Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
1993. február 3., szerda TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Az győz, aki teljesítményt mutat fel Kádár Béla szerint hazánk külföldi megítélése nem romlott, de van min változtatni Budapest (ISB - R. S.) — Nem körülöttünk forog a világ — állapította meg a hírlapírók előtt Kádár Béla. A külgazdasági tárca vezetője a svájci Davos-ban rendezett világgazdasági csúcstalálkozóról hazatérve kedden délután sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője leszögezte: az évente megrendezett davosi világgazdasági csúcstalálkozó nem döntéshozatali fórum. Ugyanakkor az idei eszmecsere is kitűnő alkalmat nyújtott arra, hogy hazánk népszerűségét növeljék a meghívott magyar vendégek. Megtudtuk, az országkép pozitív alakítására most is számos lehetőség adódott, s az üzletemberekkel találkozva Kádár Béla is megismerkedhetett a Magyarországról alkotott véleményekkel. Magyar-japán ipari túra Budapest (MTI) — A magyar-japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elősegítését szolgáló ipari túrát szervezett a japán külkereskedelmi fejlesztési szervezet — a JETRO budapesti irodája — kedden a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárába. A túra résztvevői, a japán kapcsolatok iránt érdeklődő magyar iparvállalatok vezetői, minisztériumi tisztségviselők és a budapesti székhelyű japán kirendeltségek vezetői egyrészt megismerkedhettek a Suzuki autókat gyártó üzemmel, másrészt alkalom nyílt a kétoldalú kapcsolatok felvételére is. Magyarország számára tavaly és az idén az iroda a feldolgozott élelmiszerek exportjának támogatását tűzte ki célul. E programon belül japán szakértők a japán élelmiszer importról, a baromfi szállítási lehetőségekről, valamint a fejlett élelmiszercsomagolási technikákról tartottak szemináriumot tavaly novemberben a Foodapest kiállításon. A szakértők ellátogattak a legnagyobb magyar baromfifeldolgozó üzemekbe, Orosházára, Bábolnára, Békéscsabára. Ruszinok közgyűlése Komlóskán Budapest (ISB) — A magyarországi ruszinok február 6-án a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Komlóskán tartják első közgyűlésüket. A 18 órakor kezdődő eseményre várják mindazokat, akiknek bármilyen közük is van a ru- szinsághoz, illetve egyáltalán érdeklődnek e nemzetiség sorsa iránt. Az 1991. május 3-án alakult Magyarországi Ruszinok Szervezetének elnöke, Hattinger Gábor számol majd be az eddig végzett munkáról, és sor kerül egy aielnök megválasztására is. Az érdeklődők a másik al- elnököt, Pópovics Lászlót keressék Komlóskán, illetve információhoz lehet jut ni a szervezet budapesti te- Ictonszámán (1-312-151). Ezek alapján elmondható, hogy hazánk külföldi megítélése nem romlott, igaz, illúzió volna azt gondolni, hogy Davos-ban a kelet-közép-európai országok játszották a legnagyobb szerepet. Ezzel ellentétben az történt — hallhatták az újságírók Kádár Bélától —, hogy a világ fejlett országainak képviselői a saját gondjaiknak szenteltek nagyobb figyelmet, s elsősorban a világgazdaság egészét érintő problémák megoldásán fáradoztak. Erős kritika hangzott el például azzal kapcsolatban, hogy a világ gazdasági integrálódását nem követte a politikai együttműködés fejlődése, s így globális méretekben gyengének mondható a politikai vezetés. Komoly gondot jelent az is, hogy lelassult a világgazdaság növekedése, ezért a tanácskozás résztvevői arra szólították fel a vezető gazdasági hatalmakat, Budapest (MTI) — Az Országgyűlés keddi plenáris munkáját napirend előtti felszólalások meghallgatásával kezdte meg. A jövő a béke emberéé — mondta Iványi Gábor szabaddemokrata képviselő, aki a Tégy a gyűlölet ellen! elnevezésű mozgalom eddigi munkájáról, eredményeiről számolt be a Tisztelt Háznak. Ezután Szél Péter (MDF) a Duna elterelésével foglalkozó tárgyalásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő héten várható megbeszélések előtt Magyarországnak egységes álláspontot kell képviselnie, és nem szerencsés megkérdőjelezni az Ország- gyűlés ide vonatkozó korábbi határozatainak helyességét. Az Országgyűlés folytatta az igazságtétellel kapcsolatos törvényjavaslatok vitáját. A büntethetőség elévülésének értelmezéséről szóló előterjesztéshez mindössze egyetlen képviselő — Tóth Albert (MDF) — szólt hozzá, aki a bűnbánat, a bűnbocsánat teológiai kérdéseivel foglalkozott, bibliai magyarázatokkal és az idevágó evangéliumi idézetek fellelhetőségének pontos megjelölésével kiegészítve mondandóját. Az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat vitája során Zimányi Tibor (MDF) hangsúlyozta, hogy az elmúlt rendszerben elkövetett főbenjáró Budapest (ISB - D. Á.) — Nehéz határozottan állást foglalni egy olyan kérdésben, amiről az embernek nincs pontos információja — mondta újságírói kérdésekre Herman János külügyi szóvivő szokásos keddi sajtótájékoztatóján, amikor Horn Gyulának, az MSZP elnökének Franz Vranitzky osztrák kancellár elé tárt javaslatáról kérdezték. Mint ismeretes, Horn egy olyan négyoldalú együttműködést indítványozott, amelyben Ausztria és Magyarország mellett Szlovákia és Szlovénia venne részt. Herman János annyit szögezett le: Magyarország a jelenlegi fázisban abban érdekelt, hogy a már létező együttműködési formákat töltse meg tartalommal. A Középhogy támogassák az élénkítési elképzeléseket. Az előadásokon megfogalmazódott: a világgazdaság stagnálása a munkanélküliek számának az emelkedésével jár együtt, s ez a szociális feszültségeket is növeli. Végső soron tehát politikai és biztonsági problémákat gerjeszt a gazdasági növekedés elmaradása. A csúcstalálkozón ajánlásokat is elfogadtak a résztvevők: ezek szerint törekedni kell a protekcionista kereskedelmi törekvések visszaszorítására, a munkanélküliség csökkentésére, a menekültek problémáinak megoldására, és a fejlett országoknak több figyelmet kellene fordítaniuk a kelet-közép-európai országokra is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy jelentős elmozdulás következik be a fejlett országok kelet-európai politikájában — óvott a túlzott reményektől Kádár Béla. bűnök megtorlása erkölcsi kötelesség. A képviselő azon az állásponton volt: az igazságtétel a rendszerváltás egyik sarkalatos pontja. Zétényi Zsolt (MDF) ugyancsak amellett érvelt, hogy a felelősök megbüntetése erkölcsi-jogi követelmény, és aki ezzel ellentétesen foglal állást, azt politikai szempontok motiválják. Dénes János (független) viszont azt indítványozta, hogy az Országgyűlés vegye le napirendjéről az igazságtétellel kapcsolatos javaslatokat. Mindezt azzal indokolta, hogy az Alkotmánybíróság úgyis hatályon kívül helyezné a megalkotandó jogszabályokat. A törvényjavaslatok vitáját elnapolta az Országgyűlés, majd a képviselők megkezdték a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alapról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő Kupa Mihály pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy 1991-ben júliusában az üzemanyagárból kikerült a kötelező biztosítás díjtétele, és bevezették a szerződéses rendszerű, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Több ezerre tehető azonban azoknak a károsultaknak a száma, akik még ezt megelőzően szenvedtek kárt, tette hozzá a pénzügyi tárca vezetője, hozzátéve: e kárrendezésre elkülönített állami pénzalapot kellett létrehozni. Európai Kezdeményezésnek pedig az említett négy ország egyaránt tagja, sőt rajtuk kívül még más államok is. Herman örömmel konstatálta Románia közeledését az Európai Közösséghez. Ez úgymond jótékony hatással lehet a magyar-román kapcsolatokra, hiszen az csak kedvező, ha ugyanabba az irányba igyekszünk. A külügyi szóvivő részletesen kitért a kisebbségi jogok nemzetközi konvenciójára, amelyet az Európa Tanács Miniszteri bizottságának határozata alapján dolgoznak ki. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is hasonló döntést hozott, és a jogi bizottság január 11-én konkrét ajánlásokat dolgozott ki. A Parlamenti Közgyűlés Strasbourgban most folyó plenáris ülése kiA miniszter ezzel összefüggésben kijelentette: ugyanakkor nincs alapja annak a magyar sajtóban napvilágot látott vélekedésnek sem, miszerint hazánk külföldi megítélése romlott az utóbbi időben. Kádár Béla szerint az erőforrásokért zajló versenyben az győz, aki a valóságban is pozitív gazdasági teljesítményt tud felmutatni. Ezen a területen pedig nincs miért szégyenkeznie hazánknak: az elmúlt három évben a világon összesen 500 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be külföldön. Ebből 7 milliárdnyi a volt KGST országokba áramlott, ám hazánk ennek az összegnek több mint a 60 százalékát mondhatja magáénak. Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta: ’92-ben 11 milliárd dollár értékű terméket exportáltunk, s az idén meny- nyiségben is nőtt a kivitelünk. ködteteset az is indokolja, hogy az állami költségvetés ne álljon éveken keresztül közvetlen költségvetési kapcsolatban a biztosítókkal. A törvényjavaslat általános vitájában a szabaddemokraták álláspontját kifejtő Török Ferenc elfogadhatatlannak tartotta jelenlegi formájában az előterjesztést. Az ellenzéki képviselő ugyanis úgy vélekedett: a törvényjavaslattal egyidejűleg módosítani kellene a költségvetési törvényt. Hangoztatta azt is, hogy az előterjesztés több ponton ütközik az államháztartási törvény rendelkezéseivel. Dragon Pál (36-ok) azt kifogásolta, hogy egy olyan javaslatot tárgyal a Ház, amely már voltaképpen már január 1-jén életbe lépett, sőt amely tavaly is érvényben volt a kárrendezéseknél. Az Országgyűlés kedden délután 139 igen, 48 nem szavazattal, 36 tartózkodás mellett elfogadta a családi pótlékról szóló törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslatot, amelynek értelmében 1993. január 1-jétől a családok gyermekenként havonta 150 forinttal több családi pótlékot kapnak. A plenáris ülésen a kora esti órákban 142 szavazattal, hét ellenében, 86 tartózkodással elfogadták az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslatot. egészítésekkel hagyta jóvá ezt az ajánlást, amelybe így bekerült az a magyar javaslat is, hogy rögzítsék a kisebbségek jogát az anyanyelvi oktatáshoz. Végső formában az az osztrák elképzelés tűnik a leginkább megvalósíthatónak, amely szerint az Európai Emberi Jogi Egyezményhez csatolnának egy újabb kiegészítő jegyzőkönyvet a nemzeti kisebbségek jogairól. A Parlamenti Közgyűlés mostani ajánlása mindenesetre nemzetközi jogi szempontból erősebb eszközt biztosítana a kisebbségi jogok védelmében. A határozat ugyancsak komoly politikai nyomást jelent a tekintetben, hogy a munkát az idén októberben tartandó Európa- tanácsi csúcsértekezletig be kell fejezni. Januártól nő a családi pótlék Az Országgyűlés keddi munkanapján tárgyalta A külön pénzügyi alap műA nemzeti kisebbségek jogai Magyar javaslat az anyanyelvi oktatásról Bíznak az infláció csökkenésében Az OTP-nél változtak a feltételek Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Február elsején kamatcsökkentést hajtott végre az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank Rt. A betéti- és a hitelkamatokat egyaránt érintő lépésekről Kalocsay Tamást, a pénzintézet vezérigazgatóhelyettesét kérdeztük. A hazai pénzpiac idei első és legjelentősebb kamatcsökkentését az OTP jelentette be, míg a többi bank meglehetősen óvatos nyilatkozatokat tesz a változtatásokkal kapcsolatban. Felmerülhet a kérdés: vajon mi az oka annak, hogy a szinte 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet mégis optimistán tekint a jövőbe, s ennek a betéti- és a hitelkamatok csökkentésével adja bizonyítékát a gyakorlatban? Kalocsay Tamás szerint nagyot tévednek azok, akik úgy vélik, hogy a háttérben az állami vagyon, a kormány áll. Határozott állítása, hogy ebben a tekintetben semmiféle nyomás nem nehezedett rájuk. Annál inkább szorítja őket az, hogy az OTP, csakúgy mint más hazai pénzintézet „túllikvid- itással” küzd. Tehát jóval több forrással, betéttel rendelkezik, mint amennyit viszonylag szerény kockázattal el tud helyezni