Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-23 / 45. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. február 23., kedd Az alig 80 házas Uszka egyik családi háza ma is hazavárja Erdélyi Tibort, az Állami Népiegyüttes egykori szólótáncosát, aki időközben mint fafaragó lett a népművészet mestere Molnár Károly felvétele Szambaiskolák Rio de Janeiro (MTI) — Vasárnap sötétedéskor a riói karneválon kezdetét vette a legnagyobb látványosság, a szambaiskolák hagyományos, színpompás felvonulása. A trópusi hőség, a szűnni nem akaró eső és a mély tócsák sem vették el a táncosok kedvét, hogy végig ropják a táncot a külön az erre a célra létrehozott Sambodrom nézőtere előtt. Az AFP jelentése szerint az első sorokban négyszáz ütőhangszerekkel felvonuló zenész vezette fel a táncosokat. A különböző szambaiskolák felvonulását megnyitó több ezer táncos fehér és világoskék színekben pompázott, az elmaradhatatlan flitterekkel és tolldíszekkel. A színes forgatagban a táncosok — olykor az önkívületig fokozódó hangulatban — tizenkét óra hosszat szünet nélkül ropják a szambát a vérpezsdítő ritmusokra. Kis pihenő után, hétfőn este újra kezdődik minden, újabb tizenkét órára. A világ leglátványosabb népünnepélye verseny is egyben, ahol zsűri pontozza a különböző szambaiskolákat és táncosaikat. A győzteseket csütörtökön hirdetik ki. Hopp, egy légy (A Kurír nyomán) — Márciusban újrakezd Végh Antal. Látványosan, ami az időpont megválasztását illeti, mert tizenötödikén dobja a sajtópiacra két új hetilapját, az irodalomkedvelőknek szánt Magyar Tükröt és a gyerekeknek készütó Piros Pontot. Az előzőt ötven-, az utóbbit százezer példányban kívánja megjelentetni. A vállalkozás anyagi fedezetére vonatkozó kérdésre csak annyit hajlandó mondani, hogy egy magánemberekből alakult kft. áll mögötte. „A fajgyűlölettől mentes magyarság szolgálatára készül a Magyar Tükör — tájékoztat Végh Antal, a lap főszerkesztője. — Irodalmi jellegű lesz, de az olvasmányosságot, a pikantériát, az érdekességet kedvelő olvasókat célozzuk meg, ugyanakkor nem engedünk a minőségből. Biztosíték erre az az erős szellemi gárda, amely a lap köré szerveződött. Csata Károly és Bernáth László a felelős szerkesztők, a munkatársak Bertha Bulcsú, Fekete Sándor. Hernádi Gyula, Csukás István, Csalog Zsolt. És ezenkívül lesznek kanadai, felvidéki, kárpátaljai munkatársaink is. Újrateremtjük a Magyarország felfedezése című rovatot, mert hangsúlyozni akarjuk, hogy Magyarország nem csak Budapestből áll. Egy verssel fog jelentkezni a hét költője és egy novellával a hét írója. „Hopp, egy légy!” lesz a címe a glosszarovatunknak, amellyel fegyelmezni akarjuk a magyar közéletet. Ami pedig a Piros Pontot illeti: rá akarjuk szoktatni a gyerekeket a sajtókultúrára. Szellemiségéről annyit, hogy főszerkesztője Csukás István, a nagyszerű költő lesz.” » Mégis, mi az a mondanivaló, ami arra készteti, hogy annyi kudarc után ismét próbálkozzon ezen a túlzsúfolt sajtópiacon? — A legfontosabb mondanivaló az, hogy ez az ország a miénk. Nem húzható el sem jobbra, sem balra. Itt annak kell lennie, amit a nép akar, nem pedig amit az ordenáré politikusok és hamis próféták sugallnak. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar szellemi közéletet elszennyezze a sovinizmus, a kirekesztés szelleme, a dölyfös magyarkodás, a fél litert köpő népiség, a két világháború közötti hóbortos, bolond Magyarország vissza- csempészése. De a vörös szellemnek is szeretnénk a fékje lenni. Ugyan reális politikai fenyegetésnek nem látjuk, visszatértétől nem félünk, de nem árt őrködni. Puskin-díj Fazil Iszkandernak Hamburg (MTI) — Az 1992 évi Puskin-díjat a Moszkvában élő írónak, Fazil Iszkandernak ítélték oda — közölte a hamburgi székhelyű F.V.S. Alapítvány, amely a 40 000 márkával járó díjat alapította. A díj odaítéléséről német-orosz kuratórium döntött, amelyben az orosz PEN Klub is képviselve van. A 63 éves Iszkander a Puskin-díjban „mesélőkedvű és részleteiben gazdag elbeszélő művészetéért részesült, amely az orosz irodalmat gyengéd, humorosan kedves, nem ritkán azonban szatirikusán ■brázolt színes alakokkal és az 5 kaukázusi hazájának meg- “.mtésével gazdagította”. Iszkander abház származású. A terület Grúziához tartozik. Orosz nyelven ír lírát éppen- úgy, mint prózát. Puskin-különdíjjal jutalmazták továbbá a 93 éves Oleg Volkov moszkvai írót, aki nemesi származása, idegen nyelvismerete és külföldiekkel fenntartott kapcsolatai miatt 29 évet töltött szovjet munkatáborokban és csak 1956-ban bekövetkezett szabadulása után tudott irodalmi tevékenységet kifejteni. A nagy orosz költőről, Puskinról (1799-1837) elnevezett, 1989-ben alapított díjat április 27-én adják át a moszkvai Er- mitázs Színházban. Farsang a századvégi Nyíregyházán Végtelen szenvedéllyel tombolták végig az éjszakát a vidéki kisvárosban Nyíregyháza (Baranyi Ferenc) — Farsang idején felpezsdült az élet Nyíregyháza valamennyi egyleténél, s a Nyírvidék tele van báli előkészületekkel foglalkozó híradásokkal s különböző mulatságokat értékelő beszámolókkal. A tárcarovatban helyet kapnak az első báljukra készülő, vagy az első keserves csalódásukat megélő kisasszonyokról szóló „novellák”. Báli beszámolók Az aggódó anyákkal együttérző „erkölcsrendészek” is tintába mártják tollúkat: A mai táncvigalmak legtöbbje arra való, hogy valóságos leánykiállítást rendezhessenek, ruhaversenyt csináljanak... A mai fiatalok végtelen szenvedéllyel tombolják végig az éjszakát, megsértve a közillemet... A táncmulatság gyakori látogatásával ne támadjuk meg anyagi helyzetünket...” (stb.) Intő szavukra azonban, a báli tudósításokat olvasva nemigen hallgatott senki. Heteken keresztül Öt héten keresztül egymást követték a mulatságok, volt úgy, hogy egy héten kettőt is tartottak. Nevezték őket teaestélynek, jelmezbálnak, ilyenkor a kisasszonyok Car- mennek, Szegfűnek, Csip- kerózsikának, Alt Wiennek; az asszonyok Napnak, Kígyónak, Az éj királynőjének; míg a férfiak Rettenetes basának, Bányásznak, Clownnak, Gi- gerlinek öltöztek, hogy csak néhányat említsünk a változatos jelmeztárból. De titulálták ezeket a farsangi mulatságokat álarcosbálnak, kartonbálnak, batyusbálnak, rózsaszínű bálnak vagy csak egyszerűen bálnak. A lényeg a jó hangulat volt mindegyiknél. Rendező bizottságok serénykedtek az Iparos Ifjak Egyleténél, a Kereskedő Ifjak Egyleténél, a két Nőegyletnél, az Ipartestületnél. Meghívókat, táncrendeket készítettek, „lady patroness”-eket választanak, megfelelő helység után néznek (Ag. ev. népiskola, a főgimnázium termei valamint a Korona volt a legkapósabb), zenekart rendelnek (általában a „cigányhercegre”, Benczi Gyulára esett a választás), díszítenek, hogy minden a helyén legyen mire megérkeznek a vendégek. A kisasszonyok és asszonyok ruhakölteményeikben és toalettjükben („szegény” Jósa Andrásnak hat lánya volt!), amelyeken a „lámpák fénye ijedten tört meg”, a fiatalemberek és férfiak, akiknek már a lábukban bizsergett a csárdás, a keringő, a polka, a négyes ritmusa, hogy hajnalig ropják, megbotránkozás ide vagy oda. Gyarapodó kassza S bár nem ez volt a legfontosabb, de egy-egy farsangi mulatság után, a felülfizetésekkel jegymegváltásokkal együtt még gyarapodott is az egyletek kasszája, amelyet könyvtárukra, későbbi rendezvényeikre vagy jótékonyságra fordítottak. I Negyedikesek I tanulószobán a I nyírbátori középiskolai kollé- \ giumban \ Elek Emil felvétele Y' V ;■ ' f >' Magyar alapítású lovagrendek Nagyon fontosnak tartották a barátságot, az önzetlen szeretetet Dr. Csonkaréty Károly A XII. század közepe táján, olasz nemesek elhatározták^ hogy a bélpoklosok ápolására külön szerzetesrendet hoznak létre, amelyet elneveztek Szent Lázár rendjének. Fehér szegélyű fekete ruhájukon zöld keresztet viseltek. Ellentétben a többi egyházi lovagrenddel, céljaik közé sohasem vették fel a pogányok elleni fegyveres küzdelmet, hanem mindvégig megmaradtak a bélpoklosok és más elhagyott betegek ápolóinak. A Szent Lázár Lovagrend a Szentföldről kiűzve Franciaországban, német területen, Itáliában és Magyarországon működött. Hazánkban 1181 körül honosodott meg. Rendházaik Dorogon, Esztergomban, Nyit- rán, Egerben, Csurgón, Budán és Kolozsvárt voltak, mindenütt ispotályokkal (kórházakkal) együtt. A török hódoltság alatt a rend eltűnt Magyarországról, és csak 1923- ban szervezték itt újjá, mint világiakból álló karitatív társulatot. Az állam 1950-ben feloszlatta a többi szerzetesrenddel együtt, és csak a rendszerváltozás után, 1991-ben kezdhették meg újra áldásos működésüket. A rend tagjai fekete palástot viselnek, bal mellrészükön zöld máltai kereszttel. Címerükben a zöld máltai kereszt fehér alapon látható. A magyar alapítású lovagrendek nem kimondottan egyháziak, hanem úgynevezett „fejedelmi” vagy „uralkodói” lovagrendek. Európában 1233- tól 22 fejedelmi lovagrend keletkezett, mint pl. az elsőként alapított francia Planta- genet, az angol Szent György, a francia Csillag-lovagrend. A magyar fejedelmi lovagrendek közül az első a Szent György Lovagrend, amelyet Károly Róbert alapított 1326- ban, időrendben megelőzve az angolok hasonló nevű és ugyancsak uralkodói alapítású lovagrendjét. A fő célja a krisztusi szeretetben való testvéri egység megvalósítása, az egyház és a király személyének védelme volt. Alapszabályukat az esztergomi káptalan előtt foglalták hiteles oklevélbe, amelyet Károly Róbert az ország főpapjaival együtt pecséttel és aláírással hagyta jóvá. A lovagok viselete térdig érő fekete köpeny volt csuklyával. Jelmondatuk így hangzott: „Valóban igaz vagyok ezen testvéri társaság iránt.” A lovagrend jelvénye: fehér mezőben piros kereszt. A tagok számát 50 főben maximálták. Évente háromszor tartottak összejövetelt. Kötelességük volt a király védelmére és a királyi udvar fényének emelésére különböző mulatságokon, de elsősorban a lovagi tornákon az uralkodó kíséretében tartózkodni. Az alapszabály alapján arra következtethetünk, hogy a tagok különösen nagy súlyt helyeztek a barátságra és a bajtársiasságra. Ennek a szellemnek feleltek meg kötelezettségeik: társaikat, ha fogságba esnek, kiváltják; imádkoznak, böjtölnek, elhunyt bajtársaikért szentmisét mondatnak. A magyar Szent György Lovagrend nem volt hosszú életű, önmagától oszlott fel, még a XTV. században. Közel hat évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy 1990- ben újjászülessen, Szent György Lovagrend Egyesület elnevezéssel. Székhelye ismét Visegrád lett. A lovagrend nagymesterévé Hadházy Sándort választották. Rendi kormányzójuk dr. Pusztaszeri László. Közgyűlésükön elhatározták a rend női tagozatának megalakítását. A női tagozat általában karitatív, jótékony- sági feladatokat fog ellátni. A Szent György Lovagrend és az ugyancsak újjászületett szent Lázár Lovagrend között szoros kapcsolat van kialakulóban. A magyar alapítású fejedelmi lovagrendek sorában a második a Sárkány-rend. Ez lényegében politikai jellegű szövetkezés volt. Zsigmond, a királynéval közösen alapította 1408. december 12-én kelt oklevelével. Védőszentjéül a sárkányölő Szent Györgyöt és a vértanú Szent Margitot választották, akit a sárkány lenyelt, de aztán kiderült belőle. Az oklevél szerint e példákon felbuzdulva határozták el, hogy létrehozzák ezt a lovagrendet. Az oklevél kiemelte, hogy a rend tagjai azok a bárók és főemberek, akik hűségesen támogatták, fogságából kiszabadulni segítették Zsigmon- dot. A rend jelvénye a sárkány volt, ami a Boszniában legyőzött lázadókat és a sátánt, a hitszakadás atyját jelentette. Az eredeti huszonkét alapító taghoz később még számosán csatlakoztak, illetve léptek be a lovagrendbe, mint a szerb despota, a spalatói herceg, a moldvai vajda, az angol nor- folki herceg, osztrák hercegek, természetesen a magyar főurakon kívül. Bár a Sárkány-rend túlélte alapítóját, nem volt hosszú életű. Zsigmond veje, Albert király még adományozott lovagi címeket és sárkányos jelvényt, de azután a török elleni harc közepette ez a lovagrend is feledésbe merült. Feltámasztására még senki sem gondolt. Viszont 1991-től újból megkezdte működését a Jeruzsále- mi Szent Sír Lovagrend, amely kifejezetten egyházi lovagrend volt és a jeruzsálemi Szentsír- bazilikában lovaggá ütött keresztes vitézekből alakult. Nemzeti csoportokban dolgozott, központi szervezete nem volt. Magyarországon a XIII. században a Körös megyei Glogoncán és a Szepes megyei Lándokon volt rendházuk. Ez utóbbi 1593-ig működött. Jelenleg, többségükben világiakból álló, emberbaráti és vallásos társulatként dolgoznak. Jelvényük vörös, talpas görög kereszt, szárainak szögletében négy kisebb görög kereszttel. Vörös szegélyű fekete szalagon hordják. A lovagok ünnepélyes alkalmakkor fehér köpenyt viselnek, bal mellrészén a rendi görög kereszttel.
