Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
1993. február 2$., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Alulról szabályozott teljesítményfinanszírozás Az MDF-frakció az egészségügyi törvénykezésről Budapest (ISB - D. Á.) — Ebben az esztendőben már egyre több olyan törvényjavaslat kerül az országgyűlés plenáris ülése elé, amely a humán szférába tartozik — mondta Grezsa Ferenc azon a sajtótájékoztatón, amelyet az MDF egészségüggyel foglalkozó képviselői tartottak. A frakció álláspontját tolmácsolva Grezsa elmondta, hogy a jövőben határozottabban fognak válaszolni azokra a méltánytalan, igaztalan kritikákra, amivel a kormányzó pártokat gyakran illetik. így például visszautasította azokat a megjegyzéseket, amelyek az MDF szociális érzéketlenségét teszik szóvá. Különösen olyan esetekben, amikor a felvetők éppen azok, akik a mostani szociális problémák kialakulásáért felelősek is. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy az 1990-es választás előtti pártprogramok között az egészségügyi elképzelések vonatkozásában nem volt jelentős különbség. Sajnos, Magyarországon nem alakultak ki korábban olyan tudományos műhelyek, amelyek egy ilyen léptékű változást elő tudtak volna készíteni. Olyan kombinációs készséggel viszont senki sem lehet megáldott, hogy egy íróasztal mellett kigondolja a jövő gyakorlatát. Ezért került sor arra, hogy egy széles egészségügyi törvény megalkotása helyett inkább csak rendeletekkel „haladnak előre”. Ezek megszületése előtt is széles körben tájékozódnak — járják az országot, közvetlen tapasztalatokat szerezve. Amikor „összeáll a kép”, amikor az átalakítás letisztul, természetesen meg fognak születni a törvények az egészségbiztosításról, az egészségügyről. Kincses Gyula az egészség- ügyi ellátás finanszírozási reformjáról szólt. Hangsúlyozva, hogy kizárólag az elosztás területén van mód a megújításra. A fő cél az alulról szabályozott teljesítményfinanszírozás. Ennek értelmében a pénzt a beteghez „rendelik” és nem az intézményhez. Azaz — maga az élet döntheti el, hogy melyik az életképes struktúra. Kincses Gyula leszögezte, hogy ilyen szűk költségvetés és ilyen lerobbant intézményrendszer mellett a reform sebessége csak nagyon lassú lehet. A második fél évre az alapellátásban változás várható. A „kártyapénz” legalább duplájára növekszik a bázis terhére. A járóbeteg-ellátásban is a tételes teljesítményfinanszírozás lesz az alapelv. Összességében — egy átlagos teljesítményt nyújtó intézmény — az elmúlt évi bevétel 115 százalékára számíthat. Hasonló a helyzet a fekvőbeteg-ellátásban is. Kulin Sándor a társadalom- biztosítási feladatokat ismertette. Reményét fejezte ki, hogy a május 24-ei választás során a részvétel aránya eléri a 25 százalékot, hiszen csak akkor lehet érvényes a szavazás. Az államháztartás egyharma- dát kitevő pénzalapról nem is lehet korrekt, ha az ország lakosságának csak egy töredéke döntene. Megtudtuk: rövidesen létrejön egy hátralékbehajtó szervezet, amelytől — ha a teljes 100 milliárdot nem is, de a hátralékok jelentős százalékának behajtását várják. A kisebb méretű ipar sokkal működőképesebb Budapest (ISB - S. Z.) — Az ipari tárca globális stratégiát készített és nem munkatervet, konkrét cselekvési programot — mondta Latorcai János, leendő ipari miniszter a Magyar Gazdasági Kamara szerdai elnökségi ülésén. A stratégia azonban tartalmazza azokat az elképzeléseket, amelyek alapján regionális programokat dolgoznak ki a válsággal küszködő térségek felzárkóztatására. Ilyenek például az ország észak- és dél-keleti területei, Borsod, Heves, Nóg- rád és Békés megye, s néhány újabban kialakuló válságövezet. A magyar ipar elsősorban strukturális válságban van — hangsúlyozta Latorcai János. Ezért a legfontosabb feladat ennek a rossz struktúrának a lebontása, az alkalmazkodó és versenyképesség kialakítása. A szerkezetátalakítás során azonban nem szabad kizárólag foglalkoztatási szempontokat figyelembe venni, mert az a hatékonyság rovására mehet. A magyar iparnak 2000-ben is léteznie kell — ez a legfőbb cél —, de sokkal kisebb méretekben, mint manapság. Ma körülbelül 100 ezerrel többen dolgoznak a termelőszférában, mint amennyi alkalmazottra valójában szükség lenne, tehát számolni kell a további leépítésekkel. Az infláció mérséklésével, kamatcsökkentésekkel, illetve adókedvezményekkel lehet olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben érdemes vállalkozni — vélekedett a leendő miniszter. A privatizációról szólva kifejtette, hogy nem az ütem gyorsítása a cél, hanem a folyamat átstruktúrá- lása. Mint mondta, bízik az új privatizációs technikák — lízing, vagyonjegy — sikerében, de csak akkor, ha megfelelő konstrukcióban megfelelő kínálat állítható szembe a kereslettel. Latorcai János fontosnak tartja a piacvédelmet, de véleménye szerint nem lehet öncélúan vámfalakat állítani minden külföldi áru elé. A „zavaró importtal” szemben azonban kötelessége az államnak fellépni, elsősorban a beléptetési szabályok szigorításával. Ilyenek a származási bizonyítvány, a termékfelelősség-biztosítás meglétének az ellenőrzése, s általában a minőségi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembe vétele. Végezetül, a kinevezésre váró leendő miniszter — aki maga is részt vett az iparpolitikai koncepció kidolgozásában — a következőket mondta a gazdasági kamara elnökségi tagjai előtt: „Ha egyszer majd megszűnik a mandátumom, nem lesz okom visszafelé mutogatni az elődeimre. Azon dolgozom, hogy jól működő ipart és kereskedelmet hagyjak magam után.” Banktech ’93 Banktechnikai kiállítás Budapest (ISB) — Négynapos nemzetközi banktechnikai kiállítást rendeztek február 24-27. között a Budapest Sportcsarnokban. A nyolcvan kiállító cég fele külföldről hozta el a banki szolgáltatásokat megkönnyítő korszerű gépeit, berendezéseit, szoftvereit a bemutatóra. A rendezők szándékai szerint nemcsak a bankköri és a vállalati kapcsolatokban használatos berendezések felvonultatása volt a cél, hiszen e tekintetben a magyar bankok állják a versenyt a külföldiekkel szemben. A lakossági szolgáltatások azonban hagynak némi kívánni valót maguk után, itt van még beboznivalónk. Ennek megfelelően elsősorban a pénzkiadó automaták tartottak számot nagy érdeklődésre, illetve az olyan új bizonylatfeldolgozó rendszerek. amelyek a pénzforgalmat egyszerűsíthetik, s megfelelnek a korszerű európai normáknak. Pozitív megkülönböztetést Az iparosok egyre nagyobb terheket visznek a szakképzésben Budapest (ISB - S. Z.) — Az Iposz Magyar Kézműves Kamara úgy ítéli meg, hogy aránytalanul nagy erők koncentrálódnak országosan a munkanélküliek átképzésére, s szinte semmilyen anyagi támogatásban nem részesülnek azok az elképzelések, kezdeményezések, amelyek a magángazdaság szakképzési problémáit szeretnék megoldani. Ezt Szűcs György elnök mondta azon a sajtótájékoztatón, amelyen a szakképzés jövőjét érintő kérdésekről tájékoztatott. Az önkormányzatok kezelésében lévő — korábban állami — szakmunkásképző intézetekben 36 500 forint támogatás jut évente egy tanulóra. Ezzel szemben az az iparos, aki tanulót oktat, havi ezer forintot írhat le az adóalapjából, ami legfeljebb havi 3-400 forintos támogatásnak felel meg. Az új szakképzési törvény alapján a jövőben olyan duális szakoktatási rendszer épül ki hazánkban, amelyben jelentős szerep jut a vállalkozóknak. Az állam feladata ugyanis csak az elméleti képzéshez szükséges feltételek biztosítására terjed ki közvetlenül, míg a gyakorlati tapasztalatokat a már többnyire magánkézben lévő termelőegységekben kell megszerezniük a tanulóknak. Az Iposz véleménye szerint ehhez már ma olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, amely nem tesz különbséget az önkormányzati fenntartású tanműhelyek és a tanulókat oktató magángazdálkodók támogatása között. Ennek egyik fontos mozzanata lenne, ha ismét visszaálltnak azok a törvényi feltételek, amelyek lehetővé tették a kisiparos bejelentkezését az ebből a szempontból kedvezőbb társasági adó hatálya alá. Sőt, az Iposz azt sem tartaná túlzásnak, ha a szakképzés jövője érdekében pozitív diszkriminációt alkalmaznának az egyre nagyobb terheket viselő egyéni vállalkozók esetében. Csökkent a pályakezdők száma Megyénkben 23 százalékos a munkanélküliség Budapest (ISB) — Az Országos Munkaügyi Központ januári adatai szerint 693 983 volt a regisztrált munkanélküliek száma az év első hónapjában. Ez 13,3 százalékos országos munkanélküliségi rátának felel meg. 499 620 munkanélküli részesült ellátásban, a bejelentett üres munkahelyek száma nem érte el a 27 ezret. A pályakezdők száma meghaladta az 55 ezret (8 százaléka az összes regisztrált munka- nélkülinek), számuk több mint ezerrel nőtt tavaly december óta. A megyében 902 üres álláshelyre 63 926 munkanélküli (23 százalék) jutott januárban. Közülük valamivel több, mint 46 ezren részesültek munkanélküli ellátásban. A pályakezdők száma 4707 volt (7,4 százalék), valamivel kevesebb, mint egy hónappal azelőtt. Országszerte nagy nehézségeket okozott a közlekedésben a havazás Szekeres Tibor felvétele Vámmentesen behozott fűtőolaj Vizsgálat Debrecenben Debrecen (MTI) — Furcsa körülmények között igazoltatta a rendőrség a napokban a fegyelmivel nyugállományba helyezett Papp Imre rendőr ezredest, volt Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitányt és feleségét, a lefokozott és a testületből elküldött Ferenczi Flóra rendőr őrnagyot. Éppen annak a napnak az éjjelén, amikor e szigorú fegyelmi döntéseket meghozta az országos rendőrfőkapitány, a debreceni MÁV-állomás vasúti őrsége igazoltatta a házaspárt. Az intézkedésre amiatt került sor, mert Papp és felesége, valamint egy harmadik személy a késő esti órákban a pályaudvar félreeső részén veszteglő vasúti tartálykocsik körül foglalatoskodott. Papp azzal indokolta ténykedését, hogy a tartálykocsikban lévő olaj saját betéti társaságának a tulajdona. Szeszák Gyula, Hajdú-Bihar megyei főügyész az MTI debreceni tudósítójának érdeklődésére megerősítette a fentieket, s azt, hogy „olaj-ügyben” kiterjedt vizsgálat folyik, amelynek eredményéről természetesen tájékoztatják a nyilvánosságot. Annyit elmondott: létezik egy Hajdú Privát Petrol Betéti Társaság, amelyiknek a beltagja az exfő- kapitány, kültagja pedig a miskolci Hungária Privát Petrol Kft., amelynek ügyvezetője ellen január óta büntetőeljárás folyik. A bt. másik kültagja az úgynevezett „berettyóújfalui kommandós ügyben” ismertté vált személy. Ez utóbbi ügyben jelenleg is nyomoznak. Hasonló módon vizsgálják a ma még kuszának tűnő olajügyletet is. Ami tény: a Hungária Privát Petrol Kft. Romániából behozott az országba — többek között — egy 66 tartálykocsiból álló, kőolajszármazékokat szállító szerelvényt. A szállítmány mecalor típusú fűtőolajként érkezett az országba, s ennek megfelelően vámkezelték, vagyis nem terhelte fogyasztási adó. Ugyanakkor néhány nap múlva öt tartálykocsi tartalmát már gázolajként értékesítettek, s a fennmaradó 61 kocsi is gázolajról tanúskodó okmányokkal rendelkezett, amikor Pétfür- dőn a vámhivatal lefoglalta. Az „ügylet” mintegy hetven- millió forinttal rövidítette volna meg az államkasszát, ha a vámszervek nem foglalják le, mint csempészárut, s nem adják át értékesítésre a MÓL Rt.- nek. Szeszák Gyula elmondta azt is: Papp Imre ezredes ténykedésére azért figyeltek fel az illetékes szervek, mert még a betéti társasága megalakítása előtt — állományban lévő, teljes illetménye folyósítása mellett felfüggesztett főkapitányként — már eljárt a vám- és vasúti szerveknél mint a Hungária Privát Petrol Kft. ügyintézője. A volt főkapitány szerepének, s az ügy részleteinek a feltárására a vizsgálatot tovább folytatják. OTKA-pályázatok Budapest (MTI) — Az Országos Tudományos Kutatási Alap az idei évre 2 milliárd 440 millió forintot kapott a költségvetésből. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy az alap folyamatosan működjön, illetve szerény összegű pályázatot írjon ki — jelentette be az OT- KA Bizottság elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Andorba Rudolf elmondta: az OTKA a Magyar Tudományos Akadémiától független szervezet, jelentős szerepet tölt be az alapkutatások támogatásában. 1994-re befejeződik a három évvel korábban indult kutatások támogatása, így jelentősebb összegeket fordíthatnak majd az újabb tematikus pályázati fordulóra. Egy világbanki kölcsönegyezmény révén az OTKA 19,2 millió dolláros kölcsönnel is gazdálkodhat, amellyel fiatal kutatókat támogatnak, valamint műszerek beszerzéséhez és a számítógépes infrastruktúra fejlesztéséhez járulhatnak hozzá.
