lenne kidolgozni egy, a folyamat gyorsítását szolgáló törvényjavaslatot. S bár a bizottság nem értett egyet a Glattfelder-féle javas­lattal, a múlt heti ülésen mégis úgy döntöttek, megkérik az Igazságügyi Minisztériumot, dolgozza át a javaslatot, majd ezután ismét tárgyaljanak róla. A javaslat egyik ellenzője, Zsupos Lajos (MDF) kifejtet­te: a kárpótlást gyorsítani kell, de véleménye szerint a jegy­ígérvény bevezetése hosz-sza- dalmas folyamat lenne, s eza­latt már a kárpótlás is előreha­lad annyira, hogy nem lesz szükség az új rendszer beve­zetésére. A képviselő másik érve szerint pedig mindenki­nek — az egyéneknek is — le­hetőséget kellene adni az ígér­vény használatára. Ezzel szemben Juhász Pál (SZDSZ) elmondta: a kárpótlás során hátrányos helyzetbe hozták a szövetkezeteket, s ennek kö­vetkeztében nem tudnak kellő súllyal részt venni a húsipar, tejipar és malomipar privatizá­ciójában. Éppen ezért módosí­tani kellene a szabályokat, s ezáltal is segíteni a szövetke­zetek vásárlási pozícióit. A kárpótlásijegy-ígérvény gyorsítaná a privatizációt Antall József fogadta Henry Kissingert Budapest (MTI) —Antall •/ö-scf miniszterelnök hétfőn délelőtt dolgozószobájában fogadta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisz­tert, az amerikai külpolitikai gondolkodásra változatlanul nagy hatással lévő személyi­séget. A két politikusnak ez volt a harmadik találkozója, Magyarországon és az Egyesült Államokban talál­koztak. A megbeszélésen — amelyről a Miniszterelnöki Sajtóiroda tájékoztatta az MTI-t — részletesen ele­mezték napjaink külpolitikai eredményeit és tendenciáit történeti, katonapolitikai, külpolitikai és nemzetbiz­tonsági helyzetből megvilá­gítva azokat. A nemzetközi helyzetet értékelve csaknem egybehangzóan állapították meg, hogy a NATO-nak je­lenleg kulcspozíciója van abban, hogy megoldást ta­láljon a közép- és kelet-eu­rópai térség problémáira. A magyar és az amerikai politikus részletesen foglal­kozott Oroszország, vala­mint az egykori Szovjetunió többi utódállamával, belső és külpolitikai helyzetük gyakori ellentmondásossá­gával. Henry Kissinger kérdé­seire válaszolva Antall Jó­zsef tájékoztatást adott a ma­gyar belpolitikáról és kor­mányának közel hároméves tevékenységéről, hangsú­lyozva a stabilitást és ennek fontosságát Magyarorszá­gon. Az amerikai politikus elismerését fejezte ki a ma­gyar külpolitika irányvon­alát és azokat a törekvéseket illetően, amelyeket a desta­bilizáló tényezőkkel szem­ben kifejt. Érdeklődéssel hallgatta a magyar minisz­terelnök belpolitikai hely­zetértékelését. A megbeszélés végén a két politikus kölcsönösen megállapította, hogy a világ- politika kérdéseinek meg­ítélésében hasonló álláspon­tot foglalnak el, és elemzé­seik végeredménye általá­ban megegyezik. A centrumpolitika hívei Budapest (ISB - D. Á.) — Nagyon jó elnökséget vá­lasztott a képviselőcsoport — szögezte le az MDF par­lamenti frakciójának sajtótá­jékoztatóján Kónya Imre frakcióvezető. Mint mondta, szakmailag magasan kvali­fikált, politikailag kiegyen­súlyozott elnökség jött így létre. E mondatokkal Kónya tulajdonképpen Horváth Bé­la MDF-es képviselő több lapban is megjelent nyilat­kozatára válaszolt, amely­ben a Magyar Út-körökhöz tartozó honatya a frakcióel­nökség új tagjait „szótlan, csendes, visszahúzódó frak­ciótagoknak” nevezte, akik most az ismeretlenségből léptek elő. A hétvégén Balatonke­nesén tartott háromnapos frakciórendezvényen meg­választották az új nyolctagú elnökséget, amelynek ismét tagja lett Salamon László, Kulin Ferenc és Kis Gyula. Öt új személy került a testü­letbe: Tóth Imre László, Kozma Huba, Andrásfalvy Bertalan, Takácsy Gyula és Bakó Lajos. Grezsa Ferenc kikerülését Kónya sajnálatosnak nevez­te. Csurka István és Elek Ist­ván elnökségből való kima­radását így indokolta: ők nem voltak esélyesek arra, hogy a képviselőcsoport bi­zalmát elnyerjék. A képvise­lők nem fogadták el, hogy tovább folyt az egységet bomlasztó vita. Akik ebben részt vettek, s ezáltal nem az országos gyűlés szellemé­ben politizáltak, saját magu­kat távolították el az elnök­ségből. Csurka István — mint Kónya Imre elmondta — az országos gyűlésen még kifejezésre juttatta, hogy együtt kíván működni az MDF elnökével és veze­tőivel. Ezt követően azon­ban a Magyar Fórum hasáb­jain olyan támadássorozatot intézett, ami cáfolni látszik, hogy komolyan gondolta volna ígéretét. A párt tagjai­nak — mondta Kónya — minden tőlük telhetőt meg kell tenni az egység fenntar­tásáért. Az MDF-ben de­mokratikus döntések szület­nek, s ezeknek Csurka Ist­ván nem tesz eleget. A frakcióelnökség tagjai­nak az irányzatokhoz való viszonyát vizsgálva Kónya Imre azt hangsúlyozta, hogy mindenki a centrumpolitika híve. Az elnökség új tagjai közül többen leszögezték: ebben a testületben is van­nak magukat a „népi” áram­lathoz soroló képviselők, de Tóth Imre László és Kozma Huba is — ha már feltétlenül irányzathoz kell magukat sorolni — a mérsékelt népi vonulathoz érzi magát közel állónak. Gombár és Hankiss mai jogállásáról Budapest (MTI) — A Miniszterelnöki Sajtóiroda 1993. március 5-i közlemé­nye szerint dr. Gombár Csa­ba és dr. Hankiss Elemér közalkalmazotti jogviszo­nya 1993. március 6-án megszűnt. A köztársasági elnök fel­hatalmazta sajtóirodáját az alábbiak közlésére: Abban a kérdésben, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének ki a munkáltatója, a munkaügyi bíróság még nem döntött. Mindaddig, amíg a médi­umelnökök kinevezéséről és felmentéséről szóló 1990. évi LVII. törvényt az Or­szággyűlés nem változtatja meg, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét csak a köztársaság elnöké­nek van joga tisztségéből felmenteni. Amíg ez nem történik meg, jogi értelem­ben a Magyar Rádió és Ma­gyar Televízió elnöke hi­vatalban lévőnek tekinten­dő, annak ellenére, hogy őket a miniszterelnök a munkavégzés kötelezettsége alól mentesítette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents