Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
TÚL A MEGYEN Megfelelő esélyeket a hazai vállalkozások fejlesztésére Fiatal közgazdászok országos találkozója Salgótarján (MTI) — Kiszorítja a pénzpiacról a vállalkozókat a hihetetlen hiteligényeket támasztó költségvetés, a likviditásbőség megfojtja a gazdaságot ahelyett, hogy élénkítené a vállalkozásokat. Minderre Antal László mutatott rá a költségvetési deficit hatásait elemezve a fiatal közgazdászok Salgótarjánban tartott országos találkozójának zárónapján, vasárnap. A Magyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője veszélyes ideológiának nevezte a tőkeszegény hazai befektetők támogatását, mivel ez — nézete szerint — tőkehátteret nélkülöző befektetéseket generál. Ülést tart az Alkotmánybíróság Budapest (MTI) — Az Alkotmánybíróság február I- jén és 2-án teljes ülést tart. A testület sajtófőnökének tájékoztatása szerint az alkotmánybírák hétfőn folytatják a volt egyházi ingatlanok visz- szaadásáról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát. Kedden megtárgyalják: hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e a szövetkezeti ingyenes értékpapír utáni adózás megállapítása. Megvizsgálják azt is, hogy alkotmányellenes- e a vízgazdálkodási társulatok eljárásának szabályozása. A privatizáció kétéves tapasztalatait Csépi Lajos összegezte: az elidegenítésre kijelölt vállalatok több mint fele elkelt, miáltal 110 milliárd forint központi bevételhez jutottak, a bevétel további 30 százaléka pedig a vállalati szférában kötött ki. Becslések szerint a privatizált állami vagyon egy főre jutó hatékonysága 20-25 százalékkal meghaladja az állami vagyonát. Az AVÜ ügyvezető igazgatója határozottan a privatizáció gyorsítása, a rövid távú értékesítés mellett foglalt állást. A hazai vagy a külföldi tulajdonosok problémakörét illetően úgy vélekedett, hogy a külföldi tőBonn (MTI) — Az új információs rendszerrel a Magyar Államvasutak (MÁV) a lehető legjobbat kapja meg, ilyen korszerű rendszerrel még a nyugatnémet vasút, a Bundesbahn sem rendelkezik — nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétvégi számában Thomas Köhler, a német Andersen Consulting cég vezetője. 1991 szeptemberében az Andersen Consulting kapott megbízást arra, hogy 25 millió márkás világbanki támogatással országos szállítási menedzselési-információs rendszert tervezzen a MÁV- nak. Jelenleg az Andersen Consulting 25 embere dolgokétól aligha támadnak érdemi gazdasági, társadalmi gondjaink. A jelenlegi 7-8 százalék helyett, a külhoni tőke 25-30 százalékos részesedését tartotta célszerűnek. Ugyanakkor megfelelő helyzetet kell biztosítani a hazai vállalkozóknak is — szögezte le az előadó — kedvezményes feltételek felkínálásával, amibe beleértendő az engedmény is a vagyon vélt vagy valós értékéből. Egészséges, kiegyensúlyozott, ugyanakkor tartós és érezhető növekedésre reálisan idén és jövőre nem számíthatunk — fejtette ki Soós Károly Attila országgyűlési képviselő a gazdasági növekedés esézik azon, hogy a rendszer 1994 szeptemberére működőképes legyen, ám mint Köhler a frankfurti lappal közölte: a 25 millió márka nem lesz elég, „jelenleg körülbelül 30 millió márkás volumennel számolunk”. A MÁV-nak magának is körülbelül ugyanilyen összeget kell egyebek között új kábelek fektetésére vagy az alkalmazottak kiképzésére fordítania. Az információs rendszer számítógépes hálózat, budapesti központtal, 15 alállomással és 800, a pályaudvarokra telepített személyi számítógéppel. Az új rendszerrel szeretnék a nemzetközi tranzitforgalomlyeit taglaló előadásában. A költségvetési bizottság elnöke rámutatott: ez legfeljebb a rákövetkező évek növekedési esélyeinek