Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
1993. február 8- hétfő TMI A MF^VÉM Kelet-Masvarorszáe Q Charta-nap a Petőfi Csarnokban Bombariadó szakította félbe a rendezvényt Budapest (MTI) — Zenével, irodalmi műsorral kezdődött, a közélet prominens képviselőinek politikai véleménynyilvánításával folytatódott, majd bombariadóval szakadt félbe a Demokratikus Charta vasárnapi rendezvényének délelőtti programja. A február első vasárnapjára meghirdetett Charta-napon zsúfolásig megtelt a Petőfi Csarnok. A kulturális program mellett az érdeklődők több neves közéleti személyiség gondolatát, állásfoglalását hallgatták meg demokráciáról, politikáról, sajtóról, közéletről. A házigazda jogán először a főpolgármester köszöntötte a részvevőket. Demszky Gábor kijelentette: Budapest nem fog odáig süllyedni, hogy az erőszak mindennapi eseménnyé váljon utcáin. A főpolgármester összefogásra szólított fel annak érdekében, hogy az utóbbi időben mind gyakoribbá vált faji, etnikai vagy egyéb előítéleten alapuló fenyegetések, verekedések, vagy éppen gyilkosságok ne ismétlődhessenek meg. Kérte a rendőrséget és a civil lakosságot: ne tanúsítson felbújtással egyenlő hatású gyávaságot és közönyt a politikai razeológiájú erők semmilyen formájával szemben, és azt ne tekintse erkölcsileg különbnek, mint a bűnözés más formáit. A közelgő országgyűlési választási előkészületekre utalva Demszky Gábor szintén kéréssel fordult a főváros polgáraihoz: fogadja elutasítás a kampány során mindazokat, akik az érvelő bírálaton túl a gyűlölet és a becsmérlés hangját ütik meg vetélytársaikkal szemben, miközben önmagukat ajánlják. A Charta március 15-ére tervezett utcai megmozdulásával kapcsolatban a főpolgármester leszögezte: a szép szokások és szertartások, a farsang és a vigília, a csendes megemlékezés és a civilizált demonstráció mind-mind egy város kifejezőképességéről tanúskodnak. A Demokratikus Charta célja, hogy a kommunizmus után demokrácia és ne „demokratára” jöjjön — hangsúlyozta hozzászólásában Konrád György, a Charta egyik kezdeményezője. Ez utóbbi ugyanis nem más, mint egy olyan korcs fejlemény, amelyben a két elem küszködik egymással s a végén vagy a diktatúra, vagy a demokrácia győz. Magyarország még megkapaszkodhat, mert eddig nem süllyedt bele abba a mocsárba, amelyet a demokratára kifejezés jelöl. Fontos azonban az óvatosság, mert ingoványos a talaj — figyelmeztetett Konrád György. Ha egy társadalomban a sajtót megfélemlítik, akkor ott már mindenkivel mindent meg lehet csinálni. Mi még nem tartunk ott, de — tette fel a kérdést — kinek és miért olyan sürgős például a rádióban tervezett átalakítás? A televíziós és rádiós manipulációk nem eredményezhetnek mást, mint a magyar közélet elbutulását, és hazánk nemzetközi leértékelődését — vélekedett Konrád György. A rendszerváltás sokat hangoztatott beteljesítése tehát nem jelent mást, mint a cenzúra visszaállítását. Pedig — mondotta — e hazában sem életében, sem halálában soha nem övezte megbecsülés azokat, akik a sajtót akarták megleckéztetni. Az őszi ünnep után itt az ideje a tavaszinak is. Erre pedig nincs alkalmasabb nap, mint március 15-e, a sajtó szabadságának napja — mondta végezetül Konrád György. A délelőtti program során a résztvevők „megválasztották” a Charta új szóvivői testületét, így az elkövetkezendő egy évben Bródy János, Csapiár Vilmos, Farkasházy Tivadar, Fényi Tibor, Forgách Pál, Gerő András, György Péter, Hegyi Gyula, Kerekes György, Keserű Imre, Király Zoltán, Ko- moróczy Géza, Konrád György, Mészöly Miklós, Miszlivetz Ferenc, Pomogáts Béla, Veér András és Vitányi Iván látja el a Demokratikus Charta szóvivői teendőit. A választás után nem sokkal, déli 12 óra előtt néhány perccel, bombariadó szakította félbe a Charta-nap programját. Az épület hirtelen