Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
1993, február 3., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarorszag 7 Megvásárolt szolgálati idő Ötvenkét éves asszony vagyok. Felneveltem három gyermeket, kiskorom óta a mezőgazdaságban dolgozom. A lakóhelyünkön lévő termelőszövetkezet megalakulása óta a férjem a tehenészetben dolgozott, én pedig a ránk eső földterületet műveltem. Nem voltam tisztában a jogszabályokkal, ezért akkor társadalombiztosítási járulékot sem fizettem, ami havonta pár forint lett volna. így nem fogadták el munkaviszonynak ezeket az éveket. Négy és fél év igazolt munkaviszonnyal rendelkezem. Megbetegedtem, emiatt nem tudtam tovább ellátni a munkámat. Tavaly tavasszal az orvosi bizottság megállapította, hogy 67 százalékos rokkant vagyok. A TB rokkantsági nyugdíjigényemet elutasította, mivel nincs meg a minimális öt év szolgálati időm. A hiányzó hat hónap szolgálati időre megállapodást szeretnék kötni, és így jogosult lehetnék a rendszeres szociális járadékra, mert semmiféle jövedelmem sincs. Teljes név és cím (A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság tájékoztatása szerint a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő tartamával olvasónk nem szerzi meg a rendszeres szociális járadékra való jogosultságot, mivel az így megvásárolt szolgálati idő nem minősül munkaviszonynak. A megvásárolt szolgálati időt abban az esetben fogadhatják el a rendszeres szociális járadék elbírálásánál, ha ezt követően munkaviszonyt létesít. A rendszeres szociális járaKeskeny, szűk utca a nyíregyházi Jósavárosban a Kond utca. Most jeges, csúszik is, s mint látható, a gyalogosok az úttesten közlekednek, mert a gyalogjárdán lehetetlen. Ez a tartálykocsi mégis itt pihen hetek óta, balesetveszélyes helyzetet teremtve az autósoknak, gyalogosoknak. Arra is kíváncsiak lennénk, hogy ez a nagy értékű gép nem hiányzik senkinek? Harasztosi Pál felvétele dék elbírálásához egyébként legalább öt év munkaviszony és ötven százalékos munkaképesség-csökkenés kell, illetve figyelembe lehet venni az 1968 előtt született gyermekek beszámításával is munkaviszonyban töltött időt.) Elkóborolt, vagy elcsalták Január tizenhetedikén elszökött vagy elcsalták a Rózsa Ferenc utca 52. számú háztól a kutyánkat, rövid időre vittük csak oda. Hiába adtunk fel hirdetést, senki sem jelentkezett. Keressük a hatéves, németjuhász szuka kutyánkat, kérjük, ha valaki befogadta, jutalom ellenében hozza viszsza. Kölyke azóta egyfolytában sír, amióta anyja eltűnt. Sacalis Lászlóné Nyírtura, Szabadság u. 34 Zaklatott éjszakák Lassan már visszatérő panaszunk lesz, hogy a nyíregyházi, Országzászló téri ABC aggregátorától időnként nem tudunk elaludni. Dolgozni járunk, a gyermekeink iskolába, szükségünk (és jogunk) van az éjszakai pihenésre. De nincs nyugodalmunk, mert néha elviselhetetlenné válik a zaj. Nappal még bírjuk valahogy, de éjszaka ez maga a pokol. Egyszer már közölte a panaszunkat a lap, akkor elcsitult a zaj, most újabban megint zaklatottan töltjük az éjszakákat. Megértjük, hogy egy boltnak szüksége van aggregátorra, leállítani nem lehet. Azonban már régóta kitalálták a zajos motorokhoz a hangtompítást, vagy szigetelést. Tudomásunk szerint többen szóltak már a házban, és a szomszédos épületben lakók közül is, hogy sürgősen szüntessék meg a zajforrást, de a válasz erre csak az volt, hogy nem fontos a boltban vásárolni. A két dolognak nincs semmi köze egymáshoz, különben is bántó a felelet. Reméljük megtalálják a módját, hogy az aggregátor is működjön, de mi is pihenhessünk éjszaka nyugodtan. Az érintett és a szomszédos ház lakói, Nyíregyháza Jogászszemmel A munkaviszonyban töltött idő kiszámítása Nagy Mihály Az utóbbi időben sok olvasónk kért tanácsot az átalakulással kapcsolatos munkaviszonyban töltött idő kiszámításáról. A levelekből az állapítható meg, hogy a gyakorlat igen eltérő, és a hatályos jogszabályoknak nem mindenben felel meg. Többször előfordul, hogy a munkavállalók szűkebb csoportjának (vezetőkről van szó) munkaviszonyát felmondással megszüntetik, a