Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
Hetey László vendégjátéka Kaposvárott Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Hetey László még sohasem volt vendég, legalábbis színházi értelemben nem. Minden bizonnyal a Hegedűs a háztetőn sikere hozta el azt is, hogy a Móricz Zsigmond Színház művésze az ország egyik legérdekesebb színházi műhelyében, Kaposvárott dolgozhat egy vendégjáték erejéig. Bezerédi Zoltán rendező kérte fel Horváth Péter Csaio, bambinio című zenés játékának egyik szerepére. A darab egy családról szól, a nagymama Molnár Piroska mellett Hetey László a nagyapát alakítja. Hetey László azonban nem lesz hűtlen sem a színházhoz, sem a Hegedűshöz, mert a próbák időszaka alatt is haza-hazajön az előadásokra. A mérnökképzés gödöllői centruma Nagyobb szabadság a tantervekben Gödöllő (MTI) — Kísérleti jelleggel kétfokozatú képzést vezetnek be szeptembertől a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán. A nyugati országok felsőfokú képzéséhez hasonló rendszerben nyolc félév sikeres elvégzése után általános mérnöki oklevelet vehetnek át a hallgatók, ezt pedig további két félév követi, amely után okleveles mérnöki diploma jár. Az első fokozat megszerzéséhez összesen hét új szak — a többi között mérnök— matematikus, szaktanácsadó, kömyezetgazdálkodó — közül választhatnak a hallgatók. A következő stádiumban az elmélyültebb, tudományos ismeretek megszerzése, a kutatómunka következik. A diákok a tantárgyak egy részét maguk választhatják meg, és (a jelenlegi gyakorlattól eltérően) nagyobb szabadságot élveznek a „testre szabott” tanterv kialakításában. A korszerűsítések a megújuló mezőgazdasághoz igazodó szakember-utánpótlást célozzák. Ha ez a képzési forma beválik, fokozatosan más tanszékeken is áttérnek erre a módszerre. Kovács Kati a Forgószéllel tért vissza Nyíregyháza (KM) — A sokak által kedvelt művész hat év kihagyás után 1992 késő őszén új dalokból álló CD-vel és kazettával jelentkezett. Az összeállítás címe: Forgószél. Sokan kérdezik, mi volt a több, mint fél évtizedes szünet oka? Nos, a válasz roppant egyszerű: Kovács Kati nem talált magának megfelelő partnert, aki „hozzáillő” dalszöveget ír. Néhány hónappal ezelőtt szerencsés találkozás hozott változást. Környei Attila, a Craft Records művészeti vezetője Vilmányi Gábort, a közkedvelt Manhattan együttes frontemberét ajánlotta szövegírónak. (Ő egyébként a Man- hattan-dalok költője is.) A közvetítés várakozáson felül sikeresnek bizonyult! Elkészült a dalcsokor, s a produkcióban szerzőként szerepel még Holló József és Koncz Tibor is. Az énekesnőhöz közel álló forrásból „rémtörténeteket” hallottunk a két Skorpió (Kovács Kati és Vilmányi Gabi) közös munkájának vér- fagyasztó kulisszatitkairól... De félre a pletykával, hiszen a CD és a kazetta amúgy is magáért beszél. S tény az is, hogy a Craft Records három évre szóló, exkluzív szerződést kötött az énekesnővel, így a „szép dalok” kedvelői hamarosan újabb Kovács Kati- korongokkal találkozhatnak majd. Kovács Kati Archív felvétel Tisztaberekén a jövőben is első a gyermek érdeke Szinte sohase hiányoznak az iskolából Tisztaberek (KM - Molnár Károly) — Az alig hétszáz lelkes Tisztaberek pár évvel ezelőtt vált híressé (hírhedtté), amikor egy tragikus kimenetelű tömegverekedést követően a rendőri erőkön túl katonaságra is szükség volt a kedélyek megnyugtatásához. Kevés a munkahely Időközben más gondok adódtak. Tény, a lakosság (így a gyerekek) nagy része a cigány etnikumhoz tartozik. A Turricse felőli faluvégen élő telepen alig van olyan, aki rendelkezne munkahellyel. Ilyen körülmények között élő embereknél milyen rangja van az óvodának, iskolának? A szépen rendben tartott, jól fűtött, tiszta iskolában Pólyák Jánosné tagiskola-vezető és két kollégája Fórizs Jenő és Matiz László foglalkoznak a gyerekekkel. Mint az iskola vezetője elmondta, amikor ő idekerült, még önálló, nyolcosztályos iskola volt a községben. A körzetesítések idején a felsősök átkerültek Rozsály korszerű, központi fűtéses iskolájába, ami az árvíz után épült. Az alsósok maradtak. Egyre kevesebb volt a magyar gyerek, s a cigánygyerekek száma nem csökkent. Volt olyan évfolyam, ahol egy kivétellel csak cigánytelepi gyerekek voltak. Mivel a nagyobb gyerek a családból már átjárt, így ez is közrejátszott abban, hogy az alsós magyar gyerekek is inkább a rozsályi körzeti iskolát választották. Alacsony gyermeklétszám Véletlenül érkeztünk az iskolába. Nem volt semmi máz, dekoráció a produkcióban. Dolgoztak viszont keményen (diák és nevelő). A viszonylag alacsony gyereklétszám jó alkalmat ad a gyakorlásra. A külön korrepetálás a felzárkóztatásra. Sajnos, az óvodába nem nagyon küldik a gyereket (azért nem öltöztetik, illetve mennek fel; s mennek érte). így nagy hátránnyal kezdik az iskolát. Az első osztály az igazi „gyűjtő”. Amikor az iskola dolgozóitól érdeklődtem, megtudtam, szinte soha nincs hiányzó. Ebben bizonyára szerepet játszik az ingyenes tízórai, ebéd, uzsonna. Az önkormányzat ezentúl az év kezdetén megoldotta a tankönyvvel, füzettel, egyéb iskolaszerekkel történő ellátást is. Évközben — ha szükséges — szintén készek a támogatásra. Minden gyerek ott marad a délelőtti tanítást követően a napköziben, s nevelői felügyelettel végzik munkájukat. Pólyák Jánosné itt töltötte pedagógusi pályája döntő részét. Minden szülőt ismer. Kollégái és ő nagy szeretettel, törődéssel egyengetik a kis cigánygyerekek életútját. Fontos az iskola A telepen az egyik szülő így fogalmazott: miért csináltak cigányiskolát az iskolából? Én inkább azt mondanám, örüljenek, hogy az önkormányzat, a nevelők igenis fontosnak tartják, hogy Tisztaberekén működjön az iskola, akkor is, ha csak cigánygyerekek járnak ide. A cigány irodalmi nyelv Hosszú fejlődési folyamat következik Mándok (Leskó Ferenc) — A cigány irodalmi nyelv az egész világon, így Magyar- országon is gyermekcipőben jár, és nehéz belső problémákkal küszködik. Ezek a problémák nagyban erősítik a reálisan látók azon aggodalmát, miszerint; egyáltalán kibontakozhat-e egységes cigány nemzeti nyelviirodalmi norma. Én, valahol tudat alatt megértem a cigány anyanyelvű cigány értelmiségiek azon csoportját, akik lelkesedve munkálkodnak azon, hogy a cigány nyelvet nemzeti-irodalmi nyelvvé fejlesszék és műveljék, de a lelkesedés csator- nácskái sötét, meddő kutakba folynak; a társadalmi-politikai körülményeket figyelembe véve, a lelkesedést motiváló erő többnyire anyagi vonzatú. v: se? ??■<>• sag» Meddő kutak A fent leírt aggodalom gerincét az adja, hogy a cigány nyelv (mivel a már leírt okok miatt több évszázaddal elmaradt a jelenségek, a gondolatok, a tárgyak és a dolgok megnevezése terén) a hiányzó szavakat, gondolatokat magyar nyelven vagy magyaros fordulattal fejezi ki. Igaz, hogy élnek hazánkban nemzeti hivatalos kisebbségi státussal nem rendelkező más népcsoportok is (a bolgárok, chileiek vagy a görögök), akik a mindennapi nyelvhasználatukban, a magyar nyelv hatására, sok magyar szót használnak anyanyelvi beszédükben. De, ha igényesebb kifejezés- mód alkalmazását látják szükségesnek, képesek lehetnek rá, hogy színtiszta, irodalmi bolgár, német, szlovák, szerb, horvát, görög stb. nyelven fejezzék ki magukat. % 1-.W|§£É|SFV H '2* Hiányzó anyaország A cigányoknak erre az imént vázolt ok miatt nemcsak Magyarországon, de az egész világon nincsen módjuk. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a cigányokon kívül, a többi más kisebbségnek van anyaországa, amely ország rendelkezik már sok-sok évszázada önálló nemzeti-irodalmi nyelvvel, nyelvtannal, és ezek az országok naprakész információkkal, valamint produktumokkal rendelkeznek az egyetemes kultúra megfelelő szintjét illetően. A „cigány társadalmakról” ez nem mondható el, és talán ebből kellene kiindulni a cigány nyelv ügyében lelkesen szorgosko- dóknak is. Itt idézném Szegő Lászlót, a cigányok és a cigány nyelv kiváló ismerőjét: „Ha végül is a cigány írók és költők munkájának eredményeképpen ki is bontakozna egy egységes cigány nemzeti nyelvi norma, ennek haszonélvezői még hosszú időn át nem a cigánytömegek lennének, talán abban az esetben sem, ha a világ valamennyi államában megvalósulna a cigánygyermekek anyanyelvű iskoláztatása.” Ha megnézzük, például a magyar irodalmi nyelv történetét; akkor látjuk, hogy az írók, költők, nyelvművelők a már meglévő magyar szókincset használták, és azt alakították, szépítették fokozatosan esztétikai, gondolati, képiségi szempontból gazdagabbá, az ími-olvasni tudók számára egyértelmű írásjeleket használva. Ha viszont a cigány nemzeti irodalmi nyelvet akarnánk kialakítani, ahhoz először is a cigány nyelvben hiányzó rengeteg szót, amelyeket most magyar nyelvű szavakkal pótolnak, azokat ki kell találni az ősi cigány alapszókincshez igazodva, amelyekhez meg már, hogy alkalmazni tudja a többség, szótárra van szükség. És ez már forgalomban is van, egy teljes új keletű cigány ábc-vel együtt, azonban nem valami bőséggel akad vevője. Hiszen az ilyen módon iro- dalmiasított nyelvet még a többé-kevésbé cigányul tudóknak is majdnem egy teljesen idegen nyelv tanulási nehézségeivel kellene elsajátítani. Azt pedig, mint pedagógus állíthatom, hogy a cigányság tanulási morálja, különösen az írott kultúra vonatkozásában kórosan hanyag és közömbös. Először a magyar kultúra Nem tudom megérteni azokat a cigány értelmiségi embereket, akik egyébként magyar nyelven szereztek, ha szereztek oklevelet, és most bármi áron is cigány nemzetiségi státust, cigány iskolákat, cigány nyelvű oktatással, cigány irodalmi nyelvet szorgalmaznak, sőt itt-ott már követelnek is. Ugyanis szeretném tőlük megkérdezni, tudják-e, hogy nincs az egésznek reális alapja! Tud- ják-e, hogy bármilyen, legális nemzeti törekvés, amit természetesen az értelmiségi réteg programoz, csak akkor valósulhat meg, érheti el célját, ha azt általános nemzeti tudat, nemzeti igény és nemzeti összefogás sarkallja megvalósulásra! Továbbá, tisztában vannak-e azzal, hogy a cigány lakosságnak több mint fele legalább annyira magyar, mint amennyire cigány, de, mivel magyar anyanyelvűek, természetesen magyar nyelvű oktatást akarnak továbbra is, és elutasítják a cigány nemzetiségi státust! Először a magyar nyelvű kultúra és iskoláztatás általánossá tétele a cigányság valamennyi fajtájánál, s aztán jöhet a nemzetiségi-nyelvi ábrándozás. Polyak Janosne nyelvtanórát tart A SZERZŐ FELVÉTELE 12 K&ef-Mágyarórszág KULTÚRA 1993. február 4., csütörtök
