Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
1993. február 4., csütörtök TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 Elég a liszt Budapesten Teherautóval olcsóbb a szállítás, mint vonaton Antall József influenzás Budapest (MTI) — Antall József influenzás megbetegedése miatt volt kénytelen lemondani szerdára tervezett programjait — közölte Juhász Judit kormányszóvivő. A miniszterelnök a lengyel szenátus elnökével folytatott volna megbeszélést, és fogadta volna az iráni nehézipari minisztert. A szóvivő tájékoztatása szerint Antall József várhatóan meghűlése elmúltáig otthon marad. Budapest (MTI) — Továbbra is megfelelő mennyiségű liszttel látja el a sütőipart és a pékségeket a Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, amely a főváros és környéke kenyérszükségletének több mint 50 százalékához biztosítja a nyersanyagot. Korábban többnyire túlkínálat jellemezte a lisztpiacot, most viszont a konkurens vállalatok visszavonultak, így az ellátásból a Pest megyei vállalat nagyobb arányban veszi ki a részét. A napi ezer tonnányi liszt előállításához korábban főként az Alföldről vásárolták fel az őrölni való búzát, most inkább a dunántúli megyékből vásárolnak. Ott nagyobb a kínálat, a keleti határokhoz közel ugyanis a felesleges készleteket az ottani forgalmazók már eladták a volt Szovjetunió tagállamainak. így is van azonban elég búza, a minőséggel viszont baj van. A beszállításoknál elsősorban a közúti fuvarokat veszi a vállalat igénybe, 200 kilométeres körzetből ugyanis a teherautók olcsóbban szállítanak, mint a MÁV. A Pest megyei vállalat belső intézkedései nyomán takarékosabbá vált a gabona őrlése, így más vállalatoknál 10-20 százalékkal olcsóbban kínálhatja a lisztet. Saját budapesti bolthálózatában és a ceglédi üzletében a kenyér- és a gabo- nipari termékek fogyasztói ára is alatta marad az átlagosnak. Önkéntes biztosító pénztárak Az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülése Budapest (MTI) — Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága szerdai ülésén parlamenti általános vitára egyhangúlag alkalmasnak tartotta az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezetet előterjesztő Pénzügyminisztérium képviselői elmondták: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak — melyek közé elsősorban a vállalati nyugdíj- pénztárak és egészségügyi pénztárak sorolhatók — a szociális ellátás kiegészítő, önkéntes formáját valósítják majd meg. Tevékenységük állami szerepvállalást nem igényel, a munkavállalók és a munkáltatók önkéntes szerveződésére épülnek majd. Ezek az új pénztárak a társadalom- biztosítással és a magán biztosítótársaságokkal rokon területeken valósítják meg az öngondoskodás új intézményi formáit. Akár a nyugdíjpénztárak, akár az önkéntesen létrejövő egészségüggyel foglalkozó pénztárak nonprofit alapon szerveződnek majd, és nagyfokú önállósággal tevékenykednek. A pénztárakat korlátozott gazdálkodási hatáskörrel is felruházzák, így például a nyugdíjpénztárakba befolyó összegeket értékpapírokba lehet majd fektetni. Nagyságrendjüknél fogva nem befolyásolják a társadalombiztosítás két nagy alrendszerének működését, azonban tevékenységükkel a kiegészítő területeken a társadalom ellátási biztonságát növelhetik. Az előterjesztők szerint a törvény elfogadása után külön kormányrendeletben szabályozzák majd, hogy ezen önkéntes pénztárak milyen állami értékpapírokba, ingatlanokba, jelzáloglevelekbe, illetve részvényekbe fektethetik hosszú távra pénzüket. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta azt az országgyűlési határozati javaslatot is, amely a szociális ellátások további átalakításának rövid és középtávú feladatairól intézkedne. E dokumentum az elmúlt év végén elfogadott új szociális törvény egyes területeinek részletes szabályozását írja elő, illetve konkrétan meghatározza, hogy a szociális ellátás bizonyos területein milyen hatáskörük lehet az önkormányzatoknak. Törvénymódosítást szorgalmaznak a közalkalmazottak jogállásáról A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának ülése Budapest (MTI) — A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény átfogó módosítását szorgalmazta mindhárom oldal a Költség- vetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának szerdai plenáris ülésén. Megegyezés született arról, hogy legkésőbb május 31-ig a KIÉT elé kerül a kormány módosítási javaslata, s mindent megtesznek azért, hogy a törvény még ez évben megszülessen. Egyetértés volt a régi bértarifa rendeletek hatályon kívül helyezésében is, azzal a megkötéssel, hogy az új besorolási szorzókulcsok csak akkor lépnek életbe, ha az átsorolás már minden érintett intézménynél megtörtént. A közalkalmazotti törvény általános felülvizsgálatától függetlenül a kormány hárompontos módosító javaslatot kíván sürgősséggel a parlament elé terjeszteni, ezt vitatták meg az ülés résztvevői. Az első pont szerint a közalkalmazotti törvény hatálya alá nem tartozó, de azonos tevékenységet folytató intézményeknél — például egyházi és magán oktatási, egészségügyi intézmények — kollektív szerződés alapján alkalmazni lehessen a törvény bizonyos rendelkezéseit. A munkavállalói oldal javasolta: minden költségvetési támogatásban részesülő intézményre kötelező legyen a törvény. Példaként felhozták, hogy az egyházak a kárpótlási jogszabályok alapján a tanítóképző főiskolák 35 százalékára igényt tartanak. A tulajdonosváltással az ott dolgozók elveszítik addigi közalkalmazotti jogviszonyukat. Nézeteltérés volt abban, hogy a fizetési fokozat megállapításánál mi számítson közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek. A kormány javaslata szerint a teljes munkaviszonyban töltött időt figyelembe vennék azoknál, akik a törvény hatálybalépésekor — 1992. július 1-jén — közalkalmazotti jogviszonyban álltak. A munkavállalók azonban elutasították bármilyen határnap megjelölését, és hivatkoztak a köztisztviselői törvényre, amely a teljes megelőző munkaviszonyt beszámítja. A harmadik módosítás szerint az F fizetési osztályba történő kötelező átsorolásnál a törvény esetenként lehetőséget adna a miniszteri szintű szabályozásra is. A munkavállalók egyrészt felhívták a figyelmet a szöveg pontatlanságára, amely nem teszi egyértelművé a kötelező átsorolás kritériumait. Másrészt szükségesnek látták, hogy a törvény megfelelően preferálja a több végzettséggel rendelkezőket. A munkaadói oldalon helyet foglaló önkormányzatok és kamarák nem értettek egyet azzal, hogy a törvény átfogó felülvizsgálata előtt bármilyen részleges módosítás szülessen. Loptak lőszert, gépkocsit, na és pénzt Lezárult a rendőrségi vizsgálat a fegyveres postakocsirablók ügyében Szekszárd (MTI) — Befejezte a vizsgálatot a rendőrség Dancz László 26 éves sárbogárdi és Szabó József 28 éves rétszilasi lakos bűnügyében, akik fegyveres rablótámadások sorozatát követték el pénzt szállító postakocsik ellen. A csaknem egy évig tartó vizsgálat eredményéről szerdán tájékoztatták az újságírókat a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányságon, Szekszár- don. Mint közölték: az ügyet átadták a Tolna megyei Főügyészségnek. A korábban büntetlen előéletű fiatalemberek fegyver és lőszer beszerzésével kezdték a nagyarányú bűncselekménysorozatot: az ercsi laktanyából géppisztolyokat, a székesfehérvári alakulattól pedig 90 kézigránátot, 2600 géppisztolylőszert és 800 géppuskalőszert loptak. Mindkét laktanyába többször is visszatértek. Vakmerő tettük végrehajtásában sokat segített nekik a helyismeret, ugyanis ott töltötték katonaidejüket. Az első támadást 1991. január 11-én hajtották végre Oroszlány mellett és több mint 3 millió forintot zsákmányoltak a postakocsiból. Ezután két sikertelen kísérlet következett, majd Biatorbágy mellett úgy szerezték meg a pénzt, hogy Szabó József hasba lőtte a postakocsi vezetőjét, aki pisztolyt rántott és megpróbált védekezni a támadás ellen. A súlyosan sérült embert társával együtt bezárták a postakocsi hátsó részébe és otthagyták. Novemberben úgy állították meg a postakocsit Duna- tetétlen és Solt között, hogy acélszerkezetet raktak az úttestre, ami kilyukasztotta a kerekeket. A Balatonnál, a fűzfői áruházban kézigránátot robbantottak, s az üzlet tulajdonosát pénz átadására szólították fel. Balatonszabadi mellett úgy raboltak motorkerékpárt, hogy az utasoknak meztelenre kellett vetkőzniük, mielőtt elvették tőlük a járművet. A postakocsik kifosztásával mintegy 6 millió forintot szereztek, de ez sem volt elég, betöréses lopások tucatjait követték el még ezen felül. A Si- montomyai Szőrmefeldolgozó Vállalattól 3,5 millió forint értékű bundát és dzsekit vittek el egy éjszaka. Teherautókat és személykocsikat folyamatosan loptak, s azokat felhasználták a bűncselekményekhez, majd rendre fölgyújtották. Senkinek nincs félnivalója Budapest (MTI) — A kormány nem tűr el semmiféle szélsőséges, rasszista megkülönböztetést. Amíg ez a kabinet működik, addig senkinek nincs félnivalója az országban — jelentette ki sajtótájékoztatóján Boross Péter belügyminiszter. A miniszter beszélt a választási törvényről, az Országgyűlés törvényalkotói munkájáról, a határőrség akciószázadairól, a rendőrség létszámáról, illetve közölte, hogy ügyészségi előterjesztésre letartóztattak két fiatalt, akik az elmúlt napokban