munkavégzés alól felmentik, a felmondási időre kifizetik az átlagkeresetet, megkapja a végkielégítést is — és ugyanott foglalkoztatják tovább, ahonnan elengedték, hiszen csak a cég neve változott meg. Az áthelyezéses munkaviszony megszüntetése és létesítése is gyakori volt. Ezek többsége a munkáltatók egyoldalú intézkedésének következménye. A munkavállaló beleegyezését nem kérték az áthelyezéshez, illetve megfélemlítették pl. azzal, hogy ha nem járul hozzá, elengedik. A helyes és egységes gyakorlat kialakításához nyújt segítséget a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK. 154. Számú állásfoglalása: „A munkaviszonyt a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás nem érinti. Ehhez képest a jogelőddel létesített munka- viszony a jogutóddal változatlanul fennáll, és különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából az e munkaviszonyban töltött időket együttesen kell számításba venni.” Ennek megfelelően, ha a vállalat úgy szűnik meg, hogy van jogutódja, illetve a vállalat egésze vagy annak- egy része átalakul — egyezségen alapuló módosítás hiányában — a munkáltató és a dolgozó közötti munkaviszony változatlanul fennáll. Jogutódlásnak kell tekinteni pl. az adásvételt, cserét, bérletet, haszonbérletet, illetve gazdasági társaságba való belépést, vagyonbevitelt is, természetesen akkor, ha a munkavállaló(k) foglalkoztatása folyamatos. A jogutódlással együttjár, hogy a kollektív szerződés továbbra is érvényes. Ebben a tekintetben közömbös, hogy meddig tart a vállalat átalakulása, illetve hány gazdasági egység lesz belőle. Az eredeti kollektív szerződés hatálya minden átalakult gazdasági egységre kiterjed (ezen az sem változtat, hogy ha az új egységben nem működik szakszervezet), annak szabályait azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha előírásai kedvezőbbek a törvényben előírtaknál. Jogutódlás esetén nem lehet szó áthelyezésről, de különösen új munkaviszony létesítéséről. Az új munkatörvény nem teszi lehetővé a munkaviszony áthelyezéssel való megszüntetését, illetve létesítését. Mind a korábbi, mind az új törvény a munka- viszony létesítésének és megszűnésének, illetőleg megszüntetésének részletes szabályait tételesen tartalmazza. Az attól eltérő gyakorlat törvénysértő. Az a törekvés, hogy a munkáltató mentesüljön a felmondási idő és a végkielégítés megfizetése alól, joggal való visszaélésnek tekinthető, és semmissé teheti az intézkedését. Az új munkatörvény általános szabályként mondja ki, hogy a törvénytől eltérő juttatást a kollektív szerződésben csak akkor írhatnak elő, ha az kedvezőbb a munkavállalónak. A munkaviszonyban töltött idő számítására vonatkozó szabályok 1992. július elsejével megváltoztak. Eltérő módon kell kiszámítani a felmondási időt és a azt, ami a végkielégítés megállapításához kell. A felmondási idő hosszába a korábbi, áthelyezéssel megszűnt munkaviszonyokat is bele kell számítani. Ha a vállalat átalakul pl. kft.-vé, és a dolgozót tovább foglalkoztatják, akkor minden áthelyezéssel megszűnt munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt ott a kft.-nél töltötte volna el. A köztudatban „folyama- tos”-nak ismert az ilyen munkaviszony. A végkielégítés kiszámításánál az áthelyezéssel létrejött, illetve megszűnt munkaviszony — a kollektív szerződés kedvezőbb szabályaitól eltekintve — nem minősül az új munkáltatónál eltöltött munkaidőnek. A munkáltató nevének változása azonban nem befolyásolja A munka- viszony folyamatosságát. Számtalan kollektív szerződés még a végkielégítés intézményes bevezetése előtt rendelkezett a beszámítási módokról, feltételekről és mértékekről. Ennek megfelelően, ha a kollektív szerződés a végkielégítésre vonatkozóan a dolgozónak kedvezőbb feltételeket, mértéket állapít meg, azt kell alkalmazni. Ha viszont a törvényben előírt mérték a kedvezőbb, illetve a kollektív szerződés ilyen szabályozást nem tartalmaz, a törvény az irányadó Válaszol az illetékes Az előfizető maga döntsön Az 1993. január 13-án KM-Posta rovatukban megjelent Tomasovszki Mihály- né Rákóczi u. 29. sz. alatti lakos levelében leírtak cégünkre nézve igen sértőek, ezért kérjük az alább leírtakat újságjukban megjelentetni szíveskedjenek. Nehéz és népszerűtlen feladatot vállalt a KÁBELKOM Kft., mikor egy külső szemlélő által jól működőnek ítélt tv-hálózat átszerelésébe kezdett. Célunk azonban nem a jó tönkretétele, hanem a jobbra való törekvés egy olyan hálózat kiépítésére, ahol az előfizető saját maga döntheti el, hogy milyen tv-programokat akar nézni, miért fizet és elvárhatja, hogy mindezért jó minőségű képet, kifogástalan szolgáltatást kapjon. Szeretnénk rövid betekintést adni a korszerűsítési munkák menetébe. Az átszerelés. megkezdése előtt, az érintett terület lakóit a postaszekrényeikbe bedobott szórólapokon tájékoztatjuk, megkeressük az épület közös képviselőjét, majd az ez ügyben összehívott lakógyűléseken részletes tájékoztatást adunk, válaszolunk minden érdeklődő kérdésre, majd a lépcsőházakban kifüggesztjük a kivitelezési munkák megkezdésének várható időpontjáról tájékoztatónkat. Ezek után történik meg az átszerelés, a lakásokba az új kábel bevezetése. (Tapasztalatunk, hogy ahol lakógyűlésen tudjuk a lakókat tájékoztatni, ott zavartalanul tudjuk munkánkat végezni.) Az átszerelés egyik legkritikusabb pontja, amikor annak befejeztével a régi hálózaton végleg megszüntetjük a jelszolgáltatást és átkapcsoljuk a jelet az új hálózatra. Ez nem egyik napról a másikra történik. Várható időpontjáról tájékoztatást kapnak a lakók a szolgáltatási szerződésék megkötését végző ügynökeinktől, a lépcsőházak ajtajára kiragasztott tájékoztatóról. Ezután már csak az új hálózaton tudjuk a tv-jeleket biztosítani. Az épületek közös helyiségeiben minden esetben, az épületek közös képviselőinek tudtával és beleegyezésével dolgozunk, a tőlük kapott kulcsokkal jutunk be az esetleges zárt helyiségekbe. Az átkapcsolás technikai megoldása a régi vonal és házhálózat erősítőinek feszültségmentesítésével, kikapcsolásával és a vonalhálózat megbontásával jár. A vonalhálózat megbontása elengedhetetlenül szükséges az új hálózat tiszta, zavarmentes működése érdekében. A megbontás, a kábel szerelvényekből való kikötését jelenti, nem a szét- vagdosását. A leírtak szerint jártunk el a Rákóczi u. 29. sz. épület kivitelezési munkáinak elvégzésekor is. A tisztelt levélíró nem körültekintően győződött meg állításai igazáról. Az állítása szerint elvitt erősítő modulok hiánytalanul a helyükön maradtak, a kábelek sem lettek elvagdalva, csupán a vonalhálózat lett megbontva, a már leírtak szerint, és csak az illetéktelen visszakötés esetén zavart okozható alkatrészt, (értéke újkorában 230 Ft) szerelték le és szállították be telephelyünkre. A Széna tér 1. sz. alatti ház közös képviselője tanúsíthatja, hogy az épületen lévő központi antenna közelébe sem mentek szakembereink, nemcsak ezen alkalommal, de korábban sem, mivel az antennajeleket már 1988. óta nem innen kapja a lakóépület, hanem mint a városban minden épület a város egyetlen antenna-fejállomásáról, a Kossuth u. 12. sz. épület tetején lévő antennákról. így az általa említett károkozót és javaiknak eltu- lajdonítóját javasoljuk, más körökben keresse, feltételezéseit pedig ezúton utasítjuk vissza. A levélíró által leírt magánlaksértést sem követhették el szakembereink, hiszen a közös képviselő tudtával és az általa rendelkezésünkre bocsátott közös helyiségek kulcsaival végezték munkájukat a közműalagút- ban, pincékben, hiszen csak így tudtunk a ház 24 lakásából 23 lakóval szolgáltatási szerződést kötni. A lakosság kiszolgáltatottságával kapcsolatban még csak annyit, hogy azt hiszem, éppen az önkormányzat, mint a KÁBELKOM Kft. 50 százalékos tulajdonostársa a biztosíték arra, hogy a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében végezzük munkánkat, és ezt a lakosság nagy része kezdettől fogva megértette és támogatja is törekvéseinket. Mandula Tamás KÁBELKOM Kft. ügyvezető ig. A múlt héten az Ajak felé vezető úton belecsúszott az árokba az autó Harasztosi Pál felvételei Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó
