Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

Falugyűlés higgadt hangnemben Fejlesztés szükséges, hogy a helybeliek magukénak érezzék a falut Nem is olyan régen itt még földút volt A SZERZŐ FELVÉTELE M. Magyar László Kemecse (KM) — Minden önkormányzat arra törek­szik, hogy a település meg­őrizze lakosságát. Ennek ér­dekében azonban olyan szol­gáltatás, ellátás, fejlesztés szükséges, hogy a helybeliek magukénak érezzék a falut. Úgy tűnik, Kemecsén sike­rült ez irányban elindulni, erről árulkodik a napokban megrendezett falugyűlés. Zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a mozi épületét a falugyűlés estéjén, s már éz is jelzi, hogy a kemecseiek nem közömbösek jövőjük, illetve sorsuk iránt. Javuló közbiztonság Az elmúlt évi munkát Szent- péteri József polgármester ér­tékelte. Bevezetésként utalt az ország nehéz gazdasági hely­zetére, hiszen annak hatásai alól egy település sem vonhat­ja ki magát. A községben fon­tos feladat volt tavaly az utak aszfaltozása. Öt kilométer hosszúságú út kapott szilárd burkolatot, ezt a munkát az el­következő két évben folytatni szeretné az önkormányzat. Az egyházi ingatlanok visszaadá­sa is megkezdődött a faluban. A református egyház már visz- szakapta egykori iskolájának épületét, az elképzelések sze­rint talán már szeptemberben megkezdődik ott is az oktatás. A korábbi években rendsze­resen panaszkodott a lakosság a közbiztonságra, azonban mióta rendőrőrs működik, hatékonyabb a rendőri munka. Piaccal is gazdagodott Keme­cse, bekerített területen állan­dó felügyelet mellett üzemel­teti az önkormányzat. Vita a földkérdésben 1992-ben az önkormányzat 20 családnak vissza nem térí­tendő támogatásként 1 millió 400 ezer forintot fizetett ki, a kamatadó kifizetésében pedig 948 ezer forinttal segített a hi­vatal 103 személynek. A szo­ciális gondoskodásra 8 millió 491 ezer forintot fordított a polgármesteri hivatal. Területi Gondozási Központ néven megalakult az idősek bent­lakásos intézménye, amely je­lenleg 10 asszony otthona. A tervek szerint tovább bővítik az épületet, s akkor férfiak és házaspárok elhelyezésére is lesz lehetőség. Mint a megyében bárhol, itt is gondot jelent a munkalehe­tőség. Ennek csökkentése ér­dekében igyekeznek foglal­koztatni a helyi iparosokat, il­letve közhasznú munkásokat alkalmaz az önkormányzat. A földkérdés megoldása elhúzó­dik, így egyelőre annak meg­művelése sem látszik biztos munkaalkalomnak. A kárpót­lási fórum ugyanis még nem egyezett meg a termelőszövet­kezettel, amely nem hajlandó kompromisszumra. Az ügyet bíróság tárgyalja, s ez bizony zavarólag hat majd a tavaszi munkálatokra. Szavaz a lakosság Az önkormányzat létrehozta a „Kemecse nagyközségért” díjat, amelyet a lakossági szavazatok alapján minden évben augusztus 20-án adnak át. Az elmúlt évben ezt a ki­tüntető díjat Kozma István nyugdíjas iskolaigazgató, Enyedi Béláné nyugdíjas óvó­nő és Iglai Ferencné pedagó­gus vehette át. Az idei díjazot­takra május 10-ig lehet leadni a javaslatokat. A falu közösségi összetarto­zását erősítik a különböző, alulról induló szerveződések: iparosok egyesülete, kertbará­tok klubja, nőegylet, ifjúsági klub. Az idei költségvetési terv­ben 148 millió 609 ezer forint bevétellel és kiadással számol a testület. Ennek egy része az intézmények működését, má­sik része a nagy beruházásokat (gáz- és útépítés) fedezi, a