elherdálása árán következhetne be. A kormány válságkezelő programjáról szólva Botos Balázs ipari minisztériumi államtitkár-helyettes visszautasította azt a vádat, miszerint az a régi állampárti gyakorlat visz- szacsempészése volna. Mint mondta, nem óhajták újabb cégekkel bővíteni a programban szereplő 13 vállalatot. A programot átmeneti és korlátozott körben érvényesülő iparpolitikai esszközként kezelik. ban is kulcsszerepet játszó MÁV versenyképességét erősíteni. A beruházás megkezdésekor Magyarországon vasúton bonyolították le a teherszállítás 40 százalékát (a Deutsche Bundesbahnra Németországban a teherfqflgalom 25 százaléka jut). A szállítási volumen azonban Magyarországon az elmúlt két évben csökkent, ami a MÁV piaci részesedésére is kihatott. Csökkentek a MÁV bevételei, mivel a fő bevételi forrás — devizabevételig is — a teherszállítás. A MÁV-ot nem privatizálják, de arra kényszerítik, hogy piaci szempontok alapján működjön. Világbanki támogatással Modernizálják a magyar vasutat Tizenöt javaslat tizenöt hónapra A szabaddemokraták kormánytámogatást remélnek Budapest (ISB - R. S.) — Tizenöt pontból álló cselekvési programot fogadtak el szombaton a Szabad Demokraták Szövetségének országos tanácsülésén. A kibővített ülésen részt vettek a párt parlamenti frakciójának tagjai is. A félnapos — egyébként nyilvános — eszmecsere után Pető Iván sajtótájékoztatón ismertette a hírlapírókkal az elfogadott cselekvési programot. A párt elnöke hangsúlyozta: e tizenöt pontos javaslatukat azért fogalmazták meg, hogy a hatalmon lévő kormánnyal közösen javítsanak az ország gazdasági, valamint az emberek társadalmi és szociális helyzetén. Ha úgy tetszik, az Antall-kormány hátralévő egy évét akarják elviselhetővé tenni — fejtette ki Pető Iván. Az elnök leszögezte: ez a program nem része a párt választási hadjáratának, s csak a szavazásokig hátralévő 15 hónapra érvényes. Megvalósítása pedig azért fontos — hallhattuk a legnagyobb ellenzéki párt vezetőitől, mert ezáltal zökkenőmentessé tehető a kormányváltás. Pető Iván reálisnak ítélte programjukat, s reményét fejezte ki, hogy a kormány és a koalíciós pártok támogatják megvalósítását. Az SZDSZ javaslatcsomagja négy fő részből áll. A program negyedét kitevő pontokban az általuk súlyosnak tartott gazdasági problémák megoldására, illetve a társadalmi és a szociális feszültségek oldására tesznek javaslatokat. így például: a kormány és a pénzügyminiszter négy hónap eltelte után számoljon be az Országgyűlésnek a költségvetés állapotáról, a kormány kérje fel a független gazdaságkutató intézeteket, hogy készítsenek elfogulatlan és tárgyilagos helyzetképet, illetve prognózist a gazdaság állapotáról. A program második része az állam túlhatalmának a leépítését javasolja, míg az ezt követő pontok a III/III-as ügy és a múlt lezárását szorgalmazzák. A szabaddemokraták szerint ez utóbbit kizárólag alkotmányos eszközökkel szabad megtenni: „fogadjon el nyilatkozatot a parlament az elkövetett bűnökről, hozzon létre társadalmi vizsgálóbizottságot, amely feltálja és elemzi az elkövetett vétkeket”. A feladatterv utolsó része a jövőre való felkészülés jegyében íródott: a parlament minél hamarabb alkossa meg az önkormányzati törvényt, s tegyen lépéseket a képviselők számának csökkentésére. A jelenlegi majd négyszáz képviselő helyett csupán 250 foglaljon helyet a következő választások után a Parlamentben. A kisgazdapárt nagy hordógyárosa A médiaháború „győztes” katonája A pénztárcánk nagy présgazdája Országunk terelgetgető juhásza lr . . « m / ’ r\ Kelet-Magyarorszag V Ferter János rajzai Farsangi jelmezben ■ iz aluljárók nagy sepregetője a yt>-os expo Királynője Egészségügyünk injekciója