Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
1993. február 4., csütörtök HATTER Kelet-Magyarország 3 Terítéken a vízgazdálkodás Nyíregyháza (KM) — A Nyírség aktuális vízgazdálkodási teendőiről folytatott eszmecserét a hétvégén a térségben tevékenykedő Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. Sz. Szakmémöksége és az érintett települések polgármesteri hivatalainak képviselői. A tanácskozáson a vízügyi szakemberek tájékoztatást adtak az elmúlt évi tevékenységükről, kitértek az előző megbeszélésen felvetett problémákra. A vízügyi ágazatban is meghirdetett ..nyilvánosság program” alapján a résztvevők megismerhették az ágazatot érintő szervezeti változásokat, az önkormányzatok 1994 évi közműfejlesztési pályázati lehetőségeit, illetve a Nyírséget érintő ár- és belvízvédekezési közös feladatait. Ismét szóba kerültek — ahol a lehetőségek kialakultak — a belvíztározók közös hasznosításának lehetőségei is. Összeségében a tanácskozás elérte célját, olyan plusz információkat nyújtott mind két fél számára, amit az elkövetkező idők napi munkájában hasznosítani tudnak. Kereskedelemfejlesztés Nyíregyháza (KM) — A kereskedelemfejlesztési és a befektetési alapról, a külkereskedelem 1993-as változásairól ad tájékoztatót február 9-én, kedden 10 órától Nyíregyházán, a megyei önkormányzat első emeleti kistermében dr. Király Ödön, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma főosztályvezetője és dr. Kaufmanné Szirmai Katalin az NGKM engedélyezési főosztályvezetője. A HIT Investcenter Tradein- form Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Vállalat megyei irodája és az Észak-Alföldi Gazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselete szervezésében az exportlehetőségekről, a piac megtartásáról, az engedélyezésről valamint a fogyasztási cikk kvóta pályázatról hallhatnak hasznos információt vállalkozók, társaságok. ________Tárca _ Meg kellene becsülni a kedvező munkahelyet Inkább segédmunka, mint segély Or (KM-M. Magyar László) — Bizony, napjainkban már minden munka- lehetőséget meg kell becsülni. Hát még ha egy olyan kis településen van az a munkahely, mint Őr. Lehet bár az ember kőműves, festő, azonban ha munkanélküli, akkor a fűrészüzemben adódó munka is megfelel. Vaja felől Őrhöz közeledvén, a 49-es számú úttól balra árválkodik az egykori téesz-telep. Magukra maradt épületek, romos istállók fogadnak a kapun belépve. Csendes minden, azonban a telep közepén lévő fűrészüzemhez közeledve mind hangosabb gépzúgás töri meg a nyugalmat, a békességet. Egyre többen — Korábban a szövetkezet fűrészüzeme működött itt, azonban tönkrement, leállt a termelés. 1991. február 1-jén az Üzlet Kft. indította el az üzemben újra a termelést, egyrészt megvásárolva, másrészt bérelve a termelőszövetkezettől a helyet — tájékoztat Imre Sándor faipari ágazatvezető, aki korábban több mint 20 évig Mátészalkán az Er- dért-nél dolgozott, így nem idegen számára a faipari munka. — Az Üzlet Kft. zöldséggyümölcs kereskedelemmel foglalkozik, kell tehát a göngyöleg, amit az üzemben gyártunk. A fő tevékenységünk azonban a paletta (raklap)elem gyártása, ezt Olaszországba szállítjuk. Olaszország mellett termékeink eljutottak már Hollandiába és Németországba is. Az induláskor még csak nyolc férfit foglalkoztatott az üzem, később azonban megnövekedtek a feladatok, újabb dolgozókra volt szükség. Munkahelyteremtő pályázatot nyújtott be a kft., s ma már 29 Aki alkalmazkodni akar, nem fél semmilyen munkától főnek tud munkát biztosítani a fűrészüzem. — Az üzem híre hamar elterjedt a környéken, maguktól jöttek az emberek, hogy dolgozni szeretnének. A nálunk dolgozó férfiak tisztességesek, a munkájukat végtelenül szeretik — folytatja Imre Sándor. — A megalakulás óta szerencsére mindig van munkánk. Fát onnan hozunk, ahol találunk. A legtöbbször a FE- FAG-tól vesszük, de az is előfordult, hogy Püspökladányban kaptunk. Veszélyes munka Az egyik fűrészen Tisza Endre vágja hosszában a fát. Tetőfedő szigetelőként egykoron Budapesten is dolgozott egy építőipari vállalatnál, de aztán visszatért Vajára, a szülői házba. — Először a vajai fűrészüzemben dolgoztam, majd a termelőszövetkezethez kerültem. Nehéz, fárasztó fizikai munka ez, de hamar megszokja az ember. Vajáról kerékpárral járok át ide, nem nagy a távolság. Úgy 10-11 ezer forintot keresek havonta. Bár nőtlen vagyok, mégis hamar elmegy ez a pénz. Bár veszélyes munka a fűrészelés, hál’ istennek az elmúlt 13 évben nem volt még balesetem. Természetesen nemcsak magunkra, hanem társainkra is vigyázunk. A SZERZŐ FELVÉTELE Nem sok család mondhatja el magáról, hogy három tagja is egy munkahelyen dolgozik. Igaz, a Tóth család sem így képzelte, de hát a férfiak nem tudtak máshol elhelyezkedni. Hárman egy helyen — Festő, tapétázó a szakmám, de utoljára állattenyésztőként alkalmaztak a termelő- szövetkezetben — meséli Tóth Bálint. — Mivel megszűnt a szövetkezet, munkanélküli lettem. Aztán jelentkeztem ide, hiszen ha valaki akar alkalmazkodni, akkor nem fél semmilyen munkától. Itt most lehúzó vagyok, vagyis segédmunkás. Az igazság az, hogy munkanélküli segélyként majdnem annyit kaptam, amennyit itt keresek, azonban idegesített az otthoni lét, a közösségtől való elszakadás. Bár a ház körül is volt mit csinálni, hiszen sok állatot tartok, nyáron még a 24 óra is kevés, annyi a munka. Két fia is az üzemben dolgozik. Az idősebbiknek a TI- TÁSZ-nál mondtak fel, a fiatalabbik esztergályosként nem talált megfelelő munkahelyet. — A harmadik gyermekem 16 éves, állattenyésztőnek tanul Mátészalkán. Nem lehetetlen, hogy ő sem tud majd elhelyezkedni, s követi apját és testvéreit ide a fűrészüzembe... ed vés leendő ügyfelünk. iv Ismeri-e Ön Biztosító Társaságunkat? Bizonyára nem tud rólunk eleget, hiszen csak most kívánunk megjelenni Magyarországon a vagyonbiztosítás piacán. Mi a biztosítást — ahogy erre nevünk is utal, — a pszichológiára alapozzuk. Más társaságok a biztosítás feltételéül drága biztonsági berendezéseket kötnek ki. A mi módszereinket lélekbúvárok fogalmazták meg. Kriminálpszi- chológusaink évtizedekig tanulmányozták a betörők lelki világát. Mit gondolnak, honnan tudja a betörő, hogy hová érdemes behatolni? Hát a biztonsági berendezésekről... Tehát kedves gazdag ügyfeleink, bontsák le három méteres betonkerítéseiket. A mozgásra bekapcsoló kerti világítás fölösleges. A kaputelefon, kapukamera, lehallgató és távnyitó, csak pénzkidobás. A 124 ponton záródó bejárati ajtó, és a négykulcsos lábtörlő, amely alatt van eldugva az ötödik, amelyik az ajtót nyitja, —lecserélhető. Az ablakokon a rácsra, a nyitásra riasztó rendszerre nálunk nem lesz szükség. A mozgásérzékelőt is le lehet szerelni a kémény lyukról, a csatornalefolyókról, és mindenhonnan. Kulcsár Attila Pszicho-Biztosító! A házi páncélszekrényt ki kell vésni a falból, a sűrű vasbetonháló teljesen haszontalan körülötte. A Munkácsy festményt a pénzkazetta elől nyugodtan át lehet helyezni az előszobába. Az ékszeres ládikó tartalmát a szülői háló fésülködő asztalán szétszón’a lehet hagyni. A marcona vagyonőrt, aki éjszaka a küszöbön szokott aludni, és nappal az ételliftben, el lehet bocsátani. Autójukból szereljék ki a központi zárat, a drága riasztót, elajándékozhatják a kert őrzésére vásárolt vérebeket, a rendőrségre bekötött riasztó- rendszert le lehet szereltetni az arany protézisről. A drága feleségükre szerelt biztonsági erényöv kulcsát viszszakér- hetik a fiatal magándetektívtől, mert ha nálunk biztosítanak — nem lesz rá szükség. A pszichológusok szerint ez a töménytelen biztonsági arzenál a betörőket ingerli. Kihívásnak tekintik. Valóságos vadászszenvedély lesz úrrá rajtuk, hogy legyőzzék őket. És olthatat- lan kíváncsiság keríti hatalmába őket: mit kell ennyire őrizni? Kiszámolták már, hogy mennyibe kerülnek a biztonsági rendszerek, és üzemeltetésük? Na ennyi lesz a biztosítás díja is. De nálunk nincs gikszer. Biztosítónk a kár kétszeresét téríti meg, de erre még nem volt precedens. — Még soha nem törtek be oda, ahol mi biztosítunk. A Pszicho-Biztosító titka a pszichológia és az emberismeret. Önök azt hiszik, hogy a betörők elvetemült, rossz emberek. Tévedés. Családjukat szerető, szorgalmas mesterek. Sok érdemes lakatos dolgozik közöttük. Csak hát a megélhetés nagyon nehéz manapság. A legügyesebb falbontó régebben építész volt. Kevés az építkezés. Azt jobban szeretné csinálni. És mit gondolnak, honnan tudjuk mi a betörők lelkivilágát? Onnan, hogy mindet személyesen ismerjük. Biztosító Társaságunk gondtalan megélhetést és nyugdíjellátást biztosít részükre az önök biztosítási díjaiból... Kedves leendő ügyfeleink, kedves gazdagok. Ne habozzanak, szereljék le drága biztonsági rendszereiket, és biztosítsanak nálunk. Meglátják, nem fogják megbánni. Nézőpont Taxis kételyek Réti János j agy szigorításokkal, 1V áthághatatlannak tűnő szabályokkal, a feltételrendszer teljes átszabásával megkezdődött a taxizás ráncbaszedése. Egy sor feltétel előírásával, plusz kaució követelésével, amik - a jogalkotók várakozása szerint legalábbis - megritkítja a személyfuvarozók szerintük is igencsak felhígult táborát. Sárga rendszámmal szelektálnak a szakma védelmében, megszüntetve általa az eddig tapasztalt visz- szaéléseket. Hogy nem egészen sikerül? Az legyen a jogalkalmazók gondja, meg azoké, akik taxiba ülnek és épp egy olyan sárga rendszámos viszi őket, aki nem makulátlan, de megfelelt a feltételeknek. Egyébként is családja van és neki is élni kell! Nemrégiben úgy hozta a helyzet, hogy taxi igénybevételére kényszerültem. A kocsiban mi másról is eshetett volna szó, mint az új rendelet megítéléséről. Nem ismerem a személyfuvarozás piaci buktatóit, gépjárművel sem rendelkezem, ezért csodálkozással vegyes kíváncsian hallgattam sofőröm okfejtését: — Higyje el uram, ez nem szakmai, hanem politikai döntés. Válasz a blokádra! Nem fogja megoldani a becsületes, régi taxisok problémáit és a szolgáltatás színvonala sem nő majd ugrásszerűen. Ugyan nézzék már meg, milyen állapotú vasúti szerelvények, autóbuszok, teherautók, magán kocsik vesznek részt a közlekedésben! Azokat mikor rostálják ki? A taxi a legfontosabb? Hozzászólni nem tudtam a véleményéhez, de közreadom. Ez is egy nézőpont. Kommentár Uj államosítás Balogh József A gáznak nem valami jó szaga van. Facsarja az ember orrát, csípi a szemét, sőt az idegrendszerre is lehet valamilyen hatása. Ezt a következtetést abból az egyszerű tényből vontam le, hogy az utóbbi időben többször olvashattam róla a mi lapunkban is, hogy több embert idegesít: milyen alapon akarja a gázszolgáltató vállalat rátenni a kezét arra a gázvezetékre, amelyet a falvak, városok lakóinak pénzéből — s bár ez nem szerepelt, de legalább ugyanannyi állami támogatásból — épült, s az elkövetkező években épül. Tökéletesen egyetértek mindenkivel, aki ezt nem érti. Csak afölött nemigen tudok napirendre térni, hogy a többi közmű esetében miért nem érdekel senkit ez az új államosítás? Ki kérdezi meg, milyen jogon lesz az áramszolgáltatóé a közmű- fejlesztési hozzájárulásból épített vezeték? Milyen alapon lesz a vízműé, a távhőé a víz, a szennyvízvezeték, a hővezeték? Kié lesz az út, aminek az árát már hozzáadták a telek árához? Ki adja a postának a telefon- vezetéket, amit jó drágán megfizettet a telefonigénylővel? És ki adta a kábelkomnak a lakosság pénzéből kiépített hálózatot? Lehet, hogy nem teljes a felsorolás, de nincs is rá szükség, gondolom ennyi is elég ahhoz, hogy megfogalmazódjék mindenkiben a gondolat: jó lenne valami rendet tenni a közművek tulajdonjoga, kezelői joga és használata körül, méghozzá olyan rendet, ami mindegyikre egyformán vonatkozik, s nem egyet emel ki valaki a közműrengetegből. Már csak azért is, mert amilyen idegenül hangzik a neoetatizálás, az új államosítást jelentő kifejezés, épp oly idegennek kellene lennie ettől a rendszertől az államosításnak is. És nem csak a gáz esetében. Tavaszias hangulat az utakon * Balázs Attila felvétele •
