Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-24 / 46. szám
1993. február 24., szerda Kelet-Magyarország 7 A táppénz kiszámítása Tavaly szeptembertől táppénzen vagyok, szeretném tudni, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság minek az alapján állapítja meg a táppénzt, és az hány százaléka a fizetésemnek. Mindennapra jár-e, vagyis szombatra és vasárnapra is kapom amíg beteg vagyok, vagy csak munkanapokra? Dankó János Rakamaz (A táppénzt a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért kereset napi átlaga alapján állapítják meg. Ha a biztosítás két éve folyamatos, a táppénz a napi átlagkereset hetvenöt százaléka, egyéb esetben hatvanöt százaléka. A táppénz mértéke a megszakítás nélküli keresőképtelenség harminc- egyedik napjától öt százalékkal, a kilencvenegyedik napjától még további öt százalékkal emelkedik. Minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. 1992. január elsejétől a keresőképtelenség első tíz munkanapjára betegszabadság jár, ezt azonban nem a társadalombiztosítási igazgatóság, hanem a munkahely számolja el.) Dolgoztunk, mégsem boldogultunk Levelem indíttatása az 1992. december eleji számukban megjelent cikkel kapcsolatos, amelynek címe: Hazajöttek a vásárról félpénzzel. Ugyanis ebből a cikkből az volt kivehető, hogy a megyei kistermelők még abban az évben megkapják az áruikért ki nem fizetett összeg 50 százalékát. Nem tudom, milyen forrásból szerezték az információt, de a megyei földművelésügyi hivatal is, ahová be kellett küldeni az ezzel kapcsolatos papírokat, az Önök cikkéből értesült róla. A hivatalban érdeklődésemre elmondták: a várhatónál sokkal több lett a kifizetetlen termékek összege. De a kifizetésről nem tudtak felvilágosítást adni. Az én személyes problémám a csengeri Agro- fruct RfT-vel kapcsolatos. Ugyanis 1991. október óta mindhiába várjuk a 250 ezer forintnak megfelelő paradicsom árát. Hiába volt a tavasz- szal megkötött szerződés, ez úgy látszik, nálunk semmit sem ér!? Úgy látszik, Szűcs M. Sándor képviselő úr hiába szólal fel a kistermelők érdekében. Szeretnék idézni az 1992. december 31-i Remények és reménytelenségek című írásából: „A falu pezsegni kezd, s az emberek már látják a fordulópontot, túl vannak a lelki megrázkódtatásokon. Saját szemükkel győződhettek meg róla: AKI DOLGOZIK, AZ BOLDOGULHAT”. Feleségem és én is munkanélküli-járadékból élünk a két gyermekkel, ezért kérem Önöket, ha a kifizetéssel kapcsolatban tudnak valamit, közöljék. Azt hiszem, nagyon sok család várja, amiért megdolgozott és belerakta nehezen összegyűjtött pénzét. Egy tyukodi lakos (Pontos név és cím a szerkesztőségben) Valentin-napi ajándék Február 14-én, Valentin- napján nagy ajándékot kaptak a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet gondozottai a Mandala Színháztól. A Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című művéből készült musical huszonötödik előadását az állami gondozottak részére ajánlották fel. Jöttek a tömött buszok minden nevelőotthonból, így Tiszadobról és Cé- génydányádról is; Nyíregyházáról és környékéről a nevelőszülők a gyerekekkel. Remek volt az előadás, a gondozottak többször visszatapsolták a velük szinte egykorú színészeket. A társulat az előadás végén még pár perces zenés-táncos ráadást adott a GYIVI- seknek. A felejthetetlen délelőttöt az ő nevükben is köszönjük a Mandala Színháznak. Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet Nyíregyháza Rizs fémcsavarral Egy kiló fényezetlen rizst vásároltam Érpatakon január végén egy magánüzletben. A rizst a karcagi hántolóban csomagolták. A feleségem rizses- húst főzött. Sajnos, elég gyenge a szeme, rövidlátó, ezért csak főzés után vettük észre, hogy gombostűvel, anyacsavarral, rajzszeggel, kis szeggel van tele. Megnéztük a zacskót is, mert csak a negyedét használtuk el a rizsnek, az is tele volt ezekkel a vaskereskedésbe való holmikkal. Nem számoltuk össze, hogy az anyacsavarok, szegek, stb. hány dekát nyomtak, vagyis mennyivel kevesebb rizst töltöttek a zacskóba. Az járt a fejünkben, miféle tisztaság lehet a karcagi hántolóban, hogy ez megtörténhetett. Arra gondolni sem mertünk, milyen súlyos következményei lehettek volna, ha egyikünk lenyeli valamelyik gombostűt, netán ugyanez egy pici baba ételébe kerül. Mátyás István Érpatak, Kossuth u. 100. A mindennapi kenyér nem ajándék Van, ahol elő kell jegyeztetni Gégény-Berkesz-Nyírtass- Dombrád (KM — TMI) — A kenyér alapvető eledelünk, imában is fohászkodunk érte. A városokban többfajta közül válogathat a vásárló, az éjjel-nappali boltokban akkor is kap kenyeret, amikor más boltok bezártak. Néhány faluban viszont az előjegyzés a divat. Szólni kell, hogy másnapra tegyék félre, így biztosan lesz. AJci nem rendeli meg, lehet, hogy a friss sütésből, de még az előző Napiból sem jut neki. A tejből is üdvös előre kérni. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség a közelmúltban vizsgálta ezeknek a településeknek a kenyér-, tejellátását, és az elő- jegyzéses gyakorlat okait. A vásárlók sem örültek Gégényben egy magánkereskedő kivételével minden ÁFÉSZ-, és magánbolt előjegyzést vesz fel a kenyérre. Berkeszen az ellenőrzés napján dél körül csupán a Domb- rád és Vidéke ÁFÉSZ Rákóczi utcai ABC-je volt nyitva. Hat Alföldi kenyér árválkodott a polcokon és néhány zacskó tej a műanyagládában. Két vevő ténfergett a kicsi, hűvös' levegőjű boltocskában. Ilyentájt’ már nincs forgalom... A próbavásárló felügyelő az utolsó vevő jogán kapta meg azt az egy kenyeret, ami a reggeli szállításból megmaradt. Szerencsés volt, mert a bolt pár darabbal mindig többet rendel a felírtnál, de ha megjelenik Kárpátaljáról a nyíregyházi KGST-piacra igyekvők busza, a kenyér pillanat alatt elfogy. Az előjegyzéssel a ber- keszieket védik, hogy mindig legyen kenyerük — mondják a bolt dolgozói. Egyikük még hozzáteszi: — Azóta van így, amióta megnyílt Berkeszen a maszek bolt. Naponta húsz-harminc kilóval kevesebbet vásárolnak az emberek. Nekünk kiadta az elnök, hogy nem maradhat kenyér, régen harminc-negyven darabot leírtunk. Egy fiatal, sovány asszonyka lépett be a már kifizetett kenyeréért. Tizenkét éve jár ide vásárolni. — Kicsit kellemetlen, hogy előre kell rendelni — mondja. — De a múltkor nem írattam föl, és akkor is kaptam. — A vásárlók sem örültek ennek a rendelkezésnek — bólint rá a pult mögül az eladónő. Mutatja a füzetet, amibe beleírják az előjegyzéseket: aznapra 11 kenyeret rendeltek a vevők, hetet rögtön kifizettek. Nyírtasson két órakor szintén csak az ÁFÉSZ boltja volt nyitva. A többin — a 2300 lakosú község boltjainak kétharmada magánvállalkozóé — lakat lógott. Igaz, embert alig lehetett látni az utcákon. Hajnalban és reggel jönnek az előjegyzéses kenyerekért, amiket Demecserből és Kisvárdáról szállítanak (ahol a gyár, vagy pékség, ott nincs efféle gondja az embereknek), és a megrendelt tejért. A 11 boltnak már saját vevőköre van, azt mindig kielégítik. Ha a magánvállalkozó kenyere elfogy, beül az autójába, és hoz még Kisvárdáról, az ÁFÉSZ-boltok meg azért naponta pár darabbal többet kémek, hogy legyen tartalék. Négy éve is volt ilyen — Beletörődtek az emberek, hogy fel kell íratni — mondta a polgármester. — Négy éve is volt ilyen, akkor még tanácselnökként felhívtam a boltokat, hogy nincs előjegyzés kenyérre, de támadtak, hogy akkor rajtuk marad... A Dombrád és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, Dankó Ferenc bosszús kissé, mert két tűz közé szorult a szövetkezetük. — Nagy gond, hogy bejönnek a kisebb településekről, tanyákról vásárolni, és ha nem íratják fel a kenyeret, nem biztos, hogy hozzájutnak. Amikor meg felíratják, nem biztos, hogy érte jönnek, rajtunk marad. Kenyérből és tejből 1991- ben hetvenhatezer forint, tavaly ötvenegyezer forint veszteségünk volt — dohogja. — Itt Dombrádon nincs probléma a kenyér- és tejellátással. Próbáljuk lefaragni a veszteségeinket és rugalmasabban rendelni. A verseny majd megoldja A kereskedők szempontjai érthetőek: a megmaradt kenyeret, tejet a gyártók nem veszik vissza, ha mégis, pár fillérért. Az előjegyzéssel a veszteségtől óvják magukat. A kereskedelemben azonban mindig megvolt a kockázat, ráadásul az alapvető élelmiszerekhez azoknak is joguk van, akik csak úgy betévednek valahonnan a boltba. Nem szabad hátránnyal sújtani azt a vásárlót, aki nem rendeli meg előre a kenyeret, tejet. Előre ki lehet fizetni, de csak úgy félretenni — ez alapvető élelmiszernél szabálysértésnek minősül. A probléma ennél azért bonyolultabb. A vállalkozásoknak általában még kialakulatlan a vevőkörük, nehéz felmérni a keresletet. Az emberek egyszer, magánboltban, másszor az ÁFÉSZ-nél vásárolnak. A szövetkezeteket a vállalkozások a piaci pozícióban erőteljesen visszaszorítják, hiszen a jelenlegi körülmények között nem tudnak olyan rugalmasak lenni, mint azok. De itt is, ott is, ez a megoldás? Elgondolkodtató, hogy ezen az úton elérhetnek a piacgazdaságba? Válaszol az illetékes Az OTP egyezségre törekszik A lapban 1993. február 9-én megjelent Képviselőket a választásra c. cikkhez az alábbi kiegészítést kívánjuk tenni: A cikk figyelmen kívül hagyja azokat a témával kapcsolatos nyilatkozatainkat, amelyekben az érintett ügyfeleink figyelmét megegyezési szándékunkra felhívtuk. Igaz ugyan, hogy csak olyan megegyezések megszületését tekinthetjük kívánatosnak, ahol partnereink a törlesztési kötelezettség legalább egy részének megfizetését rendszeresen teljesítik. Nagyon sok példával tudjuk alátámasztani ezt a törekvésünket, bár sajnálatos módon a megállapodás be nem tartása egyre gyakoribb. A peren kívüli megegyezés lehetősége minden ügyfelünk számára rendelkezésre áll. De valóban csak a peren kívül. Olyan esetben ugyanis, amikor ügyfelünk megegyezési szándékáról nem tudunk, törlesztés tőle nem érkezik, csak a végrehajtás, a per eszközéhez folyamodhatunk. Az írásban említett példa a háromtagú család nettó 13 ezer forintos jövedelméről nem mutatja igazán a törlesztésben fennálló gondokat. Sajnos, jelenlegi hitelezési gyakorlatunkban mindennapos, hogy a nettó jövedelem 1/3-át, de inkább azt meghaladó részt terhelünk hiteltörlesztéssel, mert egyébként a most lakást építő, vagy vásárló ügyfelünk nem jutna egyáltalán annyi hitelhez, amennyi céljai megvalósításához szükséges. Ha tehát a most lakást építők, vásárlók körülményeit összevetjük a példaként felhozottal, csupán az azonos teherviselésről kapunk képet. A megegyezések lehetőségének alacsony száma, illetve azok kilátástalansága bennünket is kényszerhelyzetbe hoz, ezért kényszerülünk általában a bíróságon a keresetek elutasítását indítványozni. Arra nem vállalkozhatunk, hogy egyoldalú, be nem tartható megállapodásokat kössünk. De azt ezúton is kijelentjük, hogy minden közeli, vagy távoli jövőben törlesztésre reális esélyt mutató esetben meg tudunk egyezni ügyfeleinkkel. Körtély Sándor Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. megyei igazgatója, Nyíregyháza Pótolták a lámpatestet Orosról, a Magyar utcából kereste meg lapunkat B. Bélá- né. Az utcában négy közvilágítási lámpa nem ég, az egyikről két éve a lámpafejet is ellopták — panaszolta. Áz iskolás gyerekek, idős emberek félnek az utcán járni a sötétben. A Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. Nyíregyházi Üzem- igazgatósága megjavította a közvilágítást, a lámpatestet pótolta. A közvilágítás karbantartását az üzemigazgatóság kirendeltségei ütemezve, tervszerűen, folyamatosan végzik, mégis előfordulhat, hogy anyag-, vagy alkatrész- hiány miatt a javítás elhúzódik. Az üzemigazgatóság a jövőben is igyekszik a közterületeken a köz-, és vagyonbiztonság érdekében a lehetőségeihez mérten biztosítani a közvilágítás fenntartását, amihez a lakossági bejelentések, jelzések nagy mértékben hozzájárulnak, ezt a törekvést segítik. Szerkesztői üzenetek Kérjük levélíróinkat, hogy szíveskedjenek leveleikben feltüntetni ügyükkel kapcsolatban minden lényeges adatot, mert csak ezek ismeretében tájékozódhatunk. így társadalombiztosítási és nyugdíjügyekben a személyi szám kivételével az adatokat, illetve a folyósítási törzsszámot, családi pótlékügyben a gyermekiek) adatait is, ha szervizre, szolgáltatóra van panaszuk, annak a pontos nevét és címét kérjük. Piroskáné Takács Ágnes, Nyíregyháza: A munkáltató a munkavállalót írásbeli határozattal kötelezi a visszafizetésre, de a határozat ellen jogorvoslati lehetőséget is kell biztosítania. A munkabérből csak jogerős határozat alapján szabad levonni a bér 33 százalékát, illetve, ha több címen kell tartozást levonni, akkor maximum az 50 százalékát. A nyugdíj- és munkanélküli járadék, szja, cséb nem minősül letiltásnak. Kovács Géza, Nyírbátor: Igaz. A gépkocsiba szerelt reluxa akadályozza a hátralátást, használatát nem engedik. Mindenben a KRESZ előírásai az érvényesek. „Munkanélküli” jeligéjű olvasónknak, Nagyhalász: A törvény szerint végkielégítés annak a dolgozónak jár, aki a munkáltatónál legalább 3 évet dolgozott. Ha a munkahelyén a kollektív szerződés ennél kedvezőbb feltételeket állapít meg, az az irányadó. Kovács Sándor, Ujfehértó: A termelőszövetkezet jogutód nélküli megszüntetése esetén a tagok részére járó vagyonjegyből a tartozásokat le kellett vonni, mert a vagyonnevesítéskor a téesz tartozásait és követeléseit összesíteni kellett, és ennek végeredményétől függően megállapítani a ' vagyonjegy értékét. Földesi Pálné, Záhony: Ha rendelkezik üzletrésszel és részarány-földtulajdonnal is, akkor az átalakult téesz alapszabálya szerint az üzletrésze után osztalék formájában részesülhet „javadalmazásban”, míg a részarány-földtulajdona után bérleti díjat kérhet. Részletesen a múlt heti oldalunkban foglalkoztunk a részarány-földtulajdon visszaigénylésével és a földkiadó bizottságokkal. Tóth Miklósné, Nyíregyháza: A jelenleg hatályos jogszabályok csak a gyermekgondozási szabadság letelte után írnak elő kötelező bérrendezést. Ennek mértéke ugyanannyi kell legyen, mint a gyesről visszatérő édesanyáéval azonos, vagy hasonló munkakörben dolgozók béremelése volt, illetve, ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkáltatónál végrehajtott béremelés átlagát kell figyelembe venni. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó OLVASÓINK LEVELEIBŐL Téli gondok Balázs Attila felvétele
