Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

TÚL A MEGYEN Megfelelő esélyeket a hazai vállalkozások fejlesztésére Fiatal közgazdászok országos találkozója Salgótarján (MTI) — Ki­szorítja a pénzpiacról a vállal­kozókat a hihetetlen hiteligé­nyeket támasztó költségvetés, a likviditásbőség megfojtja a gazdaságot ahelyett, hogy élénkítené a vállalkozásokat. Minderre Antal László muta­tott rá a költségvetési deficit hatásait elemezve a fiatal köz­gazdászok Salgótarjánban tar­tott országos találkozójának zárónapján, vasárnap. A Ma­gyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője veszélyes ideológiának nevezte a tőke­szegény hazai befektetők tá­mogatását, mivel ez — nézete szerint — tőkehátteret nélkü­löző befektetéseket generál. Ülést tart az Alkotmány­bíróság Budapest (MTI) — Az Alkotmánybíróság február I- jén és 2-án teljes ülést tart. A testület sajtófőnökének tájékoztatása szerint az alkot­mánybírák hétfőn folytatják a volt egyházi ingatlanok visz- szaadásáról szóló törvény al­kotmányossági vizsgálatát. Kedden megtárgyalják: hátrá­nyos megkülönböztetésnek minősül-e a szövetkezeti in­gyenes értékpapír utáni adózás megállapítása. Megvizsgálják azt is, hogy alkotmányellenes- e a vízgazdálkodási társulatok eljárásának szabályozása. A privatizáció kétéves ta­pasztalatait Csépi Lajos össze­gezte: az elidegenítésre kije­lölt vállalatok több mint fele elkelt, miáltal 110 milliárd fo­rint központi bevételhez jutot­tak, a bevétel további 30 szá­zaléka pedig a vállalati szférá­ban kötött ki. Becslések sze­rint a privatizált állami vagyon egy főre jutó hatékonysága 20-25 százalékkal meghaladja az állami vagyonát. Az AVÜ ügyvezető igazgatója határo­zottan a privatizáció gyorsí­tása, a rövid távú értékesítés mellett foglalt állást. A hazai vagy a külföldi tulajdonosok problémakörét illetően úgy vélekedett, hogy a külföldi tő­Bonn (MTI) — Az új infor­mációs rendszerrel a Magyar Államvasutak (MÁV) a lehető legjobbat kapja meg, ilyen korszerű rendszerrel még a nyugatnémet vasút, a Bundes­bahn sem rendelkezik — nyi­latkozta a Frankfurter Allge­meine Zeitung hétvégi számá­ban Thomas Köhler, a német Andersen Consulting cég ve­zetője. 1991 szeptemberében az Andersen Consulting ka­pott megbízást arra, hogy 25 millió márkás világbanki tá­mogatással országos szállítási menedzselési-információs rendszert tervezzen a MÁV- nak. Jelenleg az Andersen Consulting 25 embere dolgo­kétól aligha támadnak érdemi gazdasági, társadalmi gond­jaink. A jelenlegi 7-8 százalék helyett, a külhoni tőke 25-30 százalékos részesedését tartot­ta célszerűnek. Ugyanakkor megfelelő helyzetet kell bizto­sítani a hazai vállalkozóknak is — szögezte le az előadó — kedvezményes feltételek felkí­nálásával, amibe beleértendő az engedmény is a vagyon vélt vagy valós értékéből. Egészséges, kiegyensúlyo­zott, ugyanakkor tartós és érezhető növekedésre reálisan idén és jövőre nem számítha­tunk — fejtette ki Soós Károly Attila országgyűlési képviselő a gazdasági növekedés esé­zik azon, hogy a rendszer 1994 szeptemberére működő­képes legyen, ám mint Köhler a frankfurti lappal közölte: a 25 millió márka nem lesz elég, „jelenleg körülbelül 30 millió márkás volumennel számo­lunk”. A MÁV-nak magának is kö­rülbelül ugyanilyen összeget kell egyebek között új kábelek fektetésére vagy az alkalma­zottak kiképzésére fordítania. Az információs rendszer szá­mítógépes hálózat, budapesti központtal, 15 alállomással és 800, a pályaudvarokra tele­pített személyi számítógéppel. Az új rendszerrel szeretnék a nemzetközi tranzitforgalom­lyeit taglaló előadásában. A költségvetési bizottság elnöke rámutatott: ez legfeljebb a rá­következő évek növekedési esélyeinek elherdálása árán következhetne be. A kormány válságkezelő programjáról szólva Botos Ba­lázs ipari minisztériumi állam­titkár-helyettes visszautasítot­ta azt a vádat, miszerint az a régi állampárti gyakorlat visz- szacsempészése volna. Mint mondta, nem óhajták újabb cé­gekkel bővíteni a programban szereplő 13 vállalatot. A prog­ramot átmeneti és korlátozott körben érvényesülő iparpoliti­kai esszközként kezelik. ban is kulcsszerepet játszó MÁV versenyképességét erő­síteni. A beruházás megkezdé­sekor Magyarországon vasú­ton bonyolították le a teher­szállítás 40 százalékát (a De­utsche Bundesbahnra Német­országban a teherfqflgalom 25 százaléka jut). A szállítási vo­lumen azonban Magyarorszá­gon az elmúlt két évben csök­kent, ami a MÁV piaci részese­désére is kihatott. Csökkentek a MÁV bevételei, mivel a fő bevételi forrás — devizabevé­telig is — a teherszállítás. A MÁV-ot nem privatizálják, de arra kényszerítik, hogy piaci szempontok alapján működ­jön. Világbanki támogatással Modernizálják a magyar vasutat Tizenöt javaslat tizenöt hónapra A szabaddemokraták kormánytámogatást remélnek Budapest (ISB - R. S.) — Tizenöt pontból álló cselekvé­si programot fogadtak el szombaton a Szabad Demok­raták Szövetségének országos tanácsülésén. A kibővített ülé­sen részt vettek a párt parla­menti frakciójának tagjai is. A félnapos — egyébként nyilvá­nos — eszmecsere után Pető Iván sajtótájékoztatón ismer­tette a hírlapírókkal az elfoga­dott cselekvési programot. A párt elnöke hangsúlyozta: e tizenöt pontos javaslatukat azért fogalmazták meg, hogy a hatalmon lévő kormánnyal kö­zösen javítsanak az ország gazdasági, valamint az embe­rek társadalmi és szociális helyzetén. Ha úgy tetszik, az Antall-kormány hátralévő egy évét akarják elviselhetővé ten­ni — fejtette ki Pető Iván. Az elnök leszögezte: ez a program nem része a párt vá­lasztási hadjáratának, s csak a szavazásokig hátralévő 15 hó­napra érvényes. Megvalósítá­sa pedig azért fontos — hall­hattuk a legnagyobb ellenzé­ki párt vezetőitől, mert ezáltal zökkenőmentessé tehető a kormányváltás. Pető Iván reálisnak ítélte programjukat, s reményét fe­jezte ki, hogy a kormány és a koalíciós pártok támogatják megvalósítását. Az SZDSZ javaslatcsomag­ja négy fő részből áll. A prog­ram negyedét kitevő pontok­ban az általuk súlyosnak tar­tott gazdasági problémák megoldására, illetve a társa­dalmi és a szociális feszültsé­gek oldására tesznek javasla­tokat. így például: a kormány és a pénzügyminiszter négy hónap eltelte után számoljon be az Országgyűlésnek a költ­ségvetés állapotáról, a kor­mány kérje fel a független gazdaságkutató intézeteket, hogy készítsenek elfogulatlan és tárgyilagos helyzetképet, il­letve prognózist a gazdaság ál­lapotáról. A program második része az állam túlhatalmának a le­építését javasolja, míg az ezt követő pontok a III/III-as ügy és a múlt lezárását szorgal­mazzák. A szabaddemokraták szerint ez utóbbit kizárólag alkot­mányos eszközökkel szabad megtenni: „fogadjon el nyi­latkozatot a parlament az elkövetett bűnökről, hozzon létre társadalmi vizsgálóbi­zottságot, amely feltálja és elemzi az elkövetett vétkeket”. A feladatterv utolsó része a jövőre való felkészülés je­gyében íródott: a parlament minél hamarabb alkossa meg az önkormányzati törvényt, s tegyen lépéseket a képviselők számának csökkentésére. A je­lenlegi majd négyszáz képviselő helyett csupán 250 foglaljon helyet a következő választások után a Parlament­ben. A kisgazdapárt nagy hordógyárosa A médiaháború „győztes” katonája A pénztárcánk nagy présgazdája Országunk terelgetgető juhásza lr . . « m / ’ r\ Kelet-Magyarorszag V Ferter János rajzai Farsangi jelmezben ■ iz aluljárók nagy sepregetője a yt>-os expo Királynője Egészségügyünk injekciója

Next

/
Thumbnails
Contents