Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
Szakszervezeti nyugdíjasklub ' £> OO £i£> £> KMJIME ÖD0OTJ ■rfjj.SJSXS.11X153.^53. 0,1 AJ ,ll.^ Ha egyszer a lavina elindul... Egy nyugdíjas fuvarozó kálváriája Nyíregyháza (KM - Györke László) — Az alábbi történet egy nyugdíjasról szól, akinek egyedi esete nem teljesen egyedi. De lássuk magát a történetet! Jónis András 1983-tól 1990 végéig volt fuvarozó kisiparos. Az ipart ’90. december 31-ével visszaadta. Tényleges nyugdíjazására 1991. szeptember 24-ével került sor. Kezdődött azzal, hogy a tb- igazgatóság a 39 év 102 nap szolgálati idejéből csak 36 év 298 napot ismert el. A „hiányzó” időszakban az állami tűzoltóságnál dolgozott panaszosunk. Legnagyobb meglepetésére 1991. november 21-én kapott egy hivatalos levelet, melyben a tb-igazgatóság közli vele, hogy a befizetésekből 8551 forint tartozása, úgymond „késedelmi pótléka” van. — Ez teljességgel képtelenség, hiszen inkább előre fizettem — mondja Jónis András. Előszedi a csekkeket, összesen 98-at. Aztán egy, a tb által összeállított befizetési kimutatást. — Itt a hiba! — bök az ujjúval mindjárt a kimutatás elejére. De hol is a hiba? A kimutatáson az 1985-ös befizetések között a február 22-ei után ápÖregszik az ország Nyíregyháza (KM) — Öregszik az ország, mind kevesebb a születés, s egyre gyakoribb a halál — derül ki abból a Demográfiai Évkönyvből, amely az 1991-es év adatait tartalmazza. (Nem elírás, ezek a legfrissebb és már összesíthető számadatok, a tavalyin most dolgoznak. A szerk.) Az 1956 óta folyamatosan, évenként megjelenő kiadvány gazdag táblázatanyaga hasznos adalékokkal szolgál a népesedés napjainkban különös aktualitással bíró kérdésének, valamint a népesség számának, nemek és életkorok szerinti összetételének, családi állapotának, a társadalmi, gazdasági élet számos területére gyakorolt hatásának vizsgálatához, egyes társadalmi folyamatok megértéséhez is. Az évkönyv részletes tájékoztatást nyújt Magyarország természetes népmozgalmáról, a lakóhelyváltoztatásokról, a házasságkötések, válások, születések és halálozásokról, s a halálokok alakulásán túl a csecsemőhalandóságig, a belföldi vándorlások tényeit bizonyító adatokig számtalan adatot tartalmaz. Az 1991-es év népesedési helyzetét részletesen bemutató kiadványban néhány 1992-re utaló adat, előrejelzés is olvasható, ráadásul több, nemzetközi összehasonlításra is alkalmas táblázat segíti a más országok adataival történő összehasonlítást is. rilis 18-ai következik. Ugyanakkor előttem egy csekk 1985. április 3-ai dátummal 3500 forint befizetéséről. Ez a nyilvántartásból kimaradt. (A lavina itt indulhatott el.) Ugyancsak kimaradt egy kétezer forintos befizetés ’90 júniusából. — Ezt a csekket meg azért nem ismerték el, mert a bélyegzőn nem látszik jól a dátum. Nézem, forgatom az eredeti csekket. Valóban, minden látszik rajta, hogy melyik posta- hivatalban (3. sz.) adták fel. Még az évet és a hónapot is biztonsággal meg lehet állapítani (’90. 07.). Ha valaki akarja. — Többször is voltam az igazgatóságon, senki sem mondta, hogy nincs igazam, hiszen mindent bizonyítani tudtam. Csak éppen senki sem intézkedett érdemben. Tehát a lavina elindult, görgette maga előtt a nyilvántartási hibá(ka)t. Míg aztán 1992. március 12-ei keltezéssel kap Jónis András egy hivatalos levelet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. íme: „A Társadalombiztosítási Igazgatóság, Nyíregyháza 1992. évi 56364- 4 számú ítélete, végzése, letiltási rendelvénye alapján uaz. végrehajtó javára Jónis András végrehajtást szenvedő nyugdíjából — ezt megelőző Nyíregyháza (KM-) Fontos tudni, hogy életjáradékra csakis az jogosult, aki a kárpótlási igénye alapján megkapta a kárpótlási jegyét. Aki a kárpótlási jegyet vette, örökölte, esetleg ajándék formájában jutott hozzá, nem kaphat érte életjáradékot. Kárpótlási jegyét életjáradékra az válthatja, aki 1991. december 31-ig a 65. esztendejét betöltötte, illetve munka- képességét minimum 67 százalékban elvesztette. A 65 évnél idősebbek életük végéig kaphatják az életjáradékot, míg a rokkantság miatti életjáradék a nőknek tizenöt, a férfiaknak tizenkét éven át jár. S hogy mennyi lehet az életjáradék havi összege? A tartozás kiegyenlítése után — 1992. áprilistól a foganatosítás időpontjában fennálló 8551 Ft hátralék — tartozás — ki- egyenlítéséig havi 2128 Ft-ot ... visszatartunk és a levont összegeket a végrehajtó részére ... csekkszámlára — utaljuk.” De ez még nem minden. Mivel, ugye, a tb papírjai szerint panaszosunknak hátraléka van, a ledolgozott tényleges munkaidőből sem ismertek el közel kilenc hónapot. Ezt később — bírásági úton — kapta vissza Jónis András. — Nem hagytam annyiban. Fordultam a központhoz, ahonnan Bukodi Zsolt osztály- vezetőtől kaptam levelet. Részlet az OTB Főigazgatóság osztályvezetője által aláírt 1992. október 19-én kelt levélből: „1988. évben minden hónapban 1-200 Ft-tal kevesebb járulék került befizetésre és ebből adódott a társadalom- biztosítási járulék hiánya és ezen járulék kevesebb összegben teljesített befizetés után felszámított késedelmi pótlék is.” — Az idézett mondatnak csak két szépséghibája van: a csekkek tanúsága szerint nem történt sem alulfizetés, sem késlekedés — mondja a panaszos. Újabb levél a főigazgatóságforintok függnek a jogosult nemétől, életkorától és az életjáradékra fordítandó kárpótlási jegyek értékétől. Az életjáradék összegét ez év márciusától minden esztendőben növelni szükséges, az emelés mértéke pedig az előző év átlagos nyugdíjemelésének nyolcvan százalékánál kisebb nem lehet. Azoknak, akik kárpótlási jegyüket életjáradékra óhajtják átváltani, a lakóhely szerinti társadalombiztosítási igazgatóságnál kell jelentkezniük, s a szükséges igénybejelentő lapot kitölteniük. Mellékelni kell a kárrendezési hivatal határozatának hiteles másolatát, rokkantság esetén pedig a munkaképesség-csökkenést tanúsító okmányok fénymásora. Erre ugyancsak Bukodi úr válaszolt már idén, február 3- án. Úgymond megnyugtatja panaszosunkat: „A szolgálati időt figyelembe véve átszámolta az igazgatóság és most már a megnövekedett szolgálati idejének figyelembe vételével kerül folyósításra.” Úgy gondolnánk, hát akkor végre rendeződött a dolog. Csakhogy azt a bizonyos 8551 forintot — úgy tűnik, jogtalanul — bizony keményen letiltották Jónis András nyugdíjából. — Tudja, nem is az a nyolcezer forint a fontos. Hiszen amennyit már elleveleztem, szaladgáltam, a költség is már ott tart valahol. Hanem az esik rosszul, hogy a tébé egyszerűen nem ismeri el tévedését. Láthatta, itt vannak a