Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-22 / 44. szám
1993. február 22., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarországi 9 Elfáradtak a miniszterek Antall József: a kormány mindent megtesz, ami lehetséges Budapest (MTI) — Amennyiben személyi vagy politikai okból nem válik szükségessé, Antall József nem tervez újabb kormány- átalakítást a választásokig. Ez derült ki a miniszterelnök vasárnap délutáni rádiónyilatkozatából, amelyben megindokolta az e napokban befejeződő kormányátalakítás időzítését, megvilágítva döntésének hátterét. Mindenekelőtt leszögezte, hogy nem rögtönzésről van szó, jól megfontolt, átgondolt javaslatot tett a miniszterek cseréjére. Utalt arra, hogy már 1992 augusztusában megérlelődött benne a változtatás gondolata, de különböző okok miatt a lépést nem tudta végrehajtani. Előbb Csurka István tanulmánya miatt szorult def- fenzívába, kényszerült magyarázkodásra a koalíció, később az Országgyűlés munkarendje, a költségvetés előkészítése nehezítette a változtatást, majd az MDF országos gyűlését nem akarta kész helyzet elé állítani. A tárcák élén bekövetkezett változások okát nem elemezte részletesen, de utalt arra, hogy egyes miniszterek esetében észlelhetők voltak a megfára- dás jelei. Döntésénél figyelembe vette a közvélemény hangulatát és nyilván a búcsúzó miniszterek teljesítményét is. Hangsúlyozta, hogy a távozók egy része (név szerint Horváth Balázst és Keresztes K. Sándort említette) maguk kérték felmentésüket, s a többiek esetében sincs szó arról, hogy ne vehetnének részt a jövőben a politikai közéletben, s az sincs kizárva, hogy később újra bársonyszéket kapnak. Kupa Mihállyal kapcsolatban Antall József leszögezte: a pénzügyminiszter pozitív szerepet töltött be, de szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy elődje, Rabár Ferenc érdemei is jelentősek voltak az átmenet megindításában, az úgynevezett Kupa-program előkészítésében. Utóbbival kapcsolatban egyébként leszögezte: ezt a programot a kormány együttesen állította össze, neve csupán pénzügy- miniszteri tisztsége miatt kötődött Kupa Mihályhoz. A programnak az élet által megkövetelt feladatait a kormány a jövőben is magáénak vallja. A miniszterelnök az adósságállomány és az infláció csökkenését, a devizatartalékok jelentős növekedését bizonyító adatokkal igazolta a kormány eddigi gazdasági tevékenységét, kiemelve, hogy a kabinet a szociálpolitika területén mindent meg kíván tenni, amit csak lehetséges. A feladatokat rangsorolva szólt a munkanélküliség kérdéséről, a magyar ipar, a magyar áruk védelmének intézményesítéséről. Megemlítette, hogy az új összetételű kormányban Szabó Ivánra, hárul az a feladat, hogy pénzügyminiszterként egyben a gazdasági stratégia irányítója legyen. Szabó Iván személye lehetővé teszi, hogy törekvéseit az MDF-en és az egész koalíción belül bizonyos polarizációt kiváltva valósítsa meg. Az IMF-fel megállapodás nélkül félbeszakadt tárgyalások kapcsán Antall József hangsúlyozta: a kormány nem rögtönözve, hanem jól átgondolva fogja megtenni a szükséges lépéseket, s nem kíván felelőtlen ígéreteket tenni. Olyan program kidolgozása a cél, amely gondoskodik a GDP-hez viszonyítva a költségvetési deficit megnyugató csökkentéséről. A megállapodást személy szerint is elő kívánja segíteni, s ennek érdekében tárgyalni fog a pénzügyi körök illetékes vezetőivel. Fontosnak tartja, hogy a bankvilágban továbbra is megmaradjon a magyar gazdaság iránti eddigi bizalom. A médiával kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök ismételten leszögezte: a kormány jogszerű, az alkotmányos szempontoknak megfelelő megoldásokat alkalmaz. A rádiótól és a televíziótól objektív hangvételt kíván meg, nem szeretne belőlük „kormánypárti propagandaszócsövet csinálni”, de az ellenzéknek sem engedi meg a befolyásolást. Utalt arra, hogy a médiumelnökök lemondási idejének lejártával a kormány lehetőséget kap az új elnökök kinevezésére, s ez ügyben tárgyalni fog Göncz Árpáddal, miután a köztársasági elnök hazatér külföldi hivatalos útjáról. A csongrádi táborban szombaton boszniai menekültek tiltakoztak a háború ellen AP-felvétel Védett épületek Nyíregyháza (KM) — Sajnos Nyíregyháza nem büszkélkedhet olyan régi, műemlék jellegű lakóházakkal, mint Eger, Sopron vagy éppen Szentendre. Az ebben a században élő elődeink azonban építettek a megyeszékhelyen olyan családi házakat, amelyek még napjainkban is nagymértékben meghatározzák a város arculatát. Természetesen senkinek sem mindegy a városkép összhangja, ezeknek a védett épületeknek az állapota, ezért döntött úgy néhány évvel ezelőtt a nyíregyházi polgármesteri hivatal, hogy a külső homlokzat felújításához támogatást biztosít a tulajdonosoknak. Az anyagi segítséget azok igényelhetik, akik az épület eredeti állapotát meghagyják, illetve visszaállítják, megőrzik a stílust és a régi idők hangulatát, s mindezt az építési tervvel, a Műemlékvédelmi Felügyelőség engedélyével igazolják. 1993-ban ismét meghirdette a pályázatot az önkormányzat, a támogatás iránti kérelmet február 28-ig küldhetik be a polgármesteri hivatalba. Nagy az érdeklődés Magyarország iránt Szabad György sajtótájékoztatója Budapest (MTI) — Vasárnap hazaérkezett pakisztáni látogatásából a Szabad György vezette parlamenti küldöttség. A találkozó — mint arról a megérkezést követő sajtótájékoztatón a házelnök szót ejtett — Go- har Ajub Hannák, a Pakisztáni Nemzetgyűlés elnökének meghívására jött létre, viszonzásaként az ő, 1991 végén Magyarországon tett látogatásának. Az út jelentőségét aláhúzza — mondta Szabad György —, hogy a magyar delegációt igen magas szinten fogadták. Találkoztak Vaszim Ahmad Szadzsaddal, a szenátus elnökével, Gúlám Isak Han köztársasági elnökkel és Mohamed Navaz Sarif miniszterelnökkel is. A kétoldalú kapcsolatokat érintve az 1991-es budapesti találkozás elgondolásainak megfelelően ismét szó volt arról, hogy bizonyos konkrét — elsősorban az agrárátalakulást, a privatizációt érintő — kérdéskörökben, a felek informálják egymást a parlamenti döntésekről. Pakisztán részt kíván venni az 1996. évi magyarországi világkiállításon, valamint szó esett arról is, hogy elsősorban a magyar agrárfőiskolákra diákokat kül- denének a jövőben — foglalta össze Szabad György. Szólt arról is, hogy út- jukról hazatérőben találkoztak az Arab Emirátusok Szövetségi Tanácsának tagjaival. A megbeszéléseken gazdasági kérdésekről is szó volt. Ennek során kiderült: az Arab Emirátusok is nagy érdeklődést mutat a Magyarországgal folytatandó gazdasági kapcsolatok iránt, valamint ugyancsak jelezték: részt kívánnak venni az 1996-os expón. Ősbemutató falun Könny és mosoly Magyarszék (MTI) — Rendhagyó helyszínen, egy baranyai faluban tartották meg vasárnap egy új magyar színmű ősbemutatóját. Ungár Tamás Csövesek című egyfel- vonásos „Komisz komédiájának” premierjét Magyarszék község művelődési házának közönsége láthatta először a Tip-Top Színpad előadásában, a két főhős szerepében Völgyi Melinda és Új láb Tamás színművészekkel. A Pécsett élő színházrendező-újságíró új darabja két hajléktalan életének és egymásra találásának drámai története. A szerző az élet peremére sodródott emberekről írott riportjainak számos alakját formálta meg egyfelvonásosának szereplőibe sűrítve. A hányatott sorsú antihősök nehéz életének epizódjai néha könnyekre, máskor mosolyra is fakasztják a nézőt, aki nemcsak a nyomor és a bűn határmezsgyéjén tengődő csavargókra, hanem saját életének megpróbáltatásaira, reményteli újrakezdéseire is ráismerhet az előadáson. Módosítják a Munka Törvénykönyvét Szakszervezeti választások május 7-21. között Budapest (ISB - S. Z.) — Az Érdekegyeztető Tanács szombati döntése alapján május 7. és 28. között kell lebonyolítani a társadalom- biztosítási önkormányzati és az üzemi tanácsi választásokat. Ahhoz, hogy ez a határozat érvényes legyen, a parlamentnek a közeljövőben módosítania kell az ide vonatkozó törvényeket. Hosszú vita előzte meg a szombati plenáris ülésen a megegyezést. A tárgyalásokon mindeddig kívülálló Szolidaritás Munkásszövetség vezetője pedig bejelentette, az Alkotmánybírósághoz fordul a szerinte alkotmánysértő megállapodás semmissé tételéért. Az ÉT három oldala a következőképpen határozott: az üzemi tanácsok megválasztása nem előzheti meg a társadalombiztosítási önkormányzati választást. Ez utóbbit május 7. és 21. között kell lebonyolítani, az üzemi, közalkalmazotti tanácsok megválasztását pedig leghamarabb a társadalombiztosítási választás napján, vagy az azt követő egy héten belül, de legkésőbb 1993. május 28-ig kell megtartani. A tb-önkormányzati választás érvényes, ha a választójoggal rendelkezők legalább 20 százaléka érvényesen szavazott. Amennyiben nincs meg a szükséges húsz százalék, úgy a választásokon legalább hat százalékot elért szakszervezetek delegálhatnak biztosítási képviselőket az önkormányzatokba, a szavazati arányoknak megfelelően. A hat szakszervezetet magába foglaló munkavállalói oldal azt is kérte, hogy a tb-választás eredményét 96 óráig ne hozzák nyilvánosságra, de ezt a kezdeményezést a kormányoldal elhárította. A társadalombiztosítási választás nemcsak a tb-önkor- mányzatok szempontjából jelentős: itt dől el az is, melyik szakszervezet milyen erőt képvisel majd a jövőben az érdekegyeztetés mechanizmusában. Ezért is kérték a szakszervezetek, hogy ez a választás előzze meg az üzemi tanácsit, amelyen pedig az egyes munkahelyeken érvényes reprezentativitás mértéke dőlhet el. Ugyanezen okból — hogy tudniillik a két választás eredménye ne befolyásolja egymást — kérték a szakszervezetek, hogy ne azonnal hozzák nyilvánosságra az első eredményeket, de ebbe a kormány, az információkhoz való jogra hivatkozva, nem egyezett bele. A parlament keddi ülésén várhatóan az ÉT döntésének megfelelően módosítják a Munka Törvénykönyvét, a közalkalmazottak jogállásáról, a szakszervezeti választásokról, illetve a társadalombiztosítási választásokról szóló törvényeket, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban született megegyezés törvényesen is végrehajtható legyen. Egyházi törvény az oktatásról Budapest (MTI) — A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban szombaton és vasárnap megtartott nyolcadik ülésszakán megvitatta és néhány módosítás után egyhangúlag elfogadta a Magyarországi Evangélikus Egyház Közoktatási Intézményeiről és a Hitoktatásról szóló egyházi törvényt. Erről az ülésszakot követően Nagy László sajtóreferens tájékoztatta az MTI-t. Ez szabályozza az evangélikus közoktatási intézmények: óvodák, általános és középiskolák, diákotthonok és egyéb nevelési, oktatási intézmények működésének alapelveit. A jelenleg érvényes egyházi törvények alapján a hatályba léptetés az országos egyházi elnökség feladata, amely a törvényt várhatóan 1993. március 15-i hatállyal lépteti érvénybe. A felsőoktatási intézményekről külön egyházi törvény rendelkezik majd. A zsinat következő ülésszakát ez év június 25-27-én tartja, tartalmazza az MTI-hez eljuttatott anyag. Mohács (MTI) — Évszázados népszokást elevenítettek fel vasárnap a mohácsi busójárással a Baranya megyei horvátok. A farsangvasámapi vigasságot az ország egyik legnépesebb horvát etnikumát alkotó baranyai sokácok minden évben, a húsvétot megelőző hetedik vasárnapon tartják meg. A szomszédos európai népek körében is őrzött tavaszköszöntő megújulás — horvátul „poklada” — hagyományának felelevenítése Mohácson különösen látványos, mert ott ilyenkor borzas birkabundákat, félelmetes faragott famaszkokat, szalmával kitömött szárú bő gatyákat öltenek, és egetverő lármával vonulnak az utcákra. Az éktelen kolomp- és kereplőzaj hagyományosan a tél elriasztására szolgált, de egy újabb kori, helyi szájhagyomány költötte legenda szerint a busójárás voltaképpen a mohácsi sokácok őseinek „felkelése” volt, mellyel annak idején kiűzték a Duna-parti várost megszálló babonás török hadakat. Az idei mohácsi busójárás programját a népművészet értékeinek felmutatása szellemében állították össze. Előestéjén, szombaton rendezték meg a huszonkettedik Schneider Lajos népdaléneklési versenyt. Vasárnap reggel népművészeti kirakodóvásár és térzene fogadta a város lakóit és többezer farsangvasámapi vendégét. A Bartók Béla Művelődési Központban a környék horvát, német és magyar néptáncegyüttesei — köztük a vajdasági Kupuszina község magyar együttesének tagjai — adtak délelőtti műsort, melyet délután a város központjában, a szabadtéren is megismételtek. A busók és ifjú kísérőik, a jenkelék alkotta maskarás sereg délután özönlötte el a mohácsi főutcát. A termékenység ősi jelképét, a fahamut harisnyákba töltötték, s azzal püföl- ték a bámészkodó lányokat, asszonyokat, így kívánva nekik bőséges gyermekáldást. Busójárás Mohácson