har­madik rész pedig a következő évre való felkészülést segíti elő. Tisztelet a múltnak A polgármesteri beszámoló után az állampolgárok kapták meg a szót. A korábbi évek in­dulatos, heves felszólalásai helyett higgadtabban utaltak a problémákra, a gondokra a te­lepülés lakói. Megerősítették azt a gondolatot, hogy min­dent el kell követni a munka­helyteremtés érdekében. A hozzászólók elismerték azt a törekvést, amelyet a rendőrség és a polgárőrség a közbizton­ság érdekében kifejtett. A falugyűlések rendszere­sen visszatérő témája a tele­fonvonalak alacsony száma. A helyi posta telefonközpontjá­ban 360 szabad kapacitás van, a MATÁV mégsem ad vonalat az igénylőknek. Az önkor­mányzat hiába tett meg min­dent, a MATÁV nem mozdul. Felvetődött az is, hogy a ha­gyományokat jobban kellene ápolni, így a helybeliek em­léktáblát javasoltak Krasznai Péternek és Répássy Mihály­nak, akik mindketten magas rangú katonatisztek voltak az 1848/49-es szabadságharcban. Névadóra készül az általános iskola, azonban ezt még elő­ször széleskörű társadalmi közvélemény-kutatásnak kell megelőznie. Lelket mérgező indulatok a határszélen Feszülő ellentétek, személyes torzsalkodás, generációs harc, feltételezhető rosszindulat Tóth Kornélia Milota (KM) — Szalmonel­lafertőzés történt a múlt év no­vemberében és ez év február­jában döntöttek a tehetséges gyermekek támogatására lét­rehozott alapítvány össze­gének odaítéléséről. A két do­log látszólag teljesen füg­getlen egymástól, de az Orbán Endréné napközis dolgozótól kapott panaszos levél arra utal: igenis kapcsolatba hozható a két esemény. A helyszínen járva egymás­nak feszülő ellentéteket, sze­mélyes torzsalkodást, generá­ciós harcot, feltételezhető rosszindulatot tapasztal az ide­gen. Rövid idő alatt kiderül: régóta nem a szalmonelláról és az alapítványról, hanem év­tizedek óta a mélyben munkáló indulatokról van szó. S most, az utolsó csepp a po­hárban az említett fertőzés volt és már nem titkolják jól nevelt emberek módjára az ellentéte­ket a fő- és mellékszereplők, hanem saját igazuk bizonyítá­sával régi harcokat kívánnak eldönteni. Kihagyták a lányát Orbán Endréné azért raga­dott tollat, mert szerinte mél­tánytalanul hagyták ki a lányát a tehetséges gyermekek támo­gatására létrehozott alapítvány odaítélésénél. Tavaly három nyolcadikos kapta meg a 8-8 ezer forintos összeget, az idén ketten értek el kitűnő ered­ményt, az egyik Orbán Éva, a panaszos lánya. Az asszony meggyőződéssel állítja: a lá­nya kihagyásával őrajta akar­tak ütni, mivel a szalmonella­ügyben őt is elmarasztalta a tisztiorvosi szolgálat. A vezető óvónő, Aszalós Lászlóné, aki egyben alpolgár­mester, az iskolaigazgató, Pa- ládi László, az alapítvány ku­ratóriumának elnöke, Tóth La­jos, egyik tagja, Fekete István órára pontosan idézik a fertő­zést követő eseményeket. Az óvoda konyháján főznek, on­nan hordják át az iskolába az ételt. Túrós palacsintát sütöt­tek, az óvodások csak gön­gyöltként, míg az iskolások ra­kottként kapták ebédre. Más­nap az iskola 125 tanulója kö­zül csak 15-20 nem betegedett meg. A fehérgyarmati és a nyíregyházi kórházban 43 gyereket ápoltak a fertőzöttek közül. A tisztiorvosi szolgálat vizs­gálata szerint a főzőkonyhán a tojásból származó szalmonella okozta a fertőzést. Kiszabták a büntetéseket: a főszakácsot 10 ezer, két napközis dolgozót (az egyik