fasiszta jelképekkel garázdálkodtak a Döbrentei téren. Japán hitel a magánvállalkozóknak A privatizált vállalatok esetében nőtt a hatékonyság Budapest (ISB - R. S.) — Napjainkban nem az az elsődleges feladat, hogy új vállalkozások alapítását támogassuk, a legfontosabb munka most a meglévők életben tartása — fogalmazták meg a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) szerdai elnökségi ülésén. A tanácskozáson szó esett a vállalkozói hitelezés új formáiról és az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) privatizációs elképzeléseiről is. A kormány és a jegybank az idén nem vezet be újabb hitel- konstrukciót — hallhatták a résztvevők Czirják Sándortól. A Magyar Nemzeti Bank alel- nöke leszögezte: véleményük szerint az E-hitel kamatának csökkentése, valamint futamidejének növelése komoly segítséget jelent a vállalkozóknak, s a jegybank a következő hónapokban is mindent megtesz a kamatlábak leszorításáért. Megemlítette azt is, hogy hamarosan újabb hitelfelvételi lehetőségük lesz a magánvállalkozóknak. A japán kormány 8 milliárd forintos hitellel támogatja a magyar vállalkozókat, s az összeg mellé a jegybank újabb 8 milliárdot tesz. A 16 milliárdos összegből a Start-hitelhez hasonló kondíciókkal adnak kölcsönt a kérelmezőknek. Különbséget jelent viszont az, hogy míg a Start-hitelből csak a magán- vállalkozók kaphattak, addig a japán hitelből a 200 főt és a 2,5 milliárdos éves bevételt meg nem haladó vállalatok is részesedhetnek. A hitel kamata a jelenlegi 15 százalékos jegybanki alapkamat 75 százaléka lesz. A jegybank monetáris politikájával kapcsolatban az alel- nök megjegyezte: céljuk az, hogy a több mint 1000 milliárd forintos lakossági és vállalkozói megtakarítás tőkebefektetéssé váljon, s ennek érdekében fogják alakítani kamatpolitikájukat is, így a rövid távú banki megtakarításokkal szemben a hosszú távú tőkebefektetéseket támogatják a jövőben. Czirják Sándor állítása szerint ugyanis a magyar magánvállalkozói réteg fejlődése elsősorban azon múlik, sikerül-e megteremteni hazánkban a jól működő tőkepiacot. Az elnökségi ülés másik vendége, Csépi Lajos a privatizáció eredményeiről, s a további elképzelésekről beszélt. Az Állami Vagyonügynökség igazgatója elmondta, három évvel ezelőtt 2 ezer állami vállalat 2 ezer milliárd forintos vagyonának a privatizálásával számoltak, s napjainkig 500 vállalatot adtak el teljesen vagy részlegesen külföldi illetve magyar magánvállalkozónak. Több mint 600 vállalat most alakul át társasággá, az önprivatizációs rendszerbe pedig 700 vállalatot léptettek be eddig. Az Állami Vagyonkezelő Rt. portfolióját 200 vállalat alkotja, így gyakorlatilag durván 100 olyan állami vállalat van ma, amelyikkel semmi sem történt az elmúlt időszakban. Csépi Lajos kijelentette: ha a volt állami termelői vagyont 100 százaléknak vesszük, akkor ezidáig 18 százaléka került magánkézbe. Az ÁVÜ-nek eddig 110 milliárd forint bevétele származott a privatizációból, s a számítások szerint további 30 százaléknyi friss tőke érkezett a már értékesített vállalatokhoz. Csépi Lajos elmondta azt is, hogy a felmérések szerint a privatizált vállalatok hatékonysága 20-25 százalékkal nőtt, ezért a szándék az, hogy gyorsítsák az állami vagyon magánkézbe adását. Az ÁVÜ igazgatója végül szólt arról, hogy milyen elvek szerint folyik tovább a privatizáció: mindenképpen piaci alapon történik, a jelentkezőket versenyeztetik és minden eszközzel támogatják a hazai tulajdonosok térnyerését. Jó az ellátás zöldségvetőmagvakból / Átalakult a kereslet és a kínálat Budapest (MTI) — Nem lesz hiány tavasszal a zöldségvetőmagvakból — jelentette ki Frieszné Kaszás Mária, a Kertimag Vetőmag Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója a cég szerdai sajtótájékoztatóján. Az ügyvezető igazgató elmondta: a Kertimag Kft. a hazai piac mintegy 60-70 százalékát uralja, tavalyi forgalma elérte az 1,1 milliárd forintot. A kereslet az elmúlt évekhez képest átalakult. A cég nagy vásárlói vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kereslet átalakulására a cég úgy reagált, hogy főként a környező országokba vitte ki a felesleget. Többek között Romániában ennek érdekében közös vállalatot is alapítottak. Itthon a Kertimag Kft. stabil árpolitikát folytat annak ellenére, hogy költségei növekedtek. Az elmúlt évben csak egyszer emeltek árat 12-15 százalékos mértékben. A kereslethez igazodva az idén megjelenik a piacon a gyökeres szőlőoltvány is, amelyet a Gazda-boltokban kívánnak értékesíteni. Emellett a cég központjában, Budapesten vetőmag-diszkont nyitását is tervezik, ahol a nagykereskedelmi árnál kedvezőbben vásárolhatnak a vevők.