a bankközi, a lakossági illetve a vállalkozói pénzpiacon. A vezérigazgató-helyettes lépéseik indoklásaként kifejtette, a bank vezetői továbbra is bíznak abban, hogy az inflációs ráta folyamatosan csökken, s az idén már nem haladja meg a 13-16 százalékos szintet. Megtudtuk azt is, hogy az ország lakossági betéteinek 70 százalékát kezelő takarékpénztár jelenleg több mint 480 milliárd forint értékű — csak lakossági — betéttel rendelkezik, ugyanakkor a lakossági hitelek összege csak 150 milliárdot tesz ki. A február elsejei változások a következő lényeges elemekből állnak: a lekötött betétek esetében általában 2-2,5 százalékos a kamatcsökkentés, s ennél valamivel nagyobb mértékben, 4 százalékkal levitték a fogyasztási hitelek kamatait is, így a hétfőtől felvett kölcsönök után már nem 29, hanem csak 25 százalékos kamatot kell fizetniük az adósoknak. A lakossági látra szóló — tehát a le nem kötött — betéteket azonban nem érinti a változás. Ezek kamata továbbra is 10 százalék marad. Nem változtatott a bank az építési hitelek konstrukcióján sem — hallhattuk Kalocsay Tamástól. A vezérigazgató-helyettes ennek indokaként megemlítette, hogy legutóbb — 4 százalékkal — tavaly októberben csökkentették az ilyen jellegű kölcsönök kamatait, s ezért most nem látják indokoltnak egy hasonló lépés megtételét. Ugyanakkor elképzelhető, folytatta, hogy az év közepe után e hitelek kamatait is mérsékelni fogják. Előbb azonban áttekintik a gazdaság és a bank pozícióinak az állapotát, s csak a pontos adatok birtokában döntenek a változásról. Az OTP csökkenti a vállalkozói betétek és hitelek kamatait is: az érdekeltek mindkettő esetében átlagosan 2-3 százalékos mérséklésére számíthatnak. Világbanki hitel tb-fejlesztésre Számítógéprendszert építenek ki Budapest (ISB - S. Z.) — A Világbank 132 millió dolláros hitellel járul hozzá a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervezeti, információs rendszerének a fejlesztéséhez. A nyomasztó ügyviteli gondok megoldását célzó összeg felhasználása hozzájárulhat olyan reformok végrehajtásához is, amelyek során a biztosítás intézménye is korszerűsödik — hallottuk Bőd Pétertől, a nyugdíjbiztosítási felügyelő bizottság elnökétől. A világbanki hitel jelentős részét számítógépes informatikai rendszer kiépítésére fordítják majd. Ezáltal lényegesen javul a szolgáltatások minősége — ígérik a szakemberek. Hosszú távon megvalósulhat a teljes életjövedelmen alapuló nyugdíjkiszámítás, amelynek ma legfőbb akadálya az, hogy a cégek adatmegőrzési kötelezettsége — megfelelő infrastruktúra híján — csak öt évre szól. Ugyanígy regisztrálható lesz majd, hogyan teljesítették a polgárok a járulékfizetési kötelezettségeiket. Az elmaradt társadalombiztosítási járulékok beszedését ma még hátráltatja, hogy a tartozás ténye is csak hónapok múltával derülhet ki. A hitel törlesztése a társadalombiztosítási alap feladata lesz. Öt év múlva, 1998-ban kell megkezdeni a részletek visszafizetését, ami egyes vélemények szerint, túlságosan megterhelő lesz az alap számára. Bőd Péter azonban úgy véli, hogy öt év nagy idő, addig a pénz dolgozik, s egyben inflálódik is, és a kamatterhek sem magasak. A törlesztés határideje 2008-ban jár majd le. Valószínű, hogy az infrastruktúra fejlesztésére ez a — mai árakon számolva — körülbelül 12 milliárd forint nem lesz elegendő, egyéb forrásokat is be kell majd vonni. A tervekben szerepel ugyanis egy szolgáltatóiroda-hálózat kiépítése is. Ennek megfelelően minden 10 ezer lakosnál népesebb településen létrehoznak majd egy-egy irodát, amely „no line”, azaz közvetlen számítógépes kapcsolatban lesz a központi adatbázissal. Ugyancsak a jövő — ma még meglehetősen távlati — terve, hogy a nyugdíjakat nem házhoz, hanem pénzintézetekbe, takarékszövetkezetekhez utalják, s a nyugdíjasok mágneskártya segítségével, pénzkiadó automatákból juthatnak majd hozzá. Ehhez azonban még a bankrendszer infrastruktúráját is fejleszteni kell — mondta a nyugdíjbiztosítási felügyelő bizottság elnöke.