Orbánné) 3-3 ezer forintra bírságoltak. — Idegileg nagyon tönkre­mentünk — mondja kolléga­nője nevében is Orbán Endré­né. — Azt hittük, végre lezárul a vizsgálat és visszatérhetünk a munkánkhoz. S akkor jött az alapítvány odaítélése. A lá­nyom egész félévben hajtott a kitűnőért, s mivel a tavalyi há­rom kitűnő egyformán meg­kapta, úgy gondoltuk, hogy a nyolcadikosok közül a két leg­jobb most is ennek megfele­lően részesül az ösztöndíjban. Egy biciklit szeretett volna Éva belőle, s most alig tudja magát túltenni a mellőzésen. Saját szemüvegen át Aszalós Lászlóné alpolgár­mester, aki a január közepén lemondott Berki József pol­gármesterrel még az önkor­mányzat megalakulása idején a tiszteletdíját felajánlotta a te­hetséges milotai gyerekek ösz­töndíj-támogatására, másképp látja a helyzetet. — Az alapító okiratunk nem rögzíti, hogy mindig nyolca­dikosnak adjuk a díjat. Most a kuratórium úgy gondolta: egy- egy általános, közép- és főis­kolást segítünk az alapítvány pénzével. Nem is tudtam róla, hogy a szalmonellaügyben szereplő napközis dolgozó gyermeke is kitűnő. Azt vi­szont tudom, hogy a másik nyolcadikosnak a szülei isz­nak, nehéz lenne előteremteni a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. Azt mondja erre a harminc­éves, farmeröltönyös iskola- igazgató: — Szociális szempontok szerint nem szabadna dönteni, hisz itt a tehetség számít. Egyébként meg sem kérdezett engem az alpolgármester elő­zetesen. Mellesleg mióta janu­árban lemondott a polgátmes- ter, az önkormányzati ülésekre sem hívnak meg. (ősrégi itt az ellentét iskola és óvoda között, ezt tapasztaltam, amikor 1984- ben idejöttem. Ezt szóról szóra megerősí­tette mind Aszalósné, mind Orbánné, csakhogy ki-ki saját szemüvegén át látja és ítéli meg a történteket. Az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke, Tóth Lajos nyug­díjas és egyik tagja, Fekete Ist­ván karbantartó még azt sem tudta pontosan: hány tagú a döntésre jogosult kuratórium. Szerintük azt három ember al­kotja (a harmadik Fóri Béla), aki Feketével együtt nem vett részt azon az ülésen, amely az önkormányzati gyűlés keretén belül bólintott rá az alpolgár- mestemő szerint előterjesz­tette három névre. Aszalósné az alapító okirat kivonatát mu­tatja: nemcsak ők hárman, ha­nem a két alapítványtevő, a polgármester és ő is tagjai a kuratóriumnak, s mivel hár­man jelen voltak a döntésnél, az jogerős. Társadalmi fegyelmi bizott­ság A falubeliek véleménye megoszlik. Egyesek még min­dig nem tudnak napirendre tér­ni a szalmonellaügy fölött, mások szeretnék, ha már véget érne az áldatlan belháború. A tisztiorvosi szolgálat vizsgála­ta ugyan lezárult, ám a polgár­mesterjavaslatára még január­ban alakítottak egy fegyelmi bizottságot a további felelősök megállapítására. Mivel, az ele­mi iskolát végzett Tóth Lajos vezeti, Aszalósné nem ismeri el autentikusnak és a közalkal­mazotti törvényre hivatkozva (alacsonyabb iskolai végzett­ségű nem vizsgálhatja maga­sabb bizonyítvánnyal rendel­kezőnek az ügyét), nem kíván­ja ismételgetni a már elhang­zottakat. Hull a pelyhes Réti János A zon a reggelen még sötétben készülődtek a korán munkába indulók. A kávéfőzők lámpa világa mel­lett fújták ki magukból az ínycsiklandó párlatot, nem­különben a vele járó illatfel­hőt. A szobákban kedvetle­nül és álmosan világítottak a rádiókészülékek kereső ská­lái. Minden olyan békés és gyanútlan volt, legfeljebb szomorkás. És egyszerre meghallottuk az időjárás-jelentést, vagyis a meteorológiai intézet ki­nyilatkoztatását múltról, je­lenről és a várható jövendő­ről. Azt, hogy helyenként szakad, másutt fú és könnyen tovább romolhat a dolog. Ha még csak erről értesültünk volna, annyi baj legyen, de az éter hullámain csak úgy áradt az időjárással kapcso­latos információ. Kapcsolták a fővinformot, az útinformot, a MÁV infor­mot és'minden informot, ami csak létezik. Ezeken a helye­ken elmondták, hogy átfúvá- soktól, dűnéktől, lavináktól, esetleg gleccserektől is lehet tartani, mert már mindenre volt példa ebben a keserves életben. Hozzátették, hogy jól gondoljuk meg mielőtt el­indulunk, legjobb, ha veszteg maradunk és elkerüljük a bajt. A vonatok ugyan még járnak, de ki tudja meddig, a repülőtér fogad, bár hatal­mas kockázatvállalással. Aki ennek ellenére is, az vegye fel, húzza magára és ezenfe­lül bagyulálja is be. Ha nem is ezek hangzottak el szósze- rint, de a közlendő ilyen han­gulatot sugárzott. A munkába készülődök ek­korra megitták kávéikat, ar­ra gondolva: lehet, az utol­sót isszák, mielőtt odavesz­nek az ítéletidőben. Az is megfordult a fejükben, hogy jobban tették volna, ha egyé­ni vállalkozásban szánhúzó kutyákat tenyésztenek a pin­cében, most micsoda kelet­jük lenne a közlekedésben. Bánták már, hogy kamaszko­rukban nem olvasták el fi­gyelmesen Umberto Nobile emlékiratait a sarkutazásról és Amundsen tragikus végű kalandját a gyilkos fehérség fogságában. Akkor legalább valamennyire fel lennének vértezve a kívül tomboló ele­mekkel szemben. Miután idáig értek a lehe­tőségek rémült mérlegelésé­ben, elérkezett az idő, nem volt más, mint egy lapra, egy utolsó lapra feltenni mindent és kilépni a halálos táncba hívó szabad természetbe. El­búcsúztak szeretteiktől és jöjjön, aminek jönnie kell! Kinn a szelíden szürkülő reggeli utca fogadta őket, ahol szép csendesen, nagy barátságos r pelyhekben ESETT A HÓ. Mintha csak még egyszer meg akarná si­mogatni a gyerekeket, a já­rókelőket, az utcákat, a vá­rosokat, ha már karácsony­kor elmulasztotta. Bővül a hálózat A régi is megújul Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhely belvárosá­nak egyik legforgalmasabb üzlete a Csemege Meinl ABC. Felröppent a hír, hogy átalakítás miatt több hónapra bezár majd az ABC. — Még a tanácsi vezetés idejében felvetődött, hogy a Kossuth térnek ezt a sarkát átalakítják — mondta Raizer György, a bolt vezetője. — Az elképzelések szerint az építkezéssel egyidőben át­épült volna a Csemege Meinl ABC is. Ez a nagy beruházás azonban évről évre húzódik, mi pedig már nem tudunk várni, lépnünk kell: az épület régi, szükséges felújítani. Át kell alakítani a fűtést, az áru­mozgatás sem a legjobb, vagyis olyan külső-belső át­alakítást tervezünk, melynek eredményeként legalább 10 évig ne kelljen hozzányúlni. Konkrét időpontot ezzel kap­csolatban még nem tudok mondani. Mi szeretnénk, ha az átalakítás még ebben az évben megkezdődne, mind­erről azonban majd a buda­pesti központban döntenek. Raizer György arról is tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy hamarosan újabb Csemege Meinl ABC nyíl|k Nyíregyházán. HAZAI HOL-MI Keíet-Magyarorszag o 1993. március 9., kedd Divat az utcán Szekeres Tisor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents