Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-05 / 30. szám

1993. február 5., péntek TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország' 5 II. János Pál pápa elbúcsúzik egy benini harcostól Parakovban. A pápa rövid benini tartózkodása során misét is celebrált AP-FEL VÉTEL Nincs hiány országosan a kenyérgabonából Kormányszóvivői tájékoztató Fejlesztési társaságok Kelet-Magyarországon Csak az életképes vállalkozásokat támogatják Vállalkozás­kutatás Budapest (ISB - S. Z.) — „Ha az Egyesült Államok­ban egy vállalkozó, mond­juk, pékséget akar nyitni, s hitelkérelemmel fordul a bankhoz, akkor a pénzin­tézet a statisztikákat hívja segítségül az elbírálásnál. Ha az illető vállalkozó azt írta az üzleti tervébe, hogy 40 szá­zalékos haszonra számít, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a pékségek általában 25 százaléknál nem hajtanak több hasznot, akkor ebből a pénzintézet azt a következ­tetést vonja le, hogy nem ko­moly ügyféllel áll szemben.” Ezt a példát Szirmai Péter a Vállalkozók Országos Szövet­ségének társelnöke hozta fel a szövetség legutóbbi elnökségi ülésén, hogy illusztrálja, mi­lyen szerepe lehet a vállalko­záskutatásnak a fejlett piac- gazdaságban. Magyarorszá­gon ma még gyerekcipőben jár ez a kutatási terület, pedig a vállalkozások gazdasági kör­nyezetének tudományos igé­nyű vizsgálata nagy segítséget jelenthet az államnak és a vál­lalkozóknak egyaránt. Ismerve a vállalkozások helyzetét, könnyebb irányt szabni az azokat érintő makro- folyamatoknak, véli Szirmai Péter, aki a nyolcvanas évek­ben maga is végzett már ilyen jellegű részkutatásokat. A vál­lalkozói érdekképviseletek számára is hasznosak lehetnek a vállalkozáskutatók publikált eredményei, hiszen így megis­merhetik azokat az összefüg­géseket, amelyek meghatároz­zák a tevékenységüket. Ezzel elősegíthetik a piacrajutási, növekedési feltételeik javulá­sát. Ez idáig jobbára módszerta­nilag nem kellően megalapo­zott, s ezért nem eléggé hiteles kutatási eredmények láttak napvilágot. A jogi személyi­ség nélküli társas vállalkozá­sok megfigyelése például mindmáig csak részleges, a statisztikai hivatal és az adóhi­vatal adatai gyakran nagymér­tékben eltérnek egymástól, még a vállalkozások számát il­letően is. Megfigyelhető, hogy maga a statisztikai rendszer fejlődése sem képes megfelelő ütemben követni a magánvál­lalkozások térhódítását. Pedig, mint mindenütt a világon, így Magyarországon is igaz, hogy az információ sok-sok pénzt ér, s ez nem csak az egyes vál­lalkozások esetében van így. A gazdaság egészének az ér­deke, hogy a szereplői napra­kész és pontos információkkal rendelkezzenek a saját tevé­kenységükről, s az azt megha­tározó gazdasági környezetről. Budapest (ISB - D. Á.) — A parlament e héten fogadta el a családi pótlék emeléséről szóló törvénymódosítást. A 139 igen szavazat mellett 48- an „nem"-me! voksoltak, és a formailag szintén „nem” szavazatot érő tartózkodást 36-an választották. Tulajdonképpen majdnem 100 százalékban a kormány- párti képviselők szavazták meg a módosítást, az ellenzék pedig a másik két lehetőség között választott. Az összes je­len lévő fideszes például — így Módi László is — tartóz­kodott, és ugyanezt tették az MSZP képviselői a „nem” gombot megnyomó Péli Ta­más kivételével. Az SZDSZ­Budapest (MTI) — Az ország kenyérgabona-szük­séglete mindenképpen biz­tosított — jelentette ki Ger- gátz Elemér földművelés- ügyi miniszter a csütörtöki kormányülés szünetében tartott tájékoztatón, cáfolva azokat a híreket, miszerint hazánk nagy mennyiségű gabona importjára kénysze­rülne. A miniszter éppen ezért azt sem tartotta elkép­zelhetőnek, hogy nagyobb mértékű kenyérár-emelésre kerülne sor. Gergátz Elemér mindezzel összefüggésben elmondta: a tavalyi aszályos év ellenére 3,4 millió tonna gabona ter­mett hazánkban, ebből 2,1 millió tonna az étkezési gabo­na. Az arányokat megvilágítva mindehhez hozzátette: az or­szág éves étkezési gabona­szükséglete nem éri el az 1,5 millió tonnát. A földműve­lésügyi miniszter ugyanakkor nem vitatta, hogy az elosztás­nál lehetnek gondok, de — mint rámutatott — ez már a gabonaforgalmi vállalatok számlájára írandó, azaz e cé­gek gazdálkodásának hibájá­ból fakadhat. Mindenesetre azoknál a vállalatoknál, ahol gabonahiány mutatkozik, az megoldható az ország belső készleteiből és tartalékaiból — fűzte hozzá. A tájékoztatón egyébként elhangzott az is: a gabona jelenlegi tőzsdei árát 10-11 forint körül jegyzik. A tőzsdei előrejelzések szerint ezek az árak az év folyamán lefelé mozognak majd. A kormányülés más témáit nél ezúttal némileg változa­tosabb volt a kép, mivel a dön­tő többség (így Laborczi Gé­za) nemmel voksolt, hárman tartózkodtak, ketten pedig (Tardos Márton frakcióvezető is) megszavazták a módosí­tást. Kávássy Sándor (FKgP) — miként az összes jelen lévő kisgazda, tartozzon akárme­lyik csoportba is — igennel szavazott. A kormánypártiak egyéb­ként egyetlen kivétellel mind az igen gombot nyomták meg, és az ülésteremben tartózkodó 11 független képviselő is ha­sonlóan tett. Megyénkből Ja­kab Ferenc, Móré László (MDF), Seszták László ismertetve elhangzott: a kabi­net második olvasatban meg­tárgyalta és elfogadta a hon­védelmi törvény tervezetét, és az azzal kapcsolatban az alkot­mány módosítására vonatkozó előterjesztést. A tervezetet a kormány sürgősséggel terjesz­ti az Országgyűlés elé, azzal a céllal, hogy júniusra megszü­lessen az új honvédelmi tör­vény. A jogszabály jelentősen bővítené az Országgyűlés jo­gait a fegyveres erők irányítá­sában, így hatáskörébe utalná a honvédelem alapelveinek elfogadását, a honvédség lét­számának, haderőnemeinek meghatározását. A kormány által javasolt alkotmánymó­dosításról Annus Antal, a hon­védelmi tárca helyettes ál­lamtitkára szólt részleteseb­ben. Mint elmondta: a mó­dosítás révén lehetővé válna, hogy az ország légterének szándékos megsértésekor, vá­ratlan légitámadás esetén, il­letve külső fegyveres beavat­kozáskor a kormány rendkí­vüli állapot vagy szükségálla­pot kihirdetése nélkül is azon­nal intézkedjen a megfelelő el­lentevékenység megkezdésé­re. A második alkotmány mó­dosítási javaslat szerint a határőrség rendészeti szerv lenne, melynek határvédelmi egységei rendkívüli állapot ki­hirdetésekor a fegyveres erők­höz kerülnének át. Juhász Judit kormányszóvi­vő elmondta, hogy a csütörtö­ki kabinetülést — a lázas be­teg miniszterelnök távollété­ben — Boross Péter belügy­miniszter vezette. (KDNP), valamint a független Kállay Kristóf tehát megsza­vazta a módosítást. A szocialista „nem”, illetve tartózkodások legfőbb oka az volt, hogy a családi pótlék folyósításában korlátozást ve­zetett be az állam azzal, hogy különbséget tesz a javító-ne­velő munkára ítélt fiatalokat illetően. Az ellenzék — bár részletkérdésekben vannak különbségek — azt határozot­tan állítja: a családi pótléknak alanyi jogon kellene járnia, így mindenfajta különbségté­tel alkotmányellenes. Éppen ezért Csehák Judit és szocia­lista párti képviselőtársai az alkotmánybírósághoz fordul­nak. Clinton és Bosznia Washington (MTI) — Clin­ton elnök akkor támogatja a boszniai béketervet, ha azt va­lamennyi érintett fél elfogadja — közölte csütörtökön a fehér házi szóvivő, hozzátéve: amíg el nem dől, hogy valamennyi érintett a terv mellett van-e, addig az amerikai kormány nem foglal állást a genfi megállapodások mellett, sem pedig azok ellen. A nyilatkozat válasz a genfi közvetítők, Lord Owen és Cy­rus Vance példátlanul erős, nyilvános nyomására, hogy Washington támogassa ter­vüket — főként azért, mert an­nak, hiányosságai ellenére, nincs alternatívája. A közvetí­tők azt is igénylik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározatban adjon nyomatékot a tervnek, majd küldjön ki mint­egy 20 ezer további békefenn­tartót, a végrehajtás ellenőr­zésére. Vance és Owen szerint e csapatokban nélkülözhetet­len amerikai egységek részvé­tele, ám erről Washington nem akar hallani. Az amerikai kor­mány tovább elemzi a helyze­tet, de állásfoglalásra legko­rábban a jövő héten lehet szá­mítani. A genfi közvetítők New Yorkban folytatják az egyez­kedést a felekkel, de haladást senki nem vár addig, amíg Washington el nem dönti, mit tesz és mit nem. A kérdésről Clinton elnök csütörtökön tár­gyal Klaus Kinkel német kül­ügyminiszterrel. Jó volt a döntés Csökkent a kamat Brüsszel (MTI) — Az euró­pai pénzügyi stabilitás hely­reállítása érdekében tett nagy jelentőségű lépésként értékelte a Bundesbank kamatcsökken­tési döntését Henning Christo­phersen, az Európai Közösség bizottságának gazdasági­pénzügyi kérdésekben illeté­kes tagja. Ez a lépés nagymér­tékben elősegítheti a gazdaság növekedését, valamint újabb munkahelyek teremtését. A Bundesbank csütörtöki lé­pése, amelyet Brüsszelben csakúgy, mint az európai fővá­rosok többségében már hóna­pok óta sürgettek, tökéletesen illeszkedik a közösség gaz­daságélénkítő törekvéseibe — hangsúlyozta a döntést üdvöz­lő nyilatozatában Henning Christophersen. Budapest (ISB - R. S.) — A Magyar Befektetési és Fej­lesztési Rt. (MBF Rt.) ebben az évben 8 milliárd forintot fordíthat a hazai vállalatok reorganizációjának elősegí­tésére — válaszolta kérdé­sünkre Takácsy Gyula, a parlament gazdasági bizott­ságának és a társaság igaz­gatóságának elnöke. Az összegből elsősorban úgyne­vezett szatellit fejlesztési tár­saságokat hoznak létre. A regionális befektetési és fejlesztési társaságok közül a dél-alföldi — Békéscsabán — már meg is alakult, s a tervek szerint az első negyedévben továbbiakat is alapítanak. Az újabb központok helyéről még nem döntöttek, de az észak­kelet-magyarországi térség­ben — Debrecenben vagy Nyíregyházán — bizonyosan létrehoznak egy újabb társasá­got. A konkrét elképzelések között szerepel, hogy a mis­kolci székhelyű Rákóczi Banknak megemelik az alap­tőkéjét, s ezáltal alkalmassá teszik a többi központhoz ha­sonló funkciók ellátására is. A befektetési és fejlesztési társaságok egyenként 500 mil­lió forintos tőkét kapnak az MBF Rt.-tői arra, hogy az adott térségben vállalkozási Prága (MTI) — Csütörtök délelőtt a kijelölt csehországi postahivatalokban megkezdő­dött a csehszlovák korona ki­vonása a forgalomból. A la­kosság személyenként négy­ezer korona értékben válthatja be százas, ötszázas és ezres címletű bankjegyeit felülbé­lyegzett koronabankjegyekre, ami pénzügyileg már új fizető- eszköznek, cseh koronának minősül. A cserére vasárnap estig van lehetőség, s hétfőn már kizáró­lag a cseh korona lesz a hiva­talos fizetőeszköz. Addig csak a csehszlovák korona érvé­nyes, kettős pénznem-inter­vallum tehát nincs. így min­denkinek úgy kell most válta­nia, hogy az új pénzzel csak a jövő héttől fizethet. A vasár­nap estig tervezett kiadásokat pedig célszerű valóban reali­zálni, mert a maradék cseh­szlovák koronának a későbbi beváltása valószínűleg csak il­leték levonása ellenében tör­ténhet majd. Érvényben ma­radnak viszont a fémpénzek, Budapest (MTI) — A Belügyminisztérium Sajtó­főosztálya csütörtökön az alábbi közleményt juttatta el a távirati irodához: A közvéleményben elter­jedt és a sajtóban is megje­lent hírek pontosítása érde­kében közöljük, hogy amint azt Boross Péter belügymi­niszter február 3-ai sajtótá­jékoztatóján is elmondotta: előterjesztés készül egy részt a külföldre utazásról, a kivándorlásról s a hazaté­résről szóló törvényre, s an­nak keretében az útlevél ér­vényességi idejének jelen­tős meghosszabbítására; másrészt az illetékekről szóló törvény módosítására, s annak keretében az útle­vélilleték emelésére. alapon támogassák a gazdaság fejlődését. Takácsy Gyula azt reméli, hogy a helyi szellemi és anyagi forrásokra építkező kockázati tőketársaságoknak később durván 2 milliárdra nő az alaptőkéjük, s ez az összeg lehetővé teszi a biztonságos és hatékony működtetésüket. A társaságok feladata a követke­ző lesz: összegyűjtik az adott régió tőkéjét, s a pénzt — a szellemi erőforrásokra építve — kihelyezik a kis- és a kö­zépvállalkozások fellendítésé­re. De csak olyan cégek eseté­ben, amelyek létrehozása üzle­ti szempontból kellően mega­lapozott, illetve életképessé tehetők a reorganizáció során. A tőketársaságokat helyi is­meretekkel rendelkező embe­rek vezetik, s maguk döntenek a mindennapi tevékenységük megszervezéséről is. Takácsy Gyula szerint ez azért nagyon fontos, mert így elkerülhető az, hogy a fővárosból irányít­sák a társaságok munkáját. Ezzel összefüggésben az el­nök határozott álláspontja: a helyi problémák megoldása és az erőforrások szétosztása csak ebben az esetben történ­het megfelelően. A dél-alföldi befektetési társasággal kap­csolatban megtudtuk, eddig 20 önkormányzat járult hozzá tő­kéjének növeléséhez. valamint a tízes, a húszas és az ötvenkoronás bankjegyek. Ezek értékben összesen mint­egy 6 százalékát teszik csak ki a készpénzforgalomnak. Hogy minél több ablaknál lehessen intézni a pénzcserét, a postahivatalok közül csak néhány központi helyen lehet ezekben a napokban levelet, csomagot feladni. Prágában így sem sikerült elkerülni a to­longást: számos postahivatal előtt az utcán kígyózott a sor. A CTK jelentése szerint ugyanakkor nagyobb problé­mák nélkül zajlik a pénzcsere. Ennél is hosszabb, többórás várakozás az osztályrésze azoknak, akik most vállalkoz­nak a cseh-szlovák határ közúti átkelésére. Cseh részről katonákkal is megerősítették a határőrizetet, s a határőrök és a vámosok alaposan ellenőrzik a személyi okmányokat, az átvitt pénzekről szóló igazolá­sokat, valamint a kamionosok fuvarleveleit, vámárunyi­latkozatait. A munkálatok jelenlegi állása szerint az illetékekről szóló törvényjavaslat ápri­lisban kerülhet az Ország- gyűlés elé. Ezért addig az útlevélilleték emelkedése nem várható. A rendkívüli terhelés ellenére a BM Adatfeldolgozó Hivatal (cím: Budapest 62. Pf. 713., irányítószám: I399)azútle- véligénylő-lap tájékoztató­jában foglalt feltételeknek megfelelően — a benyújtás időpontjában érvényes ille­ték lerovásával — hozzá postán beküldött, vagy a he­lyi polgármesteri hivatalhoz benyújtott igényeket az ál­lamigazgatási eljárásról szóló törvényben előírt 30 napon belül kielégíti. ' % v 'sí. >. s Családi pótlék alanyi jogon Nem találkozott az ellenzék és a kormánypárt véleménye A pénzcsere első napja Kígyóznak a sorok a cseh posták előtt Útlevél régi áron

Next

/
Thumbnails
Contents