bizonyítékok. Hát akkor miért nem szolgáltatnak szegény nyugdíjasnak igazságot? * * * Vajon lesz-e Jónis András számára igazságszolgáltatás? Amint azt a megyei társadalombiztosítási igazgatóságon Opitz Károlynétól, az ügyfél- szolgálat vezetőjétől megtudtuk: újabb per lesz, s amennyiben a bíróság igazat ad panaszosunknak, egy összegben kifizetik Jónis Andrásnak a nyugdíjából letiltott összeget. latát is. Az életjáradék igényléséről határozatot hoz az illetékes tb-igazgatóság, mégpedig a hivatalosan előírt harminc napon belül. Ha a válasz nemleges, ellene tizenöt napon belül az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál lehet fellebbezni. Fontos tudnivaló, hogy a nyugdíjfolyósító havonta, utólag küldi el a pénzt, ennek megfelelően az igénybejelentés hónapjának első napjától esedékes az életjáradék, amit az első kifizetéskor a már lejárt havi járadékkal együtt kell utalni. Az életjáradék után, ugyanúgy, mint a kárpótlási jegy után, nem kell jövedelemadót fizetni. Nyíregyháza (KM) — Az egészséges életmódról és a helyes táplálkozásról lesz szó azon a klubfoglalkozáson, amelyet március 2-án, kedden délután 4 órakor a szakszervezeti nyugdíjasklubban Nyíregyházán a Szabadság tér 11. sz. alatti földszinti tanácsteremben tartanak. A vendég dr. Fazekas László, a megyei kórház adjunktusa kérdésekre is válaszol. A szív- és érrendszeri betegségek, a belgyógyászati és ízületi problémák sok idős embernek okoznak gondokat, joggal számíthatnak a szervezők nagy érdeklődésre. A munkával töltött évtizedek után a nyugdíjas évek a megérdemelt pihenés évei, — tartják a klub vezetői — akik Nyíregyháza (KM - K. É.) — A múlt év novemberében 3150, ez év januárjában pedig 2399 kérelmet adtak be a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. Amint a nyugdíjosztály illetékesétől megtudtuk: a havonta beadott igénylések száma változó, s jelentősen függ attól, a megyének mely részén szűnik meg vállalat, zárja be a kapukat egy-egy üzem. Ha az embereknek lenne biztos munkahelyük, fele ennyien se kérnék nyugdíjazásukat — vallják a TB megyei igazgatóságán, ahol azt sem tagadják, időnként már összecsap fejük azt javasolják tagjaiknak, tegyék színesebbé, változatossá a klubéletet. Ebben segíthetnek azok az utazások is, melyek a tervek szerint rövidek és szórakoztatóak lesznek. Ha minden sikerül, a szomszédos országokat, valamint hazánk különböző gyógyhatású fürdőit is felkeresik. Nagybánya, Beregszász, Munkács éppúgy szerepel az elképzelések között, mint a hajdúszoboszlói gyógyfürdő, vagy Miskolc- Tapolca és Lillafüred. Minden hónap első szombatján kiskert bemutatót is tartanak, melyeken elméleti és gyakorlati szaktanácsokkal is ellátják a klubtagokat. Nemcsak a kertészkedés fortélyait, hanem egymás kertjeit is megismerhetik ezáltal a klubtagok. fölött a hullám. Az idei januárban beadott 2399 igénylő közül egyébként 1451-en nyugdíjba készülnek, 650-en rendszeres szociális járadékot igényelnek, 37-en úgynevezett második csoportú rokkantsági leszázalékolásukat kezdeményezik, 61-en kor- engedményes, 93-an pedig özvegyi nyugdíjat illetve árvaellátást igényeltek a TB-től. Általános tendencia — hangoztatták a szakemberek — hogy a munkahelyek megszűnése, a létszámleépítések idején az idősödő, nyugdíjhoz közel álló beosztottaknak kötnek elsőként útilaput a talpa alá. Lehet, hogy ma sem nyitja rám az ajtót senki — gondolja az idős asszony Fülpös- darócon Harasztosi Pál felvétele Kárpótlási jegyért életjáradék Korhatár-keringő Réti János T 7alamelyik olimpia, vala- V hányméteres futószámának döntőjében fordult elő, hogy a körök számlálói elvétették a dolgot. A célegyenesbe érkező mezőnnyel kénytelen-kelletlen tudatták, hogy nem most van vége a versenynek, hanem tessék tovább futni, mert egy kör még hátra van. Ez a sportból átvett eset talán soha nem jutott volna eszembe, ha a parlament elé kerülő törvényjavaslat nem emeli fel, illetve nem így emeli fel a nők nyugdíjkorhatárát, ahogy a tervezet tartalmazza. Ha helyesen értelmezem a dolgot, akkor jó néhány ezer, vagy tízezer nő ugyanis hasonlóanfog érezni a felemlegetett futóverseny mezőnyéhez. A parlamenti döntés következtében ugyanis kiderült, hogy nem ennyi, hanem any- nyi évük van hátra a nyugdíjig. Amikor ezt szóba hozom, kifejezetten az ötven év feletti korosztályra gondolok, akik a fokozatos emelés technikája folytán maguk előtt görgetik a korhatárt. Valószínűleg már minden érdekelt kiszámolta, de azért nem árt sorra venni: az új, várható, szabályozás szerint aki most 50 éves, annak nem 5, hanem 10 évet kell dolgozni még a korhatár eléréséig, aki 51 annak 4 helyett 8-at, aki 52,3 helyett 6-ot, aki 53, 2 helyett 4-et, aki 54, annak 1 helyett még egyet, vagyis kettőt. Tudom, hogy sokan örülnek ennek, mivel sajnos, alaposan rászorulnak aktív keresetükre és minél tovább dolgozhatnak, annál jobb, ahogy azok sem kevesen lehetnek, akiknek magányossága egyedül a munkahelyi kollektívában oldódik fel, továbbá a fontosság, a felelősség érzete, tudjuk meghosz- szabbíthatja az ember életét. De vajon hány munkahely tekinthető biztosnak manapság, mitől védhet meg egyáltalán a védett kor és hányán érezhetik magukat fontosnak azon a poszton, ahol vannak? Es a közösségek a létbizonytalanság félelmeivel terhelten mennyire mondhatók még közösségnek egyáltalán? Egyszóval, nyilván vannak, akik nem bánják a döntést, de gondoljunk azokra is, akik bizony alig várják, hogy igénybe vehessék a megérdemelt pihenést. Különösen azok, akik becsülettel ledolgozták az évtizedeket és most ágazatuk, vagy munkahelyük helyzete folytán mégis olyan keveset visznek haza,—minden nagy demonstráció, petíció és érdekegyeztetés dacára — ami egyedüli megélhetésükhöz is alig lenne elég. Akik nagyobb segítséget jelentenének a családjuknak nyugdíjasként a háztartásban, az unokáknak, mint aktívként esetleg párszáz forinttal és hozzá jó adag stresszel „gazdagabban”. Akik többet veszítenek a korhatár, mint amennyit nyernek a fizetés, ezáltal majdan megállapításra kerülő nyugdíj emelkedésével. A távoli jövő kevéssé van ránk hatással, mint a közeli. Az majdnem mindegy, hogy valaki, tegyük fel tíz, vagy tizenöt év múlva mehet nyugdíjba, hiszen van ideje beállni, áthangolódni rá. Az viszont korántsem mellékes, hogy aki már testben és lélekben egy, két, vagy három évre készült, annak egy szavazás hirtelen megduplázza ezt az időt, elnézést sem kérve hölgyektől. Munkát szeretnének Ha bezárják a gyárkaput... 4 n> / «■ , ... _ " _ _ __ . . -1 1993. február 25., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Ketet-Magyarország 7