kiürítése, a bombariadó sem riasztotta el azonban az embereket, akik a helyzethez alkalmazkodva kényszerű megoldásként, a Petőfi Csarnok előtti téren folytatták a programot. Itt többek között Jancsó Miklós, Bodor Pál, Veér András szólt az egybegyűltekhez, akik — miután kiderült: a telefonáló alaptalanul ijesztgetett a bombával — visszatértek az épületbe. A délutáni program során egymással párhuzamosan három szekcióban folyt beszélgetés a sajtószabadságról és a nyilvánosságról, a szociális biztonságról, illetve az állam- polgári és kisebbségi jogokról. A legnagyobb érdeklődés a média és a hatalom összefüggéseiről, a sajtó szerepéről szóló vitát övezte, amelyben többek között Haraszti Miklós, Molnár Péter, Győrffy Miklós és Gálik Mihály fejtette ki álláspontját. Farkasházy Tivadar az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a Demokratikus Charta tavaszi megmozdulását — a korábban tervezettekkel ellentétben — nem március 15-én, hanem egy nappal azt megelőzően, 14-én rendezik meg. Folytatódik a Klapka-per Március elején várható ítélet Elhunyt Mensáros László Budapest - Nyíregyháza (MTI — KM) — Mensáros László Kossuth- és Jászai- díjas kiváló művész életének 67. évében vasárnap elhunyt — tudatta a gyászhírt a Magyar Távirati Irodával a Madách Színház. * * * Mensáros László 1926. január 26-án született. Pályafutása alatt játszott a Nemzeti Színházban, a debreceni Csokonai Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban, s leghosszabb ideig a Madách Színház társulatának volt a tagja. Hosz- szú pályafutása alatt számos emlékezetes alakítást nyújtott: Hamlet, Rómeó, megformálta több Moliére és Csehov darab címszerepét. Játszott a Koldusoperában, az Ármány és szerelemben, a Ványa bácsiban és a Kései találkozásban. Számos játék- és tv-filmben nyújtott maradandó élményt a nézőknek: játszott az Arany- sárkány, a Szevasz Vera, a Nyár a hegyen, Az ember tragédiája, A magyar ugaron produkciókban. A nyíregyházi közönség előtt Schiller Ármány és szerelem című darabjában mutatkozott be, amelyben Millert, a muzsikust alakította. Partnerei szimpátiáját az első pillanatban megszerezte, hiszen lehetett tőle tanulni. EzerkilencszáznyolcArchív felvétel vannyolcban Harpagon szerepét alakította, s a Moliere- komédia motorja volt annak ellenére, hogy gyakorta betegeskedett. Legnagyobb nyíregyházi vállalkozása Thornton Wilder A mi kis városunk című színművének a rendezése volt. A darabban szerepet is vállalt: rendező-narrátorként irányította a játékot. A rendezés egy kicsit az otthonrata- lálásról is szólt, arról, hogy „be kell laknunk” azt a kis területet, ahová rendel bennünket az élet. Nyíregyháza és a színház mindent megtettek, hogy Mensáros László jól érezze magát. Sajnos, csak két évadot tudott tölteni a Móricz Zsigmond Színházban. De ez az idő is elég volt ahhoz, hogy megerősödve új színházi feladatokat vállaljon Budapesten. Egyházi ingatlanok Budapest (MTI) — Folytatódik a német állampolgárságú Klapka György 1992. szeptember 21-én megkezdődött büntetőpere. Az MTI értesülése szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság azonban nem február 8-án, hanem 15-én tárgyalja az ügyet. Mint emlékezetes, az ügyészség csempészet, valamint különösen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett devizagazdálkodás megsértése bűntette miatt emelt vádat. A folyamatban lévő bűnügyben jól értesült körök legutóbb azt szivárogtatták ki, hogy a devizajog- szabályok módosulására tekintettel több hónapos szünet következhet be a bírósági eljárásban. Tavaly novemberben ugyanis várható volt, hogy a Büntető Törvénykönyv napirenden lévő felülvizsgálata a vádlott ügyének kedvezőbb elbírálását teheti lehetővé. Az idő múlása azonban a vádlott szemszögéből kétélű fegyvernek bizonyulhat — állítják egyes jogi szakértők —, mert az Országgyűlés még nem alkotta meg az új büntető jogszabályokat, s annak időpontja kiszámíthatatlan. Ezen túl pedig bizonytalan annak a kérdésnek a megválaszolása is, hogy a devizajogszabályok változása valóban kedvezően hathat-e Klapka György büntetőjogi felelősségének megállapítására. Az MTI információja szerint az ügyészség Klapka György bűnösségét alátámasztani látszó okiratokat szerzett be Németországból, amelyeket már eljuttatott az ügyet tárgyaló bírósághoz. Mint ismeretes, a Klapka elleni egyik vád az volt, hogy a gépkocsikereskedelemből származó, forintban képződött nyereségét értéktelen áruk behozatala révén devizásította, majd a devizát kivitte az országból. A tárgyaláson a védelem mindvégig vitatta, hogy a vádlott által Magyarországra behozott áruk — számítógépek, szoftverek és találmányok — valóban értéktelenek. Ám a Német Találmányi Hivatal megküldött irataiból kitűnik, hogy a Klapka György által Magyarországon „találmányként” 120 millió forintért értékesített elgondolások egyike sem minősült sohasem találmánynak Németországban, ahol a szabadalmi jog elnyeréséhez szükséges vizsgálatokat el sem végezték. A vádirat szerint Klapka György számítógépes programokat is behozott az országba, s azokat — szintén a saját érdekeltségű kft.-ivel úgy vetette meg, hogy azt állította: a szoftverek szerzői jogával is rendelkezik. Ezek a jogok a Klapka György által kiállított számlák szerint — szemben a szoftverek tízezres nagyságrendű értékével — több millió márkát tesznek ki, s a vádlott ennek megfelelő devizát tudott kivinni az országból. A Német Szoftverforgalmazó Cégek Szövetsége — ugyancsak az ügyészség megkeresésére — közölte, hogy a Klapka áltla megvett programok szerzői jogát a forgalmazó cégek soha, senkinek nem adják el, így e jogokkal a vádlott nem is rendelkezhetett. Mindez — az ügyészség megítélése szerint — ugyancsak azt látszik alátámasztani, hogy Klapka György a behozott árukat nem gazdasági hasznosításra, csupán devizaigénylésének legalizálására szánta. Dr. Orosz Balázs, a vádlott meghatalmazott védője az MTI érdeklődésére elmondta: a Klapka György terhére rótt cselekmények a jelenlegi hatályos büntetőjog alapján sem valósítanak meg bűncselekményt. A Büntető Törvény- könyv várható változása tehát Klapka György szempontjából teljesen érdektelen. Á tárgyaláson, a bizonyítás tekintetében fontos kérdésekben a védelem már eddig is kifejtette álláspontját — amelynek lényege, hogy Klapka Györgynek semmiféle büntetőjogi felelőssége nincs —, de az egész ügyről majd a védőbeszédében fejti ki összefoglaló jogi véleményét. Hozzáfűzte: a perbeszédek előreláthatólag február 22-én hangzanak majd el, s a bíróság várhatóan március elején hirdeti ki az ítéletet. Magyar-amerikai beruházási alap Lassú a privatizáció, nagy a bürokrácia Budapest (MTI) — Az amerikai kormány által felállított, 1990 júliusa óta működő magyar—amerikai beruházási alap idén kimeríti teljes, 60 millió dolláros keretét, de remélhető, hogy sikeres, változatlanul szükséges tevékenységéhez Washington újabb támogatást biztosít. Ez tűnik ki az alap éves jelentéséből, amely egyúttal bírálja a privatizálás lassú ütemét, a bürokráciát. Alexander Tomlinson, az alap elnöke a jelentésben rámutat arra, hogy az elmúlt két és fél évben mintegy 130 kis- és közepes méretű magyarországi magánvállalkozást segítettek hitellel, beruházással, összesen több, mint 30 millió dollár értékben. Emellett külön ötmillió dolláros program keretében száznál több kisvállalkozást segítettek. Példájukat követve a magántőke további 35-45 millió dollár értékben ruházott be az amerikai kormányalap által támogatott vállalkozásokba. Az alap forrásainak bővítésére két kötvénykibocsátást készít elő: az egyiknél magyar bankok, pénzügyi intézmények, a másiknál amerikai és egyéb nyugdíjalapok és más nemzetközi beruházók jegyzéseire számítanak. Tárgyalnak a japán export-import bankkal a magyar kis- és középvállalatoknak szánt százmillió dolláros hitelkeret folyósításában való együttműködésről: szó van arról, hogy az alap 25 százalékos részesedést vásárol egy kisebb, a japán hiteleket menedzselő magyar bankban. A jelentés elismerően méltatja, hogy a magyar gazdaság súlyos nehézségei ellenére tovább tudta növelni nyugati kivitelét, jelentősen csökkent az infláció üteme, így a kamatlábak további mérséklődése várható. Az alap amerikai elnöke ugyanakkor ismét bírálja a privatizáció viszonylag lassú ütemét, mondván: ez késleltetheti a magyar gazdaság talpra állását és veszélyeztetheti vezető helyét a térségben. Tomlinson szerint a kormány túlzott óvatosságot tanúsít a nagyvállalatok privatizációjánál s így a beruházók kedvét lehűtötte a bürokratikus eljárás. Budapest (MTI) — Az alkotmánybíróság várhatóan kedden hirdeti ki határozatát a volt egyházi ingatlanok visz- szaadásáról szóló törvényről, miután előzőleg a hétfői teljes ülésen még folytatja az ügyben már korábban megkezdett alkotmányossági vizsgálatot. A testület sajtófőnökének tájékoztatása szerint a keddi ülés napirendjén szerepel az 1944-ben beszolgáltatott zsidó letéti ékszerekkel kapcsolatos indítvány is. A testület továbbá megvitatja azt az indítványt is, amely sérelmezi, hogy 45 évnél fiatalabb személy nem lehet alkotmánybíró, illetve hogy az Alkotmánybíróság határozataival szemben nincs helye fellebbezésnek. Az alkotmánybírák tárgyalnak arról is, hogy sérti-e a művelődéshez való jogot az egyetemi felvételek mai rendje. MSZP-sajtótájékoztató Dobogókő (MTI) — Elképzelhető bizonyos kedvező fordulat a politikai életben, legalábbis az elmúlt napok, hetek egyes pozitív megnyilvánulásaiból erre lehet következtetni — jelentette ki Gál Zoltán vasárnap Dobogókőn az MSZP parlamenti frakciója és az országos elnökség hétvégi együttes ülésének befejezésekor, a tanácskozást összegző sajtótájékoztatón. Amint kifejtette, bizonyos jelek arra utalnak, hogy a parlamenti pártok többsége felismerte: a társadalom nem honorálja az egymással szemben tanúsított, merev, elutasító stílust, ezért a jövőben konstruktívabb kapcsolatra van szükség. Ehhez azonban nem csak az ellenzéknek, hanem a koalíciónak és a kormánynak is nagyobb együttműködési készséget kell hogy tanúsítania. Mindenesetre a kedvező előjelek az MSZP eddigi törekvéseinek igazolását jelzik. A párt szeretné elérni, hogy a politikai választások harcai ne gyűrűzzenek be az Ország- gyűlésbe, hanem ott a tényleges törvényalkotásra összpontosuljon a figyelem, annál is inkább, mert az idén is feszített tempóban kell dolgozniuk a képviselőknek. Az MSZP bízik benne, hogy nemcsak a felszíni, hanem tartalmi viták jellemzik majd a közös munkát. Ehhez a kormánynak célszerű felülvizsgálni eddigi politikáját, a többi között az agrárkérdésben és a privatizációban. Az SZDSZ-nek a választási törvény módosítására a közelmúltban tett javaslatával kapcsolatban Gál Zoltán kifejtette: a törvény összességében elfogadható, ám bizonyos módosításokra valóban szükség van. Az MSZP álláspontja szerint például felesleges a törvény által előírt második forduló megtartása. Mindenképpen világos, tiszta jogszabályok kellenek, hogy a választási küzdelmekben ezekre lehessen támaszkodni. Horn Gyula, az MSZP elnöke február 11-éré politikai nagygyűlésre hívja a Nemzeti Sportcsarnokba mindazokat, akik az MSZP-vel rokonszenveznek, és a baloldal erőitől várják, hogy emeljék fel szavukat a kiszolgáltatottság és a kilátástalanság ellen. Van ugyanis alternatíva: a demokrácia minden nehézség ellenére másképpen és többet is nyújthat annál, mint amivel ma az emberek szembesülni kénytelenek.
