Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

1993. február 2., kedd TÚL A MEGYEN Liga — kiszámítható radikalizmus Vezetőváltás kérdőjelekkel hoz kötődött, az eredmények pedig egy ma már többé-ke- vésbé lezárható korszak ered­ményei. Egy olyan korszaké, amelyben Horn Gábornak elévülhetetlen érdemei voltak. Most azonban a tényleges ér­dekvédelmi munkán a sor — erőteljesebbé, ha úgy tetszik: radikálisabbá kell tenni a mun­kahelyeken folytatott tevé­kenységet, hiszen a munkavál­lalók kiszolgáltatottsága egyre nő. Egyes elemzők — osztva Horn Gábor aggodalmát is — éppen a Liga növekvő radika­lizmusától tartanak. Az új el­nököt első sajtótájékoztatóján az újságírók szinte másról sem faggatták, mint az irányváltás várható káros hatásairól — s még meg sem szilárdult szak­Módosultak a hitel­konszolidáció feltételei Kelet-Magyarország 9 Budapest^ (ISB - Sinka Zoltán) — Ory Csaba szemé­lyében új elnöke van a Liga Szakszervezetnek. Aki már a rendszerváltást megelőzően is figyelemmel kísérte a szabad szakszervezetek munkáját, tudhatja, hogy a mostanáig megbízott elnöki posztot be­töltő Horn Gábor, s az újon­nan megválasztott elnök szinte a kezdetektől együtt dolgozott a szakszervezeti mozgalom megújításáért, a politikai hata­lomtól független, autonóm szerveződések kialakításáért. Ezért talán első pillantásra nem is tűnik lényeges válto­zásnak a személycsere a Liga élén. Az, aki ott volt a hétvé­gi küldöttgyűlésen, mégsem hagyhat figyelmen kívül né­Budapest (ISB - D. Á.) — A kormány 1993. évi törvény- alkotási programjavaslatát hétfőn ismertették a kormány- szóvivői sajtótájékoztatón. Horváth Balázs, a parlamenti munkáért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy vál­tozatlanul olyan mennyiségű törvényhozási munka vár a parlamentre, ami szinte meg­oldhatatlan feladat elé állítja a honatyákat. A kormány miután megvizs­gálta a tárcák által javasolt szabályozási tárgyköröket, ál­lást foglalt abban, hogy az «Mpsp« mm M jggg ggg|| gffj Valaki blöfföl Budapest (ISB - Dom- brovszky Adám) — Eörsi Mátyás SZDSZ-es képvise­lő hétfőn tartott sajtótájé­koztatóján bejelentette, hogy a közvélemény elé tár­ja azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján ő annak idején a televízióban Hor­váth Balázs szándékairól nyilatkozott. Mint ismere­tes, Eörsi az említett alka­lommal kijelentette: az 1990-es taxisblokád idején az akkori belügyminiszter azt fontolgatta, hogy a tö­megbe lövet. Az adást köve­tően a kormány nevében a miniszterelnök tett feljelen­tést hivatalos személy nagy nyilvánosság előtt elkövetett megsértése címén. A bíróság első fokon fel­mentette Eörsit, a pénteki tárgyaláson viszont a Fővá­rosi Bíróság megrovásban részesítene a szabadde­mokrata képviselőt. Most viszont az SZDSZ- es honatya akarja tovább vinni az ügyet, és felülvizs­gálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz. Ugyancsak hétfőn egy másik sajtótájékoztatón Horváth Balázs így reagált Eörsi Mátyás legújabb lépé­sére: „Csak blöfföl Eörsi Mátyás, mert nem tehet semmilyen bizonyítéka. In­kább azt ajánlom neki, hogy végre rendet kellene tenni erkölcsi koordinátáiban. hány nyugtalanító körül­ményt. Először is: Hóm Gábor már a választás előtt elhatározta, hogy amennyiben a riválisa nyeri el az elnöki posztot, nem vállal tisztet az új vezetésben. Ezt a szavazás után könnyed mosollyal úgy indokolta, hogy eddig is meglehetős ambiva­lenciával viseltetett a hivatása — tanárember — és a közéleti szereplése iránt, s most meg­nyugodva vette tudomásul a küldöttek döntését. Igaz, hoz­zátette: ez az irány, amerre a Liga mostantól tart, amúgy sincs igazán ínyére, abban ne­ki nem lehet szerepe. Melyik is ez az új irány? Őry Csaba szerint mindaz, ami eddig történt a szakszervezeti mozgalomban, a nagypolitiká­még 1993-ban igényel-e meg­tárgyalást, vagy későbbre ha­lasztható. A törvényjavaslatok elsőbb­ségi sorrendjére is tesz javas­latot a kabinet. Az „A” cso­portba az országgyűlés és az Alkotmánybíróság döntése folytán elengedhetetlen javas­latok, a „B” csoportba az or­szág működőképességének fenntartásához szükséges, to­vábbá a gazdaságpolitikai, tár­sadalompolitikai, belpolitikai, külpolitikai vagy közjogi ok­ból kiemelkedő fontosságú ja­vaslatok, a „C” csoportba az Budapest (MTI) — A Ma­gyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége, valamint a Magyar Történelmi Társulat Magyar tragédia a Don-ka­nyarban címmel emlékülést rendezett hétfőn. Máig vitatott kérdés, hogy a 2. Magyar Hadsereg katonái szükségszerűen, vagy az álla­mi vezetők téves ítélete miatt kerültek hazájuktól olyan messzire. Mohács óta nemzeti tragédiák, elvesztett háborúk sora vezettek oda, hogy hajla­mosak vagyunk magunkat — feledve mulasztásainkat — a végzet és a magyar sors ál­dozatának tekinteni — mondta előadásában Nemeskürty Ist­ván író. Rámutatott: a 2. Ma­gyar Hadsereg ameddig tudott, helytállt. Halálukkal tragédiá­juk nem ért véget, mert hol­tukban gyalázták meg őket, a szóbeli tisztelet helyett fasisz­ta hordának bélyegezve őket. A túlélőknek titkolniuk kellett, hogy megcselekedték azt, amit a haza követelt—jelentette ki az író. Emlékeztetett: sohasem szabad feledni, hogy a halál­ban mindenki egyforma, akár katonaként, akár munkaszol­gálatosként esett el. Hiba vol­na a tényeket átmitologizálni, a háborút preventív hadjárattá cicomázni; ilyen önbecsapás nem méltó hozzánk — hangsúlyozta a szónok. A magyar politikai, katonai vezetés a kezdetektől fogva lebecsülte a Szovjetunió vé­egyéb, az országgyűlés mun- katerhének alakulásától füg­gően megtárgyalandó javasla­tok kerültek. A programjavaslat kizárólag a kormány által benyújtott vagy a jövőben benyújtandó előterjesztéseket tartalmazza. Igyekszik a törvényalkotásra összpontosítani. A határozati javaslatok, beszámolók közül csak azokat tünteti fel, ame­lyek törvényalkotást alapoz­nak meg, vagy benyújtásuk törvénynél fogva kötelező. „A” kategóriás javaslat pél­dául februárra tervezve a csa­delmi lehetőségeit, a hazáját védő Vörös Hadsereg erejét. Kincstári optimizmussal hit­ték, hogy a 2. Magyar Had­sereg — amelyet a német győ­zelemhez való végső hoz­zájárulásnak szántak — bár­miféle ellenséggel felveheti a harcot — hangoztatta Tóth Sándor hadtörténész. Hoz­zátette: az ellenfél lebecsülése mutatkozott meg az 1942-es nyárvégi hídfőharcok során is. A magyar hadvezetés elégte­len erővel indított sorozatos támadásokat a szovjet csapa­tok ellen, mert parancsnokaik nem hitték el: a Vörös Had­sereg katonái a haza védelmé­ben mindenre készek és képe­sek. A katasztrófához jelentős mértékben hozzájárult, hogy a magyar csapatokat a német hadvezetés alá rendelték, Jány Gusztáv vezérezredes pedig szolgaian teljesítette a szövet­ségesek kívánságait. „Jány félt a bűnbak szerepétől — hogy a németek majd a magyarokat okolják a vereségért —, ezért rendelte el késve a vissza­vonulást. A katasztrófa — az arcvonal áttörése — elkerül­hetetlen volt, de a tervszerű, időben megkezdett vissza­vonulással a veszteségek je­lentősen csökkentek volna” — vélte a történész. A munkaszolgálatosok — zsidó férfiak, szakszervezeti tisztségviselők, szociáldemok­raták, politikailag „meg­bízhatatlanok” — fegyvertele­nül szenvedték meg az öldök­szervezeti megegyezés össze­omlásának a veszélyéről, a kormány és a szakszervezeti mozgalom közötti vékony pal­ló összeroppanásáról. De Őry Csaba igyekezett mindenkit megnyugtatni: a Liga továbbra is az marad, ami volt. Kiszá­mítható és megbízható partner mindenki számára. Sokakat mégis Forgács Pá/nak, a szakszervezeti moz­galom nagy öregjének, a Liga „szellemi atyjának” és első el­nökének gesztusértékű lépése döbbentett meg. „Pali bácsi” nem fogadta el a neki szánt tiszteletbeli elnöki posztot, mondván, a küldöttgyűlés ér­demtelenül bánt a vezetésből távozókkal. Ez a lépése, ha más nem is, mindenképpen megnehezíti majd az új elnök­ség dolgát. ládi pótlékról szóló törvény módosítása, a társadalombiz­tosítási képviselők 1993. évi választásáról, a nemzeti és et­nikai kisebbségekről, az ál­lampolgári jogok országgyű­lési biztosáról, a frekvencia- gazdálkodásról szóló törvény- javaslat parlamenti tárgyalá­sát, ami szintén „A” kategóri­ás, viszont a média nem szere­pel a kormány idei tervei között. Mint Horváth Balázs­tól megtudtuk, ha a pártok közti tárgyalások eredménnyel végződnek, a média ügye ettől függetlenül ismét a parlament plenáris ülése elé kerülhet. lést. Emberi méltóságuktól megfosztották őket, temérdek korlátozást, kegyetlenkedést kellett elviselniük. A kor fenevadjai a legjobbakat, a legnemesebbeket mindenkép­pen el akarták pusztítani — mondta előadásában Szita Szabolcs, a Holocaust Doku­mentációs Központ tudomá­nyos vezetője. Rámutatott: a munkaszolgálatosokra felü­gyelő, „farkasokká tett kiseg- zisztenciák” kíméletlenül bán­tak alárendeltjeikkel; a háború egyik legsötétebb bűne volt a 30 ezer csákányozó, lapátoló munkaszolgálatos kiirtása — jelentette ki a szónok. Hozzá­tette: mába nyúló figyel­meztetés ez mindenféle kire­kesztés, gyűlölködés ellen. A háborúba való belépésünk két feltevésen alapult: az egyik, hogy a Vörös Hadsereg képtelen az ellenállásra, a Szovjetunió hamar összeom­lik. A másik feltevés: Ma­gyarország csak úgy tarthatja meg területgyarapodását, ha részt vesz a háborúban — ele­mezte a hadbalépő Ma­gyarország történelmi hely­zetét Diószegi István, a Ma­gyar Történelmi Társulat el­nöke. Diószegi István szerint hazánk nem volt teljességgel kiszolgáltatva a sorsnak, a háborúba nem kellett volna 1942 nyarán belépnünk. „A Don-kanyarban süppedő 100 ezer jeltelen sír az értelmetlen áldozat örök mementója” — zárta beszédét az elnök. Budapest (MTI) — Két lé­nyeges ponton módosultak a hitelkonszolidáció feltételei: pontosították a kamatfeltéte­leket és díjfizetési kötelezett­séget állapítottak meg a kon­szolidációban résztvevő ban­kok számára — mondotta Kovács Almos pénzügymi­nisztériumi államtitkár-helyet­tes az MTI munkatársának. Ismeretes, hogy a bankok a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Befektetési Rész­vénytársasággal (MBF Rt.) kötött tavaly december végi megállapodás alapján eladhat­ták úgynevezett „rossznak” minősített hiteleiket. A pénz­ügytechnikai eljárás indítása­kor, az előszerződés megköté­sekor még nem volt teljesen tisztázott néhány feltétel. (A bankok számára egyebek kö­zött ezért is áll nyitva a lehe­tőség, hogy a végleges szerző­dést a feltételek pontos tisz­tázása után, legkésőbb ez év március 10-éig kössék meg.) Az előszerződés megkötésé­nek idején az érintettek nem ismerték pontosan a kamatfel­tételeket. Nem volt tisztázott, hogy a hiteleket azok járulé­kaival, vagy csupán a tőke összegén kell figyelembe ven­ni. A Pénzügyminisztérium mostani döntése alapján a tő­keösszeg után kapott kötvény kamatát a 90 napos kincstár- jegy átlagkamatához kötik, a járulékok, azaz a kamatok után kapott kötvények kamata pedig*fele akkora mértékű. A másik lényeges változás, hogy a mostani döntés alapján a hitelkonszolidációban részt vevő bankoknak és az érdekelt takarékszövetkezeteknek — költségeik terhére — díjat kell fizetniük. A díjfizetési kötele­zettség maximális mértéke Budapest (MTI) — Mind a programalkotás, mind az új választmány megválasztása konstruktív, alkotó légkörben zajlott — összegezte a Nem­zeti Demokrata Szövetség hét végi közgyűlését Pozsgay Im­re elnök, a párt hétfői sajtó- tájékoztatóján. Bejelentette: az NDSZ — amely szeptem­beri megalakulása óta alig je­lent meg a közvélemény előtt — a közgyűlést követően a nyilvánosság elé lép, egyben megkezdi a felkészülést az 1994-es választásokra. Pozs­gay, mint mondotta, biztos ab­ban, hogy pártja az új ország- gyűlés egyik meghatározó politikai erejévé válik. Győrből Győr (MTI^ — Tizenhat- ezemégyszáz pár taxis rend­számtáblát gyártott, s szállított határidőre a megrendelő köz­lekedési felügyeleteknek a győri Piákét Kft. Ezzel az ed­dig felmerült igényeket teljes mértékben kielégítették. A gyártók azonban számítanak további igénybejelentésekre is, mivel az új rendszám csak március 1-jétől kötelező a taxisoknak. A taxis rend­számtáblát sárga fényvissza­verő fólia különbözteti meg a többitől, karaktere viszont nem módosult: a három betű nem lehet több mint a hitel­konszolidációval kapcsolatos kamatkiadások fele. Az pedig, hogy melyik bank, illetőleg pénzintézet mennyi díjat fizet, az akcióban való részvételi arány határozza meg — mon­dotta végezetül Kovács Al­mos, aki közölte: ezek a felté­telek a még tavaly év végén el­adott „rossz” követelésekre vonatkoznak. ♦ V ♦ Ismeretes, hogy kormányha­tározat alapján megkezdődött a kereskedelmi bankok port­foliójának állami segítséggel történő tisztítása, azaz a hi­telkonszolidáció. A hitelkon­szolidáció egy olyan három­oldalú megállapodás alapján történik, amelyben a részt­vevők az állam részéről a PM és a MBF Rt., mint a követelé­sek vevői, illetve a kereskedel­mi bankok, mint eladók. Az eljárás során a magyar állam képviseletében az MBF Rt. veszi át az előzőleg rossz­nak minősített hiteleket a ke­reskedelmi bankoktól. A vé­telár két részből áll. Azt az MBF Rt. hitelszerződésenként 100 forinttal, illetőleg az állam hosszú lejáratú értékpapírral fizet. Az állam az MFB Rt.-n keresztül a hitel fejében állam- kötvényt ad a kereskedelmi bankoknak. Az államkötvény 20 éves lejáratú, bemutatóra szóló, az adós, azaz az állam számára visszavásárlási jogot biztosító, forgatható, nem nyilvános kibocsátású érték­papír. Az átvett hitelkövetelé­seket az MBF Rt. az illetékes tulajdonosi, államigazgatási, pénzintézeti szervezetekkel egyeztetve vagyonkezelésbe továbbadhatja, értékesítheti, átütemezheti. Az NDSZ vezetői nyil­vánosságra hozták programjuk kivonatos változatát, amely a párt önmeghatározásán túl gazdaság- és társadalompoliti­kai koncepcióját is tartalmaz­za. Eszerint a Nemzeti De­mokrata Szövetség közteher­viselést, keresletösztönző lé­péseket, vállalkozásbarát, bel­ső piacot védő gazdaságpoli­tikát tartana kívánatosnak, elu­tasítva ugyanakkor a magántu­lajdon „felsőbbrendűségét”. Munkahelyteremtő intézkedé­seket helyeznek kilátásba, s a szociális háló kiterjesztésén túl kiemelt fontosságot tulaj­donítanak az oktatás, a kultúra és a közművelődés komplex fejlesztésének. és a három szám fekete a táblán. Az új engedélyezések kérel­mezése egyébként a vártnál vontatottabban halad, a taxi­zást korlátozó intézkedések közül vélhetően a százezer forintos kaució letétele okozza a legnagyobb gondot a sze­mélyszállítóknak. A szakem­berek úgy vélekednek: elkép­zelhető, hogy a továbbiakban egy autóval hárman, négyen taxiznak majd, tehát kevesebb kocsit vizsgáztatnak le tulaj­donosak. Májusban a sajtószabadságról A kormány tervezete a parlament törvényalkotási programjáról Tragédia a Don-kanyarban Emlékülés Budapesten Önmeghatározás és koncepció NDSZ-sajtótájékoztató Taxis rendszámtábla

Next

/
Thumbnails
Contents