Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

1993. február 3., szerda GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Egy utolsó lehetőség Mit jelent a részarány-földtulajdon? A tulajdonba adott földrészletek kimérését a földkiadó bizottságok rendelik meg Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — „A Kelet-Magyarország január 27-én megjelent Földkiadó bi­zottság” című írásához sze­retnék némi kiegészítést ten­ni,” — állított be szerkesztősé­günkbe a nyíregyházi Skolnyik András — „mivel a megjelent cikk terjedelménél fogva csak kevés információt közölhetett. Ugyanakkor a megye lakossá­gának nagyobbik része, bár valamilyen formában érintett a kérdésben, korántsem rendel­kezik olyan törvényismerettel, mint amilyennek birtokában voltak az átmeneti és kárpót­lási törvényt végrehajtó üze­mek. Ezért néhány fontosabb dologra jó lenne felhívni az érintettek figyelmét.” A jogszabályokat, már csak közvetlen érdekeltsége miatt is alaposan áttanulmányozó olvasónk gyakorlatias magya­rázatát talán nem fölösleges közzétenni: — Az 1993. évi II. törvény a földrendező és földkiadó bizottságokról rendelkezik. Amint a címből is látható, nem azonos a földrendező bizott­ság a földkiadó bizottsággal, így tevékenységük sem esik egybe. A földkiadó bizottságok A legfontosabb eltérések egyike, hogy a földkiadó bi­zottságokat szövetkezetenként és nem településenként kell megválasztani. A bizottságban tulajdoni arányukban vesznek részt a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag rész­arány-földtulajdonosok. A részarány-földtulajdono­sokat közgyűlésre kell meg­hívni, s közülük történik a földkiadó bizottság megvá­lasztása. Azért is fontos min­denki megjelenése — azon kívül, hogy ezt a törvény is előírja —, mivel a részarány- földtulajdonosok számától függően, történik a bizottság létszámának a meghatározása. A közgyűlésen, amelyik csak az érintettek legalább egyhar- madának megjelenése esetén határozatképes, minden tulaj­donost egy-egy szavazat illet meg. A földkiadó bizottság felállása után megkezdi tevé­kenységét. Ülésein az érintett termőföldet használó szövet­kezet képviselője tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt. Fontos tudni, hogy a fent említett törvény 1993. január 23-án lépett hatályba. Ezt kö­vetően 60 napon belül kell be­nyújtani írásban a földkiadás iránti kérelmet a földkiadó bi­zottságnak. A földkiadási eljárás A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetke­zet gazdálkodási területén ki­jelölt földalapok közül, melyik földrészlet terhére kéri a tel­jesítést. Tehát a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy más szövetkezetek gazdálkodási területén lévő földeket egye­sítsék azok terhére, akik az adott, vagy az érintett gazdál­kodási területen illetékesek földhöz jutásukhoz. A tulajdo­nos abban a szövetkezetben, vagy közigazgatási területen érvényesítheti igényét, ahol az ingatlan elhelyezkedik. Azon­ban itt is érvényesek a kár­pótlási törvény rendelkezései. Amennyiben a beviteli köte­lezettség alapján a tulajdonos részarány-földtulajdona több településen keletkezett, az iga­zolást településenként részle­tezve kell kiállítani (ahogyan azt megírtuk, nem a földhiva­talok, hanem az átadott doku­mentumok alapján helyben, a bizottságok adják ki az iga­zolást. A szerk.). A bizottság a földek ki­adását a tulajdonosok egyez­sége alapján, annak hiányában sorsolás útján köteles elvégez­ni. Külön kérelemre a bizott­ság a tulajdonosnak különféle jogcímen járó, és a különböző földalapokban meghatározott részarány-földtulajdonait ösz- szeszámíthatja. Az így ösz- szevont részarány fedezetéül szolgáló földalapokból kijelölt földrészletre folytathatja le a földkiadási eljárást. Föld a tanya körül A 60 napos (nem jogvesztő hatályú) határidő elteltével, április 7. körül, a földkiadó bi­zottság a kérelmeket, az igé­nyelt föld fekvését figyelembe véve településenként csopor­tosítja és meghatározza a telje­sítési sorrendet. Ekkor lehető­ség nyílik a törvény szerint egyéni, de közös tulajdonok létrehozására is. Ez utóbbi az egy tulajdonosra jutó föld ki- méretés költségét csökkentheti jelentősen. Amennyiben a tanya tulaj­donosa részarány-földtulajdo­nos és egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérelmére rész­arány-földtulajdonát, illetőleg az őt megillető kárpótlási jegynek megfelelő méretű kár­pótlási földalapját is a tanyája körül kell kijelölni. A törvény más esetben is módot ad a földek tanya körüli kiadására, ha a törvényi feltételek adot­tak. Ám kizáró körülmény is van. Például, ha a kárpótlási célú árverésre kijelölt föld­alapban helyezkedik el a tanyája. A bizottság tevékeny­sége során, ha szükséges, szakhatósági segítséget is igénybe vehet. Ha a földkiadás, illetve a részarány-földtulajdon helyé­nek meghatározása céljából a földkiadó bizottság nyilvános sorsolást tart, annak helyét és idejét legalább 15 nappal előbb, a helyben szokásos mó­don meg kell hirdetni. A nem helyben lakó érintetteket írás­ban kell értesíteni. A szövetkezet földhaszná­lati joga a részarány-földtulaj­don helyének kijelölése ese­tén, azzal egy időben szűnik meg, és a szövetkezet legké­sőbb a gazdasági év végéig haszonbérlő lesz. Coca-Cola stílusban szeretnének a piacon maradni Kisvárdán Kisvárda(KM-Kovács Éva) — Lapunkban is hírül adtuk nemrég,, hogy a Coca- Cola cég lett a kisvárdai Vár- da-Drink üdítőüzemének új gazdája. Az ügylet azonban nem csupán egyszerű adásvé­telt, tulajdonoscserét jelent, hanem egy olyan gondolkodás meghonosításának szándékát is, amelyre ma még példákat többnyire kizárólag nyugaton találni. John Curnow, a vevőt kép­viselő, ausztrál érdekeltségű Coca-Cola Amatil menedzser- igazgatója szerint nemcsak több Coca-Colát szeremének eladni a magyar piacon, ha­nem olyan régióelvet kialakí­tani, amely behálózza az egész országot. Mindehhez termé­szetesen régóta megvan jól bevált stratégiájuk, amelynek nyugaton tapasztalt sikerét nálunk is szeretnék látni. — Mi a Coca-Cola szem­lélet alapja? — ismétli a kér­dést John Curnow. — Egysze­rű a válasz: azt szeretnénk, ha bárki bárhol szomjasnak érzi magát, szomját a legjobb mi­nőségű Coca-Colával olthas­sa. Ehhez nemcsak maga az ital, hanem megfelelő hűtőpul­tok, reklám, menedzsment szükséges. Nem akarunk már az első évben nagy nyereséget, „elég”, ha csak a vezető helyre kerülünk. Mi hiszünk embe­reink és alkalmazottaink ké­pességében, s megingathatat­lan hitünk van termékünk minőségében is, amely készül­jön bármely részén a világnak, mindig a legjobbnak kell len­nie. Számunkra első a vevő, akinek szolgálatába egész tevékenységünket állítottuk. Ez a szemlélet sikert hozott külföldön, biztos vagyok ben­ne, sikert hoz majd Magyaror­szágon is. Ha jól értem, a Coca-Co- lánál e felfogás meghonosítása higgyék és elhitessék, hogy a Coca-Cola világméretű cég. — Feladatuk, hogy képez­zék, segítsék magyar kollégái­kat, akik közül néhánynak máris volt módja arra, hogy más, nyugati piacokon is meg­ismerjék filozófiánkat. Cégen belüli átjárhatóság, szabad munkavállalás az elvünk, vég­ső célunk pedig, hogy magyar cégünket magyarok vezessék. Ennek szellemében tavaly óta hetven-nyolcvan ember speci­ális továbbképzésen vehetett részt, s van egy kiválasztott csoport a cégen belül, amely­nek tagjai magasabb, úgyne­vezett vezetői képzésben ré­szesülnek. Utóbbiaknál termé­szetesen alapvető követel­mény, hogy beszéljenek an­golul. Munkánk akkor fejező­dik be Önöknél, amikor a ma­gyar céget magyar szakem­berek irányítják, s ránk már nem lesz semmi szükség­valóságos agymosás, a cég dolgozójának teljes odaadást kell tanúsítania. A menedzs­ment ugyanakkor a magyar- országi gyártás esetében is tel­jesen külföldi kézben van. Tervezik-e, s ha igen mikor, az irányítást magyar partnereik­nek átengedni? — Látja, ez fontos kérdés, tökéletesen alkalmas arra, hogy cégünk filozófiájával megismerkedjen. Ausztrál cég vagyunk, melynek központja Sidney, de jelen vagyunk a világban a Fidji szigetektől Magyarországon át egészen Csehországig és Szlovákiáig. Magyarországi érdekeltsé­günknél mindössze öt-hat em­berünk dolgozik. Felejtse el a nemzetiségüket, mert filozó­fiánknak ez a háttere. Bármely nép fiai legyenek, tőlük azt várjuk, hogy a Coca-Cola szolgálatában álljanak, még­pedig határok nélkül. El­A kilábalás esélyei Bécsi professzor a magyar és lengyel gazdasági újjászületésről Varsó (MTI) — Optimista becslés szerint 5-10 évig tart a gazdaság újjáépítésének folya­mata Lengyelországban és Magyarországon — nyilatkoz­ta a lengyel Zycie Warszawy cimű lapnak Kovács János, a bécsi Institut für die Wis­senschaften vom Menschen professzora. A térségben e két országban csökkent leginkább az életszínvonal, de itt a leg­jobb az esély is a mielőbbi ki­lábalásra — mondta. A kormánypolitika szem­pontjából a legjobb helyzetben levőnek a lengyeleket minősí­tette, mert a liberális kormány nem hajlandó komoly enged­ményeket tenni a populista kö­veteléseknek. Ilyet a magyar kormány sem tett, de „maga gyakran használ populista re­torikát”. A gazdaság átalakulásával kapcsolatban kifejtette, hogy a közgazdászokat ért legna­gyobb meglepetés a második gazdaság előléptetésének el­maradása. Mint mondta, arra számítottak, hogy e szektor a politikai változások után je­lentős támogatást kap, s a magánszektor tulajdonosaira épül fel az új középosztály. Ez azonban nemhogy nem történt meg, de egyes területeken ép­pen ellentétes folyamatok ta­pasztalhatók, s az egykori má­sodik gazdaság egy része a csempészetben, fegyver- és kábítószer-kereskedelemben virágzik. A kedvezőtlen jelenségek egyik okaként a professzor a parlamentek munkáját nevezte meg, amelyekben a létfontos­ságú gazdasági kérdéseket háttérbe szorítják az ideológiai viták, a kommunistátlanítás és az abortusz problémái. Orosz belföldi gázáremelés Moszkva (MTI) — Az orosz kormány hétfőn több mint kétszeresére emelte fel a földgáz belföldi árát, mind az ipar, mind pedig a lakosság felé. Ezer köbméter földgáz az ipar számára ezentúl 3600 ru­belbe kerül az eddig érvény­ben volt 1100-1600 rubel kö­zötti árral szemben. A lakos­ságnak ugyancsak ezer köb­méter gázért a korábbi 216 ru­beles ár helyett 600 rubelt kell fizetnie. Az emeléssel az orosz belföldi földgázár még mindig messze elmarad a világpiacitól és az exportártól; Oroszország ezer köbméter földgázt átlago­san 40 ezer rubelért ad el a külföldnek. Az áremelés az orosz gáztermelők szerint alapvető fontosságú ahhoz, hogy fe­dezni tudják a kitermelés szin­ten tartásának költségeit, to­vábbá, hogy a fejlesztéseket finanszírozni tudják. Árfolyamok Tőzsde Index február 2-án: 732,92 (+1,91) Kárpótlási jegy Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 1. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 126,04 128,84 126,16 126,86 Ausztrál dollár 55,64 56,88 55.99 56,29 Belga franki 100) 249,78 254,44 251,68 252,84 Dán korona 13,37 13,63 13,49 1335 Finnmarka 14,93 1533 15.15 15.25 Francia frank 1532 15,50 1532 15.40 Holland forint 45,71 4657 46,06 46.28 írfont 136,46 139,06 137,60 13834 Japán jen (100) 66,25 67,45 66,73 67,03 Kanadai dollár 64,38 65,78 64,84 65,18 Kuvaiti dinár 370,71 27631 272,85 27433 Német márka 51,39 52,35 51.80 52,04 Norvég korona 12,11 1235 12,19 1235 Olasz líraflOOO) 56,12 57,44 56,05 5733 Osztrák sc.(100) 730,67 74437 736,83 74033 Port. esc.(lOO) 57,04 58,14 5751 57,79 Spanyol pes.( 100) 72,62 74,14 73,17 7355 Svájci fiánk 56,10 57,18 56,46 56,74 Svédkorona 11.46 11,72 1153 1159 USA dollár 82,86 84,43 83,45 83,85 ECU 100,78 102,74 10150 102,00 árfolyam (%): Vételi Eladási Bp. Értékp. és Befekt. Rt. 72,00 76,00 Co-Nexus* 74,00 — Első Magyar-Angol Bróker 74,50 77,50 Lupis Brókerház 74,00 80,00 New York Budapest Kft. 73,00 77,00 Pakett Bróker Rt. 74,00 77,00 * Kárpótlási jegy átváltása vásárlási utalványra 76%-on. (Az utalványokat a Centrum Áruházak, a Délker, a Főnix, az Inter- triál, a Merkur, az Orex, a Pécsi Agroker, a Renomé Rt., a Royal Bútor, a Skála-Coop Áruházak fogadják el.)

Next

/
Thumbnails
Contents