Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

Kelet-Magyarország 9 Hazánknak nincs ellensegkepe Az Országgyűlés a biztonságpolitikai alapelvekről Budapest (MTI) — A Ma­gyar Köztársaság biztonság- politikájának alapelveiről kezdett kedden délelőtt vitát a T. Ház. A honatyák előtt fekvő országgyűlési határo­zati javaslat előkészítésében a Külügyminisztérium illeté­kesei mellett részt vettek a parlamenti pártok képvise­lői, és a tervezet egyetértésre talált az illetékes bizottsá­gokban is. A kedden elkezdődött álta­lános vitában a frakciók vezér­szónokai is elfogadásra aján­lották a koncepciót, megerő­sítve, hogy helyesnek tartják az abban lefektetett alapelve­ket. Több felszólaló fontosnak tartotta hangsúlyozni: biza­lomerősítő lépésnek tekinten­dő, hogy a T. Ház a dokumen­tumot nyílt ülésen tárgyalja. Jeszenszky Géza külügymi­niszter, a napirendi pont elő­adója kifejtette: új, világtör­téneti korszak kezdetén ál­lunk, amelynek alapkérdése, hogy a Kelet-Európábán vég­bemenő rendszerváltásnak ne legyenek fehér foltjai. Ebben az időszakban a magyar biz­tonságot alapvetően meghatá­rozza, hogy országunk meny­nyire tud integrálódni Nyugat- Európába, és mennyire rende­zettek kapcsolataink a szom­szédokkal. A magyar diplomá­cia eddigi sikerei közül Je­szenszky Géza kiemelte, hogy a nemzetközi fórumokon egy­re nagyobb figyelmet tulajdo­nítanak a nemzeti kisebbsé­geknek, és tudatában vannak már annak, hogy ez fontos biz­tonságpolitikai kérdés is. A miniszter hangsúlyozta a kon­szenzuson alapuló politika fontosságát, majd biztosította a T. Házat: a kormány a lénye­ges kérdésekben továbbra is kérni fogja az Országgyűlés állásfoglalását. A Külügyi Bizottság elnöke, Kovács László (MSZP) úgy vélekedett, hogy a biztonság- politikai alapelvek alkalmasak arra, hogy eloszlassák a szom­széd országok bizalmatlansá­gát, és a koncepció külön érde­mének nevezte, hogy az a biztonságot oszthatatlannak, komplexnek tekinti, amelynek megteremtéséhez széles körű együttműködés szükséges. A bizottság szószólója a doku­mentum külön érdemének tartja annak leszögezését, hogy Magyarországnak nincs kialakult ellenségképe, meg­említette azonban, hogy ha­zánk számol a térség hagyo­mányos bizonytalanságából eredő kockázatokkal. A béke- fenntartás alapvető eszközé­nek azonban a külpolitikát, a tárgyalásokat és nem a hadse­reget tekinti. Balogh György (36-ok) a Honvédelmi Bizottság nevé­ben ugyancsak elfogadásra ajánlotta a javaslatot, amelyen az ország honvédelmi koncep­ciója is alapul. A vezérszónokok sorát Csá­ti György nyitotta meg. A leg­erősebb kormánypárt külpoli- tikusa a tervezetet méltatva azt emelte ki elsőként, hogy „ma­gyarként akarunk európaiak lenni, illetve európaiként ma­gyarnak maradni.,, — ezt fejezi ki a koncepció, amikor oszthatatlannak tekinti az eu­rópai biztonságot és különös hangsúlyt fektet a nemzeti ki­sebbségek kérdésére. Külön kitért Csóti György arra is, hogy a dokumentumban fel­sorolt három legfőbb veszély- forrást — a nemzeti kisebbsé­gek kérdését, a gazdasági fe­szültségeket és a végbemenő rendszerváltás nehézségeit — csak európai keretben lehet kezelni. Az MDF szószólója a gazdasági együttműködést ne­vezte a biztonság garanciájá­nak, és megerősítette, hogy er­re országunk kész a szomszéd államokkal, ám ez nem mehet az ott élő magyarság rovására. Végezetül leszögezte: Ma­gyarország elítél és kizár min­den erőszakos határmódosí­tást, s a kialakult etnikai hely­zet megváltoztatására irányuló szándékot. A szabaddemokraták frakci­ójának véleményét Szent-Ivá- nyi István tolmácsolta, a kon­szenzuson alapuló dokumen­tum érdemének nevezve an­nak hangsúlyozását, hogy Ma­gyarország a mostani, bizony­talan helyzetben nem kí­ván belekeveredni semmilyen konfliktusba. A biztonság kül­ső garanciáinak erősítésén túl­menően fontosnak nevezte az országon belüli stabilitás, nyu­galom és jólét biztosítását, hangoztatva, hogy a szélsősé­ges megnyilvánulások rontják az ország külső megítélését, és ezzel a biztonságot is károsan befolyásolják. Külön üdvözöl­te azt is, hogy a dokumentum értelmében Magyarországnak nincs ellenségképe, és a szom­szédokban a partnert, s nem az ellenséget keresi, a biztonság garanciáit pedig elsősorban a külpolitikában és nem a had­seregben látja. Megemlítette, hogy a határok kérdését a Sza­bad Demokraták Szövetsége helyesnek tartaná új keretek között végiggondolni, az elő­terjesztést azonban elfogadás­ra ajánlja. A biztonságpolitika komp­lex megközelítését méltatta a szocialisták vezérszónoka, Horn Gyula is, megemlítette azonban, hogy frakciója meg­ítélése szerint a tervezeten még lehetne csiszolni, és ehhez az MSZP kész segít­séget nyújtani. A Külügyi Bi­zottság leköszönt vezetője el­sőként leszögezte: helytelen lenne most a határok, a béke- szerződések felülvizsgálatáról gondolkodni, mert ezzel csak a szomszédokat haragítjuk magunkra. Magyarországot kívülről nem fenyegetik, erre a szomszédoknak sem oka, sem ereje nincs. A környező álla­mokkal létkérdés a kapcsola­tok erősítése — jelentette ki —, már csak a kisebségek jogainak biztosítása miatt is. A jogok biztosításának garan­ciáit az MSZP elnöke a szom­szédokkal megkötendő alap- szerződésben tartaná helyes­nek rögzíteni. Földkiadó bizottságokat községenként Megyei képviselő törvénymódosítási indítványa Budapest, Parlament (KM - Marik Sándor) — Dr. Ká­vássy Sándor (FKgP) me­gyénk képviselője kedden a parlament plenáris ülésén napirend előtt sürgős tárgya­lást kérve a földrendező és földkiadó bizottságokról alko­tott törvény módosítására in­dítványt terjesztett elő. A hi­vatkozott törvényi bekezdés jelenleg így hangzik: „A föld­kiadó bizottságot szövetkeze­tenként kell megválasztani. ” A képviselő ezt a következő­képpen javasolta módosítani „ A földkiadó bizottságokat szö­vetkezetenként, illetve az ér­dekeltek kívánságának meg­felelően községenként kell megválasztani.” Dr. Kávássy Sándor elmondta, a törvény módosítani kívánt részlete Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében általános felzúdulást váltott ki, mindenfelé szidják és ócsárolják a parlamentet és a képviselőket. Követelik, hogy minden községben külön alakuljon földkiadó bizottság, mivel a megyében két-három- négy községre kiterjedő tsz-ek vannak, és így az egy tsz, egy földkiadó bizottság csak feles­leges vitákhoz, összeütközé­sekhez, időhúzáshoz vezet, nehezíti a bizottság összehívá­sát, pld. hogyan utazzanak a tagok a központi községbe, stb. Miután általános népóhaj­ról van szó, meg kell hajol­nunk a nép akarata előtt. A felháborodás megértésé­hez elmondta, annak oka, hogy a megye északi és keleti részén fennmaradt a sűrű tele­pülésrendszer. Ezekben na­gyon nehéz megoldani, ha bi­zottságot 2-3 vagy még több községből kell létrehozni. Úgy tűnik, hogy akár komoly összeütközésekre is sor kerül­het az egyes községek között. Vitákra, acsarkodásra azonban ennél a nagyszabású munká­nál nincsen szükség. A beregi képviselő javasla­tának napirendre tűzését a képviselőház elfogadta, s mint a képviselő munkatatársunk- nak az ülés szünetében el­mondta, jó reménye van arra, hogy a T. Ház a sürgősség ké­rését is méltányolva mihama­rabb megoldást talál, hiszen a törvény már hatályba lépett, az óra ketyeg, és sokféle bonyo­dalomnak csak akkor tudják elejét venni, ha ebben az ügy­ben a legsürgősebben, azonnal döntenek. A képviselő szerint ez napokon belül várható. A kereszténydemokraták a privatizáció menetéről A termelők beperelték az Állami Vagyonügynökséget Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A privatizáció je­lenleg átgondolatlan, nem nyilvános módon zajlik, s nem szolgálja a magyar ál­lampolgárok érdekeit — hangzott el a Keresztényde­mokrata Néppárt keddi saj­tótájékoztatóján. Éppen ezért módosítani szükséges a tulajdonváltás menetén, s a kereszténydemokraták által hirdetett „népi kapitaliz­must” kell megvalósítani. A párt alelnöke, Hasznos Miklós elmondta: az emberek­től szinte mindennap kapnak jelzéseket a privatizáció titkos voltáról, s a levelekből kiderül az is, hogy az állampolgárok esélytelennek érzik magukat a tulajdonszerzésre. Ezért a párt vezetői úgy döntöttek, hogy a kormányt a folyamat megvál­toztatására kérik. A párt célja ugyanis az, hogy a privatizá­ciót társadalmi közmegelége­dés kisérje, s a vállalatok ela­dása után ne alakuljanak ki monopolhelyzetben és azonos tulajdonban lévő cégcsopor­tok. Szakolczay György, a ke­reszténydemokraták gazdasá­gi szakértője leszögezte: a nemzet vagyonáról és jövőjé­ről van szó, ezért csak üzleti alapon nem lehet privatizálni, így elsősorban nem a vállala­tok eladására kell törekedni, hanem a gazdaság talpra állítá­sára. Ugyanakkor mindent meg kell tenni az ország érdekeinek megfelelő tulajdo­nosi struktúra kialakítására, s ezen belül minden eszközzel támogatni kell a magyar ál­lampolgárok vagyonszerzését. A sajtótájékoztatón példák­kal is alátámasztották a priva­tizáció felemásságát: az ese­ményen jelen lévő Varga Ist­ván, a Mentor Szövetkezet el­nöke a mezőgazdasági terme­lés és a feldolgozóipar terüle­téről említett eseteket. Állítása szerint a hazai növényolaj ipar privatizációja során komoly mulasztások történtek, s így az egész magyar termelés és fel­dolgozás olasz kezekbe került. A fő probléma azonban az, hogy a piacot is külföldi ter­melők uralják, s ennek követ­keztében — miközben a felvá­sárlási árakat csökkentik —, indokolatlan áremeléseket is érvényesíteni tudnak az étolaj és a margarin piacon. Ezzel összefüggésben Varga István bejelentette: a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos szövetségével karöltve — a termelők és a hazai piac védelmében — társaságuk pert indított az Állami Va­gyonügynökség ellen. A tár­gyalások során azt szeretnék elérni, hogy a per lezárása után változtassák meg a növény­olajipar privatizációjával kap­csolatos korábbi döntéseket. Ebbéli szándékukat már 204 szövetkezet támogatja, de va­lószínű, hogy a velük szimpa­tizálók tábora tovább nő. Var­ga István a másik példát a teji­parból hozta. Elmondta, egy olasz cég mindössze 8 millió dollárért szerezte meg a Fejér Tej Vállalat részvényeinek többségét, s ezáltal két megye piacának a 90 százalékát is uralja. A régióban éves szinten forgalmazott tej- és tejtermék értéke ugyanakkor ennek az összegnek a tízszerese, így ha az olasz cég csak 5 százalék­kal csökkenti a felvásárlási árakat, akkor egy éven belül máris megtérült a befektetése. Varga István figyelmeztetett: a stratégiai fontosságú gabo­naipar privatizációja még hát­ra van, de máris úgy tűnik, hogy ezen a területen is a ko­rábbi rossz gyakorlattal meg­egyezően akar privatizálni az állam. Könnyített határátkelés Ukrajnába Budapest (ISB - D. Á.) A Magyar Köztársaság Kül­ügyminisztériuma üdvözli az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere által kifej­tett hatpontos tervet a bosz­niai rendezésre vonatkozó­an. Nagyra értékeli, hogy az Egyesült Államok határozott és energikus lépéseket helye­zett kilátásba a mihamarab­bi tárgyalásos rendezés ki­munkálása, ha kell kikény­szerítése érdekében. A Kül­ügyminisztérium fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy üdvözli Oroszország bevoná­sát a megoldás kidolgozásá­ba, a majdan létrejövő meg­állapodások ellenőrzésébe és garantálásába — hangzik a Külügyminisztérium közle­ménye, melyet Herman Já­nos szóvivő ismertetett az újságírókkal. A Külügyminisztérium szo­kásos keddi sajtótájékoztató­ján szó esett arról is, hogy Kambodzsában az ENSZ bé­kefenntartó missziójában szol­gálatot teljesítő százfős ma­gyar rendőri különítményt tá­madás érte. A Pursat városa ellen fellépő ismeretlen fegy­veresek hat kambodzsait meg­öltek, de az éppen távol tartóz­kodó magyar rendőröknek csak a házaikat fosztották ki, autóikat rongálták meg. Ez az első támadás, ami a százfős magyar rendőri kontingens, illetve szálláshelyük ellen irá­nyult. Az ENSZ kambodzsai béke- fenntartó tevékenységét vál­tozatlanul akadályozza, hogy a vörös khmer frakció nem haj­landó bekapcsolódni a rende­zési folyamatba, elutasítja az együttműködést az UNTAC szervezeteivel. A magyar-ukrán kapcsola­tok térségünket is érintő híre, hogy Leonyid Kravcsuk ukrán államelnök február 26—27-i magyarországi útja során min­den valószínűség szerint aláír­ják a két ország határmenti megyéi lakosainak egyszerűsí­tett határátlépéséről, illetve az új határátkelőhelyek megnyi­tásáról szóló megállapodást. Arra a kérdésre, hogy a ma­gyar diplomácia miként érté­keli Knazko szlovák külügy­miniszter távolmaradását a hétvégi debreceni találkozó­ról, Herman János határozot­tan leszögezte: ennek a tény­nek — hogy a szlovák kül­ügyminiszter nem jött el egy tulajdonképpen önkormányza­ti rendezvényre — nincs akko­ra jelentősége, hogy bármilyen hatással volna a kétoldalú kap­csolatok fejlődésére. Bővülnek a magyar- NATO-kapcsolatok A főparancsnok békés megoldást kíván Budapest (ISB - R. S) Be­mutatkozó látogatásra jöt­tem Magyarországra, s en­nek során természetesen tár­gyaltunk a volt Jugoszláviá­ban kialakult drámai hely­zetről is —jelentette be ked­di, alig félórás sajtótájékoz­tatóján John M. Shalikash- vili tábornok. A NATO eu­rópai erőinek Budapesten tárgyaló főparancsnoka ki­jelentette: mindent megtesz­nek azért, hogy Magyaror­szág és a NATO kapcsolatai tovább fejlődjenek. A tábornok kifejtette: a jö­vőben újabb magyar katona­tisztek továbbképzését vállalja a NATO, s tavasszal hazánk­ban rendezik meg az úgyneve­zett NATO-műhelyfoglalko- zást. Folytatódnak a kölcsönös szakértői látogatások is, s ké­szen állnak hazánk további tá­mogatására. A tábornok leszö­gezte: igen nagyra becsülik azt is, hogy Magyarország lehe­tővé teszi az AWACS-felderí­tőgépek légterében való moz- gását. Kérdésekre válaszolva a tá­bornok elmondta: a katonai és polgári vezetőkkel való tár­gyalásainak fő témája a volt Jugoszláviában dúló háború volt, de Magyarország nem kért és nem kapott biztonsági garanciákat a NATO-tól. A fő- parancsnok leszögezte: bízik abban, hogy politikai úton is meg lehet oldani a volt Ju­goszláviában élő népek prob­lémáját, s nem gondolkozik azon, mi történik akkor, ha véglegesen megszakad a béke­folyamat. Elmondta, az ENSZ kérésé­re a NATO vázolta az elképze­léseit arról is, hogy milyen eszközökkel lehet megterem­teni a békét, illetve, milyen módon lehet csökkenteni a harci cselekmények kiterjedé­si kockázatát. A tábornok hangsúlyozta: minden fél szá­mára megfelelő megoldást kell találni, de ha kell „más” eszközökkel is érvényt szerez­nek az ENSZ határozatainak. 2 műm hátira é® ii©s@[ly®©j) 2 ©0®^© M®®Í[LL IL^GCÉSIÍTŐ F®© L ALG€©1ÁSS@F}@IAT é© WEFiSIIMV,, Jó fellépés, magabiztosság, növekedő életesélyek! Ezt kínálja a budapesti DI0R0 Divat Stúdió 3 hónapos modell-előkészítő foglalkozássorozata, amelyre 3 éves kortól jelentkezhetnek GYEREKEK, TINIK és FELNŐTTEK. Ízelítő a foglalkozások anyagából: jazzbalett, színpadi mozgás, manökenismeretek, videózás, kozmetika, divat s mindez egy nagyszabású, látványos GÁLAMŰSORRAL zárul, amelynek főszereplői a növendékek. Az Országos MODELLVERSENY korosztályonkénti fődíjaiFLORIDAl UTAZÁS. A legtehetségesebbeket várja a D10R0 SZTÁR csapata. A tanfolyam díja: 3—5 évesek részére 3900,— Ft, 6—18 évesek részére 5400,— Ft, 18 év felettiek részére 6900,—Ft Felvételi megtekintés: Nyíregyháza: Váci Mihály Művelődési Központ Szabadság tér 9. T.: 42/14-433. Febr. 21. és febr. 28. vasárnap, 13 óra. Kisvárda: Városi Művelődési Központ Flórián tér 20. Telefon: 858. Febr. 21., és febr. 28. vasárnap 10 óra. »30626/1H-02/11* 1993. február 17., szerda TÚL A MEGYÉN

Next

/
Thumbnails